Új Szó, 1970. október (23. évfolyam, 233-259. szám)

1970-10-04 / 40. szám, Vasárnapi Új Szó

Új műszaki berendezés Az Udvardl Mezőgazdasági Szakiskola egyik tanévelejl megbeszélésén részt vettek az Érsekújváron állomásozó szovjet katonai egység küldöttei ls, hisz az iskola baráti kapcsolatot tart velük. Meghitt eszmecsere során a szovjet katonafiatalok megismerkedtek az Iskola munkájával és fiataljaival. Az idén 146 elsőst fogadott az iskola. Kétévi tanulmányi idő után gépesltő-mezőgazdász képesítést szerezhetnek itt a fiatalok. Még egy további évet is tanulhatnak ebben az iskolában, az ún. felépítményi osztályban. A termelés szakágazataiban bővíthetik ismereteiket, hajtási jogosítványt szerezhetnek lánctalpas traktorra, kombájnra, személy- és tehergépkocsira. G. I. Duna-menti szcénérium Hasznos és kellemes Jól kezdtek A tornaijai Mezőgazdasági Műszaki Középiskola tanulói körében már hagyományszerűvé vált, hogy évente ősszel munkát vállalnak a liptőszentmiklősi járás valamelyik szövetkezetében. Az idén is részt vesznek a burgonyabetakarításban. A lelkes fiatalok számára ez a szórakozáson és a kikapcsolódáson túl bevételt is jelent. Kosár Ilona, a IV. A osztály elnöknője árulta el, hogy az ilyen tevékenységből származó jövedelem több ezer koronára rúg. Ebből kirándulásokat szerveznek. Idei nyári vakációnkat például azzal tettük felejthetetlenné, hogy ellátogattunk a bolgár tengerpartra, ahol tizenkét napot töltöttünk. Róka Ilona Vág—Nyitra csatorna A Vág—Nyitra csatorna Kamocsa felőli szakaszán sok gép és szakember dolgozik, hogy minél rövidebb időn belül átadhassák rendeltetésének. A közelmúltban már megkezdték a Vág töltésének átvágását, ami a kivitelezők számára a legnagyobb feladatot jelenti. Ezzel egyidőben elvégzik a folyó új medrének kimélyítését és a gátrendszer megerősítését, hogy kellő védelmet nyújtson az árvíz ellen. A csatorna a Vág és a Nyitra túláradását akadályozza meg, másrészt a környék termőföldjének öntözését biztosítja. Ezenkívül a Vág jövőbeni hajózhatóságát teszi lehetővé. tft. Mtskó István Pozsony városát a ligeti parttal összekötő hajóhíd valamikor körülbelül a jelenlegi hajóállomás helyén állott. 1891-ben hidat építettek erre a helyre. A hajóhíd melletti gömbkosárral jelezték, hogy mikor szedik szét a hídnak a középső részét. Ha a gömbkosár fenn volt, akkor szabad volt a hldforgalom. Ha lenn volt, elzárták a forgalom elől, mert középső részén a dunai hajók haladtak át. Korabeli felvételünkön nemcsak a hajóhíd látható, hanem a régi Schüttkastni, a Lafranconi palota és mellette a Jurenák-ház, melyben jelenleg a körzeti nemzeti bizottság székel. Dr. Samarjay Emil a sírfelirat A történelmet talán a temetők magyarázzák a leghívebben. Megdöbbentő tényeket olvastam le egy sírkőről: „Emeltettem férjem emlékére, aki hősi halált halt 1914-ben, nyugszik valahol idegen földben." Alatta a másik feljegyzés: „és fiam emlékére, akt hősi halált halt 1942-ben, nyugszik valahol idegen földtan." Valaki megtört szívvel készül arra, hogy első és egyetlen lakója legyen annak a sírgödörnek, amely fölött a sírkő felirata eleven vád. Gábris József Állattenyésztési napok Nagyfödémesen Immár másodízben rendezték meg az „Állattenyésztési Napokat". A kiállításon a járás állami gazdaságai és szövetkezetei vettek részt. Bemutatták legszebb állataikat és házi szárnyasaikat. Az állatokat a bíráló bizottság kiértékelte és a tenyésztőket megajándékozta. Az állattenyésztési napok egyik érdekes pontja a lóverseny volt, amelyen a somorjai, pozsonyi és tapolcsányi versenyzők mellett a surányiak is részt vettek. A legjobbak mégis a pozsonyi Emil Lobotka, a tapolcsányi Rudolf Gašpar, a surányl Tibor Vrba és a somorjai Ladislav Gonos voltak. Manczal Erzsébet Lebontották A varázslatosan szép Sztracenai-völgy a Gölnicpaták felső folyásának két oldalán terül el. Ebben az eldugott, zsákszerű völgyben keletkezett egy kis település, melynek Sztracena {Elveszett falu, Stratená) a neve. Sziklakaput robbantottak, hogy Garamfő, Telgárt, illetve Vernár községekkel összeköttetése legyen. Két temploma volt a falunak. Midkettő katolikus. A régebbit, a kisebbet érdekes, népi stílusban építették. A kőből épített templomra fatornyocskát emeltek, mely kifelé néző szószékkel volt kiképezve. A község lakói valószínűleg feleslegesnek tartották, hogy egyszerre két templomról is gondoskodjanak, ezért a nagyobbikat meghagyták, a kisebbiket pedig 1960-ban lebontották. A műemléknek Illő templomocska eltűnt, pedig érdekes jellegzetessége volt a falunak. Román Tibor Furcsa játék Kassán az Újváros (Terasz) lakói örömmel tapasztalták, hogy kicserélték a szemetes kukákat. Örömükbe azonban egy kis üröm is vegyült, mert a gyermekek a kukák rugóra járó fedelét játékszernek használják. A parkok és játszóterek elrontott hintái helyett a kukák fedelén hintáznak. Vajon meddig bírják ki ezek az új kukák a gyermekek játszókedvét? — kérdezgetik a járókelők, pedig inkább le kellene szoktatni a gyermekeket erről az ú], furcsa játékról. Várady Mónika A Tlszacsernyő felé vezető vasútvonalon Perbenyik és Géres között csapágymelegedést jelző automatát szereltek fel. Az indikátor pontosan meghatározza, hogy a szerelvény hányadik kocsijáról van szó és melyik csapágy hőfoka lépte túl a megengedett határt. Az eredményt a feljegyzőközpontban segédautomata rögzíti. Ez az amerikai gyártmányú berendezés másfél millió koronába került. Az előzetes becslések szerint viszont kifizetődik, mert így elkerülhetők a csapágyak kritikus állapotából eredő balesetek. Szabó István Borivásra serkentő harangszó Kassa város polgársága hajdan nagy kedvvel űzte a szőlőtermelést mind a város határában, mind a Hegyalján. Az 1347-ben kelt királyi szabadalomlevél első pontja is erről szól: „Primo quod de vineis eorendem ..." A király elengedte a bor után addig fizetett adót. Tetézve a kiváltságot Nagy Lajos király 1369-ben a kassai bortermelők érdekében megtiltotta, hogy szürettől szent Jakab napjáig (Július 25) terjedő időszakban a város területén idegenek bort áruljanak. Egyébként századokon át hirdette a megszólaló Orbán-harang Július 25-én a szabad bormérés kezdetét. Az 1686. július 24-én kelt városi jegyzőkönyv is bizonyítja a már feledésbe ment szokás emlékét: „Szent Jakab napja Iránt való bor áruitatásának szabadsága, hogy a nemes városnak megengedtetik, végeztök őkegyelmek, hogy az régi szokás szerint az nagy harang annak kedvéért megvontassék.. Barabás József Garamkövesd és részben Helenba község határában találhatók a Kovácsi dombok. Ezt a területet szívesen látogatják a turisták és a tudományos dolgozók, mert hazánkban ez a vidék a meleget kedvelő növényzet és állatvilág egyedüli menedékhelye. A növényzet sztyeppés szigetecskékkel váltakozik. Figyelemre méltóak a kőrisfákkal tarkított tölgyfaerdők és ligetek. Megtalálhatók Itt a szárazságot és meleget kedvelő növények, a dalmát csenkesz, a szőrös fiókos nád, a déli aranybajúsz és az abesszíniai zsálya is. Az állatvilágból helyi különlegességek az értékes csúszómászók, a pannóniai rövidlábúak, a hegyi kígyók. Száraz Pál Az ingyenes véradók száma Sókszelőcén meghaladja a százhetvenet. A legutóbbi véradáson hetvenöten vettek részt. A tanítók közül huszonketten. Az első ingyenes véradók számára a kultúrházban találkozót szerveztek. Ezen az ünnepi esten kitüntették a véradókat. Kiss Ferenc az „Érdemes és példás véradó" kitüntetés aranyfokozatát kapta. Többen ezüstfokozatú kitüntetésben részesültek. Ezek között volt a hnb elnöke, Chrupka József elvtárs is. A véradási akció sikere dr. Tóth Lajos körzeti orvos felvilágosító és szervező munkájának eredménye. Ö nagyon szerényen, de találóan fogalmazta meg a siker lényegét: „Mi nem azért adunk vért, hogy versenyezzünk, hogy a járásban az elsők akarunk lenni, hanem emberségből..." Andrássy Ferenc A madarl tűzoltószertárat négy esztendővel Azelőtt építették. Nem sokkal később tömlőszárítót is kaptak a madari tűzoltók. Ezt a szertár előterében helyzeték el. Azóta is ott fekszik. Az idő „vasfoga" lassan kikezdi a vasszerkezetet és talán hasznavehetetlenné is válik. Számunkra rejtély, hogy eddig miért nem szerelték fel a tömlőszárítót. Andriskin József Emberségből jeles A Csicsó község határában létesített rezervátum tavának víztükrén minden évben nagy számban virágzik Csallóköz egyik legszebb vízinövénye, a tündérrózsa-félék családjába tartozó fehér tündérrózsa, amely egy rendet alkot a hatalmas levelű Victoria regiával és az ázsiai vallásokban szentként tisztelt lótuszvirággal. Németh István Fehér tündérrózsa