Új Szó, 1970. október (23. évfolyam, 233-259. szám)

1970-10-27 / 256. szám, kedd

Beszélgetés Ján Pirč elvtárssal, bizottságának vezető titkárával Mélyítsük el a CSKP vezető szerepét Kelet-Szlovákia, hazánknak" a Szovjetunióval, Lengyelor­szággal és a Magyar Népköz­társasággal határos országré­sze, ma már nem a nélkülözés és az elmaradottság hazája. A szocializmus ide ls elhozta a haladást, s talán még szembe­tűnőbben, mint máshová. Jelen­leg még számos sajátos problé­mával küzd, melyek rendezése nem tür halasztást. Ezekről be­szélgetett Ján P I R C elvtárs­sal, az SZLKP kelet-szlovákiai kerületi bizottságának vezető titkárával, lapunk munkatársa. • Elsősorban a tagkönyvcsere utáni pártpolitikáról, a jö­vőbeni tennivalókról aka­runk beszélgetni, de emlí­tést kíván a közelmúlt is. Ezzel kapcsolatban a kerü­leti pártbizottság volt jobb­oldali vezetésének arra az állítására gondolunk, hogy szerintük Kelet-Szlovákiá­ban az opportunista, jobb­oldali erők nem jutottak pozícióhoz... Ml erről a úéleménye? — Az ilyen állítás nem felel meg a valóságnak, s csak arra volt jó, hogy az elmúlt évek­ben a kerületi vezetés saját po­litikai hibáit, mulasztásait ta­kargassa vele. Az igazság az, hogy sajnos Kelet-Szlovákiában is nagyon érezhetően meggyen­gült a kerületi pártszervezet ideológiai-politikai egysége és akcióképessége. Folyamatosan gyengült a párt vezető szerepe minden fontosabb szakaszon. A jobboldali opportunisták lebe­csülték a párt vezető szerepe érvényesítésének alapelveit, s ennek következtében egyre tá­gabb teret kaptak a szocializ­mus elleni nézetek. A jobbol­dali erőknek közvetlenül a ke­rületi pártbizottságban végzett tevékenysége folytán elburján­zott a szocialistaellenes elmé­let, és kísérletek történtek ar­ra is, hogy a Nemzeti Frontot, mint politikai szervet, felhasz­nálják a párt vezető szerepé­nek, a szocialista építésben ér­vényesített politikája osztály­szempontjainak megdöntésére, vagy legalább gyengítésére. Mindez nagyon kedvezőtlenül hatott a dolgozók internaciona­lista tudatára, s alkalmat nyúj­tott arra, hogy a nemzetközi politikai kapcsolatokat ne osz­tályszempontból Ítéljék meg, ami végül is szovjetellenes han­gulathoz vezetett. Gyengült a párt befolyása gazdasági vonalon is. Különfé­le kispolgári elképzelések lát­tak napvilágot a gazdasági kapcsolatokat, a szocialista vál­lalatok irányítását illetően. So­kan törekedtek az úgynevezett „munkástanácsok" megalakítá­sára, arra, hogy a párt ne szól­jon bele a káderkérdésekbe. A jobboldali, szocialistaellenes elemek azt kiabálták: „Szak­szervezeteket kommunisták nél­kül ..." És kiket akartak funk­ciókba ezek az elemek? Azo­kat, akiknek diplomájuk van, tekintet nélkül az osztályszem­pontokra, az illető politikai, szakmai felkészültségére. Lebecsülték a párt több év­tizedes munkájának eredmé­nyeit. Az ellenforradalmi tevé­kenység Kelet-Szlovákiában is 1968 augusztusában csúcsoso­dott ki, amikor Kassán, Poprá­don, Rozsnyón és másutt, a szo­cializmus ellenségei megsértet­ték felszabadítóink, a szovjet hadsereg hős fiainak emlékmű­veit. Kassán egy elvtársnőt meztelenre vetkőztettek és úgy vezették végig a városon. Diák­tüntetések nemcsak Prágában, Brnóban és Bratislavában vol­tak, hanem Kassán és Eperje­sen is. Sajnálatos dolog, de meg kell mondanunk, ezek az opportunis­ta, revizionista és szovjetelle­nes irányzatok támogatásra ta­láltak a kerületi pártbizottság volt vezetőségének egy részé­nél is. A kerületi pártbizottság volt vezető titkára és további két titkár, Olexa és Hetteš nem­csak támogatói, hanem hordozói ls voltak a jobboldali és revi­zionista gondolatoknak. Éppen azért, teljesen őszintén- meg kell mondani, a kelet-szlovákiai kerületi pártbizottság sem volt mentes a jobboldali opportuniz­mus, revizionizmus, a szocialis­taellenes és szovjetellenes né­zetek szennyétől... • Mikor került sor a helyte­len politikai nézet és gya­korlat jelszámolására? — A kerületi pártbizottság 1969. évi novemberi plenáris ülése, a szeptemberi plénum határozataiból és következteté­seiből kiindulva, megtette az el­ső lépéseket a kerületi pártbi­zottság megtisztítására. Ez a plenáris ülés visszahívta tiszt­ségéből a vezető titkárt és né­hány további párttitkárt, az el­nökségből pedig kizárta azokat, akik a jobboldalt képviselték. Változásokra került sor a pop­rádi, bardejovi, prešovi, rozs­nyói és más járások pártbizott­ságainak vezetésében ls. tgy megvoltak a feltételek arra, hogy a párt megtisztuljon a jobboldali, opportunista, szov­jetellenes elemektől. . • Milyen tapasztalatokat sze­reztek a beszélgetések fo­lyamán? — A tagkönyvcsere, a kom­munistákkal folytatott beszélge­tések kedvező befolyást gyako­roltak munkánkra. Jelentős lé­pést tettünk előre a párt ideo­lógiai és szervezési egységének megszilárdításában. Ma nyugodt lelkiismerettel elmondhatjuk, hála annak a sok ezer kommu­nistának, akik hívek maradtak a marxizmus—leninizmus és a proletár nemzetköziség elvéhez és hála a kelet-szlovákiai párt­szervezeteknek, alapjában sike­rült teljesíteni azokat a felada­tokat, melyeket a CSKP KB hoz­zánk, kommunistákhoz intézett levele célul tűzött ki. A jobbol­dalt opportunista erők főbb köz­pontjai széthulltak, viselőit és támogatóit kizártuk a pártból. Nagy, nevelő hatású akció volt a beszélgetés. Amellett, hogy pártunk megszabadult a jobb­oldali, opportunista és szovjet­ellenes irányzatok hordozóitól, a beszélgetések megerősítették a kommunisták és a pártonkí­vüliek nagy részének öntudatát, elősegítették a CSKP vezető szerepének marxista—leninista elveken történő megértését. A párttagoknál megnövekedett a párttal szembeni felelősségér­zet. A párthatározatok teljesíté­se, gyakorlása terén nagyobb lett a fegyelem... A pártbe­szélgetés nagy iskola volt. Ma már helyesebben értelmezzük a proletár nemzetköziség gondo­latát, és megértetjük, mennyire fontos volt a baráti hadsere­geknek a szocializmus védelmé­re irányuló internacionalista segítsége. A párttagok és Kelat­Szlovákla dolgozóinak többsége helyesen értelmezi ezt a kér­dést és elkötelezett munkával támogatja felszabadítónkhoz, a Szovjetunióhoz fűződő őszinte barátságunk további megszilár­dítását és elmélyítését... Bát­ran mondhatom, sikerült meg­teremteni körzetünkben a párt ideológiai és szervezeti egysé­gének fő feltételeit. • Milyen konkrét jeladatokat tűzött maga elé a kerületi pártbizottság és hogyan szándékszik biztosítani tel­jesítésüket? — Először is rendkívüli fi­gyelmet szentelünk a párttag­sági gyűlések tartalmi és szer­vezési előkészületeinek, mert most is találkozunk a taggyű­léseket lebecsülő nézettel. Nem nézhetjük el a párttagok pasz­szivitását sem. Sokan talán úgy vélik, hogy az átigazolással vé­get ért á helytállás, a politikai aktivitás. Éppen ellenkezőleg, mindazoknak, akik megkapták A barátság ünneplése az új tagkönyvet, az első so­rokban kell állniuk a pártunk politikájának gyakorlati meg­valósításáért folyó harcban. A kommunistának nem elég ál­lásfoglalásának hirdetése, kife­jezésre juttatása, konkrét mun­kával kell bizonyítania hova­tartozását. Okulva az elmúlt Időszak ta-' pasztalataín, fokozott gondot fordítunk a párt káderpolitiká­jára. Még ez év végéig végre­hajtjuk azoknak a vezető káde­reknek cseréjét, akik nem kap­ták meg az új tagkönyvet. A ve­zető káderek megválasztásánál elsősorban azokra építünk, akik hűek maradtak a marxi—lenini elvekhez, a proletár nemzetkö­ziség gondolatához, 3 akik be­csülettel helytállnak pártunk marxista—leninista jellegének felújításában. Az ideológiai munka terén legfontosabb feladatunknak tartjuk a jobboldali opportuniz­mus, revizionizmus elleni har cot. A párt egységének meg­erősítése érdekében kiépítjük a pártoktatás kötelező rendsze­rét, s ezt felhasználjuk a CSKP 50 éves forradalmi harcának is­mertetésére. A párt gazdaságpolitikai te­vékenységét az idei terv megva­lósítására, valamint az 1971. évi és az ötéves terv előkészületei­re irányítjuk. Minden erőnkkel támogatjuk dolgozóinknak a párt megalapításának 50. évfor­dulója tiszteletére kibontako­zott kezdeményezését. Elég sok még a tennivaló a munkaidő kihasználásának, a munkater­melékenység növelésének s nem utolsó sorban a munka­fegyelem megszilárdításának javítása terén. Éppen ezért tel­jes mértékben felújítjuk az üze­mek, vállalatok pártszervezetei­nek ellenőrzési jogát. Akiktől kötelességteljesítést várunk, azoknak jogokat is kell ad nunk .. • Az elmúlt időszakban gyak­ran felmerült a gazdasági­lag kevésbé fejlett körze­tek ügyeinek rendezése. Mi­lyen megoldásokat tart he­lyesnek ezen a téren a ke­rületi pártbizottság? — Kelet-Szlovákia, hála a CSKP helyes politikájának, az elmúlt 25 év alatt alapjában megváltozott. Pártunk szocialis­ta iparosítási programjával olyan fejlődést biztosított, hogy ez a hajdan legelmaradottabb országrész ma már hazánk egyik fejlett ipari-mezőgazda­sági területe. A hajdan gazda­ságilag kevésbé fejlett része­ken épült fel például a sninai Vihorlat, a humennéi Chemlon, a strážskei Chemko, a bardejo­vi Augusztus 29 Cipőgyár, a svidníki Odeva és Tesla, az ólublói csavargyár és még igen sok más üzem. Köztudott, hogy Kelet-Szlovákia rohamos fejlő­désére a legkedvezőbb hatást a Kassa mellett felépült óriási ko­hómű gyakorolta ... Sok lenne itt felsorolni azokat a lakóháza­kat, új városnegyedeket, kultúr­otthonokat, üzleteket, iskolákat, egészségügyi intézményeket, melyeket a kommunista párt helyes politikája, Kelet-Szlová­kia gazdasági fejlesztését támo­gató törekvései jóvoltából fel­építhettünk. Hála ennek a gon­doskodásnak, megváltozott az élet Kelet-Szlovákiában, de megváltoztak az emberek is, akik az üzemekben és kint a földeken is szocialista módon dolgoznak. Ezzel nem azt aka­rom mondani, hogy Kelet-Szlo­vákiában már mindent megol­dottunk, még sok a tennivaló De tudjuk, mit kell tennünk, mert világos gazdaságfejlesztési programmal rendelkezünk. En­nek alapján befejezzük a Kelet­szlovákiai Vasmű bővítését, gyorsan felépítjük a második acélművet, befejezzük a stráz­skei Chemko bővítését, biztosít­juk a fafeldolgozó ipar fejlesz­tését. Munka van itt bőven, most az a fontos, hogy helyesen, erőnk­nek megfelelően osszuk el a feladatokat és céltudatosan, pártunk vezetésével igyekez­zünk őket legjobb tudásunknak megfelelően teljesíteni. Ha így teszünk, abból mindannyiunk­nak öröme lesz KULIK GELLERT A barátság hónapja a vajáni II. villanyteleplen már megkez­dődött. Elsőnek egy szovjet fil­met vetítettünk. Az összüzemi pártgyülésen Mikolaj elvtárs a csehszlovák—szovjet baráti szer­ződés jelentőségéről tartott elő­adást. Megemlékeztünk a szov­jet nép sokoldalú segítségéről, amely már 1945-ben megmutat­kozott és megmutatkozik ma is. hiszen villanytelepünk a Szov­jetunióból kapja a szenet és a mazutot, amely nélkül a villany­telep üzemeltetése lehetetlen. A szovjet nép mutatta meg nekünk a szocializmushoz vezető utat, amely a békés megélhetést hoz­ta számunkra. A CSSZBSZ nemrég alakult helyi szervezete kapta feladatúi a NOSZF méltó megünneplésé­nek megszervezését. Jozefik Pa­vel, a szervezet elnöke elmond ta, hogy a NOSZF-ról akadémiát rendeznek. Az üzem tanácster­mében vörössarkot készítenek, aiiol fénykepniállitóson bemu­tatják a szovjat nép technikai vívmányait és életét. Faliújsá­got készítenek a NOSZF-ról és összüzemi nagygyűlésen emlé­keznek meg a dicső forrada­lomról és annak jelentőségéről. Ezen az üzem igazgatója „Le­nin és a villanyosítás" címmel tart majd előadást. Azt is megtudtam, hogy a tagság szá­niára még ez évben kirándulást szerveznek a Szovjetunióba és ott baráti kapcsolatot vesznek fel az egyik villanytelep dolgo­zóival. A szovjetbarátok szerve­zetének elnöke elmondta, hogy ebben a hónapban 10 űj taggal bővül a szervezetük. A villanytelepen több szovjet filmet vetítenek és Nagykapo­son, ahol a villanytelep alkal­mazottjai élnek, gazdag kultu­rális megmozdulás lesz, ahol szovjet művészek szerenlésére is számítanak.* ILLÉS BERTALAN Te! jes özem ben a trebišovi cukorgyár Jelenleg már éjjel-nappal, megállás nélkül üzemel a Tre­bišovi Cukorgyár, amely az idén közel 17 000 vagonra való cu­korrépát dolgoz tel. A cukorrépatermés begyűjté­sére nem lehet különösebb pa­nasz, Kelet-Szlovákiában már több mint háromezer hektárról betakarították a termést. A gyárba is gyors ütemben folyik a beszállítása. Sajnos azonban — ahogy megtudtuk — eléggé „piszkos állapotban". A szokott­nál és a megengedettnél sokkal „földesebben". A répán hagyott földréteg problémát okoz a ki­rakodásnál. Az eiós vízsugár hatására leválik a répáról, és a sárrá változott agyag betömi a lefolyócsatornákat. Ez pedig hátráltatja, késlelteti a mun­kát. Egyébként is hosszúra nyúló répakampány várható az idén, a termés is gazdagnak ígérke­zik, hektáronként eléri a 400 mázsás átlagot. Eddig csaknem ötvenezer tonna répát dolgozott fel a Trebišovi Cukorgyár. Az idei kedvezőtlen időjárás mel­lett a 14 százalékos cukortarta­lom jónak mondható. ik. A faragó asztalos Minaen szakmaoan akadnak gyengébbek és kiválóak. Ahhoz, hogy valaki szakmájában kitűn­jék, több körülménynek kell ta­lálkoznia. Mindenekelőtt páro­sulnia kell a hivatásszeretet­nek, a rátermettségnek és a szorgalomnak. Hogy e három adottság közül melyik a legfon­tosabb, azt nehéz lenne eldön­teni, egy azonban biztos: egyik sem nélkülözhető. Ezt vallja Si­kula Ferenc asztalos is, akit műhelyében kerestem fel. A szemüveges, kimért mozdu­latú mester éppen egy különös és rendkívül igényes ' munkát végez. Megrendelésre faragással díszített berendezést készít egy üdülőközpontba. A megrende­lők óhaja az volt, hogy a bútor viselje magán az erdők élete motívumait. A többit már a na­gyon jó szakember hírében álló Feri bácsira bízták. Mondanom sem kell, hogy Sikula Ferenc milyen szívesen vállalta a gaz­dag fantaziát igénylő feladatot. A berendezés már csaknem tel­jesen el is készült — vörösfe­nyőböi. A hatalmas asztalt mak­kokat és faleveleket ábrázoló faragványok díszítik. A hosszú sarokpad tamlájára különféle erdei vadat faragott az ősz hajú mester, láthatunk rajta foglyot, fácánt, söt vadászkutyát is. A megrendelők már megnézték a mintát "és nagyon elégedettek vele. S mivel a „jó bornak nem kell cégér", na meg mert fafa­ragással ma már kevesen fog­lalkoznak, újabb hasonló meg­rendeléssel bízták meg Feri bá­csit. Ezúttal a bútor egy szőlő­termő vidékre kell, ezért a dí­szítés témája is ehhez igazodik. Feri bácsi máris maga előtt lát­ja a szőlőfürtöket, leveleket, hordókat. melyeket kifarag majd. Munkáját otthon berendezett műhelyében végzi. Már három éve nyugdíjas — a Magyarbéli fnb kisüzeme számára dolgozik. A nyugdíjba vonulását már na­gyon várta; persze nem azért, mert nem akart dolgozni, ha­nem, hogy végre különös mun­kákat végezhessen. A különös feladatokat mindig szerette. Ki­vált a fafaragást. Fiatal korá­ban szobrot is faragott. Főleg három munkájára emlékezik szívesen. A bratislavai városi könyvtár részére készített föld­gömb-állványra, egy templomba készült Krisztus-szoborra és a váci művelődési ház berendezé­sére, melyet saját maga eszter­gályozott. Ezt a munkát annak idején budapesti műesztergályo­sok is megcsodálták. Tehetsége már korán megmu­tatkozott, hiszen tanonckorában egy munkájával előbb második, egy évvel később pedig első dí­jat nyert. A második díj elnye­résekor is csupán azért nem lett győztes, mert a bíráló bi­zottság kétségbe vonta, hogy saját maga, segítség nélkül ké szítette el a munkát. Tehetsége felismerésekor sokan tanácsol­ták neki, hogy tanuljon szobrá­szatot. Rátermettségét nyilván édesapjától örökölte, aki na­gyon ügyes fúró-faragó ember volt. Ezzel szemben fia — Feri bácsi nagy bánatára — nem ta­núsít érdeklődést a szakma iránt. — Pedig ha én tízszer szü­lethetnék, akkor tízszer aszta­losnak mennék — mondja a mester. — Nem a pénz miatt; azt sohasem tartottam fontos­nak, hanem azért, mert szere­tem ezt a munkát. És szeretek gondolkodni munka közben. Ki­találni, hogyan lehetne vala­mit még jobban, könnyebben vagy egyszerűbben elvégezni. Vagy géppel elkészíteni azt, amit mások kézzel végeznek. Rengeteg gépet szerkesztettem. Saját magam készítettem az esztergapadomat is. A fémmun­kát is beleértve. Mindig azon töröm a fejem, hogyan újíthat­nék egyes munkálatokon. Tu­lajdonképpen lépten-nyomon újítok. Megragadom az alkalmat, hogy megtudjam, hogyan véle­kedik a szakma kitűnő mestere a mai bútorokról. — Nagyon tetszenek a mai bútorok — mondja. — Jóma­gam is készítettem néhány pro­totípust a brnói vásárra. Leg­utóbb egy Ismét divatba jött hintaszéket. Kíváncsi vagyok arra is, va­jon mi lehet a kedvenc szórako­zása Feri bácsinak. Megtudom, hogy a festészet. Szívesen j c vászonra. Erre persze nagyor ritkán tud időt szakítani, hiszen rengeteg a megrendelése. Igen, az ideje mindig kevés. De hát a jó szakember sorsa már ilyen. És persze akkor érezné magát rosszul, ha nem lenne munkrí ja. M)

Next

/
Thumbnails
Contents