Új Szó, 1970. október (23. évfolyam, 233-259. szám)

1970-10-24 / 253. szám, szombat

Világ proletár jai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1970. október 24. SZOMBAT BRATISLAVA • XXIII. ÉVFOLYAM 253. szám Ára 50 fillér Az NDK párt- és kormányküldöttsége Szlovákia fővárosában [CSTK t — A Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttsége WALTER ULBRICHT NAK, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága első titkárának, az NDK Államtanácsa elnökének és WILL1 STOPHNAK, a Német Szocia­lista Egységpárt Politikai Bizottsága tagjának, az NDK kormányelnökének vezetésével tegnap hi vatalös látogatásra a Szlovák Szocialista Köztár­saságba érkezett. Walter Ulbricht elvtársat fele sége is elkísérte. /I küldöttség további tagjai: ERlCtl HONEK­KER és dr. GÜNTER M ITT ÁG, az NSZEP Politi­kai Bizottságának tagjai, a Központi Bizottság titkárai, dr. MANFRÉD GERLACH. az Államtanács alelnöke, a Német Liberális-Demokrata Párt el­nöke, dr. ER1CH CORRENS professzor, az NDK Nemzeti Frontja Nemzeti Tanácsának elnöke, OTTO W INZER, az N SZÉP KB tagja, az NDK kül­ügyminisztere és dr. HERBERT KROL1KOWSKI. az NDK csehszlovákiai nagykövete. A küldöttség titkára OSKAR FISCHER, az NDK külügyminisz­terének helyettese. A küldöttséget Szlovákiában ĽUBOMÍR ŠTROU GAL. a CSKP KB elnökségének tagja, a szövetségi kormány elnöke. VASIL B1ĽAK, a CSKP KB el nökségének tagja, a KB titkára és FRANTIŠEK KRAJČÍR, hazánk berlini nagykövete kiséri. A vendégek repülőgépe pontosan 10 órakor szállt le a bratislavai repülőtéren. A küldöttséget a lejárónál az SZLKP KB elnökségének tagjai. JOZEF LEN ÁRT, az SZLKP KB első titkára és fe­lesége, ONDRÉI KLOKOČ, az SZNT elnöke és PETER COLOTKA, az SZSZK kbrmányelnöke ugyancsak felesége kíséretében üdvözölte. A fogadáson jelen voltak az SZLKP KB elnök­ségének további tagjai és titkárai, továbbá VI­LIAM SALGOVic, az SZLKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnöke, F.UGEN TUR­ZO, äz SZLKP nyugat-szlovákiai kerületi bízott ságinak vezető titkára, ]ÄN ŠTENČL. fOZEF GAj DOSÍK, FÁBRY ISTVÁN és MICHAL ZÁKOVIC. az SZNT alelnökei, ŠTEFAN SÁDOVSKÝ, a kormány alelnöke, a kormány miniszterei, a Nemzeti Front szervezeteinek elnökei és központi bizottságának tagjai, valamint LADISLAV MARTINAK, Bratisla­va főpolgármestere. leien volt HERBERT SCHLAGE. az NDK brat i slavai főkonzulja, valamint a bratislavai konzuli testületek vezetői. ~ Z '*•*> i MFJF'É M wfj 5 nm ^ A bratislavai várban I.enárt elvtárs üdvözölte az NDK párt- és kormányküldöttségét A két állam himnuszának el­hangzása után Walter Ulbricht és Willi Stoph elvtársak Jozef Lenárt, Ondrej Klokoč és Peter Colotka elvtársak, valamint Sá­muel Kodaj altábornagynak, a keleti katonai körzet parancs­nokának kíséretében fogadták a felsorakozott katonai dísz­egység parancsnokának jelen­tését és szemlét tartottak. A délelőtti órákban az NDK párt- és kormányküldöttségé­nek tagjai, Walter Ulbricht és Willi Stoph elvtársak vezetésé­vel felkeresték Jozef Lenárt, Ondrej Klokoč és Peter Colotka elvtársakat a bratislavai várban. A kedves vendégeket Jozef I.enárt, az SZLKP KB első tit­kára köszöntötte. LENÁRT ELVTÁRS ÜDVÖZLŐ BESZÉDE Megállapította, hogy nagy örömmel köszönti Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának, a Szlovák Nemzeti Tanácsnak, a Szlovák Szocialis­ta Köztársaság kormányának nevében az NDK párt- és kor­mányküldöttségét Bratislavá­ban. Megtiszteltetés számunkra - mondotta I.enárt elvtárs —, hogy német elvtársaink és ba­rátaink csehszlovákiai tartózko­dásuk alatt Biatislavába is el­látogattak. Ebben is annak bi­zonyságát látjuk, hogy élénken érdeklődnek Szlovákia élete és munkája iránt. Egyidejűleg jó «lkalont ez arra, hogy biztosít­suk önöket afelől, a Német De­mokratikus Köztársaság népe párt- és állami vezetősége Szlo­vákiában őszinte barátokat és hűséges szövetségeseket talál. A Központi Bizottság első tit­kára beszéde további részében rámutatott: Döntő fordulat a szlovák nép történelmében csak akkor következett be, amikor • Csehszlovákiát a szovjet had­erők felszabadították. Megemlí­tette, hogy 3968-ban az antiszo­cialista és revizionista, valamint jobboldali erők az elmúlt két évtizedet a sötétség korszaká­nak, elvetélt éveknek nevezték, megkísérelték semmibe venni az elért eredményeket és gya­lázni a szocializmust. Tudjuk, hogy utunkon elkövettünk hibá­kat is, ezek azonban távolrfil sem csökkentik a szocialista építés éveiben elért pozitív eredményeinket. Lenárt elvtárs konkrét ada­tokkal mutatott rá Szlovákia fejlődésére a felszabadítás óta, hangsúlyozva, hogy míg 1937­ben Szlovákia része az ország ipari termelésében 7 százalék volt, addig ez az arány nia már 25 százalékos. Lenárt elvtárs ezután röviden ismertette az ötödik ötéves terv előkészítésével kapcsolatos munkát és a következő években ránk váró feladatokat. Majd hangsúlyozta, hogy a szocialis­ta közösség országainak barát­ságát, szövetságét és egységét tovább fogjuk fejleszteni, véde­ni és szilárdítani. HONECKER ELVTÁRS VÁLASZBESZÉDE jozef Lenárt üdvözlő szavaira Erich Honecker elvtárs, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, Központi Bizottságának titkára mondott válaszbeszédet. Hangsúlyozta, hogy nagy örömmel tettek eleget a Szlo­vák Szocialista Köztársaság fő­városa meghívásának. És ebből az alkalomból Walter Ulbricht és Willi Stoph elvtársak, vala­mint az NDK párt- és kormány­küldöttsége minden tagjának nevében szívélyesen üdvözli az egész szlovák népet. Megállapította, azért látogat lak el hazánkba, hogy kicserél­jék nézeteiket, tapasztalataikat és tanácskozzanak arról, hogyan lehet még élénkebbé tenni szo­cialista országaink kapcsolatait. Megelégedéssel állapíthatjuk meg — mondotta Honeckér elv­társ —, hogy ez a találkozás új impulzusokkal gazdagítja orszá­gaink együttműködését. Rámu­tatott, hogy a két ország nem­csak földrajzilag közeli egymás­hoz, hanem mindkettő a szocia­lista közösség tagja és a szo­cializmus—imperializmus euró­pai határán különleges felelős séget visel a béke biztosításá­ért. Közösek a szocialista épí­téssel összefüggő érdekeink, céljaink és a marxizmus—leni­nizmus elvéhez fűződő hűsé­günk, valamint megbonthatat­lan barátságunk a Szovjetunió­val és a Szovjetunió Kommu­nista Pártjával. Változatlanul érvényesek Klement Gottwald­nak, Csehszlovákia nagy fiának szavai: „A Szovjetunióval örök Időkre." Honecker elvtárs visszatekin­tett az NDK és Csehszlovákia munkásosztályának közös forra­dalmi hagyományaira, a tőkés és a fasiszta rendszer ellen ví­vott harcaira. Megállapította, hogy ma mindkét országban a szocialista eszme a politikai erő, és népeink a Szovjetunió val szilárd kötelékben haladnak tovább a szocializmus építésé­-nek útján, és hozzájárulnak a nemzetközi erőviszonyok meg­változásához a szocializmus és a béke javára. Honecker elvtárs megállapí­totta, hogy az NDK népe örül annak, hogy a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaságban megbíz­ható barátja és szövetségese van, és közösen érünk el új si­kereket népeink javára, szocia­lista közösségünk Ugye érdeké (Folytatás a 2. oldalon) ENSZ ] CSEHSZLOVÁKIA SZILÁRDAN ÁLL A BÉKE ÉS A HALADÁS ERŰINEK Jón Marko külügyminiszter beszéde fán Marko csehszlovák kül­ügyminiszter pénteken felszó 'alt az ENSZ-közgyülésen. Be széde bevezető részében hang­súlyozta, hogy az ENSZ jubi­leumi ülésszakának nem Csupán ünneplés a célja, hanem min­denekelőtt hitet kell tennünk azok mellett az elvek mellett, amelyek a világszervezetet lét rehozták. Az EN,SZ megalakulása óta el telt évek nem voltak éppen könnyűek. A béke, a haladás erői nagy harcot vívtak a re­akcióval. Olyan törekvések is voltak, hogy a világszervezet­ben az államoknak egy csoport­ja kerekedjen felül, így több­séget alkotva visszaéljenek e magas szintű nemzetközi fó­rummal. A szocialista országok elvszerű magatartásának az ér­deme, hogy erre nem került sor. annak ellenére, hogy a világ szervezetet, mint például Kongó és Korea esetében lübb ízben alantas célokra használták fel. Az ENSZ életében fordulatot jelentettek a hatvanas évek, amikor a gyarmati igát lerázó országok szintén a világszerve­zet tagjaivá váltak. Az ENSZ­ben megváltoztak az erőviszo­nyok, az egész szervezet jelle­ge is megváltozott, s ezzel egy­időben növekedett tekintélye. Ebben a vonatkozásban nagy szerepet játszik az a tény, hogy megszilárdult a szocialista vi­lágrendszer helyzete s ennek következtében megváltoztak a nemzetközi erőviszonyok is. Csehszlovákia mindig arra tö­rekedett. hogy az ENSZ szigo rúan ragaszkodjék Alapokmá­nyához. Csehszlovákia kormá nya nagy fontosságot tulajdo nrt annak, hogy a 25. ülésszak olyan irányt szab a világszerve­zet munkájának, amely elsősor­ban a béke megszilárdítását tű z i ki célul. Igy ezután egyre biztosabb, hogy az ENSZ eleget tehet annak a küldetésének, amelyet a közvélemény joggal elvár tőle. Véleményünk sze­rint a világ biztonságának meg­szilárdításával kapcsolatos szov­jet javaslat, amelyhez a szocia­lista tábor országai szintén csatlakoztak, megnyitja az utat az ENSZ további, valóban fon­tos tevékenysége előtt. A nemzetközi biztonság meg szilárdításának feltétlenül a világszervezet érdeklődése hom­lokterében kell állnia, elsősor­ban azért, mert mindeddig nem sikerült felszámolni a veszélyes háborús gócokat. Marko külügy­miniszter említést tett a dél­kelet-ázsiai agresszióról és megjegyezte, hogy meg kell ol­dani egy további súlyos válság­góc felszámolásának kérdését is, mégpedig a közel-keleti konfliktust. Csehszlovákia kor­mánya a Közel-Kelettel kapcso­latban a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatát' fo­gadja el kiindulási alapul. Hazánk külügyminisztere rá­mutatott arra is, hogy Koreá­ban sem sikerült mindeddig fel­számolni a feszültséget, az or­szág népe szőmára nem teszik lehetővé a két Korea békés egyesítését. Azonban annak ellenére, hogy nyugtalanítanak bennünket a világon még meglevő háborús feszültséggócok, ez nem jelen­ti azt, hogy n;m vesszük észre, vagy leértékeljük a nemzetközi kapcsolatokban tapasztalható pozitív fejlődés jeleit. Széles körű európai párbeszéd kibon­takozásának a tanúi vagyunk, és ennek központjában a kon­tinens biztonsága, az egyes ál­lamok együttműködésének kér­dései állanak. Rendkívül konst­ruktív mozzanatnak tartjuk a szovjet—nyugatnémet szerződés aláírását. Á Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság szintén fel­készült rá, hogy tárgyalásokat kezdjen a Német Szövetségi Köztársasággal. E megbeszélé­sek elsődleges célja az lenne, hogy elhárítsuk a két ország kapcsolatai normalizálásának útjában tevő akadályokat. Mar­ko külügyminiszter hangsúlyoz­ta, hogy Csehszlovákia kormá­nya, amely elhatározta, hogy hozzájárul az európai béke meg javításához, nagy fontosságot tulajdonít a szóban forgó meg­beszélések megkezdésének. Sa­ját részéről mindent megtesz annak érdekében, hogy egy ilyen megbeszélés eredménye­sen záruljon. Éppen ezért azt szeretnénk, ha a másik fél is hasonló álláspontra helyezked­ne. Megelégedéssel nyugtázzuk azt a lény is, hogy a nyugati hatalmak álláspontjában bizo­nyos pozitív elemek bukkannak fel az európai realitások elis­merése tekintetében. Az euró­pai béke és biztonság érdeké­ben el kell érni a Német De­mokratikus Köztársaság teljes nemzetközi jogi elismerését. Án­nál is inkább, mert az NDK kö­vetkezetes békepolitikát folytat, s ha tetszik valakinek, ha nem, nélküle lehetetlen a kontinens alapvető problémáit megoldani. Ebből a szempontból is rendkí­vül helyes lenne, ha az ENSZ felvenné soraiba az NDK-t, ter­mészetesen a Német Szövetségi Köztársasággal együtt. Csehszlovákia a többi szocia­lista országgal karöltve az euró­pai problémák megoldására tö­rekszik, olyan viszonyok kiala­kítására, amelyek garantáljak a kontinens országainak bizton­ságát, lehetővé tennék a kétol­dali kapcsolatok elmélyítését. Éppen ezért Csehszlovákiának érdeke egy olyan biztonsági rendszer kiépítése, amely meg­felelő garanciákat nyújt. Örömmel fogadjuk, hogy Eu­rópában olyan politikai párbe­széd vette kezdetét, amely Im­már tovább lép az általános megfogalmazásoktól és fokoza­tosan az európai biztonsági konferencia gyakorlati előkészí­tésével foglalkozik. A csehszlo­vák kormány véleménye szerint Európa államainak nem szabad­na kihagyniuk ezt a történelmi lehetőséget, amely lehetővé ten­né a kontinens megbízható biz­tonsági rendszerének - kiépíté­sét. Az európai biztonsági kon­ferencia gondolatának nagy visszhangja bizonyítja, hogy a kontinens népeinek hő óhaja a nyílt kérdések megoldása. Beszéde további részében a leszerelés kérdéseivel foglalko­zott Marko külügyminiszter. Hangsúlyozta, hogy az előreha­ladás ebben a vonatkozásban rendkívül megnövelné az embe­riség reményét, a béke megszi­lárdításába vetett hitét. Marko külügyminiszter üdvözölte azt a tényt, hogy márciusban érvény­be lépett az atomsorompó­egyezmény. A soronlevő feladat a többi tömegpusztító fegyver (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents