Új Szó, 1970. október (23. évfolyam, 233-259. szám)

1970-10-23 / 252. szám, péntek

Jegyzetek a magyar filmről TERVEINK az új évadban A PÉCSI JÁTÉKFILMSZEMLE szerencsés csillagzat alatt született: akkor jött létre, amikor a magyar filmgyártás kitört az ismeretlenség homályából, néhány kimagasló alkotással ismét magára híva a figyelmet, nemzetközi hírnévre tett szert. Azóta a nagy hagyományokkal rendelkező, hangulatos Mecsekai ji városkában évről évre találkoznak a szakma hazai és külföldi emberei s mind gyakrabban beszélnek a magyar film fellendüléséről, a nemzetközi élvonalba töréséről. Tagadhatatlan, a magyar filmgyártás az utóbbi években magasabb művészi színvonalat ért el, mint bármikor az elmúlt huszonegynéhány év alatt. Játékfilmszemle — találó elnevezés. mely kifejezi a pécsi találkozó célját és lényegét: szemlét tartani az elmúlt év filmtermése fölött, összegezni az eredményeket és a sikereket, s kijelölni a tovább vezető utat. A magyar játékfilmszelnie azonban nemcsak a zsűri elismeréséért folyó versengés, nem csupán az új filmek szemléje, hanem a filmművészek és a közönség találkozója is. Az az elgondolás különbözteti meg a többi fesztiváltól, hogy minél közvetlenebbé váljon a kapcsolat az alkotók és a közönség között, hiszen a filmgyártóknak és a művészeknek egyaránt érdeke, hogy egy-egy film minél nagyobb megértésre találjon a közönség körében. A pécsi szemle évről évre így segíti a művészet és a társadalom egymásra találását, a nemzeti filmművészet, filmkultúra számára pedig egyre több szellemi energiát halmoz. Talán nem túlzunk, ha azt állítjuk: a magyarországi kulturális élet legizgalmasabb területe pillanatnyilag a film. Nem mintha nem jelennének meg érdeklődésre számot tartó könyvek, vagy nem rendeznének figyelemreméltó- kiállításokat, színházi előadásokat, hangversenyeket, de a kultúra, a művészet egyetlen ága sem váltott kl olyan szenvedélyes és heves vitákat, mint a filmművészet, a filmgyártás kérdéseit elemző cikkek sorozata. S a magyar film rangját bizonyítja az a tény, hogy meghódította a világ igényes műélvezőinek a táborát s a magyar film végre szerepet játszik a magyar egyetemes kultúrában is. Nemzetközi filmfesztiválok díjait sorolhatnánk ennek bizonyítására, s tengernyi külföldi sajtómegnyilvánulásokat idézhetnénk, Melyek a magyar filmművészet bfrét nyugtázzák. A MAGYAR FILM legnagyobb erénye a pártosság, az alkotók társadalmi elkötelezettsége s azon igyekezete, hogy szocialista felelősséggel elemezzék a magyar valóságot, vizsgálják mai életünket, a közelmúltat, vagy a régebbi történelmet, s a hibák, a visszásságok feltárásával és bírálatával a szocializmus kibontakozásának ügyét szolgálják. A magyar filmművészet sok olyan problémát tárgyal, melyek csak a szocialista társadalomban jelentkeznek és az ezekre a kérdésekre adott válaszok új hangvételt, sajátos művészi ábrázolást, újszerű társadalmi mondanivalót feltételeznek. A valós problémák felvetése sajátságos megfogalmazása a magyar filmművészetben egy új szemlélet filmjeit teremtette meg, melyek társadalomformáló tényezőként hatnak. A magyar filmművészet legfőbb jellemzője az új formákra, az egyéni stílus kialakítására való törekvés. Az alkotók életünk és korunk elvi kérdéseinek művészi megfogalmazását és megválaszolását tűzték zászlajukra, fel nem fedezett területeket igyekeznek feltárni, új témákat hódítva meg a szocialista filmművészetnek. A magyar filmművészet sajátos vonásait és helyzetét elemezve B. Nagy László kritikus a szemle vitáján többek közt megállapította: „Nem érdeme, hanein jellemzője a magyar filmnek az, hogy elsősorban a társadalomra kérdez, még akkor is, ha kísérleti helyzeteket teremt... A magyar filmnek legértékesebb sajátja a szociológiai vagy szociáletikai éberség, melynek közvetlen vagy közvetett módon a Jelen idő az ihletője: az „itt és most" világa. Egyik film sem azt kérdezi, hogy mi történt, mit éltünk át, hanem azt, hogy mit kezdjünk az acíjtt pillanatban azzal a múlttal a hátunk mögött, amit megélnünk adatott. Többről van itt szó, mint arról, hogy minden jelentékeny film — vegye akármilyen távoli időből a tárgyat — a jelent veszi célba, ahhoz akar szólni," A művek közös nevezője tehát az, hogy a mai társadalom problémáira keresik a választ. Bátran szembenéznek a múlttal, az illúziókkal, a téves történelmi felfogásokkal s a kortársak közéleti gondjairól vallanak. El-/ kötelezett felelősséggel vállalják az állandó változtaiás szerepét — a marxista—leninista értelmű korszerűség segítségével. Olyan filmek ezek, melyek a filmművészet legsajátabb esz-közeivel vizsgálják a kor, az ember és a szocialista társadalom izgalmas kérdéseit. A kérdésfeltevések ugyan különböznek az alkotó szemlélete, képessége és stílusa szerint, de éppen ez a sokarcúság a magyar film egyik értéke. Ez az érzés bizonyosodott meg bánnunk a VI. Magyar Játékfilmszemlén is, ahol a múlt évi termés (20 játékfilm) legjobbjai kerültek a közönség elé, mégpedig: a Virágvasárnap, az ítélet, a Szemtől szembe, a Szemüvegesek, az Imposztorok, az Isten hozta, őrnagy úr, az Arc és az Utazás a koponyám körül. A műsorra tűzött 8 versenyfilmből többékevésbé általános képet nyerhettünk a magyar filmművészet irányzatairól, legjelentősebb alkotóiról. A VI. MAGYAR JÁTÉKFILMSZEMLE társadalmi fődíját a fiatal elsőfilmes Gyöngyössy Imre Virágvasárnap című filmballadája nyerte. A mű alapötlete egy népdal a halálra kínzott Simon papról, ai 1919-es Magyar Tanácsköztársaság mártírjáról, akinek emlékét a szegények megőrizték és sorsát dalba öntötték. A történelem ihlette ezt a filmet, melyben a rendező megrázó képekben ábrázolja Simon pap és testvére, a kommunista tanító mártírhalálát. Gyöngyössy stílusa egyéni, a képsorok lenyűgözőek, a nézőt néma együttérzésre készteti. A filmlegenda hangvétele sajátos, magával ragadó Gyöngyössy személyében tehetséges alkotót ismerhettünk meg, filmje méltán vívta ki a zsiiri legnagyobb elismerését. Telitalálat a főszereplő kiválasztása: a bratislavai František Velecký, aki már külső megjelenésével is érzékeltetni tudja az aszkéta hívő, de kemény és férfias magatartást. A szemle közönségdíját Kósa Ferenc ítélet című filmje kapta, mely az 1514-es Dózsa-féle parasztlázadást eleveníti meg. A három ország baráti összefogásban született film célját és szándékát tekintve az alkotás az évtized legnagyobb vállalkozása. Erénye, hogy — történelmi film lévén — eltér a mostanában divatos szuperprodukciók hangvételétől. A rendező a forradalmat a magyar, a szlovák és a román nép együttes harcának fogja fel, ebben rejlik a film mélységes internacionalizmusa. A koprodukciós vállalkozás az egymást megbecsülő népek testvériségének a hitvallása, „Dózsa -története a Dunakörnyékén élő népek közös történelmének legtisztább pillanata". A népes szereplőgárda közül feltétlenül ki kell emelnünk Bessenyei Ferencet, aki hitelesen formálta meg Dózsa alakját. Tulajdonképpen az első magyar Karinthy-tllm az Utazás a koponyám körül, mely az író életművéből készült, helyesebben az életmű vezérmotívumaiból. ... az író elmesél valamit, ami mindenkivel megtörténhetik, abból a rendkívül figyelemreméltó alkalomból, mikor éppen vele történt meg" — tahin ez jellemzi a legtömörebben a filmet. Karinthy nehezen megfilmesíthető író, a vállalkozás ezért nem volt könnyű feladat. Ám Révész György jóvoltából erőteljes és szuggesztív film született. Latinovits Zoltán remekel a főszerepben. Figyelmet érdemlő alkotás a szemle többi versenyfilmje is. Dotezy Imre forgatókönyvéből ' árkonyi Zoltán Szemtől szembe címmel megkísérelte, hogy szembenézzünk a múlttal, a magunk történetével, s számot adjunk a 25 esztendővel ezelőtti cselekedeteinkről. A felszabadulás évfordulójára készült filmben a rendező a múltat idézi, nemzeti önvizsgálatot végez, egy emléktáblaavatás alkalmából számonkéri a hajdani bajtársak felelősségét. A merész, bátor alkotás a rendező művészi képes ségeit dicséri. A Locarnóban díjat nyert Szemüvegesek című film építészekről szól, de Simó Sándor vegyészmérnök debtitáns rendezői munkája nem szakmai problémákat tárgyal, hanem a szándékaink és a lehetőségeink közt feszülő ellentétek össze hangolását vizsgálja. Az egyéni hangú, sajátos problémavilágot ábrázoló film pozitívuma, hogy a hétköznapok szürkeségét a művészet szférájába ludja emelni. 25 évvel ezelőtt. 1944—45ben játszódik Zolnay Pál Arc című filmje, mely a bajtársaitól elszakadt és az ellenállási mozgalommal újra kapcsolatot kereső Illegális harcos küzdelmét eleveníti meg az ostromlott Budapesten. Az egyéni stílusú és felfogású rendezőt a filmben a konfliktus lélektani-morális magja izgatja. Az ellenállási történetben a közös cselekvés lehetőségének a hiánya, a magára maradt fiú kilátástalan helyzete drámai atmoszférát teremt. A magyar történelem fájdalmas és döbbenetes mozzanatokkal teli korszaka, a Tanácsköztársaság leverése utáni fehér terror, a kegyetlen tiszti kiilö nítmények tevékenységének ide je elevenedik meg előttünk az Imposztorok című filmben, mely a hírhedt Prónay Pál naplójából írt forgatókönyv alapján, Máriássy Félix rendezésében készült. A film a hatalmi megtébolyodás. az eleinbertelenedés erőteljes bírálata — történelmi groteszk formájában. Társadalmi szatíra az Isten hozta, őrnagy úr című Fábri Zoltán film, mely tartalmilag lényeges társadalmi kérdéseket érint, ám gunyoros, mulatságos formában. A film Örkény István világsikert aratott Tóték című groteszkje alapján készült. Néhány szóval említést kell tennünk a szemle műsorán ősbemutatóként szereplő filmekről is. A modern film meghatározására tart igényt Szabó István Szerelmesfilmje, mely két fiatal kapcsolatát mutatja be a közösen eltöltött éveket — kisgyermekkoruktól a 30. életévükig. Az Álmodozások kora és az Apa című filmek rendezője lírai hangvételben, visszapillantások formájában ábrázolja az érzelmek intenzitását, változását. A film főszerepét Bálint András és Halász Judit alakítja — nagyszerűen. Mai fiatalokról szól Mészáros Márta harmadik játékfilmje, a Szép lányok, ne sírjatok. Érdekessége, hogy a főszerepet a prágai Jarka Schallerová alakítja. Déry Tibor Két asszony és a Szerelem című novellájából készült Makk Károly legújabb filmje, a Szerelem, mely rendkívül sokoldalú emberi kapcsolat elemzésére épül, dramatikus story, mondhatnánk, cselekmény nélkül. A MAGYAR JÁTÉKFII.MGYÄRTÁS termékeit mérlegelve megállapíthatjuk: a magyar filmművészet fejlődése a „vállalni és változtatni" elv alapján fejlődik tovább. Amíg a magyar filmművészet Ilyen művekkel látja el a világot, az azt is jelenti, hogy az új, mélyen elkö telezett művészi alkotások csak megalapozott hírnevét fogják öregbíteni s a nemzetközi filmvilágban kivívott rangját növelik ... TÖLGYESSY MÁRIA • Roberto Russellini formálja meg Szókratész alakját a spanyol televíziónak a nagy gondolkozóról szóló filmjében. • Szovjet—olasz koprodukcióban forgatják az Anna Karenina új filmváltozatát. A gyártó Carlo Ponti lesz, a rendező Luchino Visconti, a címszereplő — Sophia I.oren. • A jubileumi év alkalmából Moszkvában megjelentették Beethoven leveleinek első teljes orosz nyelvű kiadását. AZ ÚJ ÉVAD szinte észrevétlenül kezdődött el. Nem volt zajos nyilatkozatokkal teli az évadnyitó társulati iilés, messzi tűntek azok az idők, amikor a színházak minden eszközzel megpróbálták már az évad elején felcsigázni a közönség várakozását. Dobbal nem lehet verebet fogni, sem csinnadrattával közönséget szerezni. Annyit ígérünk csak, amennyit valóban adni tudunk. Nem árulunk zsákbamacskát, nem rohanunk előre öles léptekkel, megnyitottuk kapunkat szép csendben és kérjük a közönség bizalmát. És természetesen a kritikáét is. A MATESZ ismét játszik: az 1970/71-es évad legelején már túl vagyunk. Sikeresen vendégszerepeltünk Ián Soloviö: „F.z aztán a meglepetés" című vígjátékával Közép-Szlovákiában, s ugyancsak nagy sikerrel járt nálunk két előadásával is a kassai Thália Színház. De hát most lássuk a „medvét" — ahogy a székely góbé mondja, ha kíváncsi —,/milyen is a Magyar Területi Színház műsorterve a reánk köszöntött új évadban. AZ IGÉNYESSÉG vezette színházunk művészeti vezetésének szándékát, mikor a tervet összeállította (ezért is késett meg kicsit, mert igen hasznos és szép tervet akartunk és annak elkészültéhez idő kelletett). Mint azt lapunk hasábjain az előzetesben olvashatták, a színház első bemutatója Braniszlav Nusics sZerb drámaíró „Bánatos örökösök" című vígjátéka. A darab komáromi bemutatójáról majd a kritikusok is elmondják véleményüket és nyilván kiértékelik munkánk első gyümölcsét. A Nusics-darab után színházunk szovjet—ukrán író, Alekszandr Kornyejcsuk jeles drámáját, „A nagy műtétei tűzte műsorra. A próbák november 3-án kezdődnek Konrád józsej rendezésében. A darabot előreláthatóan még ez évben, december közepén bemutatjuk, éspedig a párt megalapításának 50. évfordulója tiszteletére. Ezt követően, a téli-tavaszi időszakban, 1971 elején kettős bemutatóra készülünk. Barč-lvannak, az ötvenes években elhunyt szlovák írónak ..Az anya" című drámáját és Raj/ai Saroltának, a mai magyar drámairodalom egyik jeles fiataljának művét, a „Diplomásokat" készülünk bemutatni. Az évad végére pedig ismét jön a vidámság és jókedv, Berlioz: Faust A Szlovák Filharmónia hangversenyterme ezúttal különleges zenei esemény színhelye volt: a Szlovák Filharmónia és Énekkara dr. Rajter vezényletével Berlioz Faust elkárhozása című oratóriumát szólaltatta meg. Ahhoz, hogy Berlioz zenéjét megértsük és szeressük, át kell törnünk a szokványos zenei elképzelések falán. Berlioz muzsikájában néha különös módon éppen az tetszik, ami valójában külsőség: zenei nyelvezete anynvira leköti a hallgató érdeklődését és fantáziáját, hogy akaratlanul átsiklik afölött, ami ebben a muzsikában a legmélyebb. De akár elragadja a hallgatót, akár vitára készteti, Romáin Rolland szavait idézve: „Nincs ember, akit Berlioz zenéje ne izgatna vagy vonzana, de mindenképp meglep regényes, lángoló képzeletének zabolátlansága, amely művét ma, s a jövőben is kora egyik legfestőibb tükrévé teszi". A berliozi dallamvilág kifejezi a lélek belső rezdüléseit, kezdve a fény és árnyék sejtelmes játékától, a gondolatok, érzések alig érzékelhető vibrálásától lángoló csúcspontokig, a berliozi zenekar pedig ábrázolja, tükrözi, aláfesti, kidomborítja a lélek bensőséges hangját és tomboló viharait. A négyszeres drámai legendában a zeneköltő ifjúkori Goethe- álmait eleveníti meg. Érdekes módon magyarországi útjának emlékét, a Rákóczi-indulót ezek jegyében készülünk Csiky Gergély-Tardos Péter: „Kaviár" című zenés bohózatának előadására. EZ HÁT A TERV. Üt színmű, vígjáték, tragédia vegyesen és magas művészi színvonalon elképzelve a színpadra állítás. De a fent említett öt tervezett bemutatón kívül műsorunkon marad továbbra is a nagysikerű ANNA KAREN1NA (főleg a Csehszlovák—Szovjet Barátsági Hónap keretében kívánjuk sokat játszani), a vidám és mókás SZALMAKALAP (melyet a pozsonyi kedves közönség is láthat majd a Nová scéna színpadán október 26-án, hétfőn J és gyermekeink részére „A bölcs kádi" című Luknár-mesejáték. Igyekezni fogunk régi darabjainkat oly frissen és művészien előadni falvainkban és városainkban, hogy azon ne érződjenek a sorozat-előadások kopásai. Ezért minden régi darabot mindig gondosan próbálunk. És hát az új darabok ... azokat nagy kedvvel és lelkesedéssel fogjuk betanulni és közönségünk elé vinni abban a sorrendben, ahogy terveztük. ÉVADKEZDÉSKOR mindig fogadkozik színház és közönség egyaránt, hogy az új évadban jobban dolgozik, többet jár színházba stb. A közönség szeretete — merjük remélni — nem fog elmaradni. A kritika is — reméljük — eleget foglalkozik majd munkánkkal. Mi csak ígérünk és ezt komolyan tesszük: igyekszünk magas művészi színvonalon estéről estére igazi színházi élményt nyújtani majd kedves nézőinknek az új színházi évadban. A kapuk tárva, a függöny felgördült, megindultunk, sőt már alaposan benne is vagyunk a színházi munka javában. Próbák, előadások, tervek és álmok. Ez a mi világunk. És ha a ml szép világunk valóra váltott terveit szeretettel ajánljuk kedves nézőinknek, kedves közönségünk, és ha azt az évad folyamán bizalommal megtekinti és végigtapsolja, akkor végzünk majd jó munkát, akkor lehetünk elégedettek és akkor mondhatjuk el: érdemes volt. Érdemes volt olykor fázni is a buszban, a kultúrtermekben, érdemes volt próbálni és játszani, mert fényt, emberséget, szeretetet, kultúrát vihetünk az embereknek. SÍPOS IENÖ a MATESZ tagja elkárhozása is beleszőtte./Európai vándorútja során 1846-ban eljutott Pestre, ahol Erkel Ferenc megmutatta neki a Rákóczi-induló zenéjét. Oratóriuma első részében a goethei hőssel beutaztatja a magyar alföldet, hogy szövegkönyvében megindokolja az induló beépítését, amelynek tüze fellelkesítette. Az oratórium hatalmas apparátust mozgat meg. Dr. Rajter kitűnően kézben tartotta az együttest. A mű betanítása és zökkenésmentes tolmácsolása részéről értékes művészi tett volt. A Faust-legenda megszólaltatásával nagyon szép estét szerzett hálás közönségének. A zenekar hajlékony, rugalmas előadásával (a kifejezés rugalmasságára a mű szeszélyesen csapongó zenei anyagában különös szükség van j nagyban hozzájárult a sikerhez. A vokális triót Helena Tattermuschová, Ivo Zidek és Dalibor Jedlička, a prágai Nemzeti Színház szólistái adták elő. A szólista-trió a művészi közölnivaló elmélyültségével vitte a cselekményt. A Szlovák Filharmónia Énekkara (karnagy J. M. Dobrodiiiský) kiegyenlített, amellett színes, élő kórushangzással emelte az est fényét Az előadás telített zenei légkörében nemcsak a mű különleges szépsége és drámaisága, de ritkaság értéke is élményszerűen hatott. HAVAS MÁRTA