Új Szó, 1970. október (23. évfolyam, 233-259. szám)

1970-10-23 / 252. szám, péntek

Pozitív irányú fordulat az európai események alakulásában K i.^'íaiás az 1. oldalról | — /I íiulog lényege az — mondotta a szovjet külügyminiszter —, hogy Izrael vezetői még mindig nem szabadultak meg a sov.nizmustól és a politikai kalandor kodástól, továbbra is arra törekednek, hogy megtartsuk a meghódított idegen területeket. Andrej Gromiko rámutatott, hogy haladéktalanul fel kell újítani a Jarring-féle misszió tevékenységét. Az európai biztonság problémáit érintve, a Szovjetunió külügyminisztere megjegyezte, az utóbbi időben észrevehető jelei mutatkoznak annak, hogy az eu rópai események alakulásában pozitív irányú fordulat állott be. Gromiko aláhúzta a szovjet— francia kapcsolatok fejlődésének nagy jelentőségét. — Nagy jelentőségű az a tény is — mondotta —, hogy közös erőfeszítések eredményeként a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság között szerződés jött létre, amelyet nemcsak ebben a két országban, hanem világszerte is nagy jelentőségű aktusként fogadtak. Gromiko megjegyezte, hogy a Szovjetunió teljes komolysággal viszonyul a Nyugat-Berlinnel kapcsolatos négyhatalmi tárgyalásokhoz. Fontos tényezője a békének — folytatta — a Német Demokratikus Köztársaság. Mostanra már teljes mértékben megérett a megoldásra az NDK ENSZtagsiigának kérdése. Magától értetődik, hogy a Német Demokratikus Köztársasággal egyidejűleg a Német Szövetségi Köztársaságot is fel kell venni az ENSZ-be. Andrej Gromiko emlékeztette hallgatóságát arra, hogy egyetemes támogatást élvez az az elvi platform, amelyen a Szovjetunió megtette javaslatát egy kollektív ázsiai biztonsági rend szer megteremtésére. Gromiko a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió kívánatosnak tartja a tárgyalások felelevenítését az általános és teljes leszerelésről, számításba véve a katonai-tech nikai eszközök területén történt előrehaladást, a nukleáris fegyverkezési hajsza korlátozására vonatkozó egész sor megállapodás tényét, valamint az eddig lezajlott tárgyalások során felgyülemlett tapasztalatokat. Andrej Gromiko hangot adott annak a regényének, hogy a stratégiai fegyverkezési verseny korlátozását célzó szovjet— amerikai tárgyalásokat végül is pozitív eredménnyel lehet befejezni. Andrej Gromiko után Szato japán miniszterelnök emelkedett szólásra. Bevezetőben hangoztatta. hogy Japán, amely a második világháború során csaknem elpusztította önmagát, szilárdan elhatározta, hogy soha többé nem teszi ki népét egy újabb háború borzalmainak. A jelenlegi nemzetközi helyzet elemzésére rátérve a japán miniszterelnök üdvözölte Nixon legutóbbi indokínai „békecsomagtervét", majd részletesen foglalkozott az ún. „megosztott országok" problémájával, amely mint mondotta, „az egyik legjelentősebb bizonytalansági tényező a Kelet és a Nyugat közötti békés egymás mellett élés kialakításának útjában". Rámutatott: a békés rendezés kulcsa tárgyalások kezdeményezése lenne a szembenálló felek között. Ezzel kapcsolatban üdvözölte a szovjet—nyugatnémet szerződés aláírását és a két Németország közötti megbeszéléseket. A japán miniszterelnök külön foglalkozott a szovjet—japán kapcsolatok jelenlegi helyzetével és megállapította: a japán— ( szovjet diplomáciai viszony 19Sö-baii történt helyreállítása óta jelentós mértékben fejlődtek a kapcsolatok, amelyeknek alapja a barátság és a jószomszédi viszony a két ország között. Szato kifejezte azt a meggyőződését, hogy „a két ország között még fennálló vitás kérdéseket hamarosan rendezik." fán Marko, csehszlovák külügyminiszter szerdán az állandó csehszlovák ENSZ-misszió székházában ebédet adott egyes külügyminiszterek tiszteletére. Az ebéden a bolgár, a belorusz, az egyiptomi, az osztrák, a luxemburgi külügyminiszter, Malik szovjet külügyminiszter-helyettes, állandó ENSZ-küldött, jarring, az ENSZ-főtitkár különleges közel-keleti megbízottja és mások vettek részt. Marko külügyminiszter szerdán este találkozott Swaran Singh új indiai külügyminiszterrel. Mindkét felet érdeklő kérdéseket vitattak meg. Gromiko szovjet külügyminiszter szerda éjjel Washingtonba repült, hogy megbeszéléseket folytasson Nixon elnökkel. Az utat Rogers külügyminiszter különrepülőgépen tette meg. Közös útjukon harmadízben hosszú megbeszéléseket folytattak. Gromiko és Nixon megbeszélésein amerikai részről Rogers

j külügyminiszter és Henry Kis-1 singer, az elnök külpolitikai tanácsadója lesz jelen. Gromi-j kót Dobrinyin washingtoni szovjet nagykövet kíséri. J. CEDENBALNAK, a Mongol Forradalmi Néppárt Központi Bizottsága első titkárának, a minisztertanács elnökének vezetésével október végén mongol párt- és állami küldöttség látogat a Szovjetunióba. SZOMÁLIA a szocializmus útját választotta, — jelentette ki Mohammed fazid Ziad, a szomáliai forradalom első évfordulóiának ünnepségén. A NYUGATNÉMET rendőrség mindeddig eredménytelenül kutat Krim Belkaszem volt algériai külügyminiszter és miniszterelnök-helyettes gyilkosai után. MOSZKVÁBAN tárgyalások kezdődtek a Szovjetunió és a Benelux államok között a kereskedelmi kapcsolatok bővítéséről, illetve a tengeri hajózás problémáiról. JAPÁNBAN szerdán este 159 személyt tartóztat*ak le, mert háborúellenes tüntetéseken vettek részt. KAUNDA zambiai elnök befelezte párizsi megbeszéléseit és visszatért Lusakába. AZIMOV. a Szovjetunió libanoni nagykövete tegnap átnyújtotta Kemal Dzsumblattnak, a neves libanoni politikai tényezőnek, a Szociális Haladás Pártja elnökének a Lenin-centenárium alkalmából adományozott Lenin-emlékérmet. Dzsumb'att e kitüntetésben a békéért és az imperializmus ellen vívott harcban szerzett érdemeiért részesült. GERHARD DEUMLICH, a Né inet Kommunista Párt elnökségének tagja szerdán MajnaFrankfurtban követelte, hogy a Bundestag ratifikálja a szovjet —nyugatnémet szerződést. A KREMLBEN megkezdődött a szovjet építészek szövetségének 5. kongresszusa. A kongresszust üdvözölte Ramon Corona Martinez, a Nemzetközi Építész Szövetség elnöke is. A MELBOURNE-I jugoszláv konzulátus elleni szerdai bombamerénylet után újabb időzített bombát találtak a képviselet környékén. Emiatt százötven méteres körzetben lezárták a területet, s csütörtökön reggel magát a konzult sem engedték munkahelyére. Stanisa Cvetkovics, a jugoszláv főkonzul kijelentette „nincs kizárva, hogy a merényletért az usztasák helyi szervezete felelős". Események margójára A Quick-botrány hátt erében Egy esztendeje, amikor a nyugatnémet uniópártok kénytelenkelletlen ellenzékbe vonultak, Kiesinger fölényeskedő hangon jelentette ki: „...hidegvérrel és nyugodtan fogadjuk, hogy a Német Szövetségi Köztársaságot egy ideig gyenge és ködös " programú koalíció fogja kormányozni." Kétségtelen, hogy az exkancellár enyhén szólva is rosszmájú kijelentése jelezte: a CDU/CSU nem válogat majd az eszközökben, mindent megtesz, hogy Brandt és Scheel kormányát lejárássá a közvélemény előtt. Már az új kormány programnyilatkozatának elhangzása előtt világos volt, hogy a kereszténydemokrata-keresztényszocialista ellenzék Brandt úgynevezett keleti politikáját veszi célba. Azt a koncepciót, amelyet — ha hinni lehet a nyugatnémet közvéleménykutató intézeteknek — a választópolgárok nyolcvanhét százaléka helyesel, illetve egy új, a feszültség enyhülését magával hozó korszak nyitányának tatt. Tény, hogy az egy esztendeje elhangzott kancellári expozé, amelyről egyébként a gaulle-ista La Nation is megjegyezte: „ .. . nem mentes minden kétértelműségtől" — határozott változást hozott a bonni külpolitika megcsontosodott doktrínáiba. Brandt első ízben nevezte nevén a Német Demokratikus Köztársaságot, sőt elismerte a két német állam létét. Az erőszakról való lemondással kapcsolatos szovjet emlékiratra adott válasza is korrekt volt, hiszen egy esztendő elteltével megszületett a szovjet—nyugatnémet szerződés, ugyanakkor megkezdődött a lengyel—nyugatnémet párbeszéd, de felcsillantotta a reményt az NDK-val folytatott magasszintü eszmecsere is. Más kérdés viszont, vajon a szociáldemokrata—szabad demok. rala koalíció képes lesz-e továbblépni, fenntartások és kibúvók nélkül fogadja-e el az európai realitásokat. Ám az európai biztonság megszilárdításán fáradozó erők figyelmét ennek ellenére sem kerülheti el: Kiesinger árnyékkormánya még attól sem riad vissza, hogy bár valószínűleg „átmeneti időszakra", de leparolázzon az újfasiszta csoportosulásokkal ls. Az ellenzék módszereire jellemző sakkhúzások egyike a napokban még mindig gyűrűző Quick-botrány. Az ismert lapban „dokumentum" jelent meg, amely szerint az SPD és az FPD titkos megállapodást kötött. Ennek az állítólagos megállapodás, nak az értelmében a koalíció felad minden olyan pozíciót, amely a „német érdekeket" védi. Nem vitás, hogy a „leleplezés" célja Brandt tekintélyének a csorbítása. S bár Schulz, a Szabad Demokrata Párt parlamenti frakciójának a szóvivője határozottan cáfolta a titkos megállapodással kapcsolatos híreket, Mende és Starke „elmélete" szerint létezik egy ilyen is. A Kiesinger táborába szegődött szabad demokraták azzal érvelnek, hogy az 1969. október 2-án nyilvánosságra hozott nyilatkozatban, amely egyébként a két párt koalícióra lépésének a dokumentuma is, szó sem volt a szovjet —nyugatnémet szerződésről és általában az európai status quo elismeréséről. Természetesen naivitás lenne azt feltételezni, hogy Starke és Mende nem ismerték a koalícióra lépés feltételeit, nem voltak tisztában azzal, vajon milyen irányt követ majd a két pártelnök külpolitikai vonatkozásban. A-jelenlegi kampány célja: nacionalista alapállásból támadni Brandt kezdeményezéseit, il. letve ezek részleges eredményét. A nyugatnémet, de az európai közvélemény is fokozott érdeklődéssel várja, milyen eredménnyel zárulnak Brandt megbeszélései Barzellel és Steucklennel, az ellenzék képviselőivel. A tanácskozások központi témája egy megközelítőleg közös álláspont elfoglalása az Időszerű nemzetközi kérdésekkel szemben. Politikai megfigyelők nem tartják valószínűnek, hogy erre sor kerülhet. !gy aztán Brandt kormányának feltétlenül szembe kell néznie azokkal a problémákkal is, amelyektől éppen az ellenzéktől tartva mind a mai napig húzódozott. BALOGH P. IMRE Összehívják a Bolgár Kommunista Párt X. kongresszusát Szófia — A Bolgár Kommunista Párt X. kongresszusát 1971. április 12-re hívják össze, így elöntött a BKP Központi Bi1970 X, 23, AUSZTRIA MINDEN ÉVBEN október 26-án ünnepli azt a napot, amikor a parlament — az 1955. május 15-én megkötött osztrák államszerződéssel kapcsolatban — jóváhagyta a semlegességi törvényt, s Ausztria ezáltal ismét önálló állam lett. A hivatalos körök hosszú időn át igyekeztek csökkenteni e nemzeti ünnep jelenőségét, s csupán néhány év óta lett munkaszüneti nap. Azoknak a reak ciós erőknek, amelyek sohasem akarták Ausztria önállóságát, függetlenségét és semlegességét, mindig szálka volt a szemükben ez az ünnep. A német nacionalista és újnáci körök már a felszabadulás óta hevesen ellenezték az „osztrák nemzet" fogalom használatát, tagadták az osztrák nemzet részét és az államszerződés megkötése óta azt a tézist védelmezik, hogy bár Ausztria különálló állam, az osztrákok azonban németek, a német nép, a német nemzet részét alkotják. Az osztrák nemzet létének tagadásával szolgáltatták ki az első köztársaságot is (1918—38 J a náci agressziónak. Habár ma az osztrák nép túlnyomó többsége kétségtelenül az osztrák nemzethez tartozónak érzi magát, nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy van egy a parlamentben is képviselt párt, az úgynevezett Osztrák Szabadság Párt (FPÜ), amely nemcsak az osztrák nemzet létét tagadja, hanem harcol ellene, bemocskolja, és az osztrák semlegességet csupán puszta papírdarabnak tekinti. Az Osztrák Szocialista Párt (SPÖ) már évek óta paktál ezzel a párttal és különösen most, amikor kisebbségi kormányként áll az ország élén, a FPŰ a mérleg nyelvét alkotja. Elvben kész ezF R A N Z KUNÉRT BÉCSI Lf

VELÍ államszerződés megkötése, amely a nemzetközi jog értelmében Ausztriát önálló semleges államként állította helyre. Ugyancsak történelmi igazság az is, hogy az egyedüli párt, amely már jóval az államszerződés megkötése előtt követelte Auszt. ria semlegességét, az Osztrák Kommunista Párt. Meg kell állapítani, hogy Ausztria semlegessége az osztrák nép Ausztria nemzeti ünnepe zel a párttal koalíciós kormányt alkotni. Tekintettel a német naciona. lista és náci érzelmű választókra, akiknek szavazatait szeretnék megszerezni, hivatalos részről még ma is kerülik az osztrák nemzet megjelölést. Nincs egyetlen olyan állami vagy kor. mánydokumentum, amelyben szerepelne ez a fogalom. A kommunisták számára Ausztria és az osztrák nemzet fogalma nemcsak az évnek ezen a napján, a nemzeti ünnepen sajátjuk, hanem áthatja egész tevékenységüket, politikájukat. Ausztria történelmének legsötétebb éveiben a kommunisták ez. rei kockáztatták és áldozták fel életüket a szabad, független és demokratikus Ausztriáért vívott harcban. Ök voltak azok, akik a nemzeti öntudat lappangó szikráját lángra gyújtották a hitleri Németország elleni harcban. TÖRTÉNELMI IGAZSÁG, hogy a Szovjetuniónak köszönhető az számára előnyösnek és gyümölcsözőnek bizonyult; erősíti az európai békét, a szocialista országokhoz fűződő normális kap. csolatokat, és javultak, főként a Szovjetunióval fennálló gazdasági kapcsolatok. Bármennyire örvendetes is ez, nem szabad szem elől téveszteni: az osztrák kormányok politikája nem mindig vette megfe. lelő mértékben figyelembe az ország ,.örökkön való semlegességét ÁZ OSZTRÁK KOMMUNISTÁK újból és újból rámutatnak az osztrák hadsereg tábornoki kara és a NATO katonai stratégiája közötti kapcsolatra. A NATO Ausztriát földrajzi fekvésénél fogva, a szocialista országokkal közös határait tekintve fontos stratégiai pontnak tartja. A kommunista sajtó megcáfolhatatlan bizonyítékokat közölt arról, hogy nyugati kémszolgálatok tevékenykednek Ausztria területén a szocialista országok ellen. Bár a semleges Ausztriának támogatni kellene minden, az enyhüléshez vezető lépést, az osztrák kormány eléggé kétes álláspontot foglal el a Moszkva, ban aláírt szovjet—nyugatnémet szerződéshez, különösképpen pedig az európai biztonsági értekezlet egybehívásához. Téved az, aki azt várná, hogy Brandthoz, a bonni szociáldemokrata kancellárhoz hasonlóan Kreisky, az osztrák szociáldemokrata szö. vetségi kancellár is állást fog lal az európai biztonsági értekezlet megtartása mellett. Úgy tűnik, hogy Kreisky inkább az amerikai, mint a nyugatnémet lóra tesz. AZ UTÓBBI IDŐBEN a kormány fokozott erőfeszítéseket tesz Ausztria és a Közös Piac kapcsolotának ..rendezésére", amit az osztrák nagytőkések döntő része már évek óta szorgalmaz. Emellett nemcsak kereskedelmi és vámkönnyítésekre gondolnak. Céljuk az, hogy a gazdasági közösség az európai tőkés országok politikai tömörülésévé váljék, amelyben NyugatNémetországé a vezető szerep. Felesleges bizonygatni, hogy Ausztria bármilyen formában való részvétele az ilyen tömörülésben teljesen ellenkezik az államszerződéssel, Ausztria szuverenitásával és semlegességével, s a legsúlyosabb következményeket vonná maga után. Ezért az idei osztrák nemzeti ünnep alkalmával újból rá kell mutatni erre a veszélyre, amint az OKP felhívásában rámutat, s harcolni kell ellene. zottságának plenáris ülése. A főbeszámolót Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára tartja. A X. kongresszuson egyébként jóváhagyják a pártnak az ország gazdasági és szociális fejlődésével kapcsolatos irányelveit az 1971—1975-ös évekre. A bolgár sajtó nagy terjedelemben foglalkozik a Központi Bizottságnak azzal a határozatával* hogy a jövő év tavaszán összeül a párt X. kongresszusa. A lapok rámutatnak, hogy a nagy politikai eseményt megelőzően feltétlenül szükséges aktivizálni a társadalom összes rétegeit. A Trud például rámutat, hogy a IX. kongresszust követő időszakban a bolgár nép kimagasló sikereket ért el a szocialista országépítés terén. Panelgyárak szovjet segítséggel Moszkva — A szovjet fővárosban tegnap megállapodást írtak alá, amelynek értelmében hazánkban négy panelgyár épül szovjet segítséggel. Hírügynökségi jelentés szerint a szovjet fél rendkívül kedvező feltételekkel járul hozzá a szóban forgó gyárak felépítéséhez, amelyek nem nélkülözik majd a legkorszerűbb műszaki újításokat sem. Hamoui—Lesrecsko tanácskoiás Moszkva — František Hamoaz miniszterelnök-helyettes. aki a szovjet fővártsbun i KGST végrehajtó bizottság in.is az ülésén vesz részt, tegnap Mtucskozott M. A. Leszecsko szovieí miniszterelnök-helyettessel. Hírügynökségi jelentés szerint megbeszéléseik központjában a gazdasági, tudományos-műszaki, együttműködési, kormányközi vegyes bizottság ülésének előkészítése állott.