Új Szó, 1970. október (23. évfolyam, 233-259. szám)

1970-10-03 / 235. szám, szombat

A KÖZVÉLEMÉNY napjaink­ban úgyszólván egymás után kapja a legkülönböző lélektani információkat, szinte lépten­nyomon szóba kerül a pszicho­lógia fogalma, sajátos szerepe. Számos emberben mindez azt a látszatot kelti — különösen ha a lélektan és a közgazdaságtan kölcsönös összefüggéseit hall­ják említeni —, hogy a pszicho­lógia korunk egyik túlzottan felkapott divathóbortja lett Valóban divat-e a lélektan? Erre az időszerű kérdésre ke­restem választ a Kelet-szlová­kiai Vasmű balesetvédelmi és munkabiztonsági osztályának munkalélektani kabinet-: jében, pontosabban JURAJ STANKO üzemi pszichológus otthonosan berendezett dolgozó­szobájában. — A tárgyilagos ember látja, hogy a társadalom igényli a pszichológiát, sőt, e nálunk sok évig kevés figyelemre méltatott tudományág iránt távolról sem csupán a társadalom egyes rész­területein, pontosan elhatároló szakaszain mutatkozik prdeklő­dés. Világszerte például szá­mos lélekbúvár kutatja a gyer­mekek és a fiatalkorúak bűnö­zése okainak, körülményeinek lélektani hátterét és számsze­rűleg talán még többen foglal­koznak a gyáron belüli emberi és munkakörnyezeti viszonyok megjavításának lehetőségével. — Gondolom, ez utóbbira tö­rekednek önök is? ... — Igen. Négy évvel ezelőtt alakult kabinetünk mai felsze­relésének értéke kétmillió koro­na. Gyakorlati tevékenységünk három területre összppn,tosul: a legtöbb figyelmet a munkalélek­tapra fordítjuk, továbbá beha­tóan foglalkozunk a munkafi­ziológia és a munkaszociológia kérdéseivel is. A MUNKALÉLEKTAN tárgy­körének, érdeklődésének kö­zépontjában — balesetvédelmi és munkabiztonsági küldetését teljesítve — az ember áll. A termelési folyamat gyakorlati példái alapján vizsgálják a munkakörnyezet lélektani vo­natkozásait, a gépek és az em­berek viszonyát. Külön pszicholó­giája van a helyes munkaerő­választásnak. a szociálpszicho­lógia pedig az embereknek egy­máshoz való alkalmazkodását, kölcsönös kapcsolatát kutatja. — Mi a helyes munkaerő-vá­lasztás titka? Vendéglátóm elmosolyodik. — Titka? ... Éppen ellenke­zőleg! Arra törekszünk, hogy az alkalmassági vizsgálat alatt álló egyéntől a lehető legtöbb, szá­munkra ismeretlen információt, adatot tudjunk meg, belepillant­hassunk magánéletébe. Például nem mindegy, hogy az izzó va­sat szállító daru kezelője hig­gadt, gyors észjárású dolgozó-e, vagy ingerült, lelkileg kiegyen­súlyozatlan, kapkodó embertí­pus? ... — És a szakmai ismeretek? ­— Manapság már ritkán for­dul elő, hogy olyan valaki je­lentkezik marósnak, kohász­nak, darukezelőnek, akinek baj van a szakmai tudásával. A mi munkánk ott kezdődik, hogy feltárjuk: vajon szereti-e a szak­máját vagy érdektelenül, mu­szájból végzi-e? Ha az utóbbit állapítjuk meg, akkor inkább megpróbáljuk lebeszélni a szán­dékáról és egyéb munkaterület­ve irányítani. A vasmű munkalélektani kabi­netje dolgozóinak véleménye szerint tanácsos, ha a felvétel előtt alkalmassági vizsgálaton esnek át a kevésbé veszélyes­nek tartott munkahelyek leendő dolgozói is. Nem mindegy pél­dául, hogy milyen figyelem — összpontosítási képessége van a műszertáblát kezelő technikus­nak, akinek — sokak szerint — mindössze nyolc órai „gomb­nyomogatás a munkája! ... A munka zavartalan meneténél ugyanis kevesen gondolnak ar­ra, hogy mi is történne, ha az illető — szórakozottabb, ingerlé­kenyebb típus lévén — egyszer „véletlenül mellényúlna"? ... A munkalélektan feladata el­dönteni, hogy két egyforma szakképzettségű és intelligen­ciájú személy közül melyik kap­jon anyagbeszerzői beosztást, és melyikük legyen tervező? Te­gyük fel, hogy az egyik magá­nyos, zárkózott típus, míg a má­sik inkább társasági beállított­ságú. Nos, ha a laboratóriumi vizsgálatok, különböző tesztek és a személyes beszélgetések eredményeit összegezve az első lesz a tervező,- a másik pedig az anyagbeszerző — akkor két kiváló munkaerőt nyertünk. Fordított esetben könnyen ku­darcot vallhatnak, hiszen az olyan anyagbeszerző, aki nem tud határozottan fellépni, el van veszve; míg a helyét nem talá­ló, örökké mozgó tervező mun­kájának értéke is csak 65—70 százalék . .. , —7* Természetesen, mint az életben mindenütt, a munkaerő­választásban is mértéket kell tartani. Hiba lenne, ha a mi ka­binetünk munkája is csak afféle válogatásban merülne ki, hiszen az ember tevékenységét, gon­dolkozását állandóan számtalan külső inger és hatás is befo­lyásolja — mondja J. Stanko. — Éppen a szociálpszichológiai felmérések igazolták azt a fel­tevést, hogy a dolgozók többsé­ge nem a keresettel, a korsze­Munkabiztonság a Vasműben Por, zaj, méreg ­EMBER II. Munkalélektan rűtlen gépi felszereléssel vagy a fárasztó napi utazással indo­kolja távozási szándékát. Több­nyire azért mennek el, mert he­lyükön nem érzik jól magukat, munkatársaikkal rossz viszony­ban vannak, nem találnak örö­met a mindennapi munkában, a kollektívában nincs összetartás, megértés... — A munkalélektan feladata ekkor.,. — ,., időben rámutatni ezek­re a jelenségekre, és beszélni az érintettekkel, felhívni a vas­mű gazdasági vezetésének fi­gyelmét az észlelt problémákra, és így saját ismereteink gyara­pításával meggátolni a munka­erővándorlást. EGY VONAT A TILOSBA RO­HAN! A következmény: baleset! A mozdonyvezető azzal védeke­zik, hogy „nem látta a szema­fort". Miért? Itt kezdődik a pszi­chológus munkája. Az anyagi kár óriási, az oka szubjektív — a figyelem pillanatnyi kiha­gyása. A balesetek döntő többségé­nek lélektani háttere is van, Természetesen a vasműben is. Nem véletlen hát, hogy a bale­setvédelmi és munkabiztonsági osztály munkalélektani kabi­netjének dolgozói minden sú­lyos balesetet a legapróbb rész­letekig lélektanilag is analizál­nak. Ilyen 'pszichológiai elem­zés alá vetették J. D. volt cso­portvezető esetét is, aki egyet­len rossz mozduiaté.rt valóban magas árat fizetett: a Kelet­szlovákiai'Vasmű gyári rende­lőjében mindkét lábát amputál­ni kellett. A vizsgálatok során kiderült: J. D. figyelem összpontosítási képessége közepes, az intelli­gencia-teszt, a fénypróba, a gyorsasági reakció egyaránt ki­tűnő, azonban ingerlékeny, neurotikus természetű. A baleset napján is érzelmileg zaklatott volt. Munkanapja azzal kezdő­dött, hogy felettesétől szigorú rendreutasítást kapott beosztott­jai jelenlétében. A műszakra nem jött el a darukezelő, akit nem tudott pótolni. A könyvelő­munka kimutatásába hiba csú­szott, ami J. D.-t nagyon fel­bosszantotta. A további konflik­tus a balesetet okozó gép mel­lett történt, amikor is a kiesés a megengedett két percnek már a négyszerese volt. Sajátkezű­leg akart ezért segíteni a bajon, de felindultságában egy kéz­mozdulatot vétett... — Ennek az egyetlen- esetnek a boncolása is számtalan tanul­ságot rejt. Nagy tapintatlanság volt például, hogy j. D.-t nem négyszemközt korholta meg a főnöke. A könyvelő a bizonyíté­kok ellenére sem volt hajlandó elismerni hibáját, ami különö­sen felizgatta az ingerlékeny csoportvezetőt. Talán akkor sem történt volna a baj, ha a két vezérlőkart a meghibásodott gé­pen más-más szín jelzi — lapoz a baleset után végzett lélektani vizsgálatok eredményeiben a vasmű üzemi pszichológusa. A kabinet dolgozói fáradozá­sának további tanulsága az is, hogy miképpen kell foglalkozni az emberekkel, milyen is egy valóban rátermett, jó mester? ... Megállapították, hogy a legesz­ményibb életkor erre a beosz­tásra a harminc év, amikor már az alapvető szaktudással öt-hat évi gyakorlat is párosul. A sze­mélyi tulajdonságok és jellem­vonások sem elhanyagolhatók, hiszen elsősorban épp a mester­től kér mindenki tanácsot vagy neki panaszolja el gondjait. Aki fölényesen átsiklik ezek felelt az alapvető kötelességek felett, az elveszti beosztottjainak bizal­mát. Ez pedig számos, balesetet előidéző, a munka biztonságát veszélyeztető konfliktus kútfője lehet. ÉRDEKES, KOMOLY MUNKÁT végeznek a Vasmű egészségvé­delmi és munkabiztonsági osz­tályának lélekbúvárai. A bizal­masan elhangzó szó, az írott be­tű, a pontos laboratóriumi vizs­gálatok útján próbálják megte­remteni a biztonságos, baleset­mentes munka pszichológiai fel­tételeit. J. Stanko tekintete az ablakon túlra, a Kelet-szlovákiai Vasmű szerelőcsarnokaira, füstölgő ké­ményeire siklik. — A dolgozók eleinte nehe­zen értették meg a munkalélek­tani kabinet küldetését, kissé ne­hezen fogadtak be maguk kö­zé... Kevesen értették meg, ha nem is fáj semmijük, akkor is betegek lehetnek, munkakörnye­zet-változásra van szükségük .. . Előfordult, hogy kinevették, aki nálunk járt.. . — És ma? — Alig győzzük erővel a sok munkát! A legszemélyesebb problémáikkal is felkeresnek, eljönnek tanácsot kérni. A kuta­tási feladatokhoz szükséges vizsgálatokra pedig gyakran ön­ként jelentkeznek. Ezzel egy nagyon fontos célt értünk el. Si­került bebizonyítani, megértetni a vasmű dolgozóival, hogy a munkalélektan az ő érdekeiket, biztonságukat, egészségüket szolgálja. MIKLÓSI PÉTER Kulturális hírek • NEM SOKKAL az októberi forradalom előtt a nagy kirgiz faluba, Cson-Keminbe, ahol a köztársaság nemzeti költője és jelenlegi akadémikusa, Arii To­kombajev született és nevelke­dett, levél érkezett. A levelet azonban senki sem tudta kibe­tűzni, és megállapítani" honnan, kinek címezték. A faluban egyetlen írástudó ember sem akadt. Ma a köztársaságban hat kiadó, köztük három könyvkia­dó működik. • Egy 48x33 centiméter nagyságú Renoir-tájképet lop­tak el a londoni O'Hana képtár­ból. A kép értékét 17 000 font­ban állapították meg a szakér­tők. • Sir Frederic Ashton, a lon­doni Royal Balett főkoreográfu­sa több évtized után megvált ál­lásától, és ezután csak film­koreográfiákat komponál. A társulat gálaesten búcsúzott el híres vezetőjétől. • Filmet forgatnak Fran­cois Mauriac „Viperafészek" című regényéből. A filmet Jean­Glaude Chambon rendezi. A fő­szereplő Michel Simon lesz. Miről írnak a prágai lapok? A tagkönyvcsere elérte célját A ČSKP Központi Bizottságá­nak elnöksége állásfoglalásában a párt és az egész lakosság előtt leszögezte, hogy a tagkönyvcse­re elérte a kitűzött politikai célt. A párt történetében egye diilálló akció kifejező sikerrel zárult. Ez nem csupán a pártel­nökség megállapítása, hanem va­lamennyi pártszerv tapasztalata. A párt az elkövetkező időszakba mint egészséges szervezet lép, olyan szervezet, amely hatalmas alkotóerővel bír — írja Stanis­lav Oborský a Rudé právo keddi számában. A tagkönyvcsere si­kere rendkívüli jelentőségű a párt további fejlődése szempont­jából is, de nem tekinthető olyan varázspálcának, amely egy intésre megoldja a párt és a társadalom előtt álló problé­mákat. A tagkönyvcsere megte­remtette az alapot ahhoz, hogy munkánkat jól végezhessük. Ezért figyelmünket most a jövő­be kell irányítanunk, azoknak a feladatoknak a teljesítésére, amelyek elősegítik a már ma tapasztalható pozitív fejlődés meggyorsulását. A tagkönyvcsere során meg­erősödött a pártaktíva. Az iga­zoló bizottságokban dolgozó elv­társak azon kívül, hogy megis­merték az emberek gyenge pont­jait, felfedték azokat a ténye­ket és körülményeket, amelyek a válsághelyzetben befolyással vol­tak az emberekre. Egyének sor­sán láthatták a párt hibáit. A be­szélgetések egyben széles körű politikai áttekintést is nyújtot­tak. A beszélgető bizottságok tagjai jó munkát végeztek, ta­pasztalataikat fel kell használ­ni a mindennapi párttevékeny­ségben. Nehéz időszak áll mögöttünk, olyan időszak, amely próbára tette a párt erejét. Derűlátóak lehetünk, mert elég erpsek va­gyunk ahhoz, hogy nagy lépést tegyünk előre — állapítja meg a Rudé právo. Mit tárt fel az ellenőrzés? Figyelemre méltó anyagot kö­zöl a Hospodárské noviny szep­tember 25-i számúban a Köz­ponti Népi Ellenőrző Bizottság. A bizottság egyik idei feladata — a cseh és a szlovák legfel­sőbb ellenőrzési hivatallal együtt — a kisipari szövetkezetek és a nemzeti bizottságok hatásköré­ben működő törpevállalatok te­vékenységének felülvizsgálása. Amint ismeretes, az elmúlt há­rom évben gomba módra szapo­rodtak a különféle szolgáltatá­sokat nyújtó szövetkezetek, szolgáltatási kisüzemek. A cél az volt, hogy e tevékenység en­gedélyezésével javítsunk a köz­szolgáltatások áldatlan helyze­tén. Azonban, amint azt az el­lenőrzések megállapították, az elmúlt két évben a vártnál gyengébbek vQltak ezen a téren az eredmények. Az ellenőrzések során kitűnt, hogy a szolgálta­tásoknak ez a formája olyan személyek gyűjtőhelyévé vált, akik minimális munkával rend­kívüli nagy összegeket zsebel­nek be — sok esetben szaksze­rűtlen munkáért. Ez a megálla­pítás vonatkozik sok- földműves­szövetkezeti kisüzemi mellékter­melésre is. Az államnak ezekre a vállalkozó kollektívákra alig volt befolyása, mivel az ország különböző helyein dolgozó épí­tő-, vagy javító kollektívák te­vékenységét aligha lehet állan­dó ellenőrzés alatt tartani, ugyanúgy nehéz ellenőrizni az elvégzett munkáért számlázott árak helyességét, a munka mi­nőségét stb. A törpevállalkozók tevékeny­sége túlnyomórészt a szocialis­ta vállalatokkal való együttmű­ködésben történt. Földmunkák­tól kezdve az ablaktisztításig .vállaltak munkát, ami nem len­ne probléma, ha ez a tevékeny­ség teljesen összhangban álla­na a Munkatörvénykönyvvel, s a többi jogi előírással. Az ellen­őrzések során kiderült, hogy sok esetben ez az együttműkö­dés nyílt vagy rejtett munka+ erő-üzérkedést jelent. 1968-69­ben, annak ellenére, hogy a vállalatokat tájékoztatták a szo­cialista alapelvekkel ellenté­tes jelenségek megelőzéséről, szinte alig alkalmaztak meg­torló intézkedést azokkal szem­ben, akik megszegték a jogsza­bályokat. Az ellenőrzés és a statiszti­kai kimutatások arról tanúskod­nak, hogy a törpevállalkozús irányítás nélkül, ösztönösen fejlődik és negatív hatással van a munkaerőgazdálkodásra. Tu­datosan megszegik a törvényes rendeleteket, s a kormány bér­és árpolitikai intézkedéseit megnehezítik. A szocialista vál­lalatok közti kapcsolatokban korrupció és megvesztegetés iiti fel a fejét, arai rossz hatással van az üzemek és vállalatok dolgozóinak munkaerkölcsére. Szembetűnő a társadalmi szer­vezetek gazdasági tevékenysé­gében megállapított anarchia. Egyes társadalmi szervezetek, termelőszövetkezetek, efsz-ek melléktermelési üzemek, nem­zeti bizottságok hatáskörébe tartozó üzemek gazdasági és egyéb eszközeit ipari és építő­ipari vállalatok saját tevékeny­ségük elvégeztetésére használ­ták fel. Ebben a tevékenység­ben sokszor árdrágítás történt, vagy arra is volt példa, hogy elvégezetlen munkáért állíttat­tak ki számlát. A KNEB jelen­tése rámutat arra, hogy a hi­bák fő oka a gazdasági veze­tők felelőtlensége. A dunaszerdahelyi járás problémái a Zemédélské novinyban A cseh földművelés- és élel­mezésügyi minisztérium napi­lapja, a Zemédélské noviny szeptember 28-án részletesen" ismerteti a dunaszerdahelyi já­rásban folyó mezőgazdasági kor­szerűsítési programot. A cseh olvasók dr. Cséfalvay Gábor és Jozef Mandák nyilatkozatából értesülnek a járás helyzeté­ről, arról, hogy az efsz-ek épü­leti és műszaki berendezései ma már nem felelnek meg a követelményeknek. Az állatte­nyésztésben munkaerőhiány van, aminek oka ugyancsak az elavult felszerelésben, technoló­giában rejlik. A jelenlegi hely­zetből adódik, hogy itt a/, idő a járás mezőgazdasági termelé­sének korszerűsítésére. A cikk felhívja a figyelmet a baromfi­tenyésztés terén elért kon­centráltságra, és az agárdi ál­latni gazdaságban alkalmazott, sertéstenyésztési eljárás ered­ményeire. A járási mezőgazda­sági igazgatóság munkatársai­nak véleménye szerint a járás területén fokozatosan tíz sza­kosított sertéshizlaldát kell lé­tesíteni, évi 1700 vagon húska­pacitással. A szarvasmarha-hiz­lalda tervezett kapacitása 7600 lenne, a járás területén levő mezőgazdasági üzemek válla­lataként működne. Itt használ­nák fel a szerdahelyi cukorgyár melléktermékeit, mint pl. a ré­paszeletet, melaszt, stb. A szarr vasmarha-nagyhizlalda segítsé­get jelentene a közeli szövetke­zetek földjeinek trágyázásában, is. Az olvasók levelei A cseh lapokban az olvasók nemegyszer rámutatnak olyan jelenségekre, amelyek nemcsak helyi, de országos problémák­ra is ráirányítják a figyelmet. Pl. a S vét práce legutóbbi szá,­mában egy olvasó a falvak el­néptelenedésére mutat rá. Meg­állapítja, hogy a különbségek eltűnőiéiben vannak ugyan, de a városi élet vonzereje tovább­ra is nagyobb, mint a vidéké. Pl. a városban a családiház-épí­tők számolhatnak a vízvezeték, gáz, központi fűtés, telefon le­vezetésével, de a falvakon min­den családi ház építésénél kü­lön központi fűtést kell tervez­ni. Lehet, hogy . ezek a különb­ségek ma még nem okoznak nagy gondot, de belőlük idő­vel kritikus helyzet alakulhat ki — amikor rájövünk, hogy a mezőgazdaságban nincs után­pótlás. Az idézett hetilapban egy má­sik olvasó az apróhirdetések ta­nulságára mutat. Az apróhirde­tések, főleg az „állás"-rovaiok bizonyítják, hogy pl. a takarító­nőnek 1300—1500 korona havi fizetést ajánlanak, azzal, hogv a nyolcórai munkaidőt nég­óra alatt is le lehet dolgozn' Üzemek 1400 koronát ajánlanak az üzemi konyha mosogatójá­nak. A levélíró felhívja a fi : gyeimet a könyvelő munka iránti érdeklődés, csökkentésé re, s az okot a bérezésben látja. • • •• • jsm) X. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents