Új Szó, 1970. október (23. évfolyam, 233-259. szám)

1970-10-03 / 235. szám, szombat

A KÖZVÉLEMÉNY napjainkban úgyszólván egymás után kapja a legkülönböző lélektani információkat, szinte léptennyomon szóba kerül a pszichológia fogalma, sajátos szerepe. Számos emberben mindez azt a látszatot kelti — különösen ha a lélektan és a közgazdaságtan kölcsönös összefüggéseit hallják említeni —, hogy a pszichológia korunk egyik túlzottan felkapott divathóbortja lett Valóban divat-e a lélektan? Erre az időszerű kérdésre kerestem választ a Kelet-szlovákiai Vasmű balesetvédelmi és munkabiztonsági osztályának munkalélektani kabinet-: jében, pontosabban JURAJ STANKO üzemi pszichológus otthonosan berendezett dolgozószobájában. — A tárgyilagos ember látja, hogy a társadalom igényli a pszichológiát, sőt, e nálunk sok évig kevés figyelemre méltatott tudományág iránt távolról sem csupán a társadalom egyes részterületein, pontosan elhatároló szakaszain mutatkozik prdeklődés. Világszerte például számos lélekbúvár kutatja a gyermekek és a fiatalkorúak bűnözése okainak, körülményeinek lélektani hátterét és számszerűleg talán még többen foglalkoznak a gyáron belüli emberi és munkakörnyezeti viszonyok megjavításának lehetőségével. — Gondolom, ez utóbbira törekednek önök is? ... — Igen. Négy évvel ezelőtt alakult kabinetünk mai felszerelésének értéke kétmillió korona. Gyakorlati tevékenységünk három területre összppn,tosul: a legtöbb figyelmet a munkalélektapra fordítjuk, továbbá behatóan foglalkozunk a munkafiziológia és a munkaszociológia kérdéseivel is. A MUNKALÉLEKTAN tárgykörének, érdeklődésének középontjában — balesetvédelmi és munkabiztonsági küldetését teljesítve — az ember áll. A termelési folyamat gyakorlati példái alapján vizsgálják a munkakörnyezet lélektani vonatkozásait, a gépek és az emberek viszonyát. Külön pszichológiája van a helyes munkaerőválasztásnak. a szociálpszichológia pedig az embereknek egymáshoz való alkalmazkodását, kölcsönös kapcsolatát kutatja. — Mi a helyes munkaerő-választás titka? Vendéglátóm elmosolyodik. — Titka? ... Éppen ellenkezőleg! Arra törekszünk, hogy az alkalmassági vizsgálat alatt álló egyéntől a lehető legtöbb, számunkra ismeretlen információt, adatot tudjunk meg, belepillanthassunk magánéletébe. Például nem mindegy, hogy az izzó vasat szállító daru kezelője higgadt, gyors észjárású dolgozó-e, vagy ingerült, lelkileg kiegyensúlyozatlan, kapkodó embertípus? ... — És a szakmai ismeretek? — Manapság már ritkán fordul elő, hogy olyan valaki jelentkezik marósnak, kohásznak, darukezelőnek, akinek baj van a szakmai tudásával. A mi munkánk ott kezdődik, hogy feltárjuk: vajon szereti-e a szakmáját vagy érdektelenül, muszájból végzi-e? Ha az utóbbit állapítjuk meg, akkor inkább megpróbáljuk lebeszélni a szándékáról és egyéb munkaterületve irányítani. A vasmű munkalélektani kabinetje dolgozóinak véleménye szerint tanácsos, ha a felvétel előtt alkalmassági vizsgálaton esnek át a kevésbé veszélyesnek tartott munkahelyek leendő dolgozói is. Nem mindegy például, hogy milyen figyelem — összpontosítási képessége van a műszertáblát kezelő technikusnak, akinek — sokak szerint — mindössze nyolc órai „gombnyomogatás a munkája! ... A munka zavartalan meneténél ugyanis kevesen gondolnak arra, hogy mi is történne, ha az illető — szórakozottabb, ingerlékenyebb típus lévén — egyszer „véletlenül mellényúlna"? ... A munkalélektan feladata eldönteni, hogy két egyforma szakképzettségű és intelligenciájú személy közül melyik kapjon anyagbeszerzői beosztást, és melyikük legyen tervező? Tegyük fel, hogy az egyik magányos, zárkózott típus, míg a másik inkább társasági beállítottságú. Nos, ha a laboratóriumi vizsgálatok, különböző tesztek és a személyes beszélgetések eredményeit összegezve az első lesz a tervező,- a másik pedig az anyagbeszerző — akkor két kiváló munkaerőt nyertünk. Fordított esetben könnyen kudarcot vallhatnak, hiszen az olyan anyagbeszerző, aki nem tud határozottan fellépni, el van veszve; míg a helyét nem találó, örökké mozgó tervező munkájának értéke is csak 65—70 százalék . .. , —7* Természetesen, mint az életben mindenütt, a munkaerőválasztásban is mértéket kell tartani. Hiba lenne, ha a mi kabinetünk munkája is csak afféle válogatásban merülne ki, hiszen az ember tevékenységét, gondolkozását állandóan számtalan külső inger és hatás is befolyásolja — mondja J. Stanko. — Éppen a szociálpszichológiai felmérések igazolták azt a feltevést, hogy a dolgozók többsége nem a keresettel, a korszeMunkabiztonság a Vasműben Por, zaj, méreg EMBER II. Munkalélektan rűtlen gépi felszereléssel vagy a fárasztó napi utazással indokolja távozási szándékát. Többnyire azért mennek el, mert helyükön nem érzik jól magukat, munkatársaikkal rossz viszonyban vannak, nem találnak örömet a mindennapi munkában, a kollektívában nincs összetartás, megértés... — A munkalélektan feladata ekkor.,. — ,., időben rámutatni ezekre a jelenségekre, és beszélni az érintettekkel, felhívni a vasmű gazdasági vezetésének figyelmét az észlelt problémákra, és így saját ismereteink gyarapításával meggátolni a munkaerővándorlást. EGY VONAT A TILOSBA ROHAN! A következmény: baleset! A mozdonyvezető azzal védekezik, hogy „nem látta a szemafort". Miért? Itt kezdődik a pszichológus munkája. Az anyagi kár óriási, az oka szubjektív — a figyelem pillanatnyi kihagyása. A balesetek döntő többségének lélektani háttere is van, Természetesen a vasműben is. Nem véletlen hát, hogy a balesetvédelmi és munkabiztonsági osztály munkalélektani kabinetjének dolgozói minden súlyos balesetet a legapróbb részletekig lélektanilag is analizálnak. Ilyen 'pszichológiai elemzés alá vetették J. D. volt csoportvezető esetét is, aki egyetlen rossz mozduiaté.rt valóban magas árat fizetett: a Keletszlovákiai'Vasmű gyári rendelőjében mindkét lábát amputálni kellett. A vizsgálatok során kiderült: J. D. figyelem összpontosítási képessége közepes, az intelligencia-teszt, a fénypróba, a gyorsasági reakció egyaránt kitűnő, azonban ingerlékeny, neurotikus természetű. A baleset napján is érzelmileg zaklatott volt. Munkanapja azzal kezdődött, hogy felettesétől szigorú rendreutasítást kapott beosztottjai jelenlétében. A műszakra nem jött el a darukezelő, akit nem tudott pótolni. A könyvelőmunka kimutatásába hiba csúszott, ami J. D.-t nagyon felbosszantotta. A további konfliktus a balesetet okozó gép mellett történt, amikor is a kiesés a megengedett két percnek már a négyszerese volt. Sajátkezűleg akart ezért segíteni a bajon, de felindultságában egy kézmozdulatot vétett... — Ennek az egyetlen- esetnek a boncolása is számtalan tanulságot rejt. Nagy tapintatlanság volt például, hogy j. D.-t nem négyszemközt korholta meg a főnöke. A könyvelő a bizonyítékok ellenére sem volt hajlandó elismerni hibáját, ami különösen felizgatta az ingerlékeny csoportvezetőt. Talán akkor sem történt volna a baj, ha a két vezérlőkart a meghibásodott gépen más-más szín jelzi — lapoz a baleset után végzett lélektani vizsgálatok eredményeiben a vasmű üzemi pszichológusa. A kabinet dolgozói fáradozásának további tanulsága az is, hogy miképpen kell foglalkozni az emberekkel, milyen is egy valóban rátermett, jó mester? ... Megállapították, hogy a legeszményibb életkor erre a beosztásra a harminc év, amikor már az alapvető szaktudással öt-hat évi gyakorlat is párosul. A személyi tulajdonságok és jellemvonások sem elhanyagolhatók, hiszen elsősorban épp a mestertől kér mindenki tanácsot vagy neki panaszolja el gondjait. Aki fölényesen átsiklik ezek felelt az alapvető kötelességek felett, az elveszti beosztottjainak bizalmát. Ez pedig számos, balesetet előidéző, a munka biztonságát veszélyeztető konfliktus kútfője lehet. ÉRDEKES, KOMOLY MUNKÁT végeznek a Vasmű egészségvédelmi és munkabiztonsági osztályának lélekbúvárai. A bizalmasan elhangzó szó, az írott betű, a pontos laboratóriumi vizsgálatok útján próbálják megteremteni a biztonságos, balesetmentes munka pszichológiai feltételeit. J. Stanko tekintete az ablakon túlra, a Kelet-szlovákiai Vasmű szerelőcsarnokaira, füstölgő kéményeire siklik. — A dolgozók eleinte nehezen értették meg a munkalélektani kabinet küldetését, kissé nehezen fogadtak be maguk közé... Kevesen értették meg, ha nem is fáj semmijük, akkor is betegek lehetnek, munkakörnyezet-változásra van szükségük .. . Előfordult, hogy kinevették, aki nálunk járt.. . — És ma? — Alig győzzük erővel a sok munkát! A legszemélyesebb problémáikkal is felkeresnek, eljönnek tanácsot kérni. A kutatási feladatokhoz szükséges vizsgálatokra pedig gyakran önként jelentkeznek. Ezzel egy nagyon fontos célt értünk el. Sikerült bebizonyítani, megértetni a vasmű dolgozóival, hogy a munkalélektan az ő érdekeiket, biztonságukat, egészségüket szolgálja. MIKLÓSI PÉTER Kulturális hírek • NEM SOKKAL az októberi forradalom előtt a nagy kirgiz faluba, Cson-Keminbe, ahol a köztársaság nemzeti költője és jelenlegi akadémikusa, Arii Tokombajev született és nevelkedett, levél érkezett. A levelet azonban senki sem tudta kibetűzni, és megállapítani" honnan, kinek címezték. A faluban egyetlen írástudó ember sem akadt. Ma a köztársaságban hat kiadó, köztük három könyvkiadó működik. • Egy 48x33 centiméter nagyságú Renoir-tájképet loptak el a londoni O'Hana képtárból. A kép értékét 17 000 fontban állapították meg a szakértők. • Sir Frederic Ashton, a londoni Royal Balett főkoreográfusa több évtized után megvált állásától, és ezután csak filmkoreográfiákat komponál. A társulat gálaesten búcsúzott el híres vezetőjétől. • Filmet forgatnak Francois Mauriac „Viperafészek" című regényéből. A filmet JeanGlaude Chambon rendezi. A főszereplő Michel Simon lesz. Miről írnak a prágai lapok? A tagkönyvcsere elérte célját A ČSKP Központi Bizottságának elnöksége állásfoglalásában a párt és az egész lakosság előtt leszögezte, hogy a tagkönyvcsere elérte a kitűzött politikai célt. A párt történetében egye diilálló akció kifejező sikerrel zárult. Ez nem csupán a pártelnökség megállapítása, hanem valamennyi pártszerv tapasztalata. A párt az elkövetkező időszakba mint egészséges szervezet lép, olyan szervezet, amely hatalmas alkotóerővel bír — írja Stanislav Oborský a Rudé právo keddi számában. A tagkönyvcsere sikere rendkívüli jelentőségű a párt további fejlődése szempontjából is, de nem tekinthető olyan varázspálcának, amely egy intésre megoldja a párt és a társadalom előtt álló problémákat. A tagkönyvcsere megteremtette az alapot ahhoz, hogy munkánkat jól végezhessük. Ezért figyelmünket most a jövőbe kell irányítanunk, azoknak a feladatoknak a teljesítésére, amelyek elősegítik a már ma tapasztalható pozitív fejlődés meggyorsulását. A tagkönyvcsere során megerősödött a pártaktíva. Az igazoló bizottságokban dolgozó elvtársak azon kívül, hogy megismerték az emberek gyenge pontjait, felfedték azokat a tényeket és körülményeket, amelyek a válsághelyzetben befolyással voltak az emberekre. Egyének sorsán láthatták a párt hibáit. A beszélgetések egyben széles körű politikai áttekintést is nyújtottak. A beszélgető bizottságok tagjai jó munkát végeztek, tapasztalataikat fel kell használni a mindennapi párttevékenységben. Nehéz időszak áll mögöttünk, olyan időszak, amely próbára tette a párt erejét. Derűlátóak lehetünk, mert elég erpsek vagyunk ahhoz, hogy nagy lépést tegyünk előre — állapítja meg a Rudé právo. Mit tárt fel az ellenőrzés? Figyelemre méltó anyagot közöl a Hospodárské noviny szeptember 25-i számúban a Központi Népi Ellenőrző Bizottság. A bizottság egyik idei feladata — a cseh és a szlovák legfelsőbb ellenőrzési hivatallal együtt — a kisipari szövetkezetek és a nemzeti bizottságok hatáskörében működő törpevállalatok tevékenységének felülvizsgálása. Amint ismeretes, az elmúlt három évben gomba módra szaporodtak a különféle szolgáltatásokat nyújtó szövetkezetek, szolgáltatási kisüzemek. A cél az volt, hogy e tevékenység engedélyezésével javítsunk a közszolgáltatások áldatlan helyzetén. Azonban, amint azt az ellenőrzések megállapították, az elmúlt két évben a vártnál gyengébbek vQltak ezen a téren az eredmények. Az ellenőrzések során kitűnt, hogy a szolgáltatásoknak ez a formája olyan személyek gyűjtőhelyévé vált, akik minimális munkával rendkívüli nagy összegeket zsebelnek be — sok esetben szakszerűtlen munkáért. Ez a megállapítás vonatkozik sok- földművesszövetkezeti kisüzemi melléktermelésre is. Az államnak ezekre a vállalkozó kollektívákra alig volt befolyása, mivel az ország különböző helyein dolgozó építő-, vagy javító kollektívák tevékenységét aligha lehet állandó ellenőrzés alatt tartani, ugyanúgy nehéz ellenőrizni az elvégzett munkáért számlázott árak helyességét, a munka minőségét stb. A törpevállalkozók tevékenysége túlnyomórészt a szocialista vállalatokkal való együttműködésben történt. Földmunkáktól kezdve az ablaktisztításig .vállaltak munkát, ami nem lenne probléma, ha ez a tevékenység teljesen összhangban állana a Munkatörvénykönyvvel, s a többi jogi előírással. Az ellenőrzések során kiderült, hogy sok esetben ez az együttműködés nyílt vagy rejtett munka+ erő-üzérkedést jelent. 1968-69ben, annak ellenére, hogy a vállalatokat tájékoztatták a szocialista alapelvekkel ellentétes jelenségek megelőzéséről, szinte alig alkalmaztak megtorló intézkedést azokkal szemben, akik megszegték a jogszabályokat. Az ellenőrzés és a statisztikai kimutatások arról tanúskodnak, hogy a törpevállalkozús irányítás nélkül, ösztönösen fejlődik és negatív hatással van a munkaerőgazdálkodásra. Tudatosan megszegik a törvényes rendeleteket, s a kormány bérés árpolitikai intézkedéseit megnehezítik. A szocialista vállalatok közti kapcsolatokban korrupció és megvesztegetés iiti fel a fejét, arai rossz hatással van az üzemek és vállalatok dolgozóinak munkaerkölcsére. Szembetűnő a társadalmi szervezetek gazdasági tevékenységében megállapított anarchia. Egyes társadalmi szervezetek, termelőszövetkezetek, efsz-ek melléktermelési üzemek, nemzeti bizottságok hatáskörébe tartozó üzemek gazdasági és egyéb eszközeit ipari és építőipari vállalatok saját tevékenységük elvégeztetésére használták fel. Ebben a tevékenységben sokszor árdrágítás történt, vagy arra is volt példa, hogy elvégezetlen munkáért állíttattak ki számlát. A KNEB jelentése rámutat arra, hogy a hibák fő oka a gazdasági vezetők felelőtlensége. A dunaszerdahelyi járás problémái a Zemédélské novinyban A cseh földművelés- és élelmezésügyi minisztérium napilapja, a Zemédélské noviny szeptember 28-án részletesen" ismerteti a dunaszerdahelyi járásban folyó mezőgazdasági korszerűsítési programot. A cseh olvasók dr. Cséfalvay Gábor és Jozef Mandák nyilatkozatából értesülnek a járás helyzetéről, arról, hogy az efsz-ek épületi és műszaki berendezései ma már nem felelnek meg a követelményeknek. Az állattenyésztésben munkaerőhiány van, aminek oka ugyancsak az elavult felszerelésben, technológiában rejlik. A jelenlegi helyzetből adódik, hogy itt a/, idő a járás mezőgazdasági termelésének korszerűsítésére. A cikk felhívja a figyelmet a baromfitenyésztés terén elért koncentráltságra, és az agárdi állatni gazdaságban alkalmazott, sertéstenyésztési eljárás eredményeire. A járási mezőgazdasági igazgatóság munkatársainak véleménye szerint a járás területén fokozatosan tíz szakosított sertéshizlaldát kell létesíteni, évi 1700 vagon húskapacitással. A szarvasmarha-hizlalda tervezett kapacitása 7600 lenne, a járás területén levő mezőgazdasági üzemek vállalataként működne. Itt használnák fel a szerdahelyi cukorgyár melléktermékeit, mint pl. a répaszeletet, melaszt, stb. A szarr vasmarha-nagyhizlalda segítséget jelentene a közeli szövetkezetek földjeinek trágyázásában, is. Az olvasók levelei A cseh lapokban az olvasók nemegyszer rámutatnak olyan jelenségekre, amelyek nemcsak helyi, de országos problémákra is ráirányítják a figyelmet. Pl. a S vét práce legutóbbi szá,mában egy olvasó a falvak elnéptelenedésére mutat rá. Megállapítja, hogy a különbségek eltűnőiéiben vannak ugyan, de a városi élet vonzereje továbbra is nagyobb, mint a vidéké. Pl. a városban a családiház-építők számolhatnak a vízvezeték, gáz, központi fűtés, telefon levezetésével, de a falvakon minden családi ház építésénél külön központi fűtést kell tervezni. Lehet, hogy . ezek a különbségek ma még nem okoznak nagy gondot, de belőlük idővel kritikus helyzet alakulhat ki — amikor rájövünk, hogy a mezőgazdaságban nincs utánpótlás. Az idézett hetilapban egy másik olvasó az apróhirdetések tanulságára mutat. Az apróhirdetések, főleg az „állás"-rovaiok bizonyítják, hogy pl. a takarítónőnek 1300—1500 korona havi fizetést ajánlanak, azzal, hogv a nyolcórai munkaidőt négóra alatt is le lehet dolgozn' Üzemek 1400 koronát ajánlanak az üzemi konyha mosogatójának. A levélíró felhívja a fi

: gyeimet a könyvelő munka iránti érdeklődés, csökkentésé re, s az okot a bérezésben látja. • • •• • jsm) X. 1.