Új Szó, 1970. október (23. évfolyam, 233-259. szám)

1970-10-03 / 235. szám, szombat

Napirenden az Az apátfalai Poľana pártszervezetének tevékenységéről feladatok d7U . 3. AZ ÖSSZÜZEMI pártbizottság ülése néhány perccel a műszak befejezése után kezdődött. A bizottsági tagokon kívül jelen volt mind a hat pártalapszerve, zet elnöke meg a népi milícia üzemi egységének parancsnoka is. Olyan kérdések szerepeltek az ülés programján, amelyek őket is érdeklik. Vojtech Lauko elvtárs, az apátfalai Polana vállalat összüzemi pártbizottságának elnöke a megnyitó után ismertette a napirendi pontokat, amelyek a munkatervből adódóan az ülés programján szerepelnek. Nem rendkívüli vagy különleges ülés ez a mai, egyike azoknak a rendes üléseknek, amelyeket kéthetenként tart a pártbizottság. Programjára időszerű, a hétköznapi feladatokból eredő kérdéseket tűztek. Legelőször is a bérpolitika aktuális kérdéseivel foglalkoztak. Lényeges probléma, melyhez a jelenlevők közül sokan hozzászóltak. Az idén a bérezés terén bizonyos módosítást eszközöltek a vállalatban. Az úgynevezett részesedés kifizetésében azelőtt jelentős eltérés volt a vezető dolgozók és a munkások között. Az üzemvezetőség a párt politikájának megfelelően változtatott ezen a helyzeten, és a bér legnagyobb részét az alapbérben és a prémiumokban fizetik ki. A részesedésre szánt összeget a tavalyinak mintegy egyharmadára csökkentették, a többi pénzt az év folyamán a fizetés úgynevezett változó részének emelésére fordították. A vállalatban a társadalom érdekeivel összhangban álló bérpolitika érvényesítésére törekednek. Az idei évre előirányzott 1,9 százalékos átlagos béremelést betartják, s teljesítik a munkatermelékenység tervét is. A pártszervezetekre és a párttagokra az a feladat hárul, hogy megvilágítsák a dolgozók előtt a részesedés kifizetésének módját, amelynél a differenciálás független a beosztástól, s teljes mértékben a fizetéstől, az elért eredményektől függ. A NAPIREND további pontjaként a pártbizottság megtárgyalta a párton kívüli vezető dolgozók értékelésének kritériumait és lefolytatásának módját. Ezt a feladatot október végéig akarják elvégezni. Lefolytatására jelentőségének megfelelően készülnek fel, hogy mindenki munkáját és politikai magatartását valóban igazságosan bírálják el. Az értékelésnél figyelembe veszik az illető dolgozónak eddig végzett munkáját és á szakképzettsége, műveltsége növelésére kifejtett igyekezetét. További szempont viszonyuk a kommunista párthoz és a szocialista államokhoz, valamint az 1968—69-es években tanúsított magatartásuk. A népi milícia helyzetéről szóló tájékoztatás után a pártbizottság az egyes alapszervezetek elnökének feladatul adta, hogy a párttagokkal folytatott beszélgetéseknél vállalt kötelezettségek alapján gondoskodjanak a népi milícia sorainak kiegészítéséről. A párt és a munkásosztály fegyveres osztaga megszilárdításának állandó figyelmet kell szentelni. A pártalapszervezetek elnökei ^elbeszélgetnek a milíciába javasolt elvtársakkal és az eredményekről egy héten belül tájékoztatják az üzemi egység parancsnokát. Az ülésen dicsérőleg emlékeztek meg a népi milícia vállalati egységének sikereiről, melyet a járási lövészeti gyakorlatok során ért el. Az összüzemi pártbizottság tagjai ezután napjaink egyik legfontosabb feladata, a párton belüli nevelés idei éve megkezdésének kérdéseivel foglalkoztak. Az alapszervezetek elnökei ^z alkalommal megkapták az iskolázás lefolytatásának pontos programját. A párton belüli nevelés megszervezésével a CSKP Központi Bizottsága titkárságá. nak irányelveiből, a járási pártbizottság határozatából és az összüzemi pártbizottság által végzett elemzésből Indulnak ki. Az október 6-án kezdődő iskolázáson a párttagok részvétele kötelező. A múltbun a párloktatásban a formalizmus számos jegyét tapasztalták a vállalatban. Nem tanúsítottak kellő érdeklődést a pártnevelés iránt, ezért nem érték el a kívánt eredményeket. E fogyatékosságokat tudatosítva az idén nagyobb igényeket támasztanak a párton belüli neveléssel szemben. Az üzemi lektori testület által kidolgozott részletes terv következetes megvalósítását a lektorok személyesen ellenőrzik majd az egyes tanulókörökben és az esti iskolában. A lektori testület rendszeres módszertani segítséget nyújt a propagandistáknak és a körvezetőknek. AZ ÜLÉS utolsó napirendi pontjaként az összüzemi pártbizottság nyilvántartásába tartozó vezetői tisztségek betöltésének kérdésével foglalkoztak. A párttagokkal a közelmúltban lefolytatott beszélgetések során több vezető dolgozót kizártak, illetve töröltek a pártból. Ez megkívánja számos káderprobléma megoldását. Az üzemi pártszervezet következetesen érvényesíti vezető szerepét a káderpolitikában. Az ülésen jelenlevők sokoldalúan mérlegelték az egyes dolgozók képességét, rátermettségét, jellemét. Nagyon felelősségteljes feladat a legmegfelelőbb dolgozó személyének kiválasztása egy-egy vezetői állás betöltésére. Hiszen a vezető tulajdonságaitól, tehetségétől sokban függ az illető munkaszakasz sikeres tevékenysége. Az is előfordul, hogy a javasolt dolgozó húzódozik felelősségteljes munkakör ellátásától. Ezt is alaposan mérlegelni kell, hogy valóban a saját képesség helyes, önbíráló felméréséről van-e szó, vagy az önbizalom hiányáról, ami leküzdhető. Számításba kell venni annak lehetőségét ís, hogy egyesek esetleg akadályozni igyekeznek majd az összüzemi pártbizottságot a káderproblémák helyes megoldására irányuló törekvésében. Az ilyen szándékokat csírájában el kell fojtani. A pártbizottsági tagoknak a káderproblémákkal kapcsolatban elhangzott felszólalása nagy megfontoltságról tanúskodott. A pártbizottság arra törekszik, hogy a mostani nehéz haíyzetben olyan embereket állítsanak a vezető helyekre, akik meg tudják oldani a bonyolult problémákat. A PÁRTBIZOTTSÁG ülésének befejezése után elbeszélgettünk Lauko elvtárssal a pártszervezet életének és tevékenységének további időszerű kérdéseiről. Az összüzemi pártbizottság elnöke elmondta, hogy a pártmunka jelenleg szorosan összefügg a párt megtisztításával, melyet az elmúlt hónapokban folytattak le. A vállalatban ea elég nehéz körülmények között zajlott le. Itt ugyanis az a nézet uralkodott, hogy az 1968— 1969-es években nem történteik a vállalatban szélsőségeti kilengések, amelyek a párttagok szélesebb körét érintették volna. A helyzet mélyreható elemzése viszont megmutatta, hogy ez az állítás nem állja meg a helyét, s a • vállalatban is tevékenykedtek a jobboldali és a szovjetellenes erők. Ez a megállapítás szükségessé tette a beszélgetések lefolytatására megválasztott csoportok összetételének módosítását. S a járási pártbizottság egyúttal szükségesnek tartotta az adminisztratív dolgozók pártalapszervezetének a feloszlatását. A kilencvenhét tagból csupán az egészséges derékhad, 25 kommunista párttagságát nem függesztették fel. Alapos előkészítés után, május elején kezdték meg a beszélgetéseket és július végéig befejezték. Összesen hetvenöt párttagnak nem adtak új pártigazolványt, közülük ötven tagot töröltek, huszonöt tagot pedig jobboldali opportunista és szovjetellenes tevékenység miatt kizártak a pártból. Legjobbán a tisztviselők pártszervezetét érintette a párttisztogatás. Kilencvenhét tag közül negyvenegyet zártak ki, illetve töröltek. Az üzemi pártszervezet 239 tagja augusztusban ünnepélyes taggyűlésen vette át az új igazolványt. Az üzemi partszervezel a beszélgetések idején sem hanyagolta el a többi pártfeladat teljesítését. Az 1970-es évben a Pofana-vá'llalatban is célul tűzték ki mind a politikai, mind a gazdasági konszolidációt. Ennek szem előtt tartásával állították össze az idei gazdasági tervet is, hogy az eddigivel szemben növeljék a hazai piacra és a külföldre irányuló áruszállításokat. E feladatot szem előtt tartva készítették elő a kollektív szerződést és erre irányították a szocialista munkaversenyt, a dolgozók kezdeményezését is. A vállalat bekapcsolódott a „Mindenki szocialista módon" versenymozgalomba. A pártszervezet a feladatok teljesítésére mozgósította a dolgozókat. Sikeresen teljesítették az első félévi tervfeladatokat, s a három szlovákiai textilgyár közül a legjobb eredményt érték el. A TERMELÉSBEN elért sikerek ellenére is már az első félévben adódtak bizonyos nehézségek. Nem sikerült elérni a munkások tervezett létszámát, s a betegség miatti hiányzás is nagyobb volt a tervezettnél. Ezek a problémák a második félévben tovább tartanak, s az üzem vezetőségének, a pártszervezetnek, valamint a szakszervezetnek nagy erőfeszítéseket kell tenni leküzdésükre, hogy biztosíthassák az évi tervben kitűzött feladatok maradéktalan elvégzését. 1971-ben tovább növekszik a vállalat termelése. A fokozott feladatok teljesítésének nélkülözhetetlen feltétele az idei terv sikeres teljesítése. Az ezzel összefüggő problémák megoldásával mélyrehatóan foglalkoztak a szeptemberben tartott technikai-gazdasági konferencián. A gazdasági feladatok teljesítésén kívül az összüzemi pártbizottság nagy figyelmet szentel az alapszervezetek tevékenysége aktivizálásának is. Ügyeinek arra, hogy élénkek legyenek a taggyűlések, és ott a sürgető problémákkal foglalkozzanak. Ezen a téren már megmutatkoztak az eredmények. Míg ezelőtt a taggyűléseken csak 50—60 százalékos volt a részvétel, mostanában a tagok 90 —95 százaléka megjelenik a gyűléseken, s valóban csak a szolgálati úton levők és a betegek hiányoznak. A pártszervezetben egyre inkább gondoskodnak arról is, hogy a kommunistákat konkrét pártfeladatokkal bízzák meg. AZ ÜZEMI pártszervezetben már most foglalkoznak az évzáró taggyűlések, illetve az összüzemi pártkonferencia előkészítésével, amelyeknek nagy szerepük lesz a pártmunka szín vonalának további emelésében. GAL LASZLO A népszámlálás és tervezés Aligha akad valaki, aki kétségbevonná a közelgő népszámlálás jelentőségét. Ismert tény, hogy a rendszerint tíz évenként megtartott népszámlálás eredményei többet mondanak a szokásos statisztikáktól. Méghozzá egyrészt azért, mert a népszámlálás több irányban kiterjed, mint a szokásos kimutatások, másrészt pedig azért, mert az egész országban egy adott időben (idén december elsején) regisztrálja az adatokat. Ráadásul tudományos alapokun nyugvó felmérésről van szó. Az is ismert tény, hogy a népszámlálásnak ma már hagyományai vannak, s az egész világon rendeznek népszámlálást. Az már kevésbé ismeretes, hogy a tőkés országokban mégsem olyan nagy jelentőségű a népszámlálás, mint nálunk. Nem is terjed ki annyi mindenre, inint a szocialista országokban. Nyiigaton ugyanis többnyire csak regisztráló, ténymegállapító jellege van, nálunk viszont a tervezésnél óriási hasznát veszik. Sőt, nem is képzelhető el a népgazdaság tervezése a népszámlálás során megállapított, pontos adatok nélkül. De talán nézzük meg, milyen adatokról van »zó. Az egyik legfontosabb kérdés, melyre a nagyszabású akció pontos választ ad, a lakosság foglalkoztatottsága. Itt a lakosság korának, nemének, lakhelyének figyelembevételével megtudjuk, hol vannak még rejtett munkaerőtartalékaink, illetve hol szükséges munkalehetőségek biztosításáról gondoskodni. A kisebb lakóterületek esetében is pontos képet kapunk a munkaerők helyzetérő) a népszámlálás során. Rendkívül fontos adatokhoz jutunk a népszámlálással a polgárok lakás- és életkörnyezete megismerése terén is. A lakáskultúra nem egységes az ország minden részében. Vannak helyek, ahol elhanyagolták a lakáskérdés megoldását, máshol viszont a szokottnál is nagyobb eredményeket értek el ezen a téren. Ezért a szerzett adatok pontos képet nyújtanak majd arról, hol kell majd rendkívüli gondut fordítani a lakáskérdés megoldására. Ez egyúttal ősz szefügg egyes területek iparának fejlődésével is, hiszen sok helyről éppen azért távoznak el a lakosok — főleg a fiatalok —, mert reménytelen a lakáskérdésük megoldása. A népszámlálás eredményeiből azt is megtudjuk, hogy a meglevő lakások milyen anyagból készültek, illetve milyen állapotban vannak; vagyis meddig számolhatunk velük. Ugyancsak pontos képet nyerünk a népszámlálással a lakosság nemzetiségi összetételérő). Mint ismeretes, mindenki saját maga dönt nemzetisége felől. Az egyes területek nemzetiségi összetétele változik, hiszen az iparosítás és urbanizáció nagyban befolyásolja a lakosság összetételét. A lakosság műveltségi szintjét is vizsgálja a népszámlálás. Már az utolsó nép számlálás eredményei is bizonyították, hogy az ország lakosságának műveltségi színvonala egyre nagyobb. Kivált a nők műveltségi színvonalának növelése terén mutatkoznak szép eredmények. Láthatjuk tehát, hogy a népszámlálás valóban sok fontos kérdésre ad választ. Hogy az adatokat mennyire értékesítjük majd a tervezésnél, azt a következő időszak mutatja mee. FÜLÖP IMRE Konkrét célok a tudományos Már az előző években is többször megállapították, annak ellenére, hogy hazánk európai viszonylatban is a kis területű államok közé tartozik, nálunk a tudományos kutatómunka túlságosan széles skálán dolgozik. Tudományos kapacitásunk gazdaságos kihasználása szempontjából sem előnyös, ha minden ágazatban, szinte minden téren folytatunk kutatómunkát. Az eddigi tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy itt az ideje a tudományos fejlesztés és kutatómunka elsődleges feladatai megállapításának. Az 1971—75-ös ötéves terv ezen a téren kétségkívül előrehaladást jelent. Amint Vlastimil Otradovec, a Cseh Fejlesztésügyi és Műszaki Minisztérium főosztályvezetője Prágában újságírók előtl elmondta, Őszi idill a prágai Vencel téren. Tóthpál Gyula felvétele szolgálatába kutatómunkát hogy az ötéves terv az előző években tapasztalt hiányosságok kizárásával készült. Az ötéves terv tudományfejlesztést programja magában foglalja az alapkutatás, valamint a műszaki fejlesztés és kutatómunka állami tervét. Jelenlegi kutató és fejlesztési bázisunk megérett az ésszerű szerkezeti változásokra. Kutatóbázisunk kapacitása ugyan felveszi a versenyt más fejlett ipari országokkal, a probléma azonban ott van, hogy a kutatómunka és a fejlesztés gyakorlati alkalmazásában nagy a lemaradásunk. Ez a körülmény az egyik oka népgazdaságunk megkésett fejlesztési ütemének. Az idén felülvizsgáltuk a kutató és fejlesztési bázis fejlesztési tervét. Határozattal korlátozták a központilag irányított kutatóintézetek szakemberei iétszámának felduzzasztását. Újabb kutatóintézetek létesítése csak rendkívüli esetekben engedélyezhető. Kellő tudományos kapacitással rendelkezünk ahhoz, hogy az 1971—75-ös tervidőszak feladatait gyorsabban és magasabb színvonalon teljesítsük — jelentette ki M. Otradovec. A központi tudományos-ma*, szaki fejlesztés a jövőben egy séges állami terv alapján tön ténik. Jelentős körülmény, hogy

;. 1971-től a műszaki fejlesztés terén felújítjuk az operatív egyéves terveket. Az állami tudományos és mü-> szaki fejlesztési terv szerkezetéből adódik az egyes tudományos intézetek közötti munkamegosztás módosítása is. Az alapkutatási program az akadémiák, az oktatásügyi és az egészségügyi minisztériumok, az állami műszaki fejlesztési terv teljesítése pedig a Szövet? ségi Műszaki és Beruházási Fejlesztési Bizottság, valamint a nemzeti kormányok fejlesztésügyi és műszaki minisztériumainak együttműködésén alapul majd. A Cseh és a Szlovák Fejlesztésügyi és Műszaki Minisztérium a terven kívüli feladatokat saját hatáskörén belül dolgozhatja ki. (am)