Új Szó, 1970. október (23. évfolyam, 233-259. szám)

1970-10-03 / 235. szám, szombat

Hétvégi hírmagyaráz a tunk | NIXON MADRIDBAN Elnöki látogatás erőfitogtatással Szeptember Zl-e óta az európai közvélemény figyelmének előterében áll Nixon amerikai elnök olaszországi, jugoszláviai, spanyolországi és angliai látogatása, amely október 5-én feje­ződik be. A közvélemény úgy teszi fel a kérdést, miért került sor az elnök látogatására, mi célt követ vele, s miért éppen zömében földközi-tengeri országokat keresett fel. Nem nehéz feleletet adni rá, egyébként az elnök nyilatkozataiból követ­keztetni lehet a békeszólamokkal körített hatalmi célokra. 1970 X. 3. § A 6. flotta árnyékában Nixon látogatására azután került sor, hogy Délkelet-Ázsiá­ban erkölcsi vereséget szenve­dett az Egyesült Államok impe­rialista politikája, s Amerikában is tekintélyes politikusok emel­nek szót a Kambodzsára és Laoszra is kiterjesztett vietnami hadjárat mielőbbi befejezése, az amerikai csapatok hazarendelé­se mellett. Mint ahogy annak 1 idején az elnök ázsiai körútjá­val személyesen, majd helyette­sének, Agnew alelnöknek több­szöri kiküldetésével közvetve is megpróbálta kiköszörülni az Egyesült Államok tekintélyén esett csorbát és nagyobb aktivi­tásra serkenteni az ázsiai csat­lóskormányokat, úgy Európában, pontosabban a földközi-tengeri európai országokban — Jugosz­lávia kivételével — is értésére akarja adni a NATO-szövetséges kormányoknak, hogy Amerika itt is jelen van, amit a 6. ameri­kai flotta otthonosságával kíván bizonyítani. Fontos földrészre irányul most a washingtoni kormány figyelme. Hisz a Földközi-ten­ger vidékét tartják az európai civilizáció bölcsőjének, és az itteni országok fontos stratégiai helyen terülnek el. Naponta 1500 hajó halad át a Földközi­tengeren, további 1100 pedig ki­és berakodás miatt a kikötőben horgonyoz. A Fehér Ház mediterrán politi­kai érdeklődésének hatósugará­ban összesen 250 millió lakosú 17 földközi-tengeri állam áll. Bár Jugoszlávia és Albánia kivé­telével a tőkés társadalmi rend­szerhez tartoznak, kormány­rendszerüket tekintve nem egy­ségesek. Három fasiszta dikta­túrában (Portugália, Spanyolor­szág, Görögország) a demokra­tikus társadalmi erők illegális küzdelmet folytatnak az elnyo­mó kormányzat megdöntéséért, más polgári demokratikus or­szágokban, mint például Olasz­országban mélyenszántó szociá­lis reformokért vívnak társadal­mi méreteket öltő politikai küz­delmet. Mint ahogy a „fekete ezredesek" athéni juntája csak az USA kegyeinek köszönheti fennmaradását, Washingtonnak érdeke a spanyolországi és por­tugáliai „kemény kormányzat" fennmaradása, és aggódva szem­léli a többi mediterrán ország­ban kibontakozó népi mozgal­makat. A Földközi-tenger vizein cirkáló 6. amerikai flotta egyik fő küldetése éppen a csendőri szerep: megmutatni az itteni népeknek, hogy Amerika Itt is jelen van, a forradalmi meg­mozdulások esetén beavatkoz­hat. O Politikai befolyás és profit Ám nemcsak európai mediter­rán országok vannak. Európa és Ázsia találkozásánál ott van Tö­rökország, aztán Szíria, Liba­non, Izrael, Afrika északi pere­mén pedig az Egyesült Arab Köztársaság, Líbia, Tunézia, Al­géria és Marokkó. Az arab—iz­raeli konfliktusban közvetlenül érintett arab államok már ré­gen átlátnak Washington ter­vein, s hátat fordítottak annak a politikának 1, amely a népek összeveszítésével, leigázó keres­kedelmi szerződésekkel bizto­sit az Egyesült Államoknak re­gionális politikai befolyást, mo­nopóliumainak pedig óriási hasznot. Sőt, ji forradalmi vál­tozások eredményeként újjászü­lető Líbia az Idén felszámolta az ottani amerikai támaszpon­tokat, aminek következtében összébb zsugorodott az USA ka­tonai befolyási övezete. Nagyon világos, hogy a földközi-tenge­ri amerikai jelenlét, a hírhedt 8. flotta szerepe az afrikai fel­szabadító mozgalmak ellen is irányul, tehát két világrész bé­kéjét is veszélyezteti. MI mást kereshet ugyan a 6. tlotta 40, más adatok szerint 60 hadihajója és 175 repülőgéppel a fedélzetén két anyahajója — az Independence és a Saratoga e térségben? Nixon a „béke küldötteinek" nevezte őket, pe­dig ha valamilyen jelző illik a 6. flotta mediterrán szereplésé­re, akkor az, hogy az agresszió diplomáciájának szolgálatában áll. Elválaszthatatlan a 6. flotta szerepe a legutóbbi jordániai eseményektől is. A polgárhábo­rúval fenyegető viszály tető­pontján már készen állt beavat­kozni a monopóliumok érdeké­ben, az arab népek ellen. Ameri­ka ugyanis az arab olaj 60 százalékát termeli ki és értéke­síti, rendszerint mindjárt Euró­pában, s ebből évente kb. más­fél milliárd dollár folyik be az államkincstárba (mennyi lehet akk'or a monopóliumok profit­ja?), Japán viszont 90 százalék­ban arab kőolajjal fedezi szük­ségleteit. Az arab—amerikai vi­szony elmérgesedése esetén megtörténhetne, hogy Japán és más ázsiai országok kedvezőbb ajánlatokat tehetnének az olaj­szállító arab országoknak, s ezzel Amerika elesne az üzlet­től, ami nagy költségvetési de­ficitben érezhetné hatását. 0 Szorosabb együttműködést? De milyet? Az amerikai sajtó, a hangadó nagy lapok sem titkolják, hogy Nixon elnök földközi-tengeri országjárásának fő célja az itte­ni államok szorosabb NATO­együttműködésre buzdítása volt. Vagyis: a baloldali politikai mozgalmak visszaszorítása, az amerikai érdekek jobb kiszolgá­lása. Nixon nem talált nagy lel­kesedésre. A belgrádi kritika után Rómában tudomásul kellett vennie, hogy az új Colombo­kormány nem nagyon rajong az USA európai, s külön mediter­rán terveiért, s a sajtó szerint a hivatalosan udvariasnál is hű­vösebb fogadtatásban részesült. A tömegek hangulatát pedig a nagy utcai tüntetések fejezték ki. A spanyol kormány rendkí­vüli biztonsági intézkedéseket foganatosított az elnök védelmé­re. Madrid után Londonba tart Nixon, hogy az itteni új kor­mány szándékait szondázza. Az elnök európai kiruccaná­sáról megállapíthatjuk, hogy a békéről hangoztatott bombasz­tikus frázisain túl meghirdetett fő célját: „partnerség, erő, tár­gyalások" nem érte el. A medi­terrán népek a partnerségen már régóta az amerikai diktátu­mot értik, az erőfitogtatás pe­dig senkit sem ijesztett meg — hisz a Szovjetunió és az szocia­lista országok ereje az, amely a béke szolgálatában évek óta út­ját állja az Egyesült Államok európai terjeszkedésének, más államok életébe való fegyveres beavatkozásának. Nixon valójá­ban üres kézzel tér haza. LŐRINCZ LÁSZLÓ Egységes baloldal a cél Párizs — Georges" Marchais, a Francia Kommunista Párt fő­titkárának helyettese újabb fel­hívást tett a francia baloldal egyesítése érdekében. Nyilvános nagygyűlésen hang­súlyozta, hogy a francia nép semmit sem érhet el addig amíg nem egységes. Kijelentette, hogy az egyetlen kiút az egység létrehozása, „Mi kommunisták folytatjuk elszánt harcunkat az összefogás megvalósításáért, az összes poli­tikai pártok és demokratikus szervezetek egyesítéséért, egy közös távlat érdekében" — mon­dotta. Döntő lépésként Jelölte meg a kommunista és a szocialista párt együttműködését, s leszö­gezte, hogy a két szervezet po­litikai megegyezése lehetővé tenné a közös harcot az új de­mokráciáért és a szocializmu­sért. Belgrád — Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke befe­jezte hivatalos látogatását Ju­goszláviában, s európai körút­jának következő állomására, Madridba repült. Csütörtökön este Nixon elnök Belgrádban vacsorát adott ven­déglátója, Tito elnök tiszteleté­re. Itt elmondott beszédében kifejtette, hogy számára rend­kívül hasznos volt közelebbről megismerkedni Tito elnök vé­leményével és álláspontjával a fontos nemzetközi kérdéseket illetően. Nixon elnök rendkívül jelentősnek nevezte jugoszlá­viai látogatását, mert az lehetővé tette a különböző kérdésekkel kapcsolatos eszmecserét. Eljött az az idő, hogy külön­böző társadalmi rendszerű or­szágok államfői is tárgyalóasz­talhoz üljenek, s megvitassák a feszültséggócokkal összefüg­gő békés megoldások lehetősé­gét, hangsúlyozta az Egyesült Államok elnöke. Nixon elnök hivatalos látoga­tásra hívta meg az Egyesült Államokba Tito jugoszláv elnö­köt. Madrid — Nixon elnököt a madridi repülőtéren Franco tá­bornok fogadta. Az amerikai el­nök biztonsága felett mintegy 10 ezer rendőr őrködik. A ren­dőrség már az amerikai elnök megérkezését megelőzően „gya­nús személyeket" vett őrizetbe, akiket csak Nixon távoztával bo­csátanak szabadon. KIÁLLÍTÁS A CSEHSZLOVÁK HADSEREGRŐL Moszkva — V. Krasznov ezre­des, a Szovjet Hadsereg Köz­ponti Múzeumának vezetője tegnap V. Raichl vezérőrnagy, csehszlovák katonai attasé és a csehszlovák hadsereg küldött­sége jelenlétében a csehszlo­vák néphadsereg napja alkal­mából kiállítást nyitott meg a csehszlovák hadseregről. A kiállítás ismerteti hadse­regünk hagyományait, főként a szovjet hadsereggel a fasizmus ellen vívott közös harcának éveit. A kiállítási anyagok kö­zött harci ereklyék, fényképek láthatók, amelyek közül a leg­nagyobb érdeklődésre Svoboda tábornok háborús dokumentum­felvételei, valamint a Szovjet­unió Hőse címmel kitüntetett csehszlovák polgárok fényképei tarthatnak számot. Itt láthatók továbbá különféle plakátok, had­seregünk sajtótermékei, a szov­jet katonáknak 1945-ben adott ajándékok stb. A kiállítás láto­gatói megtekinthetik a hadsere­günk Idei seregszemléjéről ké­szült színes filmet is. A csehszlovák sajtó ünnepségei Mos zkvában Moszkva — Az SZKP Közpon­ti Bizottsága melletti Pártfőis­kola, valamint a moszkvai tár­sadalom-tudományi akadémia hallgatói a Rudé právo és a Pravda 50. évfordulója alkal­mából találkozóra hívták meg a Szovjetunióba akkreditált cseh és szlovák újságírókat. Zdenék Verner, a csehszlovák nagykövetség sajtótanácsosa, va­lamint Josef Mašín, František J. Kolár és dr. Jifi Lukáš szer­kesztők a szovjet elvtársakkal ismertették a csehszlovák párt­sajtó történetét, valamint a Ru­dé právo munkáját saját tapasz­talataik alapján. G. Karpov, a tudományos kommunizmus tanszékének ve­zetőhelyettese nagyra becsülte a Rudé právo szerepét abban, hogy rendszeresen és pártos pozíciókból magyarázza az 1968 —69-es évek eseményeinek lé­nyegét, és hogy leleplezte a CSKP dubčeki vezetőségének opportunizmusát. CsomagolvTitik az Expo 1970-en Osaka — Az Expo 1970 világ­kiállítás területén már nagyban folyik a hurcolkodás és a cso­magolás. A japán és a külföldi pavilo­nokból elszállítják a kiállítási tárgyakat, mindenütt csak a csupasz falak maradnak, de las­san már azokat is lebontják. A csehszlovák „üvegpalotát" is csomagolják. Az egyes kiállí­tási tárgyakat összecsomagol­ják és elszállítják. Minden tárgy azonban Japánban marad, mivel sikerült azokat eladni, Braun „Onufria" című alkotása másá­nak kivételével, mely a Fülöp­szigetekre vándorol. SIKERTELEN MERÉNYLET SÉKOU TOURÉ ELLEN Monrovia — Ahmed Sékou Touré, a Guineai Köztársaság el­nöke tegnap megmenekült egy merénylet elől, — jelentette a conakryi rádió. A rádiójelentés szerint egy újabb, a guineai forradalom el­len irányuló összeesküvésről volt szó. A „Guineai Nemzeti Felszabadítási Front" tagjai ál­tal szervezett összeesküvést az összeesküvők egyik tagjának segítségével hiúsították meg, aki levélben tájékoztatta a guineai Demokratikus Párt politikai bi­zottságát az összeesküvés tervé­ről. Az említett párt főtitkára Sékou Touré államelnök. A rádió Jelentése szerint a guineai elnök elleni merényle­tet az ország függetlenségének 12. évfordulójának ünnepségei során akarták elkövetni. ELFOGADÁS ELŐTT A VÁLÁSI TÖRVÉNY? Róma — Az olasz szenátus tegnap este 155 szavazattal 153 ellenében visszautasította a ke­reszténydemokratáknak azt a javaslatát, hogy vegyék le a tár­gyalások napirendjéről a válási törvényjavaslatot. Ez annyit je­lent, hogy a szenátus kedden megkezdi a törvényjavaslat meg­vitatását, s a hét végén szava­zással dönt rőla. Amennyiben lőváhagyja a törvényt, akkor a köztársasági elnök aláírása után az érvénybe lép, mivel a képvi­selőház már tavaly november­ben elfogadta a törvényjavasla­tot. A kereszténydemokrata párt a neofasiszták és az egyházi hiva­talok támogatásával minden eszközt megragad, hogy meg­hiúsítsa az új válási törvény el­fogadását. Kész egy népszava­zás kikényszerítésére is, ha par­lamenti obstrukciós taktikája kudarcot vallana. A közvéle­ménykutatásra támaszkodik, mely szerint az új törvény ellen tavaly a megkérdezettek 60,9 százaléka, az idén pedig 57,8 százaléka foglalt állást HAHÓI ELÍTÉLI A KEGYETLENKEDÉSEKET Hanoi — A Nhan Ľan, a Quan Dol és a Hanoi Mol című lapok szorosan elítélték a dél-koreai intervenciós csapatok szeptem­ber 16-án elkövetett kegyetlen­kedéseit. A koreai „szövetsége­sek" Quang Nam dél-vietnami tartományban, pontosabban Binh Duong településen békés polgá­ri személyeket gyilkoltak meg. A hanoi lapok hangsúlyozzák, hogy a dél-koreai katonák gaz­tettét Saigonban is elítélik. Ugyanakkor a Thleu—Ky— Khlem klikk mindent elkövet, hogy elkendőzze az ügyet. Bangkok — Michael Hoare, a fehér zsoldosok egyik hirhedt vezetője Afrikában felajánlotta szolgálatait a thaiföldi kor­mánynak, jelentette be Chano Phenjati ellentengernagy, a thaiföldi hadügyminiszter he­lyettese. Hozzátette azonban, hogy a hadügyminisztérium Hoare ajánlatát visszautasította. Mint ismeretes, Hoare az an­gol harckocsizó egységek volt tisztje. Annak Idején Kongóban tevékenykedett. BUKARESTBEN Corneliu Ma­nescu és Ottó Winzer külügy­miniszter aláírták Románia és az NDK barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segítségnyúj­tási szerződését. DUBROVNIKBAN ülésezett a nemzetközi beruházási testület irányító és végrehajtó bizottsá­ga (IIVY). Az ülésen részt vet­tek Svájc, Nyugat-Németország, az Egyesült Államok, Japán és más országok jelentős bankjai­nak képviselői. PJOTR ABRASZIMOV, a Szov­jetunió NDK-beli nagykövete tegnap viszonozta Nyugat-Ber­linben Jean Sauvagnargues, Franciaország nyugat-németor­szági nagykövetének látogatá­sát. A nagykövetek a két felet érdeklő kérdésekről tárgyaltak. FRANCIA—JAPÁN rendszeres tárgyalások megkezdésére Pá­rizsba utazott Aicsi Kiicsi japán külügyminiszter. Párizsban ta­lálkozik Georges Pompidou francia elnökkel és Maurice Schumann külügyminiszterrel. A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT Központi Bizottságának meghívására Bukarestbe érke­zett a Kanadai Kommunista Párt küldöttsége. A küldöttség tag­jai: Alfréd Dewhurst és Nor­man Freed, a Kanadai Kommu­nista Párt Központi Végrehajtó Bizottságának tagjai. BAJORORSZÁGBAN az urán­érc kutatása során helyenként jelentős mennyiségű uránlelő­helyekre bukkantak — jelentet­te be Werner Fichtl, a bajor­országi bányászati főhivatal el­nöke. A kutatások eddigi ered­ményeiből ítélve lehetséges a bajor uránérc gazdasági fel­használása. AZ AMERIKAI SZENÁTUS csütörtökön este jóváhagyta a hadügyminisztérium 1970—71. pénzügyi évi fegyvervásárlás! költségvetésének törvényjavas­latát. A törvényjavaslat Nixon elnök aláírása után lép érvény­be. JAMES LÖVELL, Fred Haise és Charles Swigert amerikai űrhajósok, akik az Apollo-13 holdexpedíció tagjai voltak, csütörtök este Reykjavíkba ér­keztek. A Nixon elnök által szorgalmazott kőrútjuk egyik állomásaként látogattak el Iz­landra, és három napig tartóz­kodtak ott. SZALEH MAHDÍ AMMAS, Irak elnökhelyettese csütörtökön ünnepélyes keretek között meg­nyitotta a bagdadi nemzetközi vásárt. A vásáron 16 ország vesz részt, köztük Csehszlová­kia, a Szovjetunió és számos arab ország. HÁGÁBAN tegnap körülbelül 1 órára hét fiatal holland pol­gár — köztük két leány — el­foglalta a mexikói nagykövet­ség épületét, és a mexikói poli­tikai foglyok szabadonbocsátá­sát követelte. A rendőrség mindnyájukat letartóztatta. A NIGER KÖZTÁRSASÁG el­nökéül ismét Hamani Diori ed; digi elnököt választották meg! Annak ellenére, hogy a vasár­napi választások teljes eredmé­nye eddig még nem ismeretes, Hamanit hatalmas szótöbbség­gel választották meg. Dél-afrikai „házi fogság" Johannesburg — A 19 afrikai közül 14-nek, akiket a legfel­sőbb dél-afrikai bíróság a bizo­nyítékok hiánya miatt felmen­tett a „terrorista cselekedetek" vádja alól, korlátozták a moz­gásszabadságát és megtiltottak nekik mindennemű közéleti te­vékenységet. Ez azt Jelenti, hogy lényegében házifogságban vannak, ahonnan csupán a munkahelyükre mehetnek. Nem vehetnek részt semmilyen gyű­lésen, sőt még sportjellegűn sem, és lakásukban nem láto­gathatja meg őket egyszerre két főnél több személy. Tilos belépniük iskolákba, a bíróság­ra, valamint az olyan helyekre, ahol sajtótermékeket adnak ki.

Next

/
Thumbnails
Contents