Új Szó, 1970. október (23. évfolyam, 233-259. szám)

1970-10-18 / 42. szám, Vasárnapi Új Szó

PÉCS-1970 A Mecsek hegýség déli lábának festői környezetében, a két­ezer éves Pécs városában ez évben már hatodszor rendezték meg a magyar filmművészet találkozóját, mely néhány eszten­dős múltjával máris a magyar szellemi élet fontos részévé vált. Az évről évre megrendezett seregszemle jelentősége abban rejlik, hogy a magyar film útjának egy-egy állomását jelzi és képet ad a magyar filmművészet pillanatnyi helyzetéről. Nyolc versenyfilmet mutattak be a VI. Magyar Játékfilmszem­lén, melyek közül 18 tagú bíráló bizottság választotta ki a-­szemle fődíjára érdemes művet. A hat napig tartó szemlén az alábbi versenyfilmek kerültek a közönség elé: a Szemtől szem­be (Várkonyi Zoltán rendezése), a Szemüvegesek (Simó Sán­dor), az Imposztorok (Máriássy Félix), az Utazás a koponyám körül (Révész György), a Virágvasárnap (Gyöngyössy Itnre), az Isten hozta, őrnagy ür (Fábrl Zoltán), az ítélet (Kósa Fe­renc) és az Arc (Zolnay Pál). A rendezvény programját né­hány ősbemutató egészítette ki, melyeket élénk érdeklődés ki­sért. Bár a látott filmek távolról sem egyenrangúak, különö­sebb csalódásban mégsem volt részünk, sőt láthattunk néhány valóban figyelemre méltó alkotást is. Az eltérő esztétikai fel­fogásokon alkotói módszereken túl a magyar filmművészet ma már a sajátos nemzeti jelenségekben problémákon kívül általá­nos emberi kérdéseket is érint, társadalmi, filozófiai problémá­kat elemez. A pécsi vetélkedő megőrizve és híven folytatva az előző szemlék hagyományát öregbítette a Magyar filmművészet hír­nevét — a hazai közönség és a nemzetközi filmvilág előtt. — ym — A szemle versenyfilmjeként szerepelt Zolnay Pál legújabb alkotasa az Arc, melynek cselekménye 1944-ben, a nyilas uralom, a legféktelenebb terror ideién látszódik. A film egyféle cselekvő magatar­tás vizsgálata, azt boncolgatja, mit tehet a cselekvő ember, egy tudatos forradalmár olyan végletes helyzetben, amikor az ügy, a bajtársak biztonsága érdekében kénytelen lemondani a cselekvésről, a harcról... A film főszerepét Zala Márk főiskolai hallgató ja képen/ játssza, akit a KISZ Központi Bizottsága a filmben nyújtott teljesítményéért különdíjjal jutalmazott A film opera­tőre Ragály Elemér egyébként elnyerte az operatőri mun káért járó diiot I I I 1 I I I I I I A pécsi játék­filmszemle közön­ségdíját Kósa Fe­renc ítélet c. filmje nyerte, mely magyar—szlovák —román koprodukcióban készült. A tilm alkotóit: K6> sa Ferenc rendezőt, Csoóri Sándor forgatókönyvirót és Sára Sándor operatőrt a Duna-menti népek közös múlt­ja, történelmi hagyományainak és együvétartozásának eszméje vezette a Dózsa-film, az 1514-es parasztláza­dást megjelenítő mü elkészítésére. A film a forradal­mat ábrázolja, de mindvégig a forradalmár magatar­tásáról elmélkedik. A zsűri Csoóri Sándort és Kósa Ferencet az ítélet-ért forgatókönyvdíjjal is jutalmazta, meg­osztva azt Gyöngyössy Imrével. A felvételen: Bessenyei Ferenc Dózsa György forra­dalmár szerepéb"" A férfi alakítás diját Lat i no v i t s Zoltán kapta u VI. Magyar játékfilmszemlén vetített Isten hozta, őrnagy úr, vala­mint az Utazás a koponyám körül című film főszerepéért. A neves művész az Örkény István Tóték című elbeszélése illetve drámája alapján forgatott Fábri Zoltán filmben az őrnagyot személyesíti meg. A másik film, az Utazás a koponyám körül Karinthy Frigyes regénye, az író kései remeke alapján készült, Révész György rendezésében. Az alkotásban Latinovits Zoltán az írót kelti életre. Megdöbbentő hitelességgel érzékelteti, ho­gyan jut el az író addig, hogy észrevegye a szörnyű felisme­rését: agydaganata van ... Latinovits Zoltán játékáról csakis a legnagyobb elismerés hangján szólhatunk, mindkét filmben feledhetetlen élményt nyújt a nézőnek. A felvételen: Latinovits Zoltán az Utazás a koponyám körül című film egyik jelentében (az író a holdbéli tájon]. A VI. Magyar Játékfilmszemle bíráló bizottsága a tárasadalmi fődíjat a Virágvasárnap cí­mű filmnek ítélte oda, mely Gyöngyössy Imre első, saját forgatókönyvéből készített nagyjáték­filmje. Az 1919-ben játszódó film két főszereplője Simon pap és Urénusz, a kommunista tanító va­lóban éltek, a film tehát hiteles történelmi tényen alapul. Az adatok szerint a két férfi jó barát­ságban volt egymással (a filmben testvérek). A fiatal író rendező Tolna megyei öregasszonytól hallott egy népdalt, melyben szó esett „a kommunista Simon papról." Gyöngyössy a nép ajkán élő legendán keresztül modern emlékművet állított a Magyar Tanácsköztársaság névtelen hőseinek. A Virágvasárnap tehát nem somogyi eseményekről szól, hanem a Tanácsköztársaság minden hősé­ről, azokról a névtelenekről, akiknek a filmet ajánlotta. A Virágvasárnap a legendává nőtt tragikus történet poétikus feldolgozása. A filmet mélységes humanizmus, tömörség, a szűkszavúságában is roppant erejű megjelenítés hatja át — sajátos bal­ladai hangvételben. A díjnyertes film két főszereplője a bratislavai František Velecký (a felvéte­len balra), a Simon pap életrekeitője, akiből sajátságos szuggesztív erő árad, híven érzékeltetve a megszállottságot és aszkéta magatartást; Tóth Benedek (jobbra) a kommunista tanító szerepé­ben szinte „elsápad" Velecký játéka mellett.

Next

/
Thumbnails
Contents