Új Szó, 1970. október (23. évfolyam, 233-259. szám)
1970-10-18 / 42. szám, Vasárnapi Új Szó
PÉCS-1970 A Mecsek hegýség déli lábának festői környezetében, a kétezer éves Pécs városában ez évben már hatodszor rendezték meg a magyar filmművészet találkozóját, mely néhány esztendős múltjával máris a magyar szellemi élet fontos részévé vált. Az évről évre megrendezett seregszemle jelentősége abban rejlik, hogy a magyar film útjának egy-egy állomását jelzi és képet ad a magyar filmművészet pillanatnyi helyzetéről. Nyolc versenyfilmet mutattak be a VI. Magyar Játékfilmszemlén, melyek közül 18 tagú bíráló bizottság választotta ki a-szemle fődíjára érdemes művet. A hat napig tartó szemlén az alábbi versenyfilmek kerültek a közönség elé: a Szemtől szembe (Várkonyi Zoltán rendezése), a Szemüvegesek (Simó Sándor), az Imposztorok (Máriássy Félix), az Utazás a koponyám körül (Révész György), a Virágvasárnap (Gyöngyössy Itnre), az Isten hozta, őrnagy ür (Fábrl Zoltán), az ítélet (Kósa Ferenc) és az Arc (Zolnay Pál). A rendezvény programját néhány ősbemutató egészítette ki, melyeket élénk érdeklődés kisért. Bár a látott filmek távolról sem egyenrangúak, különösebb csalódásban mégsem volt részünk, sőt láthattunk néhány valóban figyelemre méltó alkotást is. Az eltérő esztétikai felfogásokon alkotói módszereken túl a magyar filmművészet ma már a sajátos nemzeti jelenségekben problémákon kívül általános emberi kérdéseket is érint, társadalmi, filozófiai problémákat elemez. A pécsi vetélkedő megőrizve és híven folytatva az előző szemlék hagyományát öregbítette a Magyar filmművészet hírnevét — a hazai közönség és a nemzetközi filmvilág előtt. — ym — A szemle versenyfilmjeként szerepelt Zolnay Pál legújabb alkotasa az Arc, melynek cselekménye 1944-ben, a nyilas uralom, a legféktelenebb terror ideién látszódik. A film egyféle cselekvő magatartás vizsgálata, azt boncolgatja, mit tehet a cselekvő ember, egy tudatos forradalmár olyan végletes helyzetben, amikor az ügy, a bajtársak biztonsága érdekében kénytelen lemondani a cselekvésről, a harcról... A film főszerepét Zala Márk főiskolai hallgató ja képen/ játssza, akit a KISZ Központi Bizottsága a filmben nyújtott teljesítményéért különdíjjal jutalmazott A film operatőre Ragály Elemér egyébként elnyerte az operatőri mun káért járó diiot I I I 1 I I I I I I A pécsi játékfilmszemle közönségdíját Kósa Ferenc ítélet c. filmje nyerte, mely magyar—szlovák —román koprodukcióban készült. A tilm alkotóit: K6> sa Ferenc rendezőt, Csoóri Sándor forgatókönyvirót és Sára Sándor operatőrt a Duna-menti népek közös múltja, történelmi hagyományainak és együvétartozásának eszméje vezette a Dózsa-film, az 1514-es parasztlázadást megjelenítő mü elkészítésére. A film a forradalmat ábrázolja, de mindvégig a forradalmár magatartásáról elmélkedik. A zsűri Csoóri Sándort és Kósa Ferencet az ítélet-ért forgatókönyvdíjjal is jutalmazta, megosztva azt Gyöngyössy Imrével. A felvételen: Bessenyei Ferenc Dózsa György forradalmár szerepéb"" A férfi alakítás diját Lat i no v i t s Zoltán kapta u VI. Magyar játékfilmszemlén vetített Isten hozta, őrnagy úr, valamint az Utazás a koponyám körül című film főszerepéért. A neves művész az Örkény István Tóték című elbeszélése illetve drámája alapján forgatott Fábri Zoltán filmben az őrnagyot személyesíti meg. A másik film, az Utazás a koponyám körül Karinthy Frigyes regénye, az író kései remeke alapján készült, Révész György rendezésében. Az alkotásban Latinovits Zoltán az írót kelti életre. Megdöbbentő hitelességgel érzékelteti, hogyan jut el az író addig, hogy észrevegye a szörnyű felismerését: agydaganata van ... Latinovits Zoltán játékáról csakis a legnagyobb elismerés hangján szólhatunk, mindkét filmben feledhetetlen élményt nyújt a nézőnek. A felvételen: Latinovits Zoltán az Utazás a koponyám körül című film egyik jelentében (az író a holdbéli tájon]. A VI. Magyar Játékfilmszemle bíráló bizottsága a tárasadalmi fődíjat a Virágvasárnap című filmnek ítélte oda, mely Gyöngyössy Imre első, saját forgatókönyvéből készített nagyjátékfilmje. Az 1919-ben játszódó film két főszereplője Simon pap és Urénusz, a kommunista tanító valóban éltek, a film tehát hiteles történelmi tényen alapul. Az adatok szerint a két férfi jó barátságban volt egymással (a filmben testvérek). A fiatal író rendező Tolna megyei öregasszonytól hallott egy népdalt, melyben szó esett „a kommunista Simon papról." Gyöngyössy a nép ajkán élő legendán keresztül modern emlékművet állított a Magyar Tanácsköztársaság névtelen hőseinek. A Virágvasárnap tehát nem somogyi eseményekről szól, hanem a Tanácsköztársaság minden hőséről, azokról a névtelenekről, akiknek a filmet ajánlotta. A Virágvasárnap a legendává nőtt tragikus történet poétikus feldolgozása. A filmet mélységes humanizmus, tömörség, a szűkszavúságában is roppant erejű megjelenítés hatja át — sajátos balladai hangvételben. A díjnyertes film két főszereplője a bratislavai František Velecký (a felvételen balra), a Simon pap életrekeitője, akiből sajátságos szuggesztív erő árad, híven érzékeltetve a megszállottságot és aszkéta magatartást; Tóth Benedek (jobbra) a kommunista tanító szerepében szinte „elsápad" Velecký játéka mellett.