Új Szó, 1970. október (23. évfolyam, 233-259. szám)

1970-10-17 / 247. szám, szombat

Hétv égi hírmagyarázatunk | HEGYEDSZÁZAD MÚLTÁN Jubilál az Egyesült Nemzetek Szervezete, negyedszázados te­vékenységéről ad számot a világ közvéleménye előtt. Ám egy­re gyakrabban, az utóbbi hetek eseményeiből fakadóan egyre sürgetőbben Jelentkezik a kérdés: eleget tesz-e küldetésének a világszervezet? Beváltotta-e a hozzáfűzött reményeket? Ké­pes-e érvényt szerezni alapokmányának? Az ENSZ-közgyűlés jubileumi ülését megelőző időszakban a fenti kérdésekre — pro és kontra — Jó néhány válasz hang­zott el. Érdemes szembeállítani az érveket és ellenérveket. Hűen példázzák a földkerekség haladó erőinek törekvéseit, ugyanakkor kidomborítják a reakció szolgálatában álló cso­portosulások alantas célkitűzéseit is. Tény, hogy a világszerve­zet — a tevékenységében mutatkozó fogyatékosságok ellenére is — hatalmas erőfeszítéseket tett és kimagasló eredményeket ért el a világ gazdasági, szociális és kulturális felemelkedése ügyében. Csúcsszervei — elsősorban a Biztonsági Tanács — számtalan esetben bizonyultak az erőszak megfékezése hatá­sos eszközének. Befejeződött a Szakszervezeti Világszövetség főtanácsának 20. ülésszaka néhány 1970 A világszervezet székhelyén tartózkodó politikai megfigye­lők érdeklődését mind a mai napig nem az ünnepi ülésszak eseményei, hanem a sorjában érkező küldöttségek diplomáciai hadmozdulatai kötik le. Tény, hogy a jubileumi ülésszak — éppen a közelmúlt nemzetközi politikai eseményei, a két szu­perhatalom közötti viszony fe­szültebbé válása következtében — sokat vesztett ünnepi jelle­géből. Jelzi ezt a New Yorkban tartózkodó állam- és kormány­főknek a vártnál jóval alacso­nyabb száma is. így azután nem csoda, ha az ülésteremben a szokásosnál is kisebb hall­gatóság előtt fejtik ki az egyes tagállamok küldöttségei kor­mányaik álláspontját az idősze­rű nemzetközi problémákról. # Gromiko-Rogers párbeszéd Már az előjelekből következ­tethettünk rá, hogy a huszon­ötödik ülésszakot kísérő esemé­nyekből a szovjet és az ameri­kai ENSZ-küldöttségek vezetői­nek a párbeszéde áll majd az érdeklődés középpontjában. Gromiko és Rogers munkava­csorája, az elkövetkezendő na­pokban várható tanácskozások, de általában a szovjet és az amerikai álláspont konfrontá­ciója bár némi bizakodásra ad okot, kétségkívül rányomja a bélyegét az ENSZ-palotában Uralkodó hangulatra. Nem vitás az sem, hogy a két külügyminiszter megbeszélései­nek a homlokterében a közel­keleti problémával kapcsolatos kérdések állanak. Ogy tűnik, hogy Nixon elnök — még a Washingtoni sajtővélemények Szerint is — kissé elvetette a sulykot a jordániai polgárhá­ború napjaiban, illetve az azt követő időszakban. A földközi­tengeri amerikai flotta fenye­gető átcsoportosítása, az ame­rikai támaszpontokon elren­delt riadókészültség már-már túllépte a szokványos fegy­vercsörtetés határát. Az el­nök európai villámkörútjáról s ezen belül Laird hadügyminisz­ter görögországi látogatásáról nem is szólva. Tagadhatatlan tehát, hogy a feszültség fokozó­dásának egyik kiváltó oka az Egyesült Államok európai kato­nai felenlétének a hangsúlyo­zása volt. Visszatérve a közel-keleti vál­sághoz feltétlenül rá kell mu­tatnunk, hogy a világszervezet tekintélyét leginkább a Bizton­sági Tanács 1967. november 22-1 határozata teszi próbára. Nos, a sokat emlegetett hatá­rozat végrehajtását célzó Ro­gers-terv, szintén csődöt mon­dott. Ez viszont az Egyesült Ál­lamok tekintélyét csorbítja, an­nak ellenére is, ha időközben, Izrael Javára, módosult Wa­shington és Tel Aviv viszonya. Magától érthető, hogy az ENSZ székhelyén tartózkodó arab küldöttségek is egyre fel­figyeltetőbb diplomáciai aktivi­tást fejtenek kl. Riad egyipto­mi külügyminiszter négyórás tanácskozása Rogers-szel, bár nem hozott különösebb ered­ményt, arra kiválóan alkalmas volt, hogy a két fél alaposan megismerje egymás álláspontját a lényeges kérdésekben. Mindent egybevetve leszö­gezhetjük, hogy a közel-keleti konfliktus megoldása, Illetve a rendezés feltételeinek a meg­teremtése alapvető fordulatot hozhatna a Jubiláló világszer­vezet munkájában ls. Növelné tekintélyét, felszabadítaná ere­jét más lényeges kérdések meg­oldására. 0 Az egyetemesség kérdése Az ENSZ tisztségviselőinek, a világszervezet szakértőinek nyilatkozataiban mind gyakrab­ban fordul elő a legmagasabb szintű nemzetközi fórum egye­temességének a kérdése. A vi­lágszervezet hatékony munká­jának múlhatatlan alapfeltétele az univerzalitás. Tény, hogy az elmúlt negyedszázad folyamán ezt a problémát nem sikerült megoldani. Mindenekelőtt a Kínai Népköztársaság tagságá­nak a kérdéséről van szó, de egyre követelőbben bukkan fel a két német állam ENSZ-képvi­seletének a problémája is. S mint megannyi mást, ezt a problémakört is összefüggésbe hozhatjuk a világszervezet ha­tározatainak a tekintélyével, Il­letve azzal a kérdéssel, vajon sikerülhet-e a jelenlegi körül­mények között maradéktalanul érvényt szerezni azok számára. Mert bár a világszervezet való­ban elismerésre méltó munkát végzett a gyarmatosítás felszá­molása terén, negyedszázad táv­latából nem éppen örvendetes jelenség, hogy néhány ország mindeddig nem hajlik az ezzel kapcsolatos dokumentumok, ha­tározatok elfogadására. Hasonló a helyzet a lefegy­verzéssel kapcsolatosan ls. A genfi leszerelési értekezlet munkájában ugyan tapasztalha­tó bizonyos előrehaladás, szá­mottevő tervezetek, Javaslatok születnek, viszont tény az ls, hogy ezek realizálása túl hosz­szú időt. Mindennek ellenére nem szá­molhatunk azzal, hogy a jubi­leumi ülésszak döntő jelentősé­gű határozatokat fogad majd el a világszervezet egyetemességé­nek a kérdésében. 9 Felszámolhatók a válsággócok Kétségtelen, hogy a világ­szervezet egyik alapvető felada­ta az elkövetkezendő időszak­ban a világ különböző térsé­geiben lévő válsággócok felszá­molása. Kontinensünkön első­sorban a német kérdés-komple­xum megoldásáról van szó, amely lényegében egy összehí­vandó európai biztonsági kon­ferencia sikeres munkájának a feltétele ls. A közel-keleti prob­léma megoldása, az indokínai háború befejezése, távol-keleti vonatkozásban a koreai kérdés igazságos rendezése nem várat­hat magára további negyedszá­zadot, amely nyilvánvalóan a világszervezet léte, vagy nem léte szempontjából ls választ ad a ma felmerülő kérdésekre. Az ENSZ tagállamain, de első­sorban a nagyhatalmakon mú­lik, vajon sikerül-e érvényt szerezni az alapokmányban le­fektetett elveknek, lehetséges-e olyan mértékben módosítani a világszervezet — tán kissé már megcsontosodott — munkamód-, szereit, hogy rugalmasan és fő­ként eredménnyel háríthassa el a válsággal fenyegető problé­mákat. A Jubileumi ülésszakot meg­előző viták során gyakran úgy hangzott a kérdés: szükség van-e a világszervezetre? Mi mindjárt a kérdés megfogalma­zásával nem érthetünk egyet. A világbéke megőrzése, a nemzet­közi feszültség további csök­kentése szempontjából ugyanis feltétlenül szükség van egy olyan egyetemes jellegű fórumra, ahol földünk országai a teljes egyenjogúság alapelvei­nek figyelembe vételével dönt­hetnek a világ sorsáról. BALOGH P. IMRE Moszkva — A Szakszervezeti Világszövetség főtanácsának ülésén felhívást fogadtak el a vietnami helyzettel összefüggés­ben. A főtanács felhívja a szak­szervezetek, a világ dolgozói­nak figyelmét, hogy azonnal és határozottan lépjenek fel a dél-vietnami nép igazságos harca mellett, amelyet függet­lenségéért, szabadságáért foly­tat. A felhívás hangsúlyozza, hogy 1971. június 30-ig a szak­szervezeti szövetségek fokoz­zák a nyomást az amerikai kormányra azzal a céllal, hogy fogadja el az ideiglenes forra­dalmi kormány legutóbbi javas­latait, vonja ki csapatait az or­szág területéről és ne támogas­sa többé Thieu, Ky és Khiem klikkjét. A főtanács felhívása rámutat, hogy Nixon elnök válasza a dél­vietnami ideiglenes forradalmi kormány javaslataira a közvé­lemény megtévesztését szolgál­ja. A Szakszervezeti Világszövet­ség főtanácsa a közel-keleti helyzettel összefüggésben is adott ki felhívást. A főtanács aggodalmát fejezi ki a fejlemé­nyek miatt, amelyekért első­sorban Izrael felelős. A Szak­szervezeti Világszövetség mindig szolidáris volt az arab népek igazságos imperialistaellenes harcával. A Szakszervezeti Világszövet­ség megőrzi Nasszer elnöknek, a felszabadítási harc hősének az emlékét, aki élete utolsó nap­jáig küzdött az igazságos bé­kéért — hangsúlyozza a felhí­vás. Tegnap befejeződött a Szak­szervezeti Világszövetség főta­nácsának 20. ülésszaka. Jan Pilier a csehszlovák szakszervezetek fő feladatairól Szófia — Jan Pilier, a FSZM Központi Tanácsának elnöke a Trud című bolgár lapnak adott interjújában összefoglalta a cseh­szlovák szakszervezetek soron levő fő feladatait. Szavat sze­rint ki kell küszöbölni mind­azokat a fogyatékosságokat és hibákat, amelyek az utóbbi két év alatt következtek be a szak­szervezeti mozgalomban, növel­ni kell a FSZM szerepét és befolyását a- szocialista társa­dalom életében, meg kell szi­lárdítani a Központi Tanács ve­zető szerepét, és bővíteni kell a szocialista országok szakszer­vezeteivel folytatott együttmű­ködést. Jan Pillér rámutatott, hogy tekintettel a nagy feladatokra a csehszlovák szakszervezetek vezetősége új munkaformákat keres, és emellett nemcsak sa­ját tapasztalatait, hanem más szocialista országok szakszerve­zeti szövetségeinek tapasztala­tait is felhasználja. A csehszlovák—NDK­kapcsolatok 21. évfordulója Berlin — Vasárnap, október 18-án lesz 21 éve annak, hogy Csehszlovákia jogilag elismerte a Német Demokratikus Köztár­saságot, mint szuverén, függet­len államot, és felvette vele a diplomáciai kapcsolatokat. A több mint két évtized alatt országaink között nagyarányú politikai, gazdasági és kulturá­lis együttműködés bontakozott ki, amely számos egyezmény­ben, szerződésben, jegyzőkönyv­ben és megállapodásban jutott kifejezésre, E megállapodások gyakorlati megvalósítása szol­gált alapul az évről évre mé­lyülő kölcsönös, sokoldalú kap­csolatokhoz, amelyeket ünne­pélyesen megerősített 1967-ben a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szer­ződés aláírása. A két testvéri ország gyümöl­csöző együttműködése főként a gazdasági kapcsolatok terén nyilvánult meg. A két ország testvéri együttműködésének fej­lesztéséhez hozzájárultak a két ország képviselőinek kölcsönös látogatásai ls. E napokban az NDK párt- és kormányküldöttsége ellátogat hazánkba Walter Ulbrichtnak, az NSZEP KB első titkárának, az NDK Államtanácsának elnö­ke és Willi Stoph miniszterel­nöknek vezetésével. Ez a láto­gatás minden bizonnyal hozzá­járul országaink barátságának és kölcsönösen előnyös kapcso­latainak elmélyítéséhez. HÁBORÚS INTÉZKEDÉSEK KANADÁBAN? Ottawa — A kanadai kor­mány döntése szerint az ország­ban érvénybe lépett a „háborús intézkedésekről" szóló törvény, amellyel „esetleges felkelés ki­törésének akarják elejét venni". A kormány azért döntött így, mert a terrorista quebeci fel­szabadítási front visszautasítot­ta azon ajánlatát, amelyben bi­zonyos mértékig beleegyezett az emberrablók követeléseinek teljesítésébe. A törvény alkalmazását Tru­deau kormányelnök egy gyor­san összehívott konferencián jelentette ki. Legutóbbi jelentések szerint Montreal katonai tábor képét nyújtja. Az utcákon géppiszto­lyokkal felfegyverzett katonai járőrök cirkálnak. A városban feszült a légkör. A túszok sor­sáról semmi újat sem tudnak, úgy vélik azonban, hogy az emberrablók még eddig nem végezték ki őket. A québeci szeparatisták teg­náp reggel visszautasították a quebeci kormány Javaslatát, hogy részben teljesítené köve­teléseiket, ha a túszokat sza­badon engedik. A quebeci tartományi kor­mány „végső" javaslatában kije­lentette, hogy a 23 bebörtön­zött közül, akik a terrorista quebeci felszabadítási front tag­jai, ötöt szabadlábra helyez. Ezeknek a kormány hajlandó repülőgépet bocsátani rendelke­zésükre, és lehetővé teszi, hogy bárhová távozzanak. A quebeci felszabadítási front további kö­vetelményeit, pl. az aranyrudak­ban történő félmillió dolláros összeg kifizetését a kormány visszautasította. Lemieux montreali Jogász, a front képviselője a sajtókonfe­rencián a kormány ajánlatát a „quebeci nép kívánságai kigú­nyolásának" nevezte. INDIRA GANDHI PÁRTJA PROGRAMJÁRÖL Delhi — Patna indiai város­ban csütörtökön véget ért az Indiai Nemzeti Kongresszus munkabizottságának ülése. Az ülés befejeződése alkalmából beszédet mondott Indira Gandhi Indiai miniszterelnök. Hangsú­lyozta, hogy pártja hajlandó megvalósítani azt a programot, melyet a múlt év végén hagy­tak Jóvá. Indira Gandhi figyel­meztetett arra, hogy a párt tag­jai kötelesek minden eszközzel propagálni és magyarázni a párt politikáját és programját a széles néptömegeknek. Indira Gandhi biztosította a gyűlés részvevőit, hogy az In­diai Nemzeti Kongresszusnak nincs szándékában megmásítani Ideológiáját és politikáját, s mindent megtesz a gyökeres szociális és gazdasági változá­sok érdekében. A több mint 700 küldött meg­vitatta és jóváhagyta az ország politikai és gazdasági helyzeté­vel kapcsolatos határozatot, va­lamint a kormányzó Indiai Nemzeti Kongresszuspárt szer­vezeti tevékenységét Is. A CSEHSZLOVÁK—SZOVJET Baráti Szövetség 115 fiatal ak­tivistája tegnap a Barátságvo­naton Moszkvába érkezett. Ti­zenkét napos látogatásuk során találkoznak a moszkvai, lenin­grádi és rigai ifjúsággal. JAN MARKO csehszlovák kül­ügyminiszter a csehszlovák kül­döttség élén tegnap New York­ba érkezett, hogy részt vegyen az ENSZ közgyűlés 25. üléssza­kának ünnepségein. BORISZ JEGOROV szovjet űr­hajós csütörtökön megtekintet­te a nyugat-németországi Bo­chum városában az űrkutatási intézetet. Jegorov és három kol. légája, a Szovjet Tudományos Akadémia munkatársai megbe­szélést folytattak Heinz Kamin­skivel, az intézet igazgatójával az űrkutatás problémáiról. GEORGI TRAJKOV, a Bolgár Népköztársaság Nemzetgyűlése Elnökségének elnöke és Marian Spychalskl marsall, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsá­nak elnöke megelégedéssel ál­lapította meg, hogy a két or­szág között eredményesen fej­lődik a testvéri barátság és együttműködés politikai, gazda­sági és kulturális téren. ALEKSZEJ KOSZIGIN, a Szov jetunió Minisztertanácsának el­nöke tegnap a Kremlben fo­gadta Róbert Ford kanadai nagykövetet. Megbeszélésükön Trudeau kanadai miniszterel­nök szovjetunióbeli látogatásá­nak időpontjával foglalkoztak. AZ NDK külügyminisztériuma tegnap nyilatkozatot juttatott el az UNESCO 16. konferenciájá­hoz. A nyilatkozatban tiltako­zik az ellen, hogy visszautasí­tották az NDK UNESCO-tagsá­gával kapcsolatos kérelmét. NICOLAE CEAUSESCU, a Ro­mán Szocialista Köztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke, aki az Egyesült Államokban tar­tózkodik, csütörtökön esten San Franciscóba utazott. Magánjel­legű ebéden vesz részit, melyet tiszteletére egy amerikai bank rendez. DUBROVNIKBAN tegnap há­rom évre felfüggesztett másfél évi börtönbüntetésre ítéltek há­rom algériai polgárt, mivel au­gusztus 31-én eltérítették a Convalr algériai repülőgépet. A három repülőgéprablót kiuta­sítják Jugoszláviából. TOKIÓBAN pénteken reggel megkezdődött a Japán Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­nak ülése. Megvitatják a párt szervezési munkáját és politi­káját az elkövetkezendő parla­menti választások előtt. A FRANCIA nemzetgyűlés 382 szavazattal 89 ellenében pén­tekre virradó éjszaka bizalmat szavazott a francia kormány­nak. A szavazást megelőzőleg Jacques Chaban-Delmas minisz­terelnök beszámolt kormányá­nak eddigi tevékenységéről. ISZTAMBULBAN tegnap ösz­szetűzésre került sor a munká­sok és a rendőrség között. A munkások béremelési követe­lésük elutasítása miatti tilta­kozásul elfoglalták a gyárat. Az összetűzés során egy munkás életét vesztette. NIXON elnök tegnap aláírta azt a törvényjavaslatot, mely lehetőséget nyújt a hatóságok­nak és elsősorban a rendőrség nek arra, hogy a „szervezett bűnözés ellen" indított harcban nagyobb jogkörrel rendelkezze­nek. PEDRO TARUCOT, a betiltott Fülöp-szigetek Kommunista Pártja főtitkárát, a Fülöp-szige­tek partizánmozgalmának egyik vezérét pénteken a rendőrség­gel folytatott tűzharc során meggyilkolták — jelentette egy manilai katonai szóvivő. JAMO KENYATTA kenyai el­nök tegnap elfogadta kormánya egyetlen fehér tagjának lemon­dását. A lemondott Roy McKen­zle mezőgazdasági és állatte­nyésztési miniszter helyett Je­remlah Nyagah, eddigi tájékoz­tatásügyl miniszter tölt! be o tisztséget.

Next

/
Thumbnails
Contents