Új Szó, 1970. október (23. évfolyam, 233-259. szám)

1970-10-02 / 234. szám, péntek

Az ungvidéki Budaházán különös kívánság teljesítését kérték 1968 őszén a szövetkezeti tagok. Vélt és valós sérelmeik alapján azt követelték, hogy a mintegy kétszáz lakosú településükön újra önálló szövetkezetet alakíthassanak. Követelésük jogosságát akkor a felsőbb szervek is elismerték, kívánságuk tehát teljesült. A történeti visszapillantás során talán megértjük a helyzetet. Budaháza közigazgatásilag is a másfél kilométernyire fekvő Dobóruszkához tartozik. Annak idején, a szövetkezetek megalakításakor mindkét helyen önálló szövetkezet alakult. 1962ben, amikor egyre jobban előtérbe kerültek a nagyüzemi mezőgazdasági termelés feltételei, egyesültek. Majd hét év után szétváltak. 1969. január elsejétől ismét külön utakon járnak. Dobóruszka szövetkezetének 130 tagja ma 1100 hektár szántóterületen gazdálkodik. Budaháza 35 tagja 146 hektár mezőgazdasági területet művel. Amikor még közösen gazdálkodtak, egy munkaegység értéke 20—22 korona volt. Ma egy munkaegység előlegeként. Dobóruszkán 23 koronát, Budaházán pedig 14 koronát fizetnek ki. A közös gazdálkodás idején az átlagkereset 1800 korona volt. Ma Dobóruszkán eléri a 2200, Budaházán az 1400—1500 koronát. Ezek a mutatószámok önmagukért beszélnek. Mindenből tizenöt százalék! így kezdték a budaháziak. 78 szarvasmarhát — köztük 21 tehenet —, ugyancsak 78 sertést — köztük 15 anyakocát —, két kerekes traktort, négy pótkocsit, egy vetőgépet, miegyebet, összesen 843 ezer korona értékű alapeszközöket kaptak a szétváláskor. Jáger Bertalan, a budaházi szövetkezet elnöke napjainkban Így foglalja össze a különválás okait: — Minden tekintetben kisebbségben voltunk a dobóruszkaiakkal szemben. Mindig nekik volt igazuk. Elvitték tőlünk a szarvasmarhaállományt. A mi részlegünkön nem volt annyi munkalehetőség, mint azelőtt. Tenni kellett valamit. Az okokról Dobóruszkán is érdemes érdeklődni. Béres Lajos könyvelő így magyarázza a történteket: — Budaházán fejősteheneket, sertéseket, baromfit tartottunk. De ők vizezték a tejet, leszedték és eladták a tejfelt. A sertéseket sem gondozták kellőképpen. El kellett hozni onnan a baromfiállományt, mert nem tudtuk teljesíteni a tojásbeadást, ugyanis gyakran „eltűntek" a tojások. Nehézségeket okozott a munkaszervezés is. Ezek után nem csoda, ha a szétválást megelőzően gyakran ínég az asztal is táncolt mindkét helyen az ökölcsapások súlyától. Mindenki a maga igazát védte. Sikerült! — Újra a magunk gazdái lettünk! — lelkesedik még ma is a budaházi elnök, és Kondor Lajos könyvelő segítségéve! igyekszik bizonygatni, hogy nem bánták meg a szétválást. Az alapeszközeik jelenlegi értéke 1 millió 620 ezer korona. És sorolja az elnök: — Tavaly egy S5T típusú teherautót, egy 54 lóerős Zetor—Supet- traktort, egy komplett tejhűtő berendezést, egy elevátort, egy pótkocsit, egy lovaskocsit, egy műtrágyaszórót, egy szecskavágót és egy répavágót vásároltunk. Az idén szintén egy ugyanolyan teherautót, egy rendvágó gépet, egy magas nyomású naftapumpa javító berendezést, egy fejőgépet, 42 vemhes üszőt, 12 anyakocát és két vízhatlan ponyvát vásároltunk. Ez a leltárszerű felsorolás látszólag budaházi sikert bizonyít. Érdemes azonban fényt deríteni arra is, hogy mi az eddigi siker titka. De hogyan? Nézzük csak a terheket. Az alapeszközök értéke a szétválás óta megkétszereződött ugyan, a KÜLÖN ÚTON Jól, vagy rosszul számítottak a budaháziak? Megélhet-e egy szövetkezet a „munkaerők eladásából"? növekedés mintegy 800 ezer koronát jelez, de ezzel párhuzamosan növekedtek az adósságok is. összesen 450 000 korona hitelük van. A különúton furcsa vállalkozásokba kezdtek. Múlt év novemberéig, amíg a kormányrendelet meg nem tiltotta, munkaerőt „adtak el". Karlovy Varyba, Kassára, a tátrai építkezésekhez, a vajáni hőerőműbe olyan „szövetkezeti tagokat" küldtek dolgozni, akik keresetűk egy bizonyos százalékát beadták a szövetkezet pénztárába. Ezek a „szövetkezeti tagok" a kormányrendelet érvénybe lépése után ipari dolgozókká vedlettek vissza, mert a szövetkezet kénytelen volt felmondani nekik. Ma is furcsa melléküzemágakkal foglalkoznak. Két teherautójuk bérmunkát végez a vajáni hőerőmű építkezésén. Ez ki is fizetődik számukra, mert a teherautók havi 30 000 koronát jövedelmeznek. A pumpajavító berendezés üzemeltetésére sem fizetnek rá. A mezőgazdasági termelés eredményeit illetően már szerényebb hangon nyilatkozik az elnök. Tavaly 2500 liter volt a fejési átlag. Az idén kevesebb lesz. A növendékmarháknál 62 deka a napi átlagos súlygyarapodás. A másik út járhatóbb Az az út, amelyen a dobóruszkaiak haladnak. A munkaszervezési forma életképesebbnek bizonyul a korábbinál. A szétválás óta nagyobbak lettek a kereseti lehetőségek is. Tejet, sertés- és marhahúst a tervezett beadások keretében bőven biztosítanak. A növénytermesztés terén is teljesítik eladási kötelezettségüket. Sikereiket elsősorban az segítette elő, hogy jobban beilleszkedtek a nagyüzemi termelés megszokott szervezési formáiba. Dobóruszkán nem spekulálnak. A több-kevesebb szakképzettséggel rendelkező emberek, főleg a gépen és a géppel dolgoznak. Külön öröm a dobóruszkaiak számára, hogy a szétválással megszűntek a személyi torzsalkodások is a két részleg tagjai között. Hogyan tovább? Napjaink problémái egyre nagyobb mértékben megkövetelik a budaházi és a dobóruszkai elvtársaktól a reális helyzet tudomásul vételét. Az irányító munka hatékonyságának mércéje mindinkább az lesz, hogy mennyire fejlődik a gazdálko dás. Mi erről az érdekeltek véleménye? , Béres Lajos dobóruszkai könyvelő a kiutat a jelenlegi helyzetből abban látja, hogy a budaháziaknak végül is egyesülniük kell majd valamelyik nagyobb szövetkezettel, vagy állami gazdasággal. A dobóruszkaiak viszont már nem akarják visszafogadni őket. Ez a tagok véleménye is. Kovács elvtárs, a helyi pártszervezet elnöke azt tartja erről, hogy ha a budaháziak már anynyira legyengülnek, hogy képtelenek lesznek önállóan gazdálkodni, előreláthatólag a magtermesztő állami gazdaság felé fognak majd gravitálni. Jáger Bertalan, a budaházi szövetkezet elnöke viszont így nyilatkozik: — Szeretnénk bizonyítani. Lényegében csak az idei gazdasági év végén mérhetjük fel az önálló gazdálkodás során mutatkozó előnyöket, hátrányokat. Mindennel megpróbálkozunk. S ha mégsem tudunk létezni, majd csak felkarol bennünket valaki, egy állami gazdaság, vagy egy szövetkezet. Napjainkban, amikor a mezőgazdaságban is az integrációs törekvések tapasztalhatók, az ilyen „különutak" problémái további vizsgálatokat kívánnak. Sokszorosan bebizonyított, hogy csak a nagyüzemi gazdálkodás segíti elő a mezőgazdasági termelés intenzitásának növekedését. Az sem lehet kétséges, hogy nagyobb területen rentábilisabb a beruházás is. Végül pedig a mezőgazdaság fő feladata az élelmiszergyártás alapanyagainak biztosítása. Csak ezután volna helyes foglalkozni a melléküzemági termelés kifejlesztésének gondolatával. Nem pedig fordítva, ahogy a budaháziak teszik. Ha nem is lesz könnyű, de maguknak az érdekelteknek kell majd megoldást találniuk. LALO KÁROW A megrendelők ővrtil évra nasya'o*i igényüket tanias/.iaiiak a sobeslavi tüzegfeldnlgozú üzem iránt, amely több mint 17 000 vagon tőzeget szállít a mezőgazdasági üzemeknek és a kistér meluknek. A tőzeget nemcsak fél- és iiáromkilós csomagolásban, hanem 40 kilós csomagolásban is szállítják. Képünkön anyagszállítás a vállalat borkovicei üzemében. (ČSTK — J. Bárta felvételej Orvosi tanácsadó ÓVAKODJUNK A NEMI BETEGSÉGEKTŐL Öszi napsütésben a Duna-parton (Tóthpál Gyula felvételej A nemi betegségekről és következményeitől mindig féltek az emberek. Abban az időben, amikor a „tiszteletreméltó" polgárok szemé ben erkölcstelenség volt minden olyasmiről beszélni, ami össze függ a nemiséggel, magától érte tődő volt, hogy éppen a leger kölcsösebbek voltak rendszeres látogatói a nyilvános házaknak — a bordélyházaknak. Később a bor délyházakat sok országban bezárták, és úgy tűnt, hogy az embereknek ntncs problémájuk, hogy mindenki a saját szexuális életét saját szexuális partnerével folytatja. A nemi betegségekről nem be szeltünk többé, az emberek töb bé nem féltek, a nemi betegség lehetőségét kizártnak tartották. Azonban a nemi betegségek újbóli elterjedése és jelentősen magas száma az utóbbi időben arra kényszerít bennünket, hogy foglalkozzunk ezzel a problémával. Az 1950—51 es években zajlott le nálunk az úgynevezett NB (nemi betegségek) akció, amelynek kere tén belül tömegesen vizsgálták ki szifiliszre a 15—40 év körüli lakosokat. Ekkor sok szifiliszes megbetegedést fedeztek fel, és a fertőzött személyeket kötelezően gyógykezelték. Egészen 1966-ig kedvező volt a nemi betegségek elleni harc, azonban az utóbbi években megnőtt a két súlyos nemi betegségben: a szifiliszben és a kankóban megbetegedettek száma. A nemi betegségek legfontosabb forrása minden időben a szexuális promiszkuitás — a válogatás nélküli nemi érintkezés volt. Az utóbbi időben nálunk is találkozunk ezzel a jelenséggel. A partnerek vagy ingyen, „szerelemből", vagy pénzért váltakoznak. Ebben nagy szerepet játszik az idegenforgalom is, főleg a fiatal lányok esetében. Ismert az a tény, hogy Szlovákiában szép, jól és ízlésesen öltözött lányok vannak, de ugyanakkor szomorú az a tény, hogy az idegenek körében, mint a „legolcsóbb" lányok ismeretesek, mert egy ismeretlen külföldivel, akinek külföldi rendszámú kocsija van, szívesen töltenek el egy estét vagy néhány napot egy tábla csokoládéért és néhány pár harisnyáért A tapasztaltabb és rafináltabb lányok csak valutáért hajlandók örömet szerezni a külföldieknek, és néha a „munkájukért" járó pénzt pénztárcával együtt inkasz szálják be. Fontos tényező a nemi beteg ségek terjesztésében az úgynevezett csoportos szex — a kollektív szexuális együttélés, a szifilisz terjesztésében pedig a homoszexualitás. A homoszexuális partnerek egymást védik, nem árulják el egymást, egy fertőzött egyén nagy csoport embert is megfertőzhet. Nyomós tényező ezen a téren az alkoholfogyasztás is, mely megfosztja az embereket felelősségtudatuk tói. ítélőképességüktől és minden gátlást felold bennük. Sok ittas ember teljesen ismeretlen egyénekkel köt Ismeretséget, azután együtt töltik az éjszakát, és csak a kijózanodás után állapítják meg, hogy nemileg fertőzöl tek. A nemi betegségek a nemi szerveket támadják meg, és a nemi érintkezéssel terjednek. A nemi betegségek közé tartozik a szifilisz (lueszj, a kankó (gonorrhoea), lágyfekéiy jsanker, ulcus molle), lymphogranuloma venerum (úgynevezett negyedik nemi betegségi. Nálunk csak a szifilisz és a kankó fordul elő. A szifiliszes megbetegedést a treponenui pállidum nevű mikroorganizmus okozza. A kórokozó az ember szervezetébe csak a bőr szemmel nem látható sérülésein keresztül jut be. A betegségnek három stádiuma van. Az első az úgynevezett keményfekély, amely a fertőzést követő 21. nap körül jelentkezik. A bőrön vagy a nyálkahártyákon, ahol a mikrobák bejutottak a testbe, kis keményedések keletkeznek, amelyek később kemény szélű apró sebekké alakulnak át. Leggyakrabban a nemi szerveken fordul elő és fájdalom nélküli. Az első stádium négy hétig tart. A második stádiumban, a fertőzés utáni 8—9. héten kiütések jelennek meg a nyálkahártyákon és a bőrön. Azokon a helyeken, ahol a bőr súrlódiR, nedvezés jön létre. A nedv sok treponémát tartalmaz, és ebben a stádiumban történik leggyakrabban a fertőzés. A második stádiumban a betegséget a beteg vérének speciális kivizsgálásával lehet megállapítani. A harmadik stádiumban már bizonyos elváltozások észlelhetők a bőrön, a nyálkahártyákon, de már az idegrendszeren, a szíven, az ereken, a májon és a szemen is. A kankót a gonoeoccusz nevű mikroba okozza. A betegség kísérője a húgy és ivarszervek genynyes gyulladása. A kankó lefolyása heveny vagy krónikus. Heveny megbetegedés ecetén a beteg vizeléskor fájdalmat és égést érez, és gennyes folyása van. Ha nem kezelik. vagy nem elégséges a kezelés, akkor krónikussá válhat. Ebben a stádiumban a betegség tünetei alig észlelhetők, a fertőzött személyek ilyenkor a velük érintkező személyekre fertőzőkké válnak. Tehát a kankó veszélyes és alattomos. Férfiaknál a fertőzés a húgycsövön keresztül eljuthat egészen a mellékherékig és tartós terméketlenséget okozhat. Nőknél gyulladásba jön a húgycső, valamint a méh és a fertőzés eljuthat a petefészekhez és tartós meddőséget okozhat. Heveny betegség eselén a nőknél gyulladásba jön a húgycső és a hólyag, amit azonban gyógyítani lehet.A szülőutakból való folyás nak nincs jelentősége. A kankós nők ls a fertőzés .forrásai. A betegség tünetei alig észlelhetők: enyhe fájás, jelentéktelen folyás, amely a havi vérzés ideje alatt, vágy alkohol fogyasztása után, amikor a nyálkahártyák dúsakká válnak, erősödhet. Ebben az időszakban a fertőzés könnyen elkapható. A nemi betegségek ellen folytatott harcban fontos, hogy minden ember szem előtt tartsa a következőket: 1. A mostani időszakban van a legnagyobb lehetőség a nemi fertőzésre. 2. Szükséges, hogy mindenki tájékoztatva legyen a nemi betegségek fő tüneteiről. 3. Kerülni kell a nemi promiszkuitást és az ismeretlenekkel való kapcsolatot. 4. A fertőzött egyén időben keresse fel az orvost, fegyelmezetten vesse alá magát a gyógyításnak, tartsa meg az orvos taná csait, a felgyógyulásig tartózkod jék a nemi élettől, hogy elejét vehesse a további fertőzésnek. 5. Mindenkinek, aki nemileg fertőzött, hozzá kell járulnia szexuá lis partnere kivizsgálásához. 6. A nemi betegségek előfordu lását kötelezően, de névtelenül jelenteni kell.