Új Szó, 1970. október (23. évfolyam, 233-259. szám)

1970-10-13 / 243. szám, kedd

A műszaki értelmiségnek jelentős szerepe van szocialista társadalmunk fejlesztésében LUBOM IR ŠTROUGAL ELVTÁRS BESZÉDE Štrougal elvtárs beszéde bevezető részében értékelte az észak-morvaországi kerületi pártbizottság kezdeményezését. Továbbá kijelentette, hogy mindenkit, aki otthon érzi magát ebben az országban, meg kell nyernünk a szocializmus építése ügyének. Senkit sem zárunk ki abból a törekvésünkből, hogy felépítsük nemzeteink bol dog, nyugodt jövőjét. Az elmúlt két év nagy erőpróbát jelentett állampolgáraink, elsősorban értelmiségünk számára. Jelentós részük szilárdan állt a szocializmus és a proletár internacionalizmus pozícióin. Természetesen sokan nem tudtak tájékozódni ebben a bonyolult időszakban és tévedtek. Ezt a megingásukat nem minősíthetjük rosszindulatnak. Sokan közülük már megtalálták a helyes utat. Egyesek még ma is szégyenkeznek beismerni tévedésüket. Ilyen/ a helyzet az értelmiségiek soraiban is. Meggyőződésünk, hogy mai politikánk megteremti a feltételeket ahhoz, hogy elkötelezetten részt vegyenek közös munkánkban. Az elmúlt másfél év során elváltunk azoktól, akik meg akarták bontani szocialista rendszerünket. Megtisztítottuk pártunkat és már folyamatban van az államapparátus, és a társadalmi szervezetek megtisztítása. Ez szükséges volt, mint további fejlődésünk alapfeltétele. Leszögezhetjük, hogy teljesítettük a Központi Bizottság határozatát a pártnak a jobboldali opportunista és revizionista erőktől való megtisztítását illetően. Nagy társadalmi jelentőségű, hogy a párt sikeresen megoldotta ezt a kérdést. Mivel a párt a szocialista társadalom vezető ereje, sorainak rendezése döntő jelentőségű az előrehaladásban. A konszolidálás; folyamat feladatainak teljesítésében figyelmünk most az előttünk álló üj konkrét politikai, gazdasági, ideológiai és kulturális feladatok teljesítésére összpontosul. Az ország szocialista fejlődése megköveteli, hogy hozzálássunk a rendszeres, tervszerű, politikai szervezői és ideológiai munkához. Minden téren és minden szinten érvényesíteni kell a párt vezető szerepét. A párt egységével és akcióképességével nem lehet üzérkedni A pártéletben különböző nézetek merülhetnek fel a megoldási lehetőségeknek, a politikai felkészültség színvonalának és az élettapasztalatoknak megfelelően. A párton belüli demokrácia és a demokratikus centralizmus lehetővé teszi, hogy minden kérdéshez állást foglaljunk. Ez a nézetcsere azonban nem lehet parttalan, szükségszerűen egységes akcióhoz kell vezetnie. Minden párttag aktivitásának a párt egységes akaratát kell kifejezni. Tapasztalataink alapján állandóan ügyelni kell arra, hogy szavaink és tetteink ne kerüljenek ellentétbe. Ez nemcsak a legfelsőbb párt- és állami szervek tevékenységére vonatkozik. Keveset segítenek ügyünknek azok az emberek, akik szavukkal támogatják a Központi Bizottság politikáját, de az életben és a munkában nem szolgálnak példaképül. A pártegység és a párt akcióképessége nagyon fontos tény, mellyel nem szabad üzérkedni és manipulálni. A bomlás szervezői minden bizonnyal minden lehetőséget megragadnak ahhoz, hogy fellazítsák sorainkat, viszályt keltsenek a párttagok között, gyengítsék a párt egységét és akcióképességét. Ma is ezt csinálják, és nem várhatjuk, 'logy a közeljövőben megváltozatják álláspclntjukat. Kitartunk amellett az álláspontunk mellett, hogy nem folytatunk kétfrontos harcot. Továbbra is a revizionista, a jobboldali opportunista és a szocialistaellenes erők jelentik a fő veszélyt. Štrougal elvtárs beszéde további részében a gazdaság konszolidálásával foglalkozott. A tüzelőanyag és villanyenergia biztosításáról Amennyiben pozitívan ériékeljük a terv teljesítését, ez még nem jelenti azt, hogy minden nehézséget kiküszöböltünk, így Pl- gondjaink vaunak a tüzelőanyag- és villanyenergiaellátásban. Egy év alatt nem küszöbölhetjük ki azt, amit több éven keresztül e fontos szakasz elhanyagolásával okoztak. Az egész év folyamán figyelmet szenteltünk az ipar és a háztartások szénkészletének feltöltésére. A szénkészlet valóban jobb, mint tavaly. Ennek ellenére a szén és a villanyenergia terén is továbbra is fennáll a maximális takarékosság követelménye. Ezért szabályozzuk a nagyfogyasztók villanyeuergiafogyasztását. Ezt azonban szervezetten kell megvalósítanunk, hogy ezek a beavatkozások a lehető legkisebb zavart okozzák a termelésben. A tudományos-műszaki forradalom új igényeket támaszt a társadalommal szemben Már sokat tettünk azért, hogy helyesen ítéljék meg a csehszlovák társadalom helyzetét, a fejlődést és a gazdaság helyzetét. A jobboldali erők kihasználva a hiányosságok bírálatát, általános elégedetlenséget akartak előidézni, hogy aláássák a népnek a szocializmusba és a párt vezető képességébe vetett bizalmát. Tudjuk azt is, hogy a közelmúltban demagóg módon visszaéltek az aktivitásra és kezdeményezésre való felhívásokkal a demokratizálás és önigazgatás jelszavával. Ha ma aktivitásra és kezdeményezésre hívjuk fel a munkásokat, a parasztokat és az értelmiséget, akkor azt akarjuk elérni, hogy mozgósítsuk a tartalékokat, növeljük a teljesítőképességet és bekapcsoljuk az embereket a népgazdasági és társadalmi problémák megoldásába. A tudományos-műszaki forradalom időszakába léptünk, amely mindenkitől magas szakképzettséget, új ismereteket követel meg, és új igényeket támaszt az egész társadalommal szemben. Az értelmiség helyzete A múltban elkövetett hibák ellenére megcáfolhatatlan tény, hogy az elmúlt húsz év alatt az értelmiség a lakosság gazdaságilag aktív, legdinamikusabb fejlődő rétege volt. Ma több mint 250 000 főiskolai végzettségű dolgozónk van, csaknem egymillió dolgozó rendelkezik érettségivel és csaknem 2 millió a szakképzett munkás száma. A dolgozók csaknem egynegyede szellemi dolgozó, és elsősorban'a mérnöki -műszaki káderek száma • növekedett. Ezek nagyon jelentős téilyek, melyek megcáfolják azokat a rágalmakat, miszerint a szocializmus ellentétbe helyezi a műveltséget és a szakképzettséget. Számunkra fontos az a körülmény is, hogy értelmiségünk osztályszármazásának struktúrájában jelentős változás történt. Értelmiségünk szorosan összekapcsolódik a munkásosztállyal és a parasztsággal. Az értelmiség csaknem két harmada munkás- és parasztcsaládból származik. Ez vitathatatlanul a szocialista rendszer, kommunista pártunk politikájának nagy eredménye. Természetesen ez csak a mérleg egyik oldala. Pártunk mindig büszke volt arra, hogy kultúránk, művészetünk, tudományunk és a műszaki értelmiség legjelentősebb képviselői a kapitalizmus idejében támogatták a munkásosztály harcát és rokonszenveztek a kommunista eszmékkel. Miért ingott meg az értelmiség jelentős része És mégis valami olyan történt, ami lehetetlennek tűnt. Nem akarom megelőzni a Központi Bizottságnak az elmúlt időszakról készített elemzését. Annak a kérdésnek vizsgálata, hogy miért ingott meg értelmiségünk jelentős része a legfontosabb kérdésekben, halaszthatatlan és a pártvezetőség felelőssége tudatában foglalkozik is vele. Több ok nyilván azokban a hibákban rejlik, melyeket a politikában követtünk el, abban, hogy nem oldottuk meg megfelelően a szociális-gazdasági kérdéseket, egyes konfliktusokat és nem tulajdonítottunk megfelelő jelentőséget a tudományos világnézeten alapuló nevelésnek. Sok ok rejlik magában az értelmiség helyzetében, munkája jellegében, életstílusában, melyre politikai nevelőmunkánk fogyatékosságai- miatt nagy hatással voltak a kispolgári nézetek. Ezenkívül hosszú éveken keresztül hatott az ideológiai diverzió, mely szándékosan elsősorban az értelmiségre irányult. Ezek a tények okozták, hogy a jobboldali revizionista és a szocialistaellenes erők nyílt fellépése idején az értelmiségiek sokkal aktívabbak voltak a politikai életben, mint a többi szociális réteg képviselői. Le kell szögeznünk, hogy a káros politikai aktivitás hátterében az érteimiségiek kisebb csoportja állt, amely hangosan és jogtalanul azt a jogot formálta, hogy az egész értelmiség, sőt az egész nép szószólója legyen. Az értelmiség legnagyobb számú csoportja — a gazdaságiműszaki értelmiség került legkevésbé az egységbontó nézetek hatása alá, habár a jobboldal itt is szövetségesekre talált. Nem értek egyet azzal a nézettel, hogy az egész értelmiség áruló volt és ma akadályozza, vagy ellenzi a konszolidálás politikáját. Senki sem közömbös számunkra, senkiről sem mondunk le, aki őszintén támogatja a szocializmust. Ez azokra is vonatkozik, akik hibáik, téves állásfoglalásaik miatt kénytelen voltak elhagyni a párt sorait. Mindenkit munkába hívunk Meggyőződésünk, hogy egyre több értelmiségi jön majd rá arra, hogy a valóságban hol a helye. Ha nem így gondolkoznánk, nem hinnénk a szocializmus erejében, pártunk eszméinek erejében. Természetesen abban a törekvésünkben, hogy megnyerjük az értelmiséget a szocializmus építésében való aktív részvételre, nem tűrhetünk el kompromisszumot és meghátrálást ideológiai téren. Azok az emberek, akik tudatosan és szándékosan bomlasztották társadalmunkat, akik magukévá tették a szovjetellenesség és a szocialistaellenesség programját, azok nem számolhatnak a megértésünkkel. Ezektől elválunk és nyíltan megmondjuk nekik, hogy nein pótolhatatlanok. Meg kell nyernünk az értelmiség minden egyes, a szocializmust támoga-. tó becsületes képviselőjét. Azokra támaszkodunk, akik nem az egy helyben topogást, a siránkozást választották krédójukká. Mindenkit őszintén munkára hívunk. Mindenki munkáját aszerint ítéljük meg, milyen mértékb-'n járul hozzá a közös célhoz a társadalmunk előtt álló feladatok teljesítéséhez. Vitathatatlan, hogy a szocializmus építése során a hibák és tévedések ellenére megteremtettük a feltételeket ahhoz, hogy a gazdaság továbbra is dinamikusan -fejlődjön. Ma legfontosabb feladatunk. hogy emeljük gazdaságunk műszaki, technológiai és műszaki-gazdasági színvonalát. Megkezdtük az ötödik ötéves terv előkészítését. Az elmúlt időszaktól örökölt nehézségek ellenére megtettük az első lépéseket ahhoz, hogy a tudomány és a technika az elkövetkező időszakban hatékonyabban befolyásolhassa népgazdaságunk fejlődését. A termelésben a tudományos-műszaki forradalom folyamata nem értelmezhető csupán nagy fordulatként. Ehhez a folyamathoz tartozik több százezer s millió apró műszaki szervezés és más változás, melyek lehetővé teszik, hogy a termelő kapacitások alkalmazkodhassanak a változásokhoz és meggyorsítsák ezek hatékony kihasználását. Mindez azt bizonyítja, milyen nagy feladatok várnak a műszaki értelmiségre, a közgazdászokra és a vezető dolgozókra. A technikusok és közgazdászok munkája nem elég hatékony Nem lennék őszinte, ha nem mondanám meg, hogy a technikusok és közgazdászok munkája sok esetben nem elég hatékony. Szabványaink száma kb. annyi, mint a háború előtt, holott az értelmiségiek akkori száma nem is hasonlítható a mai létszámhoz. Az újítómozgalom intenzitása is mintegy 50 százalékkal csökkent. Az értelmiség létszáma és szakképzettsége ellenére az anyagi-műszaki alapban túlsúlyban van a kézimunka. Ha elemezni fogjuk több üzem és vállalat munkáját, megállapítjuk, hogy sok munkás munkájának alacsony hatékonyságát nem maguk okozzák. A legtöbb esetben ez az Irányítás hiányosságainak a következménye. Mindez legjobban a beruházási építkezések terén és a tervezésben nyilvánul meg. Természetesen az értelmiségiek munkája hatékonysága növelésének követelménye megkívánja, hogy megjavítsuk a műszaki szákemberek, mérnökök, vezető dolgozók munka körűimé; nyeit. Ezért a felelősség nem terheli kizárólag u ínűszaki értelmiséget. Nem lehetünk minden téren elégedettek az irányítás színvonalával. Következetesebben kell érvényesítenünk a gyakorlatban bevált rendszereket. Nem tagadjuk, hogy az egész irányítási relidszer nincs alaposan átdolgozva. Sok jó képességű dolgo.zó tulajdonképpen csak saját magának dolgozik, különböző címeket szereznek meg, de ennek ellenére nem veszik ki részüket a műszaki és gazdasági előrehaladás biztosításáért folytatott munkából. A helyzetet fokozatosan meg keli javítanunk. Szólnunk kell arról is. hogy még mindig érvényesül az az egészségtelen nézet, miszerint mindent kívülről, Illetve föntről kell megoldani. Ez a nézet különösen az utóbbi években terjedt el, sokan azt hirdették, hogy olyan úton érhetjük el a jólétet, mely teljesen független saját munkánktól. Természetesen a legnagyobb igényeket a központtal szemben kell támasztanunk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a központ mindenható, igaz, a legnagyobb felelősségei viseli, viszont tehetetlen lenne, ha döntéseit nem kísérné a tömegek kezdeményezése és az irányítás alacsonyabb láncszemeinek elkötelezett, önkéntes munkája. Intézkedéseink a gazdasági reformra is vonatkoznak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy lemondtunk az irányítási rendszer állandó tökéletesítéséről. Céltudatosan, megfontoltan kell azonban eljárnunk, minden lépést először a gyakorlatban kell ellenőriznünk. Át akarjuk venni az irányításnak azokat a korszerű tapasztalatait, melyeket az utolsó években a szocialista országok vezettek be. Štrougal elvtárs a továbbiakban a fizetések kérdéséről beszélt. Természetesen nem közömbös számunkra — mondotta, hogy uz emberek mennyit keresnek. Nem becsüljük le a béregyen lősdi problémáját. Amennyiben nálunk azonos értéke van a szakképzett és szakképzetlen munkának, a szorgalmas és a hanyag munkának, akkor ez csak az alkalmatlan dolgosok számára jelent előnyt. A bémgyenlősdi nem a mi politikánk. A ml célunk az, hogy a bérek emelkedjenek, de csakis azzal a feltétellel, hogy a bért munka támasztja alá. Növelnünk kell gazdaságunkban a tudományos-műszaki alap munkájának hatékonyságát. Ez annál i» fontosabb, hogy növelni akarjuk részvételünket a szocialista országok közös törekvésében. Van mire támaszkodnunk. Egyes ágazatokban tudósaink és műszaki szakembereink munkája nagyon magas színvonalú és jelentősen hozzájárul a nemzetközi együttműködéshez is. Említsük csak meg példaként azt a sikert, melyet egyes termékeink arattak a brnói nemzetközi vásáron. TudomáAyos-kutató és fejlesztési alapunk további előrehaladásunk jelentős tényezője. A központban és a vállalatokban ne tűrjük meg, hogy az eszközöket és a kapacitást másodlagos, mellékes problémákra fecséreljék el. Minden erőnket annak megoldására kell összpontosítanunk, ami megközelíti, vagy túlhaladja a világszínvonalat. A szocialista országok tudományos-műszaki integrációja Helytelen az az elképzelés, hogy saját erőnkből meg tudjuk oldani a tudományos-műszaki fejlődés valamennyi problémáját. Ezt még a legnagyobb tudományos erővel rendelkező országok sem engedhetik meg maguknak. Egyes közgazdászaink becslése szerint hozzávetőlegesen egymillió fajta árut termelünk, ami a világon termelt árufajták háromnegyedét jelenti. Ez okozza, hogy nem tudjuk biztosítani a szükséges mennyiséget, minőségét, műszaki színvonalat, valamint a termelés és a kutatás gazdaságosságát. Közismert tény, hogy a világon évente mintegy 10 százalékkal növekszik a termékek fajtájának száma. Ezt természetesen nem győzhetjük és ezért szükségesnek tartjuk, hogy nagyobb mértékben kihasználjuk az értelmiség erőinek összpontosítását a szocialista országok nemzetközi, tudományos-műszaki integrációja keretében. Ogy kell eljárnunk, hogy a kutatásban és fejlesztésben folytatott együttműködés megteremtse a feltételeket a termelés jövőbeli kapacitásához és kooperációjához. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a kapitalista világ tudományos és műszaki ismereteit. Ezekkel az országokkal is fejleszteni kívánjuk tudományosműszaki kapcsolatainkat. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy a felelős dolgozók számára már régen megnyílt az út a nagyvilágba. Hozzájuthatnak a nemzetközi műszaki és szakirodalomhoz. Dolgozóink nagyrésze külföldre látogat. Ez haszonnal jár és ezért folytatnunk kell ezt a gyakorlatot, jobban ki kell azonban használnunk az ismereteket a gyakorlatban. A szakemberek külföldi útjainak hatékonyaknak kell lenniük. A szocialista társadalom fejlesztése mindenütt, minden téren megköveteli a hatékonyság növelését. Ezalatt nemcsak a munka hatékonyságát, hanem a gondolkozás hatékonyságát is értjük. Az irányító funkciókba olyan embereket nevezünk ki, akik hűek a szocializmushoz. A kádermunkában gyakran felmerül a stabilitás követelménye. Igen, ez a hatékonyság egyik feltétele. De csupán az igényelheti ezt, aki állandóan fejlődik, aki állandóan növeli hozzájárulását a közös alkotáshoz. A munkásosztály vezető politikai erő a szocializmusban, de ez nem jelenti az értelmiség szerepének, társadalmi funkció jának lebecsülését. A műszaki értelmiség tevékenysége hozzátartozik a munkások, parasztok és értelmiségiek társadalmi összmunkájához. A szocializmus milliók alkotása. Ml kommunisták a szocializmusban látjuk életünk és munkánk értelmét. . Mindenkit munkába hívunk, aki számára nem közömbös szocialista köztársaságunk további sorsa.