Új Szó, 1970. szeptember (23. évfolyam, 207-232. szám)

1970-09-30 / 232. szám, szerda

* A z 1968-as bonyolult év ese ményeit vizsgálva arra a megállapításra jutunk, hogy minden járásban kialakult né­hány olyan gócpont — üzem, intézmény —, amelyben szinte robbanásszerűen felszínre tör­tek a pártellenes, szocialistael­lenes, szovjetellenes nézetek. E gócok tevékenysége aztán jár­ványszerűen fertőzte a környe­zetet. Döntú részük volt az em­berek félrevezetésében, a párt­ellenes, szovjetellenes, szocia­listaellenes hisztéria keltésé­ben, az elvhű párt- és közéleti funkcionáriusok elleni rágalom­hadjárat megszervezésében. A pártszervek az elmúlt időszak­ban részletesen elemezték az ilyen gócok tevékenységét. V Ezeknek az anyagoknak a ta­nulmányozása során csaknem minden esetben rádöbbenünk a párt helyes káderpolitikájá­nak nagy jelentőségére. A szél­sőséges nézetek zászlóvivőivé vált szervezetek nagy részében a káderkérdéseket illetően tel­jesen mellőzték az osztály- és politikai szempontokat, a mar­xista—leninista alapelveket. En­nek következtében olyan embe­rek kerültek vezető beosztásba, akik a politikai-ideológiai és nevelőinunka általános meg­gyengülését s az adott lehető­ségeket kihasználva a jobbol­dali opportunisták, revizionis­ták, valamint más szocialistael­lenes elemek kalandorpolitiká­jának támaszpontjává változtat­ták az üzemet, vagy a szervet, amelyben dolgoztak. A KÁDERPOLITIKA alapelvei­nek megsértése a párkányi cel­lulóz- és papírgyárban szintén nagy szerepet játszott abban, hogy az érsekújvári járásban a vállalat a pártellenes és a szo­cialistaellenes tevékenység egyik központjává vált az 1968 —1969-es években. A vállalat akkori politikai helyzetét elem­ző jelentés bevezetőben rámu­tat: a pártszervezet politikai­szervező munkájára nagy hatás­sal volt az, hogy az új válla­latba az ország különböző ré­* szeiből jöttek a dolgozók, és a párttagok, az összüzemi pártbi­zottságot és az alapszervezetek bizottságait az elvtársak politi­kai állásfoglalása és képessége ismerete nélkül választották meg, a bizottságok nem rendel­keztek szervezési tapasztalatok­kal, és szociális összetételük is nagyon kedvezőtlen volt. A vál­lalatban helytelen káderpoliti­kát folytattak; a vezető tiszt­ségekbe történő beosztásnál csak a műveltséget és a szak­mai gyakorlatot értékelték, s elmulasztották a felvett dolgozó jellemének és politikai állás­foglalásának megítélését. En­nek következtében különféle — köztük magas — tisztségekbe pártellenes, szocialistaellenes és szovjetellenes beállítottságú emberek kerültek. 1968 bonyo­lult eseményeinek időszakában a politikai nézetek nem diffe­renciálódtak, s a vállalat veze­tősége, az összüzemi párt- és szakszervezeti bizottság, vala­mint a pártbizottság jobboldali, opportunista platformra került. Ennek egyik konkrét megnyil­vánulásaként az összüzemi párt­bizottság határozatot fogadott P el a Varsói Szerződés hadsere­gei 1968 elején tartott törzskari hadgyakorlatai idején, amely­ben a vállalat dolgozói nevé­ben a szovjet katonák haladék­talan távozását követelték köz­társaságunk területéről. Hason­ló szovjetellenes beállítottságú állásfoglalást küldtek az ág­esernyői tárgyalások alkalmá­val a csehszlovák delegáció cí­mére. A jobboldali hangulatot még inkább elmélyítette Dub­Cek és más, szovjetellenes ál­láspontot elfoglaló politikai té­nyezőknek látogatása az üzem­ben. A jobboldali, szovjetelle­nes és szocialistaellenes akciók különösen augusztus 21., a Var­sói Szerződés katonaságának megérkezése után csúcsosodtak ki. 1968. AUGUSZTUS 21-e után a vállalat vezetősége, az összüze­mi pártbizottság, mindhárom pártalapszervezet bizottsága és az üzemi szakszervezeti bizott­ság az akkori divat szerint per­manens, azaz megszakítás nél­küli ülést tartott, amelyre meg­hívtak további dolgozókat is. 30. \ Ezeket bekapcsolták az ellen­séges röpiratok, jelszavak, pla­kátok és más propagandaanya­gok kidolgozásába és terjeszté­sébe. Ellenséges propagandajuk hatása az ország határain túlra is kiterjedt, mert palackokba zárt leveleket indítottak útnák a Duna vizén Magyarország felé. A vállalat Irányító szervének szerepét betöltő permanens ülés résztvevői az ellenséges propa­gandaanyagot a vállalat gépko­csijain szállíttatták a volt pár­kányi járás községeibe, ezenkí­vül az üzem bejáratánál nagy mennyiségben átadták a dolgo­zóknak is, hogy a járásban ter­jesszék őket. Az irányító szerv rádióberendezéssel és hangszó­róval felszerelt autót is beállí­tott a propagandatevékenység­Okuljunk a múltból be. A környező községekben a vállalat dolgozói fekete zászlók kitűzésére, szovjetellenes hatá­íozatok elfogadására és jelsza­vak kiírására hívták fel a la­kosságot. E célból sok helyen birtokukba vették a helyi han­gosbeszélőt is. Az agitációs cso­portok nemcsak a vállalatban, hanem az egész környéken ulén jártak a szovjetellenes hisztéria és gyűlölködés keltésében, az általános politikai légkör meg­zavarásában. Az ellenséges propaganda irá­nyításában a legaktívabb volt Bendík vállalatigazgató, Foltí­sová mérnök, Karol Járek, Mi­loslav Sabo és Ondrej Tutko. A környékbeli községek helyi nemzeti bizottságaira Pákozdy mérnök, Imrich Darmati, Be­nefi mérnök, dr. Folk, Ondrej Osti és Ladislav Repka látogat­tak el. Az említetteken kívül ebben az időben a vállalatban megtartott gyűléseken pártelle­nes és szovjetellenes nézeteik hangoztatásában a legaktívab­bak közé tartoztak Mlšonko, Kolcun, Pavlík, Procházka, Fe­renőík, Smidth és Sopiak. A VÄLLALATBAN az augusz­tusi napokban mintegy tizenkét féle röplapot készítettek és ter­jesztettek a környéken. Ezek között nyíltan pártellenesek és szocialistaellenesek is akadnak, melyekben ,,a szuverenitás, a szabadság" követelése mellett azt követelik a köztársasági el­nöktől. hogy államunkat jelent­se ki semleges országnak, lép­jünk ki a Varsói Szerződésből és oszlassa fel a Csehszlovák— Szovjet Baráti Szövetséget. Megjegyezték, hogy ők már összeszedték a baráti szövetség igazolványait és elküldték a szovjet konzulátusnak. A pártellenes és szovjetelle­nes tevékenység kícsúcsosodá­sának tekinthető a vállalatban 1968 augusztus 25-én a volt párkányi járás községei képvi­selőinek részvéteiével összehí­vott pártaktíva. Ezt az akciót szervezői annak ürügyén ren­dezték, hogy biztosítani akarják a vállalat rendes menetét. Kez­detben valóban erről volt szó. Később azonban Foltísová mér­nök, Repka, Öarmati és mások fellépésére szovjetellenes és pártellenes hisztériába csapott át az értekezlet légköre, kiro­hanások hangzottak el a járási pártbizottság elvhű funkcioná­riusai, elsősorban Michal Šúcha vezető titkár ellen. Megenged­hetetlen módon az értekezletre hurcolták Gajdošík elvtársat és azt követelték tőle, hogy a je­lenlevők előtt feleljen, miképp védelmezi a vállalat érdekeit a járási pártbizottságban. A fa­lusi pártszervezetekből meghí­vott funkcionáriusok, látva, mi­lyen fordulatot vesznek az ese­mények, egytől-egyig eltávoztak a gyűlésről. Ezután a vállalat kéDviselői azt követelték, hogy vonják meg a bizalmat Michal Sucha vezető titkártól. Ezt el­sősorban azzal indokolták, hogy a vezető titkár baráti módon fogadta a Varsói Szerződés Ka­tonaságát. A vezető titkár le­váltását követelő határozatot az igazgató szobájában néhány személy részvételével fogalmaz­ták meg, de az értekezlet dön­téseként tüntették fel. Az akko­ri légkörre jellemző, hogy Sucha elvtársat néhány nappal később e követelés alapján le­váltották a vezető titkári tiszt­ségből. Ebbe a tisztségbe az elvhű pártfunkcionárius csak 1969 végén került ismét vissza. A PÁRKÁNYI cellulóz- és pa­pírgyárban a helytelen politi­kai nézetek és a szovjetellenes légkör csak nagyon lassan vál­tozott meg. Az összüzemi párt­és szakszervezeti bizottság még 1969 végén is elutasította a Sza­ratovból érkezett szovjet dele­gáció fogadását, mert állítólag féltette tagjai biztonságát. A vállalat akkori gazdasági, párt­ás szakszervezeti vezetősége a CSKP Központi Bizottsága 1969 áprilisi ülése után is kitartott helytelen nézetei mellett, nem látta be tévedését, s nem volt hajlandó önbírálatra és a kö­vetkeztetések levonására. Nem támogatta kellően az új párt­vezetőség politikáját sem. A rossz politikai és gazdasági helyzet megváltoztatása érdeké­ben határozott intézkedésekre volt szükség a felsőbb párt- és gazdasági szervek részéről. Bartha István, az érsekújvári járási pártbizottság titkára ez­zel összefüggésben elmondta, hogy a párkányi cellulóz- és papírgyárban a politikai hely­zet az utóbbi hónapokban alap­vetően megjavult. Legelső in­tézkedésként leváltották Bendík igazgatót és helyére Belica mér­nököt nevezték ki. Bendík mér­nököt később a pártból ís ki­zárták. Kizárták a pártból Kut­líkot, Michalfkot és Uhlárikot, az igazgató volt helyetteseit, Hudáčeket, az összüzemi bizott­ság volt elnökét és Tutkot, az üzemi szakszervezeti bizottság volt elnökét. A párttagokkal a beszélgetéseket a járási pártbi­zottság által kinevezett .csopor­tok folytatták le. A vállalat pártszervezetéből összesen 54 párttagot zártak ki, illetve tö­röltek. A beszélgetések befeje­zése után összüzemi pártkonfe­renciát hívtak össze, amely új pártvezetöséget választott. Az elnök Cernícka elvtárs lett. Az összüzemi szakszervezeti konfe­rencián megválasztották az új íizemi bizottságot. A pártalap­szervezetek bizottságalt is át­szervezték. Ezekbe nagyobb­részt új elvtársak kerültek, akik aktívan dolgoznak a párt poli­tikájának megvalósításáért és megállták a helyüket az 1968— 1969-es években. A POLITIKAI LÉGKOR megja­vulását mutatja az is, hogy fel­vették a baráti kapcsolatot a járásban állomásozó szovjet egységek tagjaival, felújították kapcsolataikat a magyarországi baráti üzemmel, küldöttségek cseréjét valósították meg velük. Megjavult a politikai munka is, felélénkült a pártszervezetek tevékenysége. A taggyűléseken nagy számban vesznek részt a párttagok, a vita élénk és szín­vonalas. A pártbizottságok nagy gonddal készítették elő a párt­nevelést, mint az ideológiai színvonal emelésének fontos eszközét. A marxista—leninista esti egyetemre a vállalat 46 dolgozója jelentkezett. Az üze­mi pártszervezet mellett önálló lektorcsoport alakul; esti isko­lát szerveznek. Nagy figyelmet szentelnek a párton belüli ne­velés tanulókörei megszervezé­sének is, amelyekben a pártta­gok zöme fogja elsajátítani az alapvető politikai ismereteket. A párkányi cellulóz- és pa­pírgyár politikai helyzetének elemzéséből is azt a következ tetést, azt a tanulságot vonhat­juk le, hogy a pártszervezetek­nek és a pártszerveknek minde­nütt következetes gondossággal kell ügyelniük a káderpolitika marxi—lenini alapelveinek ér­vényesítésére. GÁL LÁSZLÓ Időszerű tartalmat az ünnepségeknek í A CSKP megalakulása 50. évfordulója rendezvényeinek [| előkészületeiről A kerületi pártbizottságok Szlovákia-szerte megkezdték a pártalapítás jubileumi ünnepsé­gek eszmei és politikai előké­születeit. A járási pártbizottsá­gok és a különféle intézmények ezekben a hetekben állítják össze és vitatják meg az év­forduló méltó megünneplésére készült terveket. E tervek jel­lege — lényegében különféle akciók felsorolásáról és időren­di sorrendjéről van szó — nem teszi mindig lehetővé az egyes rendezvények tényleges tartal­mának és színvonalának felmé­rését. Ezért szeretnők felhívni a figyelmet néhány szempontra, amelyek figyelembe vétele se­gít elkerülni az esetleges for­mális kinövéseket és arányos­sági torzításokat. A közép-szlovákiai művelődé­si intézmények például 172 ak­ciót terveznek; a legtöbb ren­dezvényt a Liptovský Mikuláš-i (35) és a rimaszombati járás­ban (30) tervezik. A rendez­vények igen sokrétűek: szemi­náriumok, kirándulások a párt­történet emlékezetes esemé­nyeinek színhelyére, kiadvá­nyok, népművészeti fesztiválok, kiállítások, vitaestek, matinék, versenyek, akadémiák, kvízek stb. Az egyes akciók rövid jel­lemzéséből kitűnik, hogy több­nyire történelmi ismeret terjesztésről van szó a korszerű formák alkalmazásával. A ren­dezvények központi témája a múlt, bár formájuk mai. Ez történelmi esemény évforduló­járól lévén szó, természete­sen szükségszerű velejárója a rendezvényeknek, Viszont, úgy véljük, ilyen esetben sem lenne szabad szem elől téveszteni az évfordulóval kap­csolatos ünnepségek alapvető célját és értelmét: a jelen em­berének a jelenlegi pártirány­vonal helyességébe vetett bizal­ma megerősítését, a közelmúlt eszmei zűrzavara hordaléka le­leplezését, csökevényei megcá­folását, és nem utolsó sorban a kommunista párt vezette tár­sadalom tagjának bekapcsoló­dását a pártpolitika megvalósí­tásában. E célok elérése igen konkrét mércével mérhető: a politikai és gazdasági aktivitás mércéjével. Végeredményben te­hát politikai és gazdasági cél­jaink elérését hivatott segíte­ni a jubileumi ünnepség-soro­zat. De segíti-e ott, ahol 172 akciő közül csupán négy sze­minárium és nyolc vitaest tar­talma tükrözi a jelen feladata­it, a többi pedig többé-kevésbé a történelmi visszapillantások sorozata? Ilyen jellegű és ilyen arányokban tervezett rendezvé­nyek eredménye a legjobb eset­ben a párt megalakulása körüli események részletes megisme­rése lehet, vagy csak nagyon kevéskével több. A fent említett tendenciák elkerülése céljából helyénvaló lenne az arányok megfordítása: a történelmi események idő­szerű formákkal való népszerű­sítése helyett a történelmi keret időszerű tartalommal való meg­töltése. Az időszerű tartalom ér­vényesítésére a párttörténet négy jelentős mérföldköve kí­nál jól hasznosítható lehetősé­get: a CSKP bolsevizálásának időszaka, a köztársaság védel­mére való mozgósítás, a Szlo­vák Nemzeti Felkelés időszaka és 1948 februárja. Ezek az idő­szakok lehetőséget adnak nap jaink legidőszerűbb politikai kérdéseinek megvilágítására: a jobboldali opportunizmus elleni küzdelem szükségességének bi­zonyítására és az internaciona­lizmus létfontosságára nemze­teink életében. Kétségtelenül időszerűbb kérdések megvála­szolását teszi lehetővé az ilyen keret, mint a „Ki mit tud?" mintára rendezett vetélkedő, amely csali arra ad választ, hogy a versenyző eltalált-e egy évszámot és nevet, vagy nem találta el. E jelentős évfordulón nem az évszámok és a lexikális adatok fontosak. Félreértés ne essék: nem va­gyunk a rendezvények tarka­sága, változatossága, vonzó for­mája ellen. Csupán arra szeret, nénk figyelmeztetni, hogy a formák tartalmát is tekintet be kell venni a terv helyessé­gének elhízásánál. A rendezvények terveinek el­bírálása és horderejűk előze tes felmérése már előre bizto­síthatja az akciók hatékonysá­gát. De csak abban az esetben, ha a tervet jóváhagyó szerv be­pillantást kap a rendezvény tar talmába is, és nem kell csak az akció névsorából következtetnie tartalmukra. Ma is dívik a gya­korlat, miszerint a terv szerző­je azt „hagyatja jóvá", mit fog rendezni (versenyt erről, vita­estet arról) és nem az eszmei tartalmat, a fő szempontot, amelyből az akciót megvalósít­ja. A párt jubileuma alkalom arra is, hogy megváljunk ettől a formális gyakorlattól és inkább a tartalomra és a szín­vonalra ügyeljünk, mintsem a keretre. Egyik kerületi pártbi­zottságunk gyakorlata bizonyít­ja, hogy konkrétabban lehet hozzászólni a tervhez, ha ab­ban feltüntetik például a szá­mításba jövő szerzők neveit (ami a színvonalról is tájékoz­tat), a célt, amelyet a rendez­vénnyel követnek, a tartalom rövid jellemzését. Igen pozitív példa erre a Csehszlovák Rádió Banská Bystrica-i stúdiója ter­vének egyik pontja: „Idős kom­munisták szólnak a fiatalok­hoz — ankét, amelynek célja a fiatalok rávezetése a CSKP KB határozatainak teljesítésére az ifjúsági szervezetekben és a munkahelyeken. A kérdés: „Mit tennék ha 18 éves lennék?" Er­re válaszolnak a párt alapító tagjai, érdemes pártmunkások, a szocialista munka úttörői." Ilyen programpont világos ké­pet ad nemcsak arról, hogy m i t, akarnak a műsor szerzői, hanem arról is, hogy érdekes és időszerű kérdésekre választ adó műsor lesz. Végezetül rá szeretnénk mu­tatni, hogy a kizárólagos hisz­torizálási törekvés a könnyebb megoldás módja. A társadalmi, művelődési, iskolai, stb. szer­vezetek, amelyek emlékidéző összejövetelekké akarnák cson­kítani ezt a jubileumi p o 1 i t i­k a i akciót, téves úton járnak. Az évforduló nem évszám-fel­elevenítő történelemlecke. A párt nem reflektál a „korának kijáró kötelező tiszteletadásra" és múltja közismert mozzana­tainak ismételgetésére. Épp az ellenkezőjét akarja: tényleges aktivitást, 50 év tapasztalatai­nak .cselekvő érvényesítését. Ez, természetesen nehezebb, minta brosúrából kiírt adatok felol­vasása. VIICSEK GÉZA r^íMlfeá A Michalovcei Állami Gazdaságban betakarítják a silókukoricát. [Felvétel: J. Valko — CSTK)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents