Új Szó, 1970. szeptember (23. évfolyam, 207-232. szám)

1970-09-27 / 39. szám, Vasárnapi Új Szó

Gyermekfalu SOS Nem messze Karlovy Varytól, Doubi község mellett épül az első SOS gyermekfalu. Amikor ellátogattunk oda, már messziről meghallottuk a Játszó gyermekek hangját, hisz a felépített részben már laknak. Az építés üteme nem olyan gyors, mint szeretnénk. Kevés a munkás, kevés a brigádos. Szombati és vasárnapi műszakokkal próbálják pótolni a mulasztottakat. Gyakran vállalnak önkéntes munkát ezen az építkezésen a a katonák is. A napokban jelentős segítség érkezett: a Nemzetközi Ifjúsági Szövetség munkabrigádja. Amikor befejeztük látogatásunkat, meghatódtunk, mert a gyermekfalu kis lakói körülvettek bennünket, nem akartak elengedni, s többen közülük a búcsúzás után integetve kiabáltak: „Bácsi! Jöjjön el holnap isi" Kovács Árpád. Aranyhomok Híres a már legnagyobbrészt csak romokban heverő Murány vára, melynek úrnőjéről, Széchy Máriáról 1664ben hosszan írt Gyöngyösi István a „Marssal társalkodó Murányi Vénusz" című költeményében. A vártól délre, a 938 méter tengerszint feletti magasságban fekvő „Cigányka" nevű mészkőszirten fedezte fel elsőnek az 1880 körüli években a nagynevű cseh botanikus, Ladislav Čelakovský a boroszlánfélék családjába tartozó, illatos, piros virágú, 2—4 dm magas, örökzöld levelű cserjét, a murányi boroszlánt (Daphne arbuscula Celak). Virágai a leveles hajtások csúcsán, végálló csomókban állnak, hosszabb csészéjűek és május—június hónapokban virítanak. Ez a ritka, védett, endemikus (csak a murányi karsztban növő) cserje legközelebbi rokona a mi farkasboroszlánunknak (Daphne mezereum), amely nálunk már márciusban az erdőkben virít, és közönséges mérges növény. Román Tibor Bizonyít a krónika A helembaiak közül sokan úgy gondolják, hogy községük nevét a hal, illetve a halász szóból képezték, mert a vidéken halászok éltek. Mást mondanak azonban a krónikákl A község nevét 1124-ben kelt oklevél említi először. Egyébként a falu a XIII. század elején gyümölcsös kertjéről volt híres, mely mint Róbert érsek tulajdona kivételes királyi oltalomban részesült, hisz II. Endre halálbüntetés terhe meliett tiltotta meg a még II. Béla korában idetelepített helembat pásztornépségnek az érseki gyümölcsös megdézsmálását. Tóth Pál Kamocsáról a hnb titkárával, Ján Krnáč elvtárssal Indultunk a hazai „Aranyhomok" meglátogatására. A községből a folyó partjáig vezető 800 méter hoszszú, 130 000 korona költséggel épült úton haladtunk célunk felé. A jobb oldali part közelében harminc, cölöpökre épített víkendházra bukkantunk. Megállapítottuk, hogy örvendetes a nyaralóházak számának gyarapodása, de bosszantóan megbontják egyesek a panorámát, mert építkezéskor nem veszik figyelembe a helyes arányokat. Kempingezőket is találtunk, akik közül többen már ötödik éve járnak ide üdülni Uherské Hradište, Karviná, vagy Šumperk városából. A kamocsai Aranyhomok jövőjéről az Érsekújvári Jnb építkezési osztályának vezetője, Szeghő Iván mérnök adott tájékoztatást. Szerinte az eddigi építtetők tervszerűtlenül foglalkoztak az üdülőtelep fejlesztésének problémáival. Most olyan távlati tervet fognak összeállítani, melynek megvalósítása nyomán nemcsak Érsekújvár és környékének lakosságát, hanem más tájak dolgozóit is vonzani fogja a tenger fövényével vetélkedő kamocsai Aranyhomok strandja, ha üdülni akarnak, mert a szolgáltatások és a sportolási lehetőségek gazdag választéka várja ott őket. Gábris József Honti kelengye Az ipoly völgyében valamikor érdekes szokás volt lakodalomkor a menyasszony kelengyéjének kikérése. A vőfélyek a menyasszony násznagyától „kérték ki" azt, és rendszerint csak pénzért adták ki nekik. Hosszú, tréfás alkudozás után — melynek során a vőfélyek visszautasították a felkínált öreg ruhákat és a tyúktollal töltött párnát — rendszerint megegyeztek. A menyasszony kelengyéje szokás szerint tulipános ládába volt zárva. A módosabbaknak ún. sublótban adták ki. A kelengye általában 32 darabból állt, de a gazdagabbaknak 80—100 darabból álló kelengyéjük volt. Deák Terét Preparált halak A harmincesztendős tornaijai Hubofta József technikus a vasútnál és hatodik éve horgász. Ismerősei Gömörország legjobb horgászának tartják. Lakását preparált halak, kitömött víziállatok díszítik. Kis műhelyében, ahol az élethű preparátumok készülnek, valóságos terrártumot rendezett be. Nagy figyelmet, pontosságot igényel a prepálásra kerülő hal felbontása. Éles késsel kell felmetszeni a has alatti részt. A résen keresztül távolítja el a belső részt. Csak a bőr és az uszonyok maradnak. A preparálást különböző vegyszerekkel végzi el. Az utolsó munkafolyamat a tömés és a rés bevarrása. Egyszerűnek tűnik ez így, de a valóságban nagy hozzáértést igényel. Kevesen értenek olyan mesteri módon a halak preparálásához, mint a tornaijai Hubofta József. Vagy talán tévedtem? Vannak hozzá hasonló preparátorok máshol ls? Pierzchala József Közös erővel A Bodrog nagy vízgyűjtő terület levezető folyója. Tavaszi hóolvadások vagy nagyobb esőzések idején állandó veszélyben tartja a környék lakosságát. Ezért most csehszlovák—magyar együttműködéssel levezető csatorna építésére került sor. Ez a csatorna az államhatáron húzódik Sátoraljaújhely felé. Hasonló csatornák építésére más helyen Is sor kerül majd a Jövőben. Szabó István Toronyfestő Berencs községben figyeltünk fel rá. Egy szál kötélbe kapaszkodva kötélhágcsót igyekezett a toronyhoz erősíteni. Akrobatikus ügyességgel mozgott a templom tornyának tetején. Mi, akik néztük, szinte szédültünk. Később — természetesen a földön — elbeszélgettünk vele. A toronyfestő, Berkes Lajos elmondta, hogy nyolcadik esztendeje foglalkozik tornyok festésével. Munkája időbelileg korlátozott, mivel függ az időjárási viszonyoktól, hiszen az esőben, szélben nem dolgozhat. Két fia van, hetedikes az egyik, nyolcadikos a másik, ök is jól bírják a magasságot, gyakran segítenek apjuknak. Berkes Lajos mondja, hogy ő a magasban is úgy érzi magát, mintha a földön festene. Mi természetesen nem vállalkoztunk arra, hogy meggyőződjünk kijelentésének hitelességéről. Bizonyára olvasóink most az egyszer megbocsátják, hogy nem teljesen hiteles beszámolót kapnak tudósítójuktól. I Motesíky Árpád Jó szervező A déméndi Lehocky László az Ipolysági állami gazdaság egyik legrégibb dolgozója. Ö az építő munkacsoportok vezetője. Példás munkaszervezéséért már többször kapott elismerő oklevelet. A gazdasági épületek és lakások építése mellett az ő munkacsoportjai másfajta munkát is vállalnak. Legutóbb a szőlőtelepítésnél tevékenykedtek, a betonoszlopok lerakását végezték el. Lehocky elvtárs a különböző munkahelyeket naponta ellenőrzi. Ha süt a nap, ha esik az eső, motorkerékpárján átlag 50 kilométeres utat tesz meg naponta. Szinte fáradhatatlan. Belányi János „Husziták" A húszas években Szécsénkéről került Tesmag plébániájára Hrabka István lelkész. Furcsa újításokat vezetett be, többek között azt is, hogy az egyházi szertartásokat a nép nyelvén, magyarul végezte. Akárcsak annak idején a husziták. Nem tetszett a gazdagoknak ez az újítás, felfogadtak két béreslegényt, kidobták a papot a templomból, bútorát a plébániáról. Hrabka István lelkész a nyarat a szabad ég alatt, a kenderföldre kihordott bútorai között „lakta végig", és aztán végleg elköltözött a faluból. Nyomtalanul eltűnt, csak a falubelieken maradt meg a „husziták" gúnynév. Honti Irén Murányi boroszlán A mi vidékünk mezőgazdasági jellegű. Csak ritkán fordul elő, hogy az Itteni fiatalok a bányászok munkáját választják foglalkozásul. Benyel Gábor mégis bányász lesz. A Cígel bánya egyik vezetője, Žiak elvtárs a múlt tanév közepén meglátogatta a gömörl KAI tanulóit. Elmondta, hogy milyen ma a bányásztanulók élete. Gabi szófogadó, közepes tanuló volt. Érdeklődve hallgatta a magyarázatot, hisz pályaválasztás előtt állt. Elmondta otthon is, amit hallott. A szülők ls elbeszélgettek Ziak elvtárssal. Majd májusban Gabi elutazott és a bányában, a helyszínen is meggyőződött arról, hogy milyen is ma a bányászok élete. Azután döntött: Bányász leszek! Gabi szerény, csendes. Nagyon szereti a focit. Az Iskolai válogatott kapusa volt. Társai ls szerették. Bizonyára új helyén, Prievidzán ls megbarátkozik majd az ország különféle tájairól összesereglett bányászjelöltekkel. Szerencse fel, Gabi! Kovács István A Naszvadi Egységes Földműves Szövetkezet szőlőjének nagyobbítása közben egy ősi temetkezési hely nyomaira bukkantak. Az ásatásokkal a Nyitrai Régészeti Intézet a komáromi múzeum történészeit bízta meg, akik néhány hét alatt több sírt tártak fel a község határában Rókalyuk-pusztán. Az eddigi leletek alapján Ratimorszky Piroska, a múzeum történésze és az ásatások vezetője arra a megállapításra Jutott, hogy egy X—XI. századból származó ősmagyar temetőt találtak. A felszabadulás őta eddig ez a legnagyobb méretű ásatás, melyet a Duna menti Múzeum történészei folytattak. A szeptember folyamán feltárt sírok leletei alapján döntenek majd a régész szakemberek az ásatások további folytatásáról. Németh István Július Fučík iskola 1960-ban fejezték be az Ekecs és Apácaszakállas határán épült AKI építését. Már a munkálatok folyamán felmerült az a probléma, hogy tulajdonképpen melyik község iskolája ls lesz ez: Ekecsé vagy Apácaszakállasé? Ekkor támadt az az ötlete az iskola Igazgatójának, Berényi Józsefnek, hogy a civakodások elkerülése végett nevezzék el az iskolát Július Fučíkról. Mindkét falu lakossága olyan érdeklődést tanúsított az akkor még el nem végzett munkálatok iránt, hogy a tervezett összegből 30 000 korona megmaradt. Ebből az összegből elkészítették az iskola parkjában Július Fučík mellszobrát és az Igazgatói iroda falán található plakettet. Az iskola pionírcsapatát is Július Fučíkről nevezték el. Benyák Mária