Új Szó, 1970. szeptember (23. évfolyam, 207-232. szám)

1970-09-27 / 39. szám, Vasárnapi Új Szó

Reggelenként felébredne általában első dol­gunk, hogy kinézünk az ablakon és megállapít­juk, milyen az idő. Közben a rádióban is meg­szólal egy kellemes hang: „A meteorológiai intézet előrejelzése: Ma átmeneti felhőzet vár­ható, helyenként kevés csapadékkal. A napi legmagasabb hőmérséklet 18—20 C fok ..." Egy­szerű, megszokott közlemény, mégis milyen nagy jelentőségűi A legtöbben azt tudjuk meg belőle, hogyan öltözködjünk, vigyünk-e ma­gunkkal felöltőt, esernyőt. Ám közgazdaságunk­nak vannak olyan ágazatai, ahol az időjárás várható alakulásának ismerete kulcskérdéssé válhat f pl. mezőgazdaság, légiforgalom stb.]. MILYEN IDŐ VARHATŐ? 30 éves a tátrai meteorológiai intézet Sokan tudják, hogy a Magas-Tátrában, a Lom­nici-csúcson meteorológiai intézet és csillag­vizsgáló van. Azt azonban kevesebben, kik mi­kor alapították, és hogyan folyik itt a munka. Miért kívánunk szólni mindenről éppen most? Ugyanis a Lomnici-csúcsról először harminc évvel ezelőtt küldtek meteorológiai jelentést. Harminc év egy ilyen jelentős intézmény életé­ben hosszú idő. Nemcsak a nappalokat, hanem az éjszakákat is magába foglalja, a napi han­gyamunka mellé a kutatásokat, a nemzetközi szakértekezleteket, nagy jelentőségű értekezé­sek megírását, s tegyük hozzá, a remete életet is sorolja. Már a múlt században — a technika fejlődé­sével — egyidejűleg nagy jelentőségűvé vált az időjárás előrejelzése. Igy hát az Alpokban levő 3106 méter magasságban fekvő Sonnblick­ban 1886-ban létrehozták a világ első meteoro­lógiai intézetét. Mivel a Magas-Tátra a közép­európai időjárás meghatározása szempontjából rendkívül fontos pontnak mondható, már szá­zadunk elején tárgyalások folytak az Itt létre­hozandó obszervatóriumról. A Magyar Meteoro­lógiai Társaság Időjárás intézménye sürgette, hogy a Gerlach-csúcson mielőbb felépítsék a meteorológiai állomást. Ám az első világháború kitörése meghiúsította ezeket a törekvéseket. 1918-ban, már a Csehszlovák Köztársaságban létrejövő Csehszlovák Meteorológiai Szolgálat arra törekszik, hogy megvalósítsa a felvetett gondolatot. Azonban csaknem 20 évig tartott, mig dr. Rudolf Schneidernek, a Csehszlovák Meteorológiai Intézet akkori igazgatójának si­került elfogadtatnia azt a javaslatát, mely sze­rint a Lomnici-csúcsra vezető felvonó építésé­vel egyidejűleg felépítenék a meteorológiai ál­lomást is. 1936-ban el is kezdték a munkálato­kat és 1940. október elsején, még a felvonó rendszeres üzemeltetése előtt, világgá küldték az első időjárásjelentést. Sajnos, ismét közbe­szólt a háború. Alighogy rendszeressé vált a munka, alighogy felmutathatták az első jelen­tősebb kutatások eredményeit, el kellett hagy­niuk az intézetet, mivel a németek aláaknáz­ták a felvonót. A Kárpátok legmagasabban fekvő meteoroló­giai inézete így csak 1947 januárjától működött ismét rendszeresen. Talán nincs az az ember, aki ne gyönyör­ködne szívesen a természet szépségeiben, aki ne csodálná meg az égbetörő hegyormokat, aki ne élvezné a napfényben csillogó hőtengert. Ám turistaként járni a Magas-Tátrában és hosz­szú éveken át a Lomnici-csúcson élni, nagy különbség. — Jó reggelt — köszöntik a felvonókezelőt a „fiúk". Hatalmas hátizsákuk elemózsiával van teli, többnyire konzervekkel, kenyérrel, teával, kávéval, cukorral, néha-néha egy-egy üveg is befér. A heti adag. Gyakran ugyanis egy hétig le sem jönnek a csúcsról. Elindul a {elvonó, egyre törpülnek a fenyők, szélesedik a látókör, aztán már csak a sziklák garmadája következik. A végállomástól néhány lépésnyire van a csillagvizsgáló. Messziről lát­ni kupoláit, vörös téglafalát. Amikor jó az idő, sok turista jár itt, mozgalmasabbá válnak a napok. Gyakran azonban olyan szél süvít, olyan vihar tombol, hogy az intézet falai közül nem tanácsos távozni. Akkor marad a meleg szoba, a könyvek és a kaktuszok ápolása. A szolgálatos szobájában működnek a bonyo­lult műszerek, kattognak a számológépek, ké­szülnek a különböző térképek, kimutatások. A légáramlás bejelöléséhez sokszor napokig tartó megfigyelésre van szükség. Aztán rend­szeresen küldik a jelentéseket: a levegő hő­mérsékletéről, a szél gyorsaságáról és irányá­ról, a felhőzet alakulásáról, a lehulló csapadék­ról, a napkeltéről, az atmoszférikus jelensé­gekről ... Amikor a csúcson „nyugalmi állapot" van, s amikor idejük megengedi, be-betérnek a fel­vonó végállomásán levő vendéglőbe, hogy meg­igyanak egy teát, vagy sört. Rendszerint ilyen­kor szereznek tudomást a világ folyásáról, ilyenkor nézik meg a csinos lányokat, ilyenkor váltanak néhány szót a szabadságoló turisták­kal. Valamennyien jó síelők, jó hegymászók, ez a „szakmához" tartozik. Legtöbbjük tagja a he­gyi mentőszolgálatnak. De mindenekelőtt a természet szerelmesei. Enélkül nem bír itt meg­maradni az ember — mondják. Egy-egy nap­kelte, vagy egy „valódi" vihar mindig élményt jelent. Olyan élményt, amely nem adatik meg minden halandónak. Szeretik munkájukat, környezetüket, hosszú évekig itt maradnak. Ján Zárský igazgató pl. már 24 éve végzi ezt a munkát. A 30 éve fennálló intézet nemcsak a rádió­ban reggelenként elhangzó mondat megfogal­mazásához járul hozzá, hanem számtalan, vi­lágviszonylatban is nagy jelentőségű megfigye­lésben is részt vesz. Hiszen a nemzetközi kap­csolatok talán a meteorológusok körében a leg­élénkebbek, a legszorosabbak. Az időjárás elő­rejelzése nélkül mi sem tudjuk már elképzelni napjainkat. O. K. KŰPATAKI TÚ: CSILLAGVIZSGÁLÓ ÉS METEOROLÚGIAI MEGFI­GYELŐ ÁLLOMÁS 1783 m TENGERSZINT FELETTI MAGASSÁGBAN A LOMNICI-CSOCSON A CSA­PADÉK MENNYISÉGÉT MÉRIK HATÁRJÁRÁSON A mezőgazdaságban a silózással és a talajelőkészitéssel országszerte megkezdődtek az őszi munkák. Még a korsze­rű felszereléssel rendelkező szövetkezeteket és állami gaz­daságokat is próbára teszi ez az időszak. Nyáron csak egyet­len feladat foglalkoztatta a vezetőket és dolgozókat: minél előbb a lehető legkisebb veszteséggel betakarítani a ter­mést. Most viszont a munka sokrétű, hiszen teljes ütemben folyik a zöldség- és takarmánynövények betakarítása, a tarlóhántás, a trágyázás, ugyanakkor készíteni kell a mag­ágyat és már készülődni kell az őszi mélyszántásra is. ťr A csatai szövetkezetben már az őszi munkák végzése köz­ben találtuk Cibula János agronómust. — A tarlóhántást és a középmély szántást az ősziek alá a napokban befejeztük — mondja. Lánctalpas traktoraink vezetői: Zsitko Imre, Fehér István, Juhos Pál és Pehárik Mihály eddig több mint száz hektáron elvégezték a vetés előtti tennivalókat. Az idén Csatán sem okoz különösebb nehézséget a talaj előkészítése. Az időjárás azonban szeszélyes, kiszámíthatat­lan. Ezért két hosszabbított műszakban dolgoznak az em­berek és a gépek. S mert a szövetkezetben munkaerőgondok is mutatkoznak, ebből a munkából a vezetőség tagjai is ki­veszik a részüket, akárcsak máskor, ha úgy kívánta a hely­zet. Nagy Vince gépesítő, Fehér Endre, a mezei csoport ve­zetője, Antal Lajos vincellér, Vérbők László kertész és a többiek is a szokott munkájukon kívül, két-háromnapon­ként rendszeresen éjszakai műszakot is vállalnak. — A vetést a Bezosztá búzával kezdjük, mert ez a fajta megköveteli az agrotechnikai határidő pontos betartását — magyarázza az agronómus. Búzából egyébként 240, őszi ke­verékekből pedig tizenöt hektárnyi vetésünk lesz. Ha sem­mi nem jön közbe, huszadikán már vetni fogunk. ic Az 1160 hektáros tergenyei szövetkezetben Gombos György elnökkel beszélgettünk. — Erőnket most a silózásra és az őszi talajmunkákra összpontosítjuk. Igyekezni kell mind a kettővel, hiszen már a jövő hét elején szeretnénk megkezdeni a vetést. Más munkaszakaszokon sem tétlenkednek a tergenyei szövetkezet tagjai. A Garamvölgyi József vezette kertészeti Csoport jó eredményekkel dicsekedhet. Eddig mintegy 300 ezer korona értékű zöldséget termeltek terven felül. Meg­érdemlik a dicséretet. —ly— Egy műszak a termelésben A Bohumini Vasművekben a CSKP megalapítása 50. évfor­dulója tiszteletére a vállalat műszaki és adminisztratív dol­gozói a „technikus a munkással" elnevezésű kötelezettség­vállalást realizálják. Ennek értelmében minden technikus és hivatalnok 1971­Ig munkaidejének keretében havonta egy műszakot a ter­melésben dolgozik. Ebbe a mozgalomba a gépgyárban a műszaki és admi­nisztratív dolgozók 92 százaléka kapcsolódott be. Az irányí­tási és igazgatási osztályokról naponta átlag 50 dolgozó vesz részt közvetlenül a termelésben vagy dolgozik az épít­kezéseken, ahol legérezhetőbb a munkaerőhiány. A mozgalomnak ezenkívül nagy jelentősége van a mű­szaki és adminisztratív dolgozók, illetve a munkások közötti kapcsolatok intenzívebbé tételében. Személyesen megismer­kednek a munkahelyek egyes problémáival, ami eggyé ko­vácsolja a vállalat valamennyi dolgozóját a gazdasági kon­szolidáció elérésének igyekezetében és a politikai feladatok megoldásában. A Bohumini Gépgyár vezető dolgozóinak nézete szerint, „a technikus a munkással" mozgalom nagyon bevált, és jelentős értékekkel gazdagítja a vállalatot. A munkafegyelem minden dolgozó érdeke A ČSTK tudósítója a Zďár nad Sázavou-i gépgyárban járt, és megkérdezte a vezető dolgozókat, milyen módon igyekez­nek a CSSZK kormányának a munkafegyelem megszilárdí­tására vonatkozó áprilisi határozatát realizálni. A Ždári Gépgyár vállalati igazgatója a párt- és szakszer­vezettel együttműködve javaslatot dolgozott ki a munkafe­gyelem megtartására és megszilárdítására. Ennek értelmé­ben egész sor intézkedést valósítanak meg a munkaidő jobb kihasználására, a szervezeti utasítások és normák követke­zetes ellenőrzésére, valamint a felettes szervek gazdasági és munkajogi irányelveinek a megtartására. Kidolgozták a technológiai fegyelemnek, a munkaminőség javításának, a munkabiztonsági előírásoknak és a bérelő­írásoknak az alapelveit. Ezzel egyidőben hatálytalanítottak bizonyos eddig fenn­álló rendelkezéseket, amelyeket a most kiadott komplex irányelvek váltják fel. A Zdári Gépgyár vállalati igazgatója a párt- és szakszervezettel együtt felhívta az üzem vezető dolgozóinak figyelmét, hogy az újonnan kidolgozott terv a tömegpolitikai munka részévé váljon, hogy a munkafegye­lem megjavításának kérdését tárgyalják meg az üzem min­den dolgozójával, és aktív módon járuljanak hozzá annak megvalósításához. Ezt a gazdasági eredmények emelkedéséhez hasonló je­lentőségű fontos kérdést jelenleg a különböző munkahe­lyeken vitatják meg. A vitából és a hozzászólásokból egy­aránt kitűnik, hogy a jó munkafegyelem a vállalat minden dolgozójának természetes érdeke.

Next

/
Thumbnails
Contents