Új Szó, 1970. szeptember (23. évfolyam, 207-232. szám)

1970-09-25 / 228. szám, péntek

Arab ellenállási mozgalom Az arab gerillaszervezetek felépítése és célkitűzései Az arab nemzet újkori fejlődésének egyik legszomorúbb fejezete zajlik napjainkban Jordániában: a/, arab felszabadítási mozgalom fegyveres harcban áll a jordániai királyi csapatokkal. Noha jordánia ugyancsak áldozata a hatnapos háborúnak, a fegyverszünet remélt sikere érdekében Husszein király katonai kormányt alakított, amely a tűzszünet megzavarása ürügyén le akarja fegyverezni az ország területén lévő palesztinai felszabadítási szervezeteket. A hírügynökségek jelentései szerint a testvérháhurúnak sok ezer halálos áldozata van. És ami a legsajnálatnsabb, a szemben álló felek egyelűre elzárkóznak az ellentétek tárgyalásos rendezésétől. A közvetítő arab országuk fegyverszünetre felszólító kísérlete kudarccal járt. Közben az imperialista nagyhatalmak az intervencióra alkalmas pillanatot lesik, ami csak tovább komplikálná az amúgy is bonyolult közel-keleti válságot. Az elmúlt hónapukban a pa Icsztinai és arab felszabadító mozgalmakról naponta jelentek meg hirek a világsajtóban. A különféle szabotázsakciók, terrorcselekmények kapcsán más és más szervezetek nevét említették a lapok, ami a rendszeres újságolvasóknak gyakran komoly fejtörést okozott. Ezért dióhéjban ismertetjük a tizenkét palesztinai ellenállási szervezet célkitűzéseit, kölcsönös viszonyát egymáshoz és programját. Ezek a szervezetek Palesztinai Felszabadítási Szervezetben egyesülnek és ennek a csúcsszervnek a vezetője Jasszer Arafat, akit az elmúlt napokban kineveztek az egyesített hadsereg főparancsnokává. 1. AL FATAH Ez a legjelentősebb és legerősebb szervezet; tagjainak száma nagyjából ugyanannyi, mint a 11 többi szervezeté együttvéve |kb. 25 000). Nacionalizmust ARAFAT. AZ ARAB FELSZABA D1TÚ HADSEREG FŐPARANCSNOKA hirdet, de egyik társadalmi rendszert sem tekinti példaképének. Szorosabb kapcsolatot tart fenn a haladó arab országokkal. A szervezetet Jasszer Arafat hozta létre. "Két ágazata van: A 1 F a t a h, a politikai szervezet és Assz i fa, a katonai szervezet. 1965 óta folytat partizánt'ovékenységet. Vezetői igazhitű mohamedánok. 2. PALESZTINA FELSZABADÍTÁSÁNAK NÉPI FRONTJA (FPLPj Két fiókszervezetével a Palesztina Felszabadításának Népi Frontja (FPLPj és a Palesztinai Arab Szervezet (OPA) az 1951-ben Bejrútban keletkezelt H a r a k i nacionalista szervezetből jött létre. A szervezet bosszút esküdött az imperializmus és a cionizmus ellen. Hármas jelszava: bosszú, nacionalizmus, egység. 1967-ben Georges Abba sz csoportjával kilépett a szervezetből és megalakította az FPLP-t; zászlajára Palesztina fegyveres felszabadításának jelszavát írta. A szervezeten belül gyors differenciálódás következett be és három frakció kilépett belőle: Palesztina Felszabadításának Népi Demokratikus Frontja, Népi Front (főparancsnokság) — és a Palesztinai Arab Szervezet. Mindegyik szervezetben általános radikalizálódás tapasztalható, többségük még az arab kommunista pártokat is a marxizmus elárulásával vádolja. Palesztina Felszabadításának Népi Frontja elsősorban a jordániai városokban fejt ki tevékenységet, és jelentős a befolyása a palesztinai táborokban. 3. PALESZTINA FELSZABADÍTÁSÁNAK NÉPI DEMOKRATIKUS FRONTJA Szellemi vezetője II avatni a, a beduin származású keresztény, aki marxistának vallja magát. Elítéli a sovinizmust. Nemrég kijelentette, hogy olyan Palesztinát kell létrehozni, amely szocialista rendszerben egyesítené a zsidókat és az arabokat, így mindkét nép megőrizhetné és fejleszthetné nemzeti kultúráját. Ehhez a megfelelő államformát is meg lehetne találni. Csakis szocialista jellegű állam szabadulhat meg a faji és vallási megkülönböztetéstől, az amerikai imperializmustól, a cionizmustól és az arab sovinizmustól. A szervezet liívei főleg a főiskolások köréből, valamint az ammani és bejrúti menekülttáborokból kerülnek ki. 4. PALESZTINA FELSZABADÍTÁSÁNAK NÉPI FRONTJA (főparancsnokság) Vezetője A h m a d D z s i b ril. Palesztinai származású, szíriai katonatiszt. E szervezel több külföldi merényletei hajtott végre. Tagjainak száma alig néhány száz. 5. PALESZTINAI ARAB SZERVEZET (OPA) Vezetője Ahmad Z a a r u r, Abbasz tanítványa. A szervezet tagjainak létszáma kicsi, azonban több egyéni merényletet hajtott végre az utóbbi hónapokban. Az Egyiptominál való legszorosabb együttműködés híve. a. ASZ SZAJKA (a népi Felszabadító Háború Élcsapatának Szervezete) A szíriai Baath-párt alapította 1958-ban. Vezérei Z u h a j r i M u h s z i n, Dafi D z s a m a, Ahmad S i h a b i és J u s z u f Bardzsi. Felszerelését a szíriai hadseregtől kapja. A szervezet Palesztina fegyveres felszabadításáért harcol. 7. NÉPI FELSZABADÍTÓ EROK (FLP) A palesztinai felszabadító hadsereg (ALP) különleges alakulata. 1967-ben jött létre és szorosan együttműködik Jaszszer Arafat katonai szervezetével. Fő bázisa Jordániában van, és valószínűleg az Izrael által megszállt gazai körzetben is vannak illegális sejtjei. B. AZ ARAB FELSZABADÍTÁS FRONTJA (FLA) Elég jelentéktelen szervezet, alig néhány száz taggal. Együttműködik az Asz-Szajka csoporttal. 9. PALESZTINA FELSZABADÍTÁSÁNAK AKCIÚS SZERVEZETE (OALP) Vezetője Asszam Szartav i kardiológus, aki az 1967-es háború után amerikai emigrá

1 i.iójából Ammanba visszatérve minden vagyonát a palesztinai forradalomra áldozta. Jordánia nem nézte jó szemmel tevékenységét, kiutasította, azóla Irakban telepedett le. 10. PALESZTINAI NÉPI HARC FRONTJA (FLPP) Parancsnoka Ahmad 11 a lid Abdel Madzsid, 1969-ben Jordániában Szarta mellett hősi halált halt. A néhány száz főnyi csoport tagjai többnyire jeruzsálemiek. Vezetőjük halála óta elidegenedlek az Al Fatahtól és önállóan tevékenykednek. 11. PALESZTINA FELSZABADÍTÁSÁNAK NÉPI SZERVEZETE (OPLP) Főleg a Jeruzsálemből elmenekült palesztinaiakat tömöríti, és zászlajára a megalkuvás nélküli felszabadító háborút ír12. ANSZAR A jordániai, iraki, libanoni és szíriai kommunista pártok tagjaiból alakult kommandó. Tagjainak száma jelentéktelen, de arra számít, hogy a szervezet gyorsan megerősödik. Célja Palesztina fegyveres felszabadítása, de nem zárja ki a politikai megoldást sem. Összeállította: Sz. B. VALAMENNYIÜNK ÉRDEKE Bizonyára sokan észrevették, hogy a sajtó, a rádió, a televízió egyre gyakrabban foglalkozik a népszámlálással. Ez érthető, hiszen a Szlovák Statisztikai Hivatal és nemzeti bizottságaink rendkívül igényes és jelentős feladat megoldása előtt állnak. Am olyan feladatról van szó, melynek megoldásához az ország minden lakosa hozzájárul: az idei népszámlálás ugyanis tulajdonképpen önszámlálás lesz — a nyomtatványok kitöltése, a pontos adatok megadása kinek-kinek a saját feladata. A népszámlálás jelentőségét valaki talán kétségbe vonhatná, gondolván, hogy a lakosság természetes mozgásának — születések, elhalálozások, házasságkötések, válások, lakhelyváltoztatás — nyilvántartását Szlovákiában az anyakönyvvezetők, az Igazságügyi Minisztérium (válások) végzik. Nyilvántartó munkát végeznek a — nemzeti bizottságok (bejelentkezések),a közbiztonsági szervek és a Szlovák Statisztikai Hivatal járási kirendeltségei is. Az említett szervek nyilvántartása és az 1961 márciusában megtartott, legutóbbi népszámlálás alapján már ma kiszámítható, hogy december elsejéig (akkor lesz az idei népszámlálás j 811000 gyermek születik Szlovákiában, az elhalálozott lakosok száma pedig mintegy 352 000. Szlovákia területére ,114 000-en költöztek ugyanakkor 171000-en elköltöztek. Az utolsó népszámlálás idején 4 millió 174 046 lakosa volt Szlovákiának, december elsején pedig a lakosság száma eléri a 4 millió 570 000-et. A lakosság száma, összetétele állandóan változik. Például tavaly Szlovákiában minden órában 9 gyermek szülelett. Az elhalálozásokat és a kivándorlókat leszámítva Szlovákia lakossága a múlt évben 35 911-gyel növekedett. Ez egy akkora város, mint Trnava létszámának felel meg. Ám az utolsó népszámlálás óta annyira növekedett Szlovákia lakosainak száma, mint amennyi lakosa ma van Bratislavának, Nyitrának és Zllinának együttvéve ... Azt is tudjuk a rendelkezésünkre álló statisztikai adatokból, hogy naponta 95 férfi és 95 nő köt házasságot. Évente 102 000 ember változtatja lakhelyét. A fentiekből láthatjuk, hogy valóban pontos statisztikai adatok állnak rendelkezésre a népszámlálások közti időszakban is, mégis szükség van a tudományosan szervezett népszámlálásra, melynek adatait egyetlen napon és egységes harmonogram, módszer és szervezés alapján nyerik. Erre azért is szükség van, inert sokan állandó lakhelyük ellenére átmenetileg máshol laknak. Ugyanakkor némely esetben nem tartják be az emberek a lakhelyváltoztatás bejelentésére vonatkozó előírást, illetve nem jelentik az ideiglenes lakás végleges elhagyását. A szokásos statisztikákkal szemben a népszámlálás a lakosság összetételéről, családi viszonyairól, nemzetiségi összetételéről, anyanyelvéről jövedelemtorrásairó'i, szociális rétegeződéséről is képet ad. Mindez pedig elegedhetetlenül szükséges a népgazdaság tervezéséhez és irányításához, a lakosság szociális és kulturális fejlődésének biztosításához. Vagyis a népszámlálás sikeres véghezvitele valamennyiünk érdeke. F. U 39 — Nem köthetem mindenki orrára, mit súgok a menyaszszonyom fülébe ... — Nagy titkaitok lehetnek! — Ha Gyuri nem hívta volna olyan gyakran az irodából az üzemi lap szerkesztőségét, sosem tudjuk meg, hogy Kordíkné és ... , Ez felháborítja az öreget, harag villan a szemében. Müller elhallgat, de továbbra is nyugodtan mosolyog. Az idegen férfi nem tudhatja, hogy kicsoda Gyuri és Kordíkné, nem sérthette meg az öreg Górázdot. — Fiatal korában maga se igen... — folytatja Müller. Az üzemi őr a szavába vág. — Mi nem telefonálgattunk! Baksa mosolyog. — Haladunk a korral — csillapítja az öreget. Müller összehúzza magán a fehér munkaköpenyt. — Megyek már, mert még megfázom . .. — Na, megkaptad a magadét! — nevet fel halkan Baksa, amikor Müller elfut tőlük. — Az nevet, aki utoljára nevet! — mondja bosszúsan Górázd. — Meglátod, egyszer kibújik a szög a zsákból! — Nem olyan rosszak az emberek. — Múr hetek óta minden második vagy harmadik nap Itt beszélget egy emberrel. Néhány percig összedugják a fejüket, aztán fut vissza az irodába ... Baksa csodálkozást színlel. — Ki lehet az az ember? — Gondoltam, hogy érdekelni fog! — Igazoltattad? — Nem ... Mondom, csak itt beszélgetlek! — mentegetőzik Görázd, mintha mulasztást követett volna el. — Legközelebb belenézek a papirosaiba ... Azt mondta, hogy a barátja ... — Csak fel ne sülj, mint azzal a telefonnal! — Miért sülnék fel? — Ha kéred az igazolványát, azt is mondhatja, kiáll a kapu elé, ott nyugodtan beszélhet a legjobb barátjával... — Szép* barát, mondhatom! Hallottad, hogy beszél a fiamról! — A fiad szereti Kordík Lidút? — kérdezi váratlanul Baksa. Górázd úgy néz az őrnagy szemébe, mintha vallaná: ezért jettél hozzám, hogy ezt megtudd?! — Mit tudom én, mit szeret benne? Nyolc évvel idősebb nála ... — válaszolja rövid szünet után Górázd. — Idehívhatnád Kordíknét? — kéri Baksa. Górázd elképed. — Vele is baj vau? — Te már csak a rosszat látod az emberekben? Vagy azt gondolod, aki után érdeklődök, azzal csak „baj van"? — Már nem is tudom, hogy mire gondoljak... Kordiknének köszönhetem azt a képet... Frankén Vilmosról... 0 szerezte meg... — Nincs semmi baj, Górázd elvtárs. Csak azt szeretném a tudtára adni, hogy rövidesen lakótársat kap ... — Túl gyorsan váltják nála a lakótársak egymást! — Ki lakott nála utoljára? — kérdezi Baksa, mintha nem tudná. — A fiam! Tegnapelőtt este hagyta olt, amikor Nagyalmásdra mentünk ... — Szép asszony az a Kordíkné! A fiad helyében újra összevesznék veled! — Csak bolondítsd meg te is! — Hívd le a fiadat is, hadd dicsérjem meg, hogy nem veszi el feleségül a szép szőke asszonyt! — mondja tréfálkozva Baksa. Górázd töprengve figyeli az őrnagyot, nem tudja, hányadán áll vele. — Telefonálj csak nekik! — biztatja Baksa. — Ne félj, nem boronálom .össze őket! Górázd bemegy az őrszobába. Baksa elkomorodva a semmibe mered. Az eszméletlenül fekvő Alizt látja maga előtt. Halder Ottót a katonai kémelhárító tisztre bízta, aztán felhívta a másik autóban ülő Gálát századost és társait. Hívta a mentőket. Alizt élesztgette. Amikor feleszmélt, zavaros szavakat suttogott. „Csobog, csobog a víz, a fejemben csobog Nem csobog már, elzártuk a csapot, kislányom! „Nem akarok hideg kövek között élni!" Megérkezett a mentő. Aliz mellé ült a kocsiba. Az orvos azt mondta, néhány hét múlva rendbe jöhet, de környezetváltozásra lenne szüksége, hogy elfelejtse a vízcsobogással összefüggő eseményeket, lelki behatásokat. Baksa ekkor gondolt Kordík Lidára. Emlékezett rá, hogy Aliz milyen szeretettel beszélt róla. Úgy éltünk, mintha testvérek lettünk volna ... S ha Górázd Gyuri Kordíkné barátja, megkéri őket, az engedélyezett napokon látogassák. meg Alizt a kórházban, és megkéri Kordík Lídát, ha nem esne a nehezére, vegye újra magához Alizt, legalább néhány hétre... Górázd kilép az őrszobából. Kérdőn pillant Baksa szemébe. Az őrnagy szomorú tekintete eltanácsolja a kíváncsiságtól, nem meri megkérdezni, miért akar Kordíknével és a fiával beszélni. A szeméből csak a szomorúságot plvassa ki. Az előbb még tréfálkozott, most meg... Sohasem ismerném ki níagain köztetek! — gondolja magában, és köhint egyet, hogy magára vonja az elgondolkodó őrnagy figyelmét. — Mindjárt jönnek! — mondja. — Köszönöm — feleli Baksa, és rágyújt. A villamos balra kanyarodik. Elgördül a Manderla ' előtt. Frankén hajadonfőtt a hátsó peronon áll az ajtónál. Áz .órájára pillant. Tíz perc múlva négy. Tíz perc múlva kell találkoznia a mogorva órással. A belső zsebébe nyúl. Megtapogatja a két levelet. Az egyiket Münchenbe, Mária néninek címezte, a másikat Georgnak küldi. Nagy hal akadt a horogra! — írta titkos írással az unokabátyjának, és kérte, mielőbb látogassa ineg, Ottó a fel téleleket is meg szeretné veje beszélni .. . Könnyű Ottónak, szökni akar! De ml lesz velem? Meddig bírom itt ki? Mikor evezhetünk át a másik parira Hédivel?... A villamos megáll a Savoy kávéház előtt. Frankén kiszáll. Két kávéházi ablak között megpillantja a postaládát. Körülnéz. Jönnek-mennek az emberek, a villamosra várakoznak. Nem törődnek vele, keresztülrféznek rajta ... f Folytatjuk/