Új Szó, 1970. szeptember (23. évfolyam, 207-232. szám)
1970-09-20 / 38. szám, Vasárnapi Új Szó
Otban Leninhez a címe a-t elit német Lenin-jätéklilmnek, melyet Giinter Reisch rendezett. Az Alfréd Kunell visszaemlékezései alapjőn készült filmalkotás főhőse egy ifjú kommunista, aki azt a megbízatást kapja, hogy illegális úton jusson el Moszkvába Leninhez. A film ezt a kockázatos vállalkozást és küldetést meséli el. A DEFA és a MOSZFILM közös produkcióIában készült hiteles történelmi alkotás időszerűsége és súlypontja az emberi kapcsolatok ábrázolásában rejlik. A filmben — mely a XVII. Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztiválon különdíjat nyert — Gottfried Richter, Helga Göring, Lev Krügel, Heidemarie Wenzel, Mihail Uljanov és Zsana Bolotova játssza a főbb szerepeket. A felvételen: a film esyik je lenete. • • KITÖRÉS Elő, mai probléma került ismét filmvászonra: elkészült a „Kitörés" című új magyar játékfilm, Bacsó Péter legújabb alkotása. A rendező előző filmjeihez hasonlóan, ezúttal is a fiatalság életének konfliktusaival foglalkozik, s korábbi műveinek problémavilágát most egy szociológia-szakos egyetemi ha'ilgatónű és egy munkásfiú bonyolult, tragédiába torkolló szerelmével és kapcsolatával egészíti ki. Bacsó ezúttal talán még korábbi műveit is túlszárnyalja a kísérletezésben. A „Kitörés" legfontosabb szereplői szinte teljesen ismeretlenek. A szociológia-szakos egyetemi hallgatónőt Lendvai Katalin alakítja, aki véletlen folytán lett a film főszereplője. A hajdani balassagyarmati gimnazista érettségi után a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész tagozatán szeretett volna felvételt nyerni. Fel is hívták Budapestre, s éppen az a bizottság vizsgáztatta, amelynek Bacsó Péter is tagja volt. A felvételi bizottság Lendvai Katalin jelentkezését nem fogadta el, néhány nappal később azonban Bacsó Péter új filmje főszereplőjévé szerződtette. A munkásfiút Oszter Sándor főiskolai hallgató alakítja, akinek debütálása valószínűleg szerencsés volt, mert már a film forgatása alatt elvált, hogy a Móricz-regény nyomán készülő tízrészes tv-sorozatnak, a „Rózsa Sándor"-nak is 6 lesz a főszereplője. Fontos szerepet kapott a filmben Liska Tibor közgazdász is és csak hármajuk után következik a „hivatásos" Kállai Ferenc és Moór Mariann, ugyancsak jelentős szerepben. Az igen érdekesnek ígérkező színes filmet az egyik legkitűnőbb magyar operatőr, Zsombolyai János fényképezte. A bemutatóra a téli hónapokban kerül sor Budapesten. (fenyuesj 7-MÍM • ' tiili ^HSWPl - % > WŠ&M í • " - :: • v - -- ' v ~ - ' ' • ?••''vV-.:;:>.; V': .-r ' I ..UV . \ v Felíini mint színész Federico Fellini, a nagy olasz rendező filmszínész ként debütál: önmagát alakítja Paul Mazursky amerikai rendező filmjében. Fellini még tavaly a New York-i fesztiválon, a Satyricon amerikai bemutatóján ígérte meg Paul Mazursky nak, a Bob és Carol és Ted Alice című film ismert ren dezőjének, hogy elvállalja ezt a szerepet. A Cinecittában készüld film első Fellini-jeleneté nek forgatása után Mazurs ky azt mondta az újságírók nak, hogy egész biztosan kevésbé lett volna zavarban, ha a Ben Hur valamiféle új változatában a kocsiverseny jelenetét forgat ja. Fellini nem nyilatkozott ifjú kollégájáról. D Wolfgang Staudte új filmje: Fehérmellényes urak. Főszereplő: Mario Adorf. • A nyugatnémet Pier A. Caminneci Milyen rövid az idő élni címen rendezett új filmet. A főszereplők: Janine Reynaud és Hans Meyer. • Anita Ekberg játssza a főszerepet Federico Fellini Bohócok című tévé-játékfilmjében. • Jean-Louis Trintgnant (akit az Egy férfi és egy nő című filmben kedvelt meg a hazai közönség), Claude Lelouch új filmjében játszik főszerepet. A film címe: Csirkefogók. A női főszerepet a rendező felesége, Christine alakítja. • Anthony Quinn egy személyben a producere, a rendezője és főszereplője a Robin Estridge regényéből készülő Mi van Cleopátrával? című filmnek. • Virna Lisi, Marcello Mastroianni és az angol Pim Dalton együtt szerepel a Trigon című filmben. A produkció rendezője Franco Indovin. • Nelo Risi Egy szezon a pokolban címen filmet forgat a nyáron a nagy francia költő, Arthur Rimbaud életéről. Rimbaud figuráját a Nagyításból ismert angol színész, Dávid Hemmings kelti életre. • Roberto Antonelli és Sidney Romé a főszereplői Marcello Aliprandi A bádogos lány efmü filmjének. • Luis Buňuel, akinek Trislana című legújabb filmjét bemutatták a cannes-i fesztiválon, bejelentette, hogy élete utolsó filmjének, a Szerzetesnőnek a forgatására készül. Témája egy középkori kastélyban bonyoló dó szerelmi történet. A nagyrendező már évek óta minden új filmjének a forgatása előtt bejelenti, hogy ez lesz élete utolsó műve • Roberto Rosselini Madridban forgatja a francia televízió számára kétrészes Szókratész című filmjét. A görög filozófust Jean Sylvere, feleségét pedig Anni Caprille személyesíti meg. • Diana Dors, az ismert szexbomba teljesen elhagyta a filmet, és ezután csak színházban fog fellépni. Első színpadi szerepét D. Howarth Három hónappal korábban című drámájában alakítja, és a bemutatón nagy sikert aratott vele. • Franco Zeffirelli most forgatja Naptestvér és Holdnővér című új filmjét. Utána Dante Alighieriről, a nagy reneszánsz költőről, akar filmet készíteni. A kragujevaci tragédia — filmvásznon Lendvai Katalin, a Kitörés című új magyar film főszereplője Véres mese a címe Tori Jartkovics jugoszláv rendező első filmjének, melyben a második világháború borzalmai, a kragujevaci tragédia, ez a valóban kegyetlen és megdöbbentően véres „mese" elevenedik fel. Jugoszlávia német megszállása már az első napokban áldozatokat követelt. A munkások ezrei szabotáltak. A megtorlás kegyetlen és kiméletlen volt; kényszermunka, letartóztatások. A német fasiszták éheztetik a békés lakosság ezreit, hogy így kényszerítsék őket térdre, de a nép rettenthetetlen. A családok ellátásáról — a férfiak elhurcolása után — a gyermekek gondoskodnak. Remek ötletük támadt: virágot árulnak, cipőt tisztítanak, így sikerül a németek közelébe férkőzniük és kapcsolatot teremteniük a partizánokkal. A partizánok sikeres akciói folytán az ellenség százával hull... A háború kegyetlen „vastörvénye" azonban nem marad következmények nélkül. A németek bosszúja és embertelensége nem ismer határt. Kragujevacra valóságos pokol zúdul, a tömegmészárlásnak csaknem 7000 áldozata van. A fiatal rendező megtörtént eseményt — az 1941-es kragujaveci tragédiát — dolgoz fel, szuggesztíven és döbbenetes drámai erővel. Az alkotót művészi programja megvalósításában segítette a népes gyermekgárda. A hatásos film még a Karlovy Vary-i és a pulai fesztiválbemutató előtt elindult világkörüli hódító útjára, hiszen ez ideig már 26 ország vásárolta meg és Szerbiában három hónap leforgása alatt egy millió 200 ezren tekintették meg. A felvételen: a hősies kragujevaci gyermekek egy csoportja. —t—