Új Szó, 1970. szeptember (23. évfolyam, 207-232. szám)

1970-09-18 / 222. szám, péntek

Polgárháború Jordániában KELOIS akadémikusnak, a Szovjet Tudományos Akadémia elnökének vezetésével tegnap elutazott Spanyolországba az a szovjet küldöttség, amely részt vesz a Tudományos Szövetsé­gek Nemzetközi Tanácsa 13. közgyűlésén. A SZOVJETUNIÓ egy tábori kórházat küldött ajándékba a földrengés sújtotta perui lakos­ságnak. A kórházhoz három he­likopter is tartozik. A ROMÁN kormány meghívá­sára Bukarestbe érkezett Tun Abdul Razak, Malaysia elnöke. A GENERAL MOTORS 344 ezer amerikai, illetve kanadai munkása immár második napja sztrájkol. A társaság becslése szerint a munkabeszüntetés na­ponta több mint 100 millió dol­lár kiesést jelent az üzleti for­galomban, a bérekben és a kormány adóbevételében. AZ OLASZ központi statiszti­kai hivatal adatai szerint 1970. augusztus 1-én Olaszországban 623 000 munkanélkülit tartottak nyilván. BELFAST belvárosában csü­törtökre virradó éjjel két po­kolgép robbant. Az egyik az ír Köztársaság egyik lapjának he­lyi irodájában. A GALUPP közvéleménykuta­tó intézet felmérése szerint Heath konzervatív kormánya to­vábbra is tartja népszerűségi előnyét Wilson Munkáspártjá­val szemben. A MEXIKÓI függetlenség 180. évfordulójának ünnepségei Los Angelesben zavargásokba ful­ladtak'. A hatóságok nem enge­délyezték, hogy a mexikói ki­sebbség az ünnepi felvonulás után tömeggyűlést tartson. Ek­kor összetűzésekre került sor a rendőrség és a felvonulók között. SUCRE bolíviai városban má­sodik napja tartanak a zavar­gások. A diákság és a rendőr­ség összecsapása során egy fő­iskolai hallgató az életét vesz­tette. SZERGEj KUZNYECOV, a Szovjetunió római ügyvivője a Lenin-centenárium alkalmából jubileumi emlékérmet nyújtott át Giafranco Borghininak, az Olasz Kommunista Ifjúsági Szö­vetség országos titkárának. NYUGAT-NÉMETORSZÁG déli területein október kezdetén 27 ezer amerikai és 3 ezer nyu­gatnémet katona részvételével nagyszabású hadgyakorlat kez­dődik. SCHUMANN francia külügy­miniszter csütörtökre virradó reggel New Yorkba érkezett. A francia külügyminiszter meg­beszéléseket folytatott Rogers amerikai külügyminiszterrel, ma pedig felszólal az ENSZ köz­gyűlésén. A VROCLAWI katonai bíróság megkezdte Waldemar Frey pe­rét, aki augusztus 7-én egy len­gyel repülőgépet kísérelt meg eltéríteni eredeti útirányától. AUSZTRIÁBAN állandóan csökken a szén termelése. Az elmúlt tizenkét esztendőben mintegy a felére csökkent, mindössze 3,8 millió tonna sze­net bányásztak. 1970 IX. 18. kosarat kapott Párizs — A Combat „Nixon átugorja Franciaországot" cí­mű vezércikkében csütörtökön azt írja, hogy Pompidou elnök, mihelyst tudomást szerzett Ni­xon európai látogatásáról, tele­fonon felhívatta a washingtoni nagykövetet, s kérte, közölje Nixon elnökkel, hogy Francia­ország örömmel látná vendégül. A nagykövet azonban azt vála­szolta, hogy amerikai hivatalos körökben a látogatás földközi­tengeri jellegére és korlátozott időtartamára hivatkozva úgy vélik, hogy az amerikai elnök nem tud Párizsba is ellátogatni. (Folytatás az 1. uldalről) MENA jelentése szerint a jordá­niai helyzet romlását követően Ammanból menekültek érkeznek Damaszkuszba. Heves harcok a gerillák és a kormánycsapatok között A palesztinai ellenállók hiva­talos rádiója csütörtökön jelen­tést sugárzott a partizánok és a jordániai kormánycsapatok kö­zött kirobbant harcokról. A je­lentés szerint Zárkában a parti­zánok 10 jordániai páncélos jár­művet semmisítettek meg, hár­mat pedig elkoboztak. Szalt vá­rosában „a jordániai hadsereg nagy erővel támadja támasz­pontjainkat, de harcosaink ra­kétatüzzel vágnak vissza. Am­manban több helyen folytatódik a harc, de a hadsereg egységei nem tudnak előrenyomulni" — hangzik a jelentésben. Az ammani rádió legújabb közleményében azt hangoztatta, hogy számos partizánegység át­állt a hadsereghez. A közlemény szerint a kormánycsapatok a partizánokat Amman hét körze­téből kiűzték. Az ammani rádió csütörtökön közvetítette Madzsali legújabb nyilatkozatát. Madzsali han­goztatta: „jaj azoknak, akik embereket rabolnak el, repülő­gépeket térítenek el, túszokat tartanak fogva, szállodákat, is­kolákat és kormányépületeket szállnak meg!" Az ammani rádió közvetítette a katonai főparancsnokságnak azt az utasítását is, hogy a jor­dániai hadsereg egységei kímél­jék meg azoknak a partizánok­nak az életét, akik beszüntetik a harcot. A rendelet felszólítja a kormánykatonákat, hogy az ilyen partizánokat részesítsék megfelelő fogadtatásban és ve­gyék fel őket a jordániai hadse­reg kötelékébe. A jordániai események visszhangja Algír — Bagdad — Az algé­riai rádió szerda esti adásában „fasiszta katonai rezsimnek" minősítette az Ammanban ala­kult új kormányt, amely 16 „szélsőséges" katonatisztből áll. Az algériai hivatalos hírügy­nökség egyik kommentárjában annak a véleményének adott hangot, hogy Husszein király kenyértörésre szánta el magát a palesztinai partizánokkal. Az iraki külügyminisztérium szerdán késő este magához ké­rette Kemal Hémeidet, Jordánia bagdadi nagykövetét. A 45 per­cig tartó tanácskozáson a Jordá niában kialakult helyzetről és az ezzel kapcsolatos iraki ál­láspontról volt szó. Al-Bakr iraki elnök szerda es­ti rádióbeszédében akciókat sür­getett a jordániai vérengzés megakadályozására és a palesz­tinai ellenállók védelmére. Az elnök óva intett attól, hogy kí­sérleteket tegyenek a paleszti­nai partizánmozgalom felszámo­lására. Az iraki Baath-párt vezetősé­ge szerdán nyilvánosságra ho­zott nyilatkozatában a jordániai eseményeket „a Rogers-terv végrehajtását célzó imperialis­ta—cionista összeesküvés részé­nek" minősítette és hozzáfűzte, hogy a jordániai fejlemények közvetlenül fenyegetik a pa­lesztinai mozgalmat és a Jordá­niában állomásozó iraki erőket. Kijelentette, hogy a párt veze­tősége készültségbe helyezi ren­delkezésre álló erőit, és szük­ség esetén kész vállvetve küz­deni a palesztinai gerillákkal a jordániai hadsereg ellen. Arafat: „A palesztinai mozgalom elszántan védi magát" Amman — A Palesztinai Fel­szabadítási Szervezet Központi Bizottságának szerdai ülésén érvénytelenítették azt a múlt hét végén hozott határozatot, amely felfüggesztette a Paleszti­nai Népi Felszabadítási Front tagságát. Mint ismeretes, a Köz­ponti Bizottság a géprablások­ban játszott szerepe miatt közö­sítette ki a szélsőséges PNFF­ot. Arafat a Központi Bizottság nevében „fasiszta kormánynak" minősítette az új jordániai ka­tonai kormányt. Magához hivat­ta az arab országok Ammanban akkreditált nagyköveteit és kö­zölte velük, hogy a „palesztinai mozgalom elszántan védi magát mindaddig, amíg meg nem dön­Hold körüli pályán a Luna—16 Moszkva — A szeptember 12-én felbocsátott Luna-16 szov­jet automatikus űrállomás hold körüli kör alakú pályára tért rá. A Földtől a Holdig vezető út­vonalon az űrállomással 26 íz­ben létesítettek kapcsolatot a pálya elemek mérésére és a műszerek munkájának ellenőr­zésére. Szeptember 13-án módo­sították az űrállomás pályáját, hogy az a kijelölt ponton lép­jen be a Hold térségébe. Szeptember 17-én úton a Hold felé az automatikus űrállomást betájolták a Naphoz és a Föld­höz viszonyítva. Ezt követően bekapcsolták a hajtóművet, amely biztosította a szükséges fékező impulzust. Ennek ered­ményeképpen a Luna-16 rátért hold körüli pályájára. Telemetrikus adatok szerint a műszerek rendeltetésszerűén működnek. A koordinációs szá­mítóközpontban végzik a beér­kezett adatok feldolgozását. tik a jordániai katonai ural­mat." A Központi Bizottság számos szakszervezettel együtt felszó­lította a lakosságot, kezdjen or­szágos sztrájkot, ezzel fejezve ki nemtetszését a katonai dik­tatúra iránt. Beavatkoztak az iraki csapatok Amman — A Jordániában ál­lomásozó iraki csapatok utasí­tást kaptak, hogy a palesztinai ellenállókhoz csatlakozva ve­gyék fel a harcot az ammani katonai kormány csapatai ellen — jelentette a bagdadi rádió. Ezt megelőzően a damaszku­szi rádió felszólította az arab világ „reguláris erőit", hogy avatkozzanak be a jordániai eseményekbe, és vegyenek részt a jordániai erők és a paleszti­naiak között támadt döntő csa­tában. A rádió szerint a jordá­niai események „imperialista és cionista összeesküvés" részét alkotják, amelyeknek „most érnek be gyümölcsei". Jól értesült körük szerint az Arab Liga titkársága Kairóban megvitatja a jordániai hadsereg és a palesztinai ellenállók ösz­szecsapása miatt kialakult hely­zetet. Változások a líbiai kormányban Tripoli — Kadhafi ezredes, Lí­bia miniszterelnöke átalakította 13 tagú kormányát és abban a katonai személyiségek létszá­mát az eddigi öt helyett nyolcra emelte. Az új külügyminiszter Mohammed Nadzsm lett, aki ed­dig a különleges katonai tör­vényszék elnöke volt. A szovjet ipar sikere Moszkva — A szovjet statisz­tikai hivatal adatai szerint a Szovjetunió ipari termelése az 1970. év januárjától augusztu­sáig bezárólag, az elmúlt év azonos Időszakához viszonyítva 8.3 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor a munkatermelé­kenysége 7,2 százalékkal nőtt. A 8 havi terv előirányzatával szemben elektromos energiából 6.4 milliárd kilowatt-órával, kőolajból 2 millió tonnával, földgázból 2,9 milliárd köbmé­terrel, szénből 13,5 millió ton­nával, vasércből pedig 1,4 mil­lió tonnával termeltek többet. 'Neill támad Brüsszel — Nagy-Britannia szerdán átfogó támadást indí­tott a közös piaci országok kö zös álláspontja ellen a brüsz­szeli belépési tárgyalásokon. Sir O'Neíll azt kérte, hogy állapítsanak meg különböző át­meneti időszakokat a brit ipar és mezőgazdaság számára a teljes csatlakozásig. Crt évvel ezelőtt, 1920 szep­temberében alakult meg az Uruguayi Kommunista Párt a Szocialista Pártból, miután annak többsége csatlakozott a Kommunista Internacionáléhoz. A Brazília és Argentína köz­ti ütközőként kialakított egyik legkisebb dél-amerikai ország történelme során számtalanszor küzdött meg szabadságáért. Anglia, majd később az Egye­sült Államok dél-amerikai poli­tikája révén Uruguay ls az im­perialista tőke hálójába került. A kizsákmányolás az első világ­háború előtti uruguayi munkás­mozgalom széles körű fellendü­lését eredményezte. Az uruguayi munkásság küzdelme évekig tartó sztrájkhullámok formájá­ban mutatkozott meg. Ez az ál­lapot 1917-től 1921-ig tartott. Ez idő tájt — 1920-ban — jött lét­re a munkásság leghatékonyabb és legcélravezetőbb Irányítója, a kommunista párt. A második világháborút köve­tő években az Egyesült Államok folytatta gazdasági expanzióját, és számos nem kifizetődő, előnytelen egyezményt kötött Uruguay-jal. Igy jött létre 1952­ben a kétoldalú katonai, 1956­ban pedig az atomegyüttműkö­dési és műszaki egyezmény is. A majdnem száz évig uralmon levő liberálisok hatalmát 1958­ban a konzervatív Nemzeti Párt vette át, és M. R. Etchegoyen lett a Nemzeti Kormányzó Ta­nács elnöke. Utána rövid időkö­zökben váltakoztak az ország államfői. E. V. Haedo elnöksége 50 éves az Uruguayi Kommunista Párt idején, 1961. januárjában Uru­guay népe tüntetésfekkel fejezte ki szimpátiáját Kuba iránt. A hatóságok kíméletet nem is­merve fojtották vérbe a nép érzelmeit kifejező akciókat és 150 kommunistát őrizetbe vet­tek. Az USA-barát uruguayi kor­mány mindent megtett, hogy visszaszorítsa a néptömegek igazságosabb társadalmi rend létrehozása utáni vágyát. 1964. szeptember 8-án megszakította Kubával a diplomáciai kapcso­latot. Che Guevara szelleme azon­ban véglegesen tért hódított a dél-amerikai kontinensen, és a nemrég még e világré 7 Sváj­cának tartott Uruguay ii súlyos gazdasági nehézségekkel küzd. Az ország uralkodó körei kép­telenek voltak megtartani a gazdasági egyensúlyt és így az egykori kapitalista „prosperi­tás" már a múlté. Napjaink uru­guayi válsága túlságosan is is­mert már a világ közvéleménye előtt. Más dél-amerikai ország­hoz hasonlóan itt is fegyveres küzdelem indult meg a kizsák mányoló uralkodó körök ellen. A Tupamaros partizánok harci cselekményeinek sikerei szinte ámulatba ejtik a világot, még akkor is, ha meg kell kérdője­lezni e mozgalom egyes mozza natainak harci módját. Érthető, hogy Dél-Amerikában és így Uruguayban is a társadalmi re­formokért folytatott küzde em sok esetben olyan eszközökhöz folyamodik, melyek táptalajul szolgálnak az uralkodó körök nek a haladó mozgalmak véres visszafojtására. Bízunk benne, hogy az Uru guayi Kommunista Párt még szélesebb néptömegeket von so­rai közé, s így a sok esetben spontán népi megnyilatkozások igazi, célratörő, a marxista—le­ninista Ideológia alapjaira tá­maszkodó osztályharccá válnak. Ennek a reményében köszönt­jük a fennállásának fél évszáza­dos jubileumát ünneplő Uru­guayi Kommunista Pártot. -yá­\ WASHINGTONI ALKU Golda Meir izraeli külügymi­niszter ma kezdi meg Washing­tonban tárgyalásait Nixon el­nökkel. Tel Aviv-i lapvélemé­nyekből ítélve az izraeli kor­mánykörök rendkívüli fontos­ságot tulajdonítanak a megbe­széléseknek. Úgy vélik, hogy a miniszterelnök-asszony végül is „jobb belátásra" bírja a Fehér Ház urát, mindenekelőtt a Ro gers-terv lényeges módosítása és a fokozottabb katonai se­gélynyújtás tekintetében. Bár a látogatással kapcsolatos hiva­talos nyilatkozatok óvatosko­dók, szűkszavúak, elképzelhető, hogy a Tel Aviv i koncepciónak — tekintettel a palesztinai ge­rillák legutóbbi terrorcselekmé­nyeire és általában a jordáni­ai fejleményekre — sikerül érezhetőbb befolyást biztosíta­ni. Mindez, persze, csupán fel­tevés, hiszen a State Depart­ment hivatalos nyilatkozata, amelyben Izraelt vádolja a tűz­szüneti egyezmény megsértésé­vel, erős adu lehet Nixon elnök kezében. Jóllehet Golda Meir valóban nagyszerűen, kellő dip­lomáciai érzékkel időzítette lá­togatásának időpontját, úgy tű­nik, hogy Washingtonban is kellőképpen felkészültek „fo­gadtatására". Ezt látszik bizo­nyítani a New York Times — valószínűleg szintén időzített — tudósítása is, amely az U—2-es amerikai felderítő repülőgépek felvételeire hivatkozva állítja: Izrael a tűzszünetet kihasznál­va megerősítette védelmi vona lait a Szuezí-csatorna térségé­ben. Mindez tapintatos figyel­meztetésként is értelmezhető, arra utal, hogy az Egyesült Ál­lamok — presztízsét védve — síkraszáll a Rogers-terv mellett, illetve nem mutat túlzott haj­landóságot annak lényeges mó­dosítására. A Tel Aviv-i tervek tehát, amelyek bár egyre bur­koltabban, de mégis egyértel­műen magukban foglalják a megszállt arab területek tekin­télyes részének annektálását, ez idő tájt nem számíthatnak különösebb sikerre. Más kérdés viszont a kato­na: és legújabban a gazdasági se­gélynyújtás problémája. Golda Meir — a kiszivárgott hírek szerint — nem éppen szerény; nyolcszáz millió dollár értékben kér korszerű hadifelszerelést, mlg az Izraeli államháztartás fellendítéséhez kerek egymilli­árd dollárra van szüksége. Nos, nem tudni, vajon Nixon elnök mindebből mennyit farag le, il­letve milyen feltételek mellett hajlandó továbbra is katonai és gazdasági segélyt nyújtani kö­zel-keleti szövetségesének. Tény ugyanis, hogy az utóbbi idő­szakban egyre gyakrabban me­rülnek fel nézeteltérések az erőegyensúly fenntartásának a kérdésében Washington és Tel Aviv között. Nem vitás az sem, hogy az Egyesült Áliamok közel-keleti befolyását nem kizárólag a mindenkori izraeli kormány kon­cepciója alapján kívánja fenn­rartani. Mind gyakrabban buk­kan fel, egyre sürgetőbben je­lentkezik a békés, igazságos rendezés igénye, amely lehető­vé tenné az amerikai—arab vi­szony fokozatos normalizálását. A washingtoni alku tehát ke­mény dió mindkét fél számára. Végső kimene'slét tekintve elő­reláthatólag kompromisszumos megoldás születik majd. Követ­keztetni viszont ebből is lehet: merre, milyen irányban tolódik el a Fehér Ház közel-keleti po­litikája? Kitart-e Izrael egy­oldalú támogatása mellett, avagy a konkrét tények és az adott helyzet alapján járul-e hozzá a veszélyes válsággóc felszámolásához." Kétségtelen, hogy ez utóbbihoz — a négy­hatalmi tárgyalásokon elért eredmények alapján — megér­tek a feltételek. BALOGH P. IMRE

Next

/
Thumbnails
Contents