Új Szó, 1970. szeptember (23. évfolyam, 207-232. szám)

1970-09-13 / 37. szám, Vasárnapi Új Szó

ROZSNYÓTÓL / Rozsnyótól Pelsőcig 15 kilométer hosszú, szépséges völgyön keresztül évente majdnem százezer turista vonul a Tátra felé, vagy a Tátrából a déli országrészek felé. Sokan talán csak átsuhannak ezen a tájon autóikon, esetleg röpke pillantást vetnek a völgyet koszorúzó hegyekre. Talán megállnak. Talán szétnéznek. Talán . . . Tudósítóink azonban végigjárták ezt a völgyet. És talánságok helyett bizonysággal szolgálnak olvasóinknak. Idegenforgalom, ó! A gombaszögi barlang előtt Herényi László mosolyogva áll s várja a látogatókat. Régi barlangkutató ő. Most fáradhatatlanul rója a barlang útjait és naponta magyaráz. Ugyanis ö a barlang gondnoka. Vele beszélgetünk az idegenforgalom problémái, rôl. — Nézzék — kezdi a magyarázatot —, a Sajó völgyében évente hetven-nyolcvan ezer turista fordul meg. A mi barlangunkat évente húszezer idegen látogatja. Oroszok, amerikaiak, kanadaiak is jártak már az idén nálunk. Felötlik a kérdés akaratlanul is: — Mit jelent az idegenforgalom a lakos ság számára? Herényi elvtárs elkomorodik. — jelenthetne valamit, ha ki tudnák hasz nálni. Turisták sátoroznak a Sajó-parton, Berzetén a négy hársnál, akármikor ... De senki sem törődik velük. Sehol egy kem ping. Itt, Gombaszögön a réteken sátrak állnak. Senki pénzt nem szed értük. Tavaly elkezdték, de abbahagyták. A mi népünk tud dolgozni. Tény azonban, hogy nincs Uz. leti érzéke. És példákat sorol. A hagyományos gombaszögi találkozó idején Rimaszombat környékéről jönnek el a szövetkezetek s azok árulnak. Bort valahonnan Királyhelmec környékéről hoznak. Szalóc halastavából pontyokat hoztak ide és a Zöldségesben leGyalogolni jó Rozsnyótól a pirossal és kékkel jelzett turistaúton juthatunk Domicára. Olvasóink talán nem is sejtik, mennyi természeti érdekesség, a turistaforgalom nyelvén szólva: mennyi „kincs" rejlik ezen a kis túraszakaszon. De most meghívjuk önöket s képzeletben bárodé tartsanak velünk! A Rozsnyohoz közeli Hosszúrét községtől délkeletre található a nemrég felfedezett Buzgó-barlang. Óriási méreteket öltő cseppkőképződményei közül a legnagyobb a Rozsnyói barlangkutatók oszlopa elnevezést kapta. A szilicei fennsíkra is érdemes felmászni, mert itt a karszt fennsíkok legjellegzetesebb barlangjai, a zsomolyok kötéllel vagy hágcsóval könnyen bejárhatók. Szilicétől délnyugatra található a jegesbarlang, melyre már 1744-ben felfigyeltek a belföldi és a külföldi geográfusok. Townson angol természettudós is megtekintette. Szilicétől keletre jablonca határában találvő kis tóba helyezték őkel, mert a Fehérforrás vizét ebben a tóban előmelegítik s ott a pontyok jól érezték magukat. Úgy gondolták a szalóciak, hogy a vendég eljön ehhez a tóhoz, tíz koronát lefizet, megfoghatja a halat s ők majd megsütik. De nem vált be ez az elképzelés. Viszont a barlang előtti réten álló sátrak mellé érdemes volna szolgáltatásokat biztosítani. Ha a turisták vizet, kiépített illemhelyet, kényelmesebb mozgási lehetőséget találnának, bizonyára szívesen időznének itt, - Milyen emléktárgyakat árulnak? Erre csak legyint. — Itt a barlangnál levelezőlapokat árulunk csak. Mást nem. Pedig árulhatnának. Csak hát a mi embereink hamarabb megfaragnak egy kapanyelet, mint valamiféle emléktárgyat. Kérem, én emlékszem, hogy ezelőtt a csecsebecséket vándorló bosnyákok árulták... Azok értettek az ilyesmihez! A mi népünk csak dolgozni tud. ilyesmire nem használja az eszét. Nem is beszélgetünk tovább az idegenforgalomról. Inkább a karszt! barlangokról szóló magyarázatot hallgatjuk meg, hisz olyan csodálatos ebben a völgyben a természet. Oly pompás, oly gazdag! Mi meg is csodáljuk. Mintha vendégek volnánk és nem vendéglátók. ható a Sólyomkő szédítően magas sziklafalának nyugati aljában a Rablókö-barlang, mely archeológiai szempontból nagyon értékes. Ha a fennsíkról leereszkedünk, érdemes a gombaszögi barlangot végigjárni, mely híres a jellegzetesen nagyon hosszú és vékony, de rugalmas cseppkőképződményeiről. Szalmacseppköveknek is nevezik ők'et. Gombaszögtől délre található a 205 méter mélységű szakadék, a Barázdálás. Ha valakinek még van kedve gyalogolni, csak bátran menjen tovább, mert Domica barlangjában a Styx-patakon csónakázva páratlan élményben lesz része. De ha befejezte a napi túrát és fizikailag kifáradt, közben a hátizsákot is kiürítette, ne búsuljon, mert a tájon végigbarangolva felfedezte a természet különlegesen -szép arcát, melyet egészen bizonyos, hogy nem felejt el egyhamar. Sőt, kívánja majd minél előbb viszontlátni. PELSŐCIG FÁZIK A nemrégen alakult Fábry Zoltán Ifjúsági Klub minden hírverés nélkül, szinte titokban alakult meg. Ennek ellenére ma már több mint 170 tagja van. Egy viharos hangú vezetőségi ülés után Molnár István elvtársat, a FÁZIK elnökét a tervek és a gondok felöl faggattuk. Magabiztosan felelt: — Azon az úton szeretnénk haladni, amelyen elindultunk. A csillagvizsgálóban egy csillagászati előadást tartunk a fiatalok számára. Ezt követi majd egy társadalmi témájú beszélgetés. Es ha kedvező lesz az időjárás, megvalósítjuk a Pozsálóra és a Szádellői völgybe tervezett kirándulásunkat. Negyedszeri nekirugaszkodásra sikerült létrehozni ezt az ifjúsági klubot. De a megalakulástól eltelt időben már több orvosi, zenei, tudományos és sport témájú előadásokat, koncertet tartottak a klubban. Szombati estéken pedig a klub két zenekara, a Fortuna és a Blue Stripes felváltva szórakoztatja a fiatalokat. Összeállították: HAJDÚ ANDRÁS, M1SÁNYIK TIBOR, PULEN LAJOS és ROMÁN TIBOR. Természetba rátok paradicsoma Nehezen kifürkészhető. titkokkal teli szépségeket rejtő terület a szilicei fennsík és a pelsőcl Nagy hegy. Rengeteg védett nö vény található Itt. Valóságos paradicsoma ez a botanikusoknak és a természet barátoknak. Ritkaságnak számít a Nagyhegyen található szlovák kökörcsin (Pulsátllla slavlca Reuss). A havasi iszalag hosszú, kék színű növény, a sziklás erdőkben fordul elő. A szibériai harangvirág a pel söcl Nagyhegy nyári virága. Az apró nőszirom sárga vagy Ibolyaszínű virággal a napos sziklákon talál ható. Ritka a kakasmandihó (Erythronlum dens ca nis), népies nevén a piros hóvirág, mely a lllíomfé lékhez tartozik és Szlová kiában csak a szilicei fenn síkon fordul elő. Ha a madarak világát próbálja megismerni valaki ezen a területen, bizony kevés olyan madarat talál, amelyik nem volna védett. Ritkán fordulnak elő a nappali ragadozó madarak közül a darázsölyv, a fe kete sas, a kis békáző sas. a kerecsensólyom. Viszont gyakori a héja, a karvaly, az egerészölyv. A színes, egzotikusnak tűnő mada rak közül a kékes-zölűps színű szalakóta ritkán fordul elő Szllicén. A jégma dár a Sajónál fészkel. A varjúfélék közül a holló közönséges, s a fenyőszajkó is elég gyakori. Korántsem teljes az állatvilág fajainak felsorolása. Az emlősöket, a halakat, a bogarakat, a lepkéket meg sem említettük. Sokan vannak azonban olyanok, akik nemcsak csodálják a természetet és nemcsak gyönyörködnek benne, hanem igyekeznek azt tudományos alapossággal megismerni. Az ilyen emberek fáradhatatlanul róják ennek a tájnak az útjait s télen, nyáron találkozhatunk velük. Ne in látták őket? Tudják-e, hogy... ... nem véletlen a gombaszögi barlang elsőként való feltárása? Itt ép kőzetből fakad a víz. Nem kellett a kögörgetegeket eltávolítani. Csak a patakmedret kellett mélyíteni 2—3 méterre. Barlangász szempontból a többi barlang feltárása munkaigényesebb. ... hány karsztforrás fakad a szilicei és pelsőci fennsíkon? Majdnem száz. A legnagyobbak: Vígtelki, a gombaszögi, Fekete-, Fehérforrás. Szalóccal szemben a Pisztráng-forrás és a Nagykő-forrás, mely időszaki. ... a források vizét mire használják? A Pisztráng-forrásból vízvezeték visz Pelsőcbe. A gombaszögi Fehér-forrásból a Szalóci Efsz öntöz és vízvezeték visz a sertéshizlaldába. ... az ősemberek is lakták a karsztbarlangokat? A Gombaszöggel szembeni kőbánya területén levő Ludmilla-barlang kb. 4-5000 esztendővel ezelőtt emberek által lakott volt. Dr. Bárta nyitrai archeológus kisebb pattintott kőkéseket talált egy régi tűzhely körül, mely félméter mélyen feküdt a földben. A leletek a „bükki" kultúrához tartoznak. . . . ezeket a barlangokat a munkásmozgalom is használta? A szilicei jegesbarlang aljában, a jégzuhatagon keresztül olyan kisebb barlangüregbe jut az ember, ahol ötágú csillagok, sarlós-kalapácsos jelvények, nevek és jelszavak vannak a falazatba bekaparva. A rozsnyói vörös cserkészek, Filicki, meg a többiek tartották itt gyűléseiket még o Háború előtt. Hatalmas felírás hirdeti ma is a barlang falán: „A Komszomol él és harcol." ... milyen mélyek a barlangkutak? A karsztpatakok kútszerü végződését nevezik barlangkútnak. A gombaszögi Márvány-kút 8 méter mély. A Fekete-patak barlangkútja 10 és fél méter. A hosszúréti barlang kútj'a a Buzgó-forrás mögött 42 méter mély. Könnyű búvárok métrék ezt a mélységet. . . . melyik forrás a legérdekesebb? Szalóc és Berzéte között a Várpatak-forrás, mert itt 100 méteres szakaszon több helyen a kövek közül „buzog elő" a forrás vize.