Új Szó, 1970. szeptember (23. évfolyam, 207-232. szám)

1970-09-13 / 37. szám, Vasárnapi Új Szó

Megbotozták a bírót Bodrogszerdahelyen több mint 600 000 korona költséggel 1600 méter hosszúságú ú] járdát építenek. A hnb mintegy 350 000 koronát irányzott elő a járda megépítésére. A költségek további részét a község polgárai társadalmi munkával biztosítják. Felvételünkön a járda betonozásának utolsó méterei láthatók. Jó lenne, ha a lakosok a szabadtéri színpad építésénél is hasonló lelkesedéssel kapcsolódnának be a munkálatokba. NAGY JÓZSEF Miniállatkert Szöcskések A munkanélküliség idején élt Pereszlényben egy zsugort nagygazda. Elhatá. rozták a falubeliek, hogy valamilyen furfanggal munkát szereznek tőle. Sikerült ls, mert a gazda Ipoly I menti földjén rengeteg szöcske tanyázott s a falubeliek rávették őt, hogy tisztíttassa ki vetését a szöcskéktől, különben f azok tönkreteszik a termést. A gazda ráállt, öt napig seprűvel hajtották az Ipoly vize felé a szöcskéket a felfogadott napszámosok. Hiábavaló munka volt ez, mert a szöcskék a seprűzéssel ellentétes Irányba ugrálva visszajutottak a gazda földjére. Viszont a környékbeliek azóta ls szöcskéseknek csúfolják a pereszlényieket. HONTI IREN " Űj otthont kaptak Kolozsnémán, a határőrség egykori épületében nyílt meg a komáromi Járás második nyugdljasotthona. Az épületben, melyet a Komáromi Járási Épltővállalat dolgozói alakítottak át mintegy 1 millió 400 ezer koronás költségen, hatvan idős embert ápolnak. Két év múlva Ögyallán építik fel a járás legkorszerűbb Ilyen otthonát, melyben 150 idős ember talál majd nyugodt otthonra. -nt-i 9 kg-os gomba Karlovy Vary mellett Mirotice erdejében óriás gombát talált Václav Kasai. A gomba súlya 9 kg volt. Kirántott gomba gyanánt készítették el, s mivel a gomba ehető volt, jóllaktak belőle még a közeli szomszédok is. KOVÁCS ÁRPÁD Mit terveznek az autójavítók? A Kovohron tornaijai autójavító üzemében eddig főleg a Szovjetunióban, Lengyelországban, a NDKban gyártott személygépkocsik javítását végezték el. Csakhogy szűknek bizonyultak a hat évvel ezelőtt épített csarnokok. Ezért az üzem átvette a helyi gépállomást. Másfél hektár te. rülettel, kész csarnokokkal bővült így az üzem. Az autójavítók további tervelt Szobonya Alfréd technikus, az üzem helyettes vezetője így ismertette: — A bemérő állomás működtetéséhez új, külföldi gépet biztosítunk. Más márkájú gépkocsik javítását is vállalni fogjuk a jövőben. Természetesen a szerelők létszámát is növelni fogjuk. Számítunk az üzem mellett megnyíló tanonciskolával is, hogy a szakma mestereinek, Farkas Istvánnak, Váradi Jánosnak, s a többieknek méltó utódai úgyszólván „háznál" nevelkedhessenek. A mi szakmánkban három tényező dönt: a pontosság, a gyorsaság, az olcsóság. Ezek közül egyet biztosan nagyon jól csinálunk, de mi mindhármat szeretnénk mielőbb biztosítani. P1ERZCHALA JÖZSEF Utolsó méterek Nem mostanában, hanem régen-régen, hajdanán. A rimajánosi bíró, bizonyos Samu István nevezetű, 1848—1849 idején, földosztást rendelt el a faluban. Össze is szólalkozott emiatt a jegyzővel és a vita hevében bírói pálcáját eléje vágta. A megtorlás idején persze a jegyző elégtételt követelt. Samu Istvánt a pelsőci börtönbe vetették, mely jelenleg az Űj utcában Michalik tanító pincéje. Majd nyilvánosan huszonötöt verettek rá. Rimajánosiban ma 20— 22 hasonló nevű ember él, hisz a Samu név elterjedt a faluban. De bizonyára egyik sem szégyenli rokonságát a megbotozott bíróval. BENYÄK MÁRIA Érdekes A tiszacsernyői határállomás büféjében falon függő tábla jelzi, hogy az egyenruhás vasutasok részére tilos a sör felszolgálása. Viszont ha az egyenruhás vasutas két deci bort kér, szó nélkül megkapja. Nagyon egyszerű a magyarázat: az utasítást kiadó szervek megfeledkeztek arról, hogy nemcsak a sör szeszes ital. Vagy pedig: a kiszolgálók úgy gondolják, hogy a tilalom csakis arra az italfélére érvényes, amit pontosan meghatároztak az utasítást kiadó szervek. SZABÚ ISTVÁN Botvágók Tavaly Sókszelőcén, az egyik parkban állatkertet létesített az efsz vezetősége. Kezdetben csak a község határában és erdeiben található állatokat és madarakat helyezték el itt, de azóta már bővült az állomány. Tengerimalacok, pávák, őzek, színpompás aranyfácánok és egy vaddisznó is otthont talált ebben az állatkertben. A legnagyobb közkedveltségnek a vaddisznó örvend, bár tavasszal, éppen nőnapkor kitört drótketrecéből, megfutamította az autóbuszra várakozókat, majd besétált a kávéházba. Mondogatták is csúfolódva: „Bement felköszönteni a kiszolgálónőket." Azóta persze új, vasból készült ketrecet kapott. Egyéves fennállását ünnepli most ez a miniállatkert. Ogy hallottuk, hogy fenntartói fejlesztefti kívánják. Jó lenne tehát, ha azok, akik meg akarnak válni felesleges állatkáiktól, madárkáiktól, eljuttatnák azokat ebbe az állatkertbe. így talán majd maxivá fejlődik. ANDRÁSSY FERENC KIROYEC 700 A lekéri határban (lévai járás) találkoztunk az új, hatalmas gépóriášsal, a „KIROVEC 700" nevet viselő traktorral, mégpedig tarlóhántás közben. Vezetője, C s i 11 i n g János elmondta, hogy a hatalmas gépszörnyeteg teljesítménye 220 lőerő, születési helye a leningrádi Kirov-gyár. A nyolchengeres Diesel-motor előnye, hogy mind a négy kerék meghajtható. Szántásnál a nyolcas ekét könnyedén „viszi", három méter szélességben húzza a barázdát, ha boronál, tíz métert is elfog egyszerre. Vezetője még csak pár napja ismerkedik az új géppel, de teljesítményével máris elégedett. Napi 8—10 óra alatt mintegy 22—25 hektáron végzett vele tarlóhántást. NYUSZTYIN FERENC Hazánk egyik fő vasútvonala a kassa-óderbergi. Ezen a vonalon az első vonat 1870. szeptember 1-én indult el Kassáról Eperjesre. A Zsolna-határvonal közti 59 km-es szakaszt a következő évben, 1871. január 8-án adták át a forgalomnak, de a zsolna-poprádi szakasz csak az év végére készült el. Pontosan 1871. december 8-ra. A vasútépítők számára kemény dió volt a poprádabosi vonal építése. Robbantásokkal törtek utat a pályatestnek, hisz a vasút itt keresztülhalad a Visztula és a Duna vízválasztóján. A vasútvonal megnyitását 1895-ben, a negyedszázados évforduló alkalmából megünnepelték. Ebből az alkalomból számba vették a vonal különlegességeit. Igy, hogy Zsolnán túl az Odera vízválasztóját is keresztülszeli a vonal, hossza 286 kilométer. A Hernádot hétszer, a Poprádot kétszer s a Vágót öt ízben szeli át. A hidak száma: 16 olyan nagy híd, melynek nyílásai meghaladják a 30 métert, azután 45 híd 10—30 méteres nyílással. A vonalnak négy alagútja van, összesen 1125 méter hosszúságban. ''OH

R GEDEON Szentpéteri Sámuel pelsőci református lelkész 1891 és 1895 között szerkesztett anyakönyvei arról tanúskodnak, hogy a városkában ketten is foglalkoztak botvágással: a Jósvafőn született Papp István és Vasgyár József. A környékbeli erdőkből sétabotoknak való ágakat vagdosták, majd azokat kötegekbe kötözve egy ügynök közvetítésével Budapestre és Pozsonyba küldték. Nem biztosíthatott valami fényes jövedelmet ez a mesterség, mert a botvágőkneveit hiába keressük a presbiterek névsorában. B. M. Százéves Megnyitja kapuit A komáromi Duna menti Múzeum, melynek restaurálását két évvel ezelőtt kezdték meg, ősszel ismét megnyitja kapuit. Elsőként a régészeti kiállítást nyitják meg, melyet történelmi expozíció, az etnográfiai és a biológiai kiállítás megnyitása követ majd. A Múzeum távlati tervei közé tartozik egy helyi kultúrtörténeti tárlat megnyitása is. Nemrégiben érkezett meg a bajmóci múzeumból Komáromba az egykori Jókai Közművelődési Egyesület képtárának anyagából 37 festmény, melyek a képzőművészeti tárlat magvát fogják képezni. Az épületben levő több mint 40 000 kötetes könyvtárat tudományos célokra fogják használni. NÉMETH ISTVÁN