Új Szó, 1970. szeptember (23. évfolyam, 207-232. szám)

1970-09-13 / 37. szám, Vasárnapi Új Szó

A Szovjetunióban egyre több petrokémiai üzem épül. Felvételünkön az omszki kombinát. A Nová mysl című folyóirat 8. számában jelent meg Jirí Stépánek cikke, amelyben a csehszlovák—szovjet szerződés közgazdasági jelentőségével foglalkozik. Az elemzést alább kissé rövidítve közöljük. A csehszlovák-szovjet szerződés GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE Az új csehszlovák—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés köztársaságunk nemzetközi helyzetének alapja, szocialista társadalmunk fejlődésének támasza, megszilárdítja és helyesen orientálja a csehszlovák külpolitikát, és egyidejűleg az élet minden szakaszán lehetővé teszi a nagyméretű együttműködést. Az egész szocialista közösség számára jelentős a szerződő feleknek az az elhatározása, hogy hozzájárulnak a KGST tagállamai kapcsolatainak továbbfejlesztéséhez, valamint a szocialista integrációhoz. Csehszlovákia gazdasági és szociális fejlődését erősen befolyásolják a politikai és a közgazdasági jellegű külső feltételek és tényezők, amelyek összefüggnek a világpolitikában és a világ gazdasági életében elfoglalt helyünkkel. A csehszlovák népgazdaság számára döntő fontosságú, hogy bekapcsolódjon a nemzetközi szocialista munkamegosztásba. Ebből következik, hogy a legszorosabb gazdasági együttműködés, amely a proletár és szocialista internacionalizmus elvein alapuló, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal megvalósított, kölcsönösen előnyös nemzetközi szocialista munkamegosztás gyakorlatának konkrét megnyilvánulása, a csehszlovák gazdasági kapcsolatok alapja. Emellett a csehszlovák—szovjet gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés egyre jelentősebb mértékben befolyásolja a csehszlovák népgazdaság jellegét, ütemét és szerkezetét. A Szovjetunióval való gazdasági együttműködés a legkoncentráltabban a külkereskedelemben nyilvánul meg, ugyanis ennek forgalma évről évre nő. A Szovjetunió hatalmas felvevő piac feldolgozóiparunk részére. Mindenekelőtt a szovjet népgazdaság számára fontos gépeket és berendezéseket exportálunk, amelyek hozzájárulnak a szovjet gazdaság számos fontos ágazatának fokozottabb műszaki ellátottságához. Csehszlovákia a villanymozdonyok, tolató gőzmozdonyok, trolibuszok és villamosok legfontosabb szállítója. A Szovjetunió számunkra a legszilárdabb és a legnagyobb külföldi piac, amely lehetővé teszi az alapvető nyersanyagok és élelmiszerek koncentrált felvásárlását olyan mennyiségben, hogy ezt hasonló feltételekkel más piacok képtelenek lennének biztosítani. A Szovjetunióból behozott nagy mennyiségű nyersanyag, fém és élelmiszer értékét mindenekelőtt gépekkel, berendezésekkel és közszükségleti cikkekkel, tehát a feldolgozóipar gyártmányaival egyenlítjük ki, és ez legjobban megfelel népgazdaságunk szükségleteinek és lehetőségeinek. Az ilyen együttműködés Csehszlovákia részére rendkívül jelentős stabilizációs tényező, amely szavatolja a zavartalan árucsere alapjainak biztonságát. Megjegyzendő, hogy a csehszlovák—szovjet kereskedelmi kapcsolatok áruszerkezete az ipari államok között egyedülálló, és a Szovjetunió ezt csak azért hagyhatja jóvá, mert gazdasági teljesítőképessége és természeti gazdasága ezt lehetővé teszi. Nehezen képzelhető el, hogy más ipari állam hajlandó lenne többnyire nyersanyagot és élelmiszert szállítani kész gyártmányokért, főleg gépekért, berendezésekért és közszükségleti cikkekért. A világpiacon az alapvető nyersanyagokért és a hiánycikknek számító élelmiszerért készpénzzel és szabadárakat fizetnek. Természetesen senki nem akadályozza, hogy ezeken a piacokon is vásároljunk, azonban ennek feltétele, hogy elegendő devizánk legyen. Ezt viszont csak gyártmányaink kivitelével érhetjük el. A gazdasági együttműködés alapvető elveit céljait és fő irányait a szerződés 2. cikkelye részletezi. Érthető módon erre is kihatással van az utolsó 25 évi fejlődés mind Csehszlovákiában, mind a Szovjetunióban, valamint a szocialista világrendszer és a KGST keletkezése és fennállása. Ezért helyezi a fő hangsúlyt a két- és sokoldalú gazdasági és tudományosműszaki együttműködés továbbfejlesztésére a legmagasabb tudományos és műszaki színvonal és a társadalmi termelés legnagyobb fokú hatékonysága elérésének érdekében. így e kapcsolat serkenti a legkorszerűbb és nagy távlatú termelési ágazatok és technológiák kialakulását és az együttműködés haladó módszereit. Mindenekelőtt válaszol arra a kérdésre, hogy kire támaszkodhat társadalmunk a tudományos-műszaki forradalom előretörésével összefüggő életfontosságú kérdések összességének megoldásában. De ezzel kapcsolatban meg kell mondani, hogy a kölcsönös együttműködés és a szocialista gazdasági integráció folyamatának alapja csak az olyan saját munkánk lehet, amely következetesen érvényesíti a szocialista társadalmi rendszer előnyeit, jobban kihasználja a belső forrásokat, és kimagaslóan emeli a hazai termelés színvonalát. Ugyanakkor a mi szempontunkból mindenekelőtt azt szorgalmazzuk, hogy ne kísérletezzünk azzal, amit már régen felfedeztek, hanem gyakorlatilag és a legnagyobb mértékben használjuk ki népgazdaságunk további fejlesztése során a Szovjetunió tudományos-műszaki teljesítőképességét és termelési tapasztalatait. Ilyen irányú gyakorlati lépés példái azok a közelmúltban aláirt szerződések, amelyeknek alapján a Szovjetunió két atomerőművet és egy, a lakásépítést szolgáló épületelemgyárat szállít Csehszlovákiának és sokoldalú segítséget nyújt a prágai földalatti építéséhez. Az ilyen szerződések kihasználása népgazdaságunk nagyon időszerű érdekeit és szükségleteit szolgálja. A szovjet berendezések és segítség sokoldalú és optimális kihasználásával kell ösztönözni elektromos energiaforrásaink nélkülözhetetlen korszerűsítését, a lakásépítés meggyorsítását és Prága közlekedési helyzetének megoldását. Az új szerződős megteremti a feltételeket ahhoz, hogy a gazdasági és a tudományos-műszaki együttműködés kifejezetten integrációs jellegű legyen. A kölcsönös megállapodás után a csehszlovák—szovjet gazdasági és tudományos-műszaki eg/ültműködési kormányközi bizottság határozata alapján megalakultak a gép- és a vegyipari termelés szakosításával és kooperációjával foglalkozó állandó munkacsoportok, amelyek kidolgozzák a legjelentősebb ágazatok szakosításának és kooperációjának távlati programját. Ezeket az integrációs programokat komplex módon — a kutatással, a fejlesztésen át a realizálásig — dolgozzák ki. Az első eredmények már láthatók. Így pl. megegyeztek, hogy a csehszlovák ipar a MINSZK számítórendszer részére Consul típusú elektromos írógépeket, továbbá fényelektromos felvevőket szállít, míg a Szovjetunió lyukkártya-gépeket szállít Csehszlovákiának. Nagy jelentőségűek a munkacsoportok egyezményei a két ország 1975-ig terjedő gépipari áruforgalmáról. A vegyiparban pl. a munkamegosztás láthatóan úgy alakul, hogy a csehszlovák termelés iránya az ún. kvalifikált kémia és néhány hagyományos gumiipari gyártmány, a Szovjetunióé pedig az ún. klasszikus kémia, mert ehhez hazánknak nincs saját nyersanyagbázisa. Az új szerződés egyidejűleg hangsúlyozza a csehszlovák—szovjet kölcsönös és a szocialista országok sokoldalú együttműködésének kapcsolatát a KGST keretében. Ez érthető, hiszen a KGST az egyes tagállamok és az egész közösség gazdasági fejlődésének fontos tényezője, s egyidejűleg egyre jobban behatol az európai és a világ közgazdasági tudatába. Korunkban a KGST-államok ipari teljesítőképessége — becslések szerint — lényegében az amerikai iparéval azonos. A KGST gazdasági rendszerének szerkezete jelentősen megváltozott, összetettebb lett, fejlődött tudományos-műszaki alapja és nőtt a lakosság szakképzettsége. Ilyen helyzetben a KGST tagállamai és az egész közösség egészen más feladatok előtt áll: napirendre kerül a szocialista gazdasági integráció. Ugyanakkor a szerződés az együttműködés új haladó formáira és módszereire irányítja figyelmünket, a sokoldalú együttműködés új formáira, amelyek a KGST tavalyi XXIII. rendkívüli ülésszaka döntéseinek alapján kezdenek kialakulni, mint például néhány termelési ág közös tervezése, államközi szervek és nemzetközi szervezetek létesítése, és mindenekelőtt a szocialista integráció komplex programjának kidolgozása. Csehszlovákiának mint fejlett ipari államnak érdeke ez a program, mivel a többi szocialista állammal való szoros együttműködés megoldhat számos fontos gazdasági problémát. Ugyanakkor tudjuk, hogy a Szovjetül,iónak — amely a KGST legfejlettebb iparú országa — döntő része van a szocialista integráció megvalósításában. Ezért a sokoldalú együttműködés a KGST tagállamaival és a szoros kétoldalú együttműködés a Szovjetunióval összefüggő tényező, és minden esetben erősíti gazdasági teljesítőképességünket. Az első csehszlovák—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés megnyitotta a két ország szoros együttműködésének útját és hozzájárult népgazdaságunk páratlan méretű fejlődéséhez. Az új szerződés, amely a szerzett tapasztalatok oo 1, a két ország gazdaságának és világhelyzetének, valamint a szocialista közösség állandóan fokozódó erejének igényeiből indul ki, megteremti a feltételeket ahhoz, hogy a csehszlovák—szovjet gazdasági, tudományos és műszaki együttműködés mindkét országban a további fejlődés és a szocializmus erősödésének alapja legyen.