Új Szó, 1970. szeptember (23. évfolyam, 207-232. szám)

1970-09-13 / 37. szám, Vasárnapi Új Szó

A HET KEPEKBEN 1970. szeptember 13. A NAP kel: 5.18, nyugszik: 18.01 órakor. A HOLD kel: 17.09, nyugszik: 2.09 óra­kor. Névnapjukon szeretettel köszöntjük KORNÉL - CTIBOR nevű kedves olvasóinkat • 1705-ben balt meg THÖ­KÖLY IMRE Felső Magyar ország és Erdély fejedel­me, a Habsburg-ellenes nemzeti kuruc ellenállás vezetője: (szül.: 1857) • 1875-ben született FARKAS ANTAL költő, író, újságíró, a szocialista költészet egyik korai ihletésű reprezentán­sa (t 1940). • 1960 ba n halt meg WEINER LEÚ ze­neszerző, az új magyar ze­ne konzervatív ágának egyik legkiválóbb képvise­lője (szül.: 1885). BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Egy éve Pontosan egy évvel ezelőtt, szepember 14-én jelentkeztünk első ízben a Vasárnapi Űj Szó hasábjain új rovatunkkal — a Hazai Tükörrel. Azóta állandó heti rovatunk. A Hazai Tükör új színfolttal gazdagította lapunkat, de mél­tán állíthatjuk, hogy hazai ma­gyar sajtónkat is. Körülötte csoportosult az újjáépült tudő­sítói hálózat. Ma már büszkén elmondhatjuk, hogy e hálózatot a megbízható, készséges mun­katársak százai alkotják az or­szág, de elsősorban Dél-Szlová­kia minden vidékéről. A Hazai Tükör a szerkesztő­ség elképzelésének, de sok­sok munkatársunk áldozatkész, szorgos munkájának a lecsapó­dása. Tudósítóink a ma — az ünnepek és hétköznapok kró nikásai. Híranyagukkal felöle­lik azokat a vidékeket és fal­vakat is, amelyekről eddig na gyon ritkán vagy egyáltalán nem hallottunk. Éppen ez te szi gazdagabbá krónikánkat. Az elmúlt év folyamán csu­pán a Hazai Tükörben közel 600 hír, tudósítás látott napvi­lágot. A képek száma kb. 250. így összegezve látjuk csak azt a hangyamunkát, amit tudósi tóink végeztek ... Az elmúlt egy esztendő pró­baidőszak volt. Ez alatt olva­sóink megszerették új rova­tunkat, munkatársaink pedig vizsgát tettek. Ma már igazán nem nehéz megállapítani, kik érdemlik majd ki munkájuk­kal a tudósítói igazolványt. Az igazolványok elkészültek, rövidesen sor kerül kiosztásuk­ra ls, ezzel is megszilárdítva azt a kapcsot, amely a szer­kesztőség és legközelebbi mun­katársai között a munka folya­matában kialakult. Az évforduló alkalmából nem marad más hátra, mint köszö­netet mondani tudósítóinknak eddigi munkájukért és további eredményes munkát kívánni nekik. A következő UJSZÚ tartalmából 50 ÉVES A KOMMUNISTA SAJTÖ (Interjúk — visszaemlé­kezések) rUDÖSlTŰINK ONMAGUK­RÖL A SZÍNHÁZ MA ^Egri Viktor írása) A hazafiság — helytállás Két évvel ezelőtt, amikor nagyon elterjedt a különféle jel­vények viselése, nemegyszer nemzetiszínű pántlikával dekorált fiatalokat is láthattunk. Egyszer egy közülük megjegyezte, hogy azért tűzi ki a nemzetiszínű pántlikái, mert fűti a haza­szeretet lángja, illetve hazafinak érzi magát. Nyilván hason­ló érzés tölthette el azt az ember is, aki gépkocsijára hatal­mas nemzeti címert mázolt. A hasonló megnyilatkozásokat so­káig sorolhatnánk még, hiszen két esztendővel ezelőtt mind­annyian találkozhattunk ilyesmivel. Hiba lenne, ha valaki azt hinné, hogy a hazafiság, a hazaszeretet ápolása ellen van ki­fogásunk. Ellenkezőleg: rendkívül fontosnak tartjuk a haza­szeretetet. Persze csak a szocialista hazaszeretetet helyeseljük, vagyis azt, amely az internacionalizmus elvén alapszik. Ezt A. Indra elvtárs, a CSKP KB titkára a Strážnicén nemrég meg­tartott országos ifjúsági találkozón így foglamazta meg: „Az igazi szocialista hazafi a szocialista internacionalizmus elvét vallja. Hiszen a hazaszeretet annyit jelent, mint mindent meg­tenni a haza gazdasági, kulturális eredményei és békés éle­te érdekében. Ezért fejlesszék a csehek és a szlovákok testvé­ri kapcsolatait, mélyítsék el barátságunkat és szövetségünket a szocialista országokkal, főleg a Szovjetunióval, mivel ez sza­vatolja népeink biztonságát, és szocialista építésUnk biztonsá­gát is." A hamis jelszavak hangoztatásának időszakában bizony so­kan megfeledkeztek az -internacionalizmus elvérül, s így szo­cialista hazafiságról sem beszélhettek. A sztrájkokra való fel­hívások, a munkafegyelem és a rend fokozatos fellazulása ugyancsak nem minősíthető hazafias cselekedetnek. A nemze­tiszínű pántlikák viselése, illetve az álhazafiság hangoztatá­sa tehát semmiképpen sem elegendő ahhoz, hogy hazaszere­tetről beszéljünk. Mindehhez még hozzátartozik az is, hogy az enyhén szólva furcsa megnyilatkozású hazafiak közUl töb­ben akadtak, akik időközben más hazát választottak. Az említett ifjúsági találkozón Indra elvtárs azt is hangsú­lyozta, hogy „A hazafiság egyben büszkeség, amiért köztársa­ságunk szocialista ország, hogy társadalmi rendszerünk humá­nus és haladó." Ogy gondoljuk, talán éppen ezen a téren ta­lálkozhattunk az elmúlt időszakban a legtöbb fogyatékosság­gal a szocialista hazafiság gondolatának értelmezésénél. A ha­za iránti hűség és a szocializmus iránti hűség ugyanis elvá­laszthatatlan egymástól. Vagyis az igazi hazafi mindig és min­den körülmények közt igyekszik becsülettel helytállni, hogy erejétől telhetőleg hozzájáruljon hazánk szocialista társadal­mának felvirágoztatásához. Ez más szóval azt jelenti, hogy aki szereti hazáját, az becsületesen dolgozik, hiszen mindenki a munkahelyén bizonyíthatja be a legjobban, hogy milyen hasz­nos tagja társadalmunknák, hazánknak. Az igazi szocialista hazaszeretet tehát egyben példás magatartás. (f) KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Kérdőjelek A világ haladó közvéleménye megnyugvással vette tudomá­sul, hogy mind az Egyesült Arab Köztársaság, mind Jordánia és Izrael — bár ez utóbbi hosszas huzavona után — elfogadta a közel-keleti helyzet rendezését célzó ún. Rogers-tervet, amely lényegében a Biztonsági Tanács 1967. novemberi határozatának a végrehajtását tűzi ki célul. Nem titok, hogy a Tel Aviv-i kormánykörök nem éppen nagy lelkesedéssel fogadták a négyhatalmi tárgyalások következmé­nyeként létrejött kezdeményezést. Nyilvánvalóan a békés ren­dezés távol áll az izraeli héják egyre merészebb terveitől. Ezek legújabban nem is tagadják, hogy be akarnak kebelezni bizonyos megszállt arab területeket. Ezt azzal indokolják, hogy csupán így garantálható az ország biztonsága. Mindennek ter­mészetesen éppen az ellenkezője igaz; hiszen a világ közvéle­ménye nem az arab országokat, hanem Izraelt minősítette és tartja ma is agresszornak. A 90 napos tűzszüneti egyezmény felvillantotta annak a re­ményét, hogy az érdekelt országok ENSZ-nagykövetei Gunnar Jarring svéd diplomata közvetítésével megfelelő alapot terem­tenek ahhoz, hogy egyszer s mindenkorra rendeződjék a kö­zel-keleti kérdés. Nos, az izraeli taktika, a Tel Aviv-i kormány politikai vonalvezetése jelentősen megnehezíti Jarring misszió­ját. Annak az izraeli kampánynak az eredményeként, amely szinte nap mind nap Egyiptomot vádolta a tűzszüneti egyez­mény megsértésével, olyan helyzet állt elő, hogy az ígéretesen kezdődő megbeszéléssorozat már-már zátonyra fut. Tekoah izraeli ENSZ-nagykövet visszahívása, a tárgyalások felfüggesz­tése nem éppen jó előjel. Ugyanakkor nem hallgathatjuk el, hogy bizonyos törés állt be az arab egységfront vonalán is. Több arab ország, Irak, Szí­ria, de elsősorban a palesztinai felszabadítási mozgalom vezetői nem értettek egyet Nasszer elnök koncepciójával, s minden alapos indok nélkül visszautasították a Rogers-tervet. S ez any­nyit jelent, hogy a Biztonsági Tanács 1967-es határozatával sem hajlandók egyetérteni. A palesztinai gerillák vezetőinek az érvelését elemezve szinte szembeötlő logikátlanságokra buk­kanhatunk. Hiszen, Nasszer elnök több nyilatkozatában és be­szédében hangsúlyozta, hogy Izraelnek feltétel nélkül ki kell vonulnia a megszállt arab területekről és biztosítania kell a palesztinai nép elvitathatatlan jogait. Kétségtelen, hogy az ellenállásnak, a harcnak az a formája amelyet legújabban az egyes palesztinai gerillacsoportok al­kalmaznak, árt a békés rendezés ügyének. Repülőgéprablások­kal aligha lehet megoldani a palesztinai nép problémáit. Vi­szont fennáll az a veszély, hogy a felszabadító mozgalom egy­re jobban elszigetelődik. Maga U Thant ENSZ-főtitkár is éles szavakkal nyilatkozott a repülőgéprablásokról, és figyelmez­tetett annak lehetséges következményeire. Az egyiptomi sajtó hangsúlyozza, hogy szélsőséges terrorakciók után tartani kell attól, hogy az érintett államok természetszerűleg bizonyos meg­torlásokkal élnek majd. így azután előfordulhat az is, hogy sok, az arab népek jogait támogató, vagy legalább is semle­gességet tanúsító ország ellenséges álláspontra helyezkedik. Bízunk benne, hogy végül is győzedelmeskedik a józan ész, sikerül helyreállítani és tovább szilárdítani az arab egységet, aini a győzelem egyedüli lehetséges útja. Ezt a politikát követi Nasszer elnök, ezt a politikát támogatják a szocialista tábor országai és általában a világ haladó közvéleménye. (bpi) VALAHOL NATO-ORSZÁGBAN A Moldvai SZSZK fennállásának három évtizede alatt fellett ipari és mezőgazdasági országgá vált. Gyártmányait ma 37 or­szágba exportálja. Az ipar mellett igen fejlett az ország mező­gazdasága. Képünkön a Moldvai SZSZK NOSZF 50. évfordulója nevű szovhoz gabonatáblái. (Fejvétel: ČSTK—TÁSZSZ) František Hamouz, a szövetségi kormány alelnöke Brnóban szeptember 4-én nyitotta meg a XII. nemzetközi gépipari kiál­lítást. A megnyitón jelen volt Gustáv Husák, a CSKP KB első titkára és Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök is. (CSTK felvétele) •M Szlovákia mezőgazdasági dolgozói szeptember 5-én és 6-án ün­nepelték a sikeres gabonabetakarítást. Nyitrán — a Zobor alján lezajlott országos ünnepségen párt- és állami küldöttség is részt vett, amelyet Ľubomír Štrougal a CSŔP KB elnökségi tag­ja, a szövetségi kormány elnöke vezetett. fCSTK felvétele) Egy NATO-állam közoktatásügyi minisztere: — íme, ilyen tanárok kellenek nekünk! (Herlup Bidstrup rajza a Lang og Folk ban)

Next

/
Thumbnails
Contents