Új Szó, 1970. szeptember (23. évfolyam, 207-232. szám)

1970-09-12 / 217. szám, szombat

A BÉKE ÜGYÉT SZOLGÁLJA TASZSZ-kommentár a szovjet-nyugatnémet szerződésről Befejeződött a brit szakszervezeti kongresszus Brighton — A brit szakszer­vezetek 102. kongresszusa pén­teken befejezte munkáját. Az utolsó napon egyhangúlag hatá­rozatot hoztak a kormány viet­nami politikájáról. A határozat követeli, hogy a brit kormány határolja el magát az Egyesült Államok vietnami politikájától, és „semmi szín alatt se küldjön brit csapatokat, vagy bármilyen katonai segítséget a saigoni kormány támogatására". A ja­vaslat előadója kifejtette, hogy míg a Wilson-kormány nem volt hajlandó csapatokkal hoz­zájárulni az amerikai agresz­szióhoz, a jelenlegi kabinet tá­vol-keleti katonai tervei azt a veszélyt rejtik magukban, hogy angol katonák valamilyen for­mában belekeveredhetnek a konfliktusba. Az idei kongresszus megmu­tatta, hogy az angol szakszer­vezetek nem engedik meg a konzervatív kormány beavatko­zását a munkáltatók és a dol­gozók bérvitáiba, s teljes egy­ségben veszik fel a harcot Heathék bármilyen szakszerve­zetellenes kísérletével szemben. A kongresszus ugyancsak egy­hangúlag elutasította a Heath­kormány ár- és bérpolitikáját, s jó előre értésére adta, hogy szó sem lehet semmiféle általá­nos bérbefagyasztásról, míg az árak a jelenlegi, példátlan mér­tékben emelkednek. Veszélyben a géprablók áldozatai? (Folytatás az 1. oldalról) délután sor került. (A PFSZ Központi Bizottsága a több szer­vezetből álló palesztinai ellen­állási mozgalom legfőbb szer­ve, j Egyes megfigyelők szerint ez a döntés azt jelentheti, hogy a géprablásokat favorizáló szél­sőséges gerillacsoportok kisebb ségbe kerültek a mozgalmon be­lül. Bagdad — A bagdadi rádió pénteken hajnalban megszakí­totla adását és hivatalos nyilat­kozatot ismertetett. Ez felszólít­ja a palesztinai ellenállási szer­vezeteket, hogy engedjék szaba­don a három elrabolt repülőgép utasait. „Felhívjuk a Palesztinai Fel­szabadítási Szervezet Központi Bizottságát és a Palesztinai Né­pi Felszabadítási Frontot, hogy tegyen eleget Irak kérésének, s így küszöböllé ki azt az eshető­séget, hogy ürügy legyen bár miféle külföldi beavatkozásra — hangzott többek között a nyi­latkozat. Eddig ugyanis Irak támogatta a leghevesebben az arab orszá­gok közül a palesztinai ellenál iás akcióit. % Nixon drasztikus lépésekre készül Washington — Nixon elnök kész arra, hogy fegyveres őrök alkalmazását rendelje el az amerikai nemzetközi légijárato­kon a további géprablások meg­hiúsítására. Tájékozott források szerint az elnök drasztikus lépéseket tart szükségesnek ahhoz, hogy a jö­vőben megszűnjék a légikalóz­kodás. Várható, hogy a Fehér Ház hamarosan ismerteti az el­nök idevonatkozó terveit. Feltét­lenül szerepel majd ezek között a repülőgéputasok elektronikus eszközökkel történő alapos át­kutatása, van-e náluk fegyver. Az elnök bejelentéseit meg­előzne egyes légitársaságok máris elhatározták, hogy nem­zetközi légijárataikon biztonsági személyzetet alkalmaznak. Japán lemond saját atomfegy verkezéséről ? Washington — Nakaszone, a Japán Nemzetvédelmi Hivatal igazgatója, hadügyminiszter, aki az Egyesült Államokban tartóz­kodik, csütörtökön megbeszélést folytatott Rogers amerikai kül­ügyminiszterrel. Tájékozott források szerint Nakaszone közölte Rogersszell, hogy japán lemond a saját atomfegyverről és továbbra is az Egyesült Államok „atomere­jére" kíván támaszkodni. A japán hadügyminiszter kél­te, hogy az Egyesült Államok működjön együtt Japánnal az Okinawa szigeten levő ameri­kai katonai támaszpontok szá­mának csökkentése érdekében. A japán hadügyminiszter a washingtoni sajtóklubban csü­törtökön elmondott beszédében ismét megerősítette, hogy japán nem törekszik az atomfegyver megszerzésére. Moszkva — A szovjet—nyu­gatnémet szerződés aláírása óta eltelt hónap alatt bebizonyoso­dott, hogy az európai közvéle­mény legszélesebb körei a szer­ződést hozzájárulásnak tekintik a.feszültség enyhítéséhez, vala. mennyi európai állam békés egymás mellett éléséhez és gyü­mölcsöző együttműködéséhez — állapítja meg Igor Orlov, a TASZSZ hírmagyarázója. A szerződést nemcsak a szo­cialista országok, hanem szá­mos nyugat-európai és más or­szág is örömmel fogadta. A skandináv államok külügy­minisztereinek nemrégen meg. tartott tanácskozásáról kiadott közlemény a szerződést „a Ke­let és Nyugat közötti közeledés fontos alapjának" minősíti. A „Figaro" című párizsi lap a szerződéstől „számos követke­zetes lépést vár az európai lég­kör megjavítása terén". A brit szakszervezeti kongresszus egyértelműen állást foglal az összeurópai bizottsági értekez­Buenos Aires — Argentína vezető politikai képviselői nyi­latkozatban foglaltak állást a chilei elnökválasztás eredmé­nyével kapcsolatban. Hangoztat­ták, hogy szolidárisak a balol­dal jelöltjének győzelmével. Az argentin Radikális Párt vezetői szerint „a chilei eset sokkol je­lent valamennyi latin amerikai diktatúra számára." Gazzera közismert peronista argentin szakszervezeti vezető szerint Allende választási győzelme felbuzdítja Latin-Amerika többi országait is a nemzeti felszaba­dítás megteremtéséhez. Luis Corvalan, a Chilei Kom­munista Párt főtitkára egy ku­bai lapnak adott interjújában kijelentette: nagy csapást mér­tünk a belső reakcióra és az észak-amerikai imperializmusra. A főtitkár jelezte, hogy az egész •országban mélyrehaló változá­sok várhatók. A moszkvai Pravda pénteki számában chilei tudósítójának tollából arról a tömeges támo­AKIHITO JAPÁN trónörökös és felesége Micsiko hercegnő tegnap délután megtekintette az ostakai világkiállítás szóra­koztatónegyedében a csehszlo­vák Laterna Magika előadását. let összehívása mellett. A nyu­gatnémet Frankfurter Rund­schau a szerződést az NSZK „politikai érettsége próbatéte. lének" tekinti. A közvéleménykutatások, po­litikai, szakszervezeti és egyéb szervezetek nyilatkozatai és ha­tározatai, számos közéleti ténye­ző véleménye megerősítik, hogy a nyugatnémet közvélemény he­lyesli az NSZK kormányának realista eljárását. Nehéz helyzetbe kerültek az ellenzéki CDU-CSU párt körei, amelyek nyilvánosan támadták a szerződést. Most taktikát vál­toztattak, ugyanis „ha folytat­nák éles támadásaikat a moszk­vai szerződés ellen, a CDU­CSU-t az a veszély fenyegetné, hogy a belpolitikai élet pere­mére szorul". I Rheinische Post f. Barzel nemrégi párizsi, lon­doni és washingtoni látogatása sem tette túlságosan derűlátó­vá az ellenzéket, mert Barzel tartózkodó álláspontra helyez­kedett. gatásról számol be, amelyet a chilei dolgozók, az értelmiség és a diákság legszélesebb körei nyújtanak Salvador Allendenek, a baloldal elnökjelöltjének. A lap egy kommentárjában az amerikai sajtó Allende el­len indított hadjáratáról ír. A hírmagyarázó kiemeli: a nagy­számú amerikai kommentárok­ból világosan kitűnik az a cél­zatosság, hogy az Egyesült Ál­lamok monopolista sajtója Chi­le belügyeibe való beavatkozás, ra készül. A lap emlékeztet ar­ra, hogy Tomic, a keresztényde­mokraták elnökjelöltje viszont úgy üdvözölte Allendét, mini törvényesen megválasztott el­nököt. Frei jelenlegi elnök és Allende képviselői között az át­meneti időszakban kapcsolatok szövődnek, egyszóval megkez­dődött a választáson győztes je­lölt hatalomátvételének normá­lis folyamata. Ügy látszik, hogy az események ilyen irányú fej­lődése nem tetszik az amerikai monopolista köröknek. Nyomás­gyakorlással és a szélsőséges reakcióra támaszkodva próbál­ják megvédeni önző érdekeiket. Ezen érdekek arányaira jellem­ző, hogy az amerikaiak chilei tőkebefektetései óriási mérete­ket öltenek. Allende helyzete erősödik A chilei elnökválasztás további visszhangja 1970 IX. 12. V ajon a szocialista párti kormány megbukik-e a jövő évi költségvetés miatt, amelyet az alkotmány értelmé ben legkésőbb októberben jóvá kell hagyni, vagy túljut-e ezen az akadályon? Ez a kérdés áll jelenleg a bel­politikai viták középpontjában. Megválaszolásánál abból kell kiindulni, hogy ez a kormány kisebbségi kormány és bármi­kor megbuktathatja őt a parla­menti többség. Az Osztrák Nép­párton (ÖVP) belül egyre éle­sebb ellentéteket, sőt csaknem válságot váltott ki az a kérdés, milyen álláspontot foglaljanak el a szocialista párti kormány költségvetési javaslatával kap­csolatban. Ezek az éles nézet­eltérések vezettek az ÖVP felnő kének, Withalmnak a párt par­lamenti frakciója vezető tiszt­ségéről való lemondásához is. Az ellentétek oly nagy arányo­kat öltöttek, hogy a frakció ve­zetőjének utódját még mindig nem tudták kijelölni. Ugyanis mindhárom „szövetség", ame­lyekből az ÖVP Összetevődik — „a gazdasági szövetség" (vállal­kozók és általában az „önál­lóak"), „a parasztszövetség" és az „Osztrák Munkások és Alkal­mazottak Szövetsége" a saját jelöltjét akarja a tisztségre je­lölni. Habár a szocialista párti kor­mány költségvetési javaslatát még egyáltalán nem hozták nyilvánosságra, Withalm kije­lentette, hogy az ÖVP „látatla­nul" elvben visszautasítja a másik polgári párt, a német na­cionalista szabadságpárt kitérő álláspontra helyezkedett, mire Kreisky tudomásul adta, hogy a költségvetési javaslat elutasítá­sa és a kormány ezt követő le­mondása új választások kiírásá­hoz vezetne. Ez- még hevesebb vitákhoz vezetett az ÖVP-ben, s végülis a párt szövetségi el­nöke kénytelen volt enyhíteni Withalm kategorikus elutasító álláspontját a költségvetési ja­vaslattal szemben. Kijelentette: a szocialista kormány nem vár A Kreisky-kormány buktatói hatja, hogy a néppárt elfogad egy költségvetési javaslatot ab­ban a megfogalmazásban, aho­gyan azt a parlament elé ter­jesztik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az ÖVP hajlandó a költségvetésről tárgyalni és esetleg bizonyos módosítások­kal elfogadni azt. Közben a nagyiparosok szö­vetsége, vagyis a nagytőkének e fő szervezete, a „Die Indust­rie" útján síkra szállt a költ­ségvetés elfogadása mellett ki­jelentve, hogy ez épp úgy ér­deke, mint a további jó viszonv a „szociális és gazdasági part­nerek" között. Mivel a nagytőke jelenleq hajlandó a szocialista pártnak segíteni a költségvetés jóváha­gyatásában, ezt abban a re­ményben és azzal a feltétellel teszi, hogy a szocialista párttól még több engedményt csikar­jon ki a nagytőkések számára. A szocialista párti kormány helyzete más okból sem egysze­rű. Ugyanis e kormány minden­képpen ki akarja szolgálni a nagytőke érdekeit és ez termé­szetesen a dolgozók, elsősorban a munkások és alkalmazottak rovására megy. Sokan közülük már felteszik a kérdést, érde­mes volt-e a parlamenti válasz tásokon a szocialista pártra szavazni. A szakszervezeti szövetség (ÖGBJ vezetősége — e szövet­ségben a szocialista pártnak döntő befolyása van — kényte­len különféle manőverekhez fo­lyamodni. Az egyes nagyüze­mekben megindult bérkövetelési mozgalom nyomása alatt Benya, a szakszervezeti szövetség el­nöke kénytelen volt beismerni: „Nagyon kevés olyan ágazat­ban, ahol áremelésekre került sor, emelték ugyanakkor a bé­reket is, de ezzel szemben a vállalatok nyeresége az utóbbi években jelentős mértékben növekedett. A vállalkozók — mondotta Benya — a konjunk­turális helyzetet arra használ­ták fel, hogy emeljék az árakat — minden kényszerítő ok nél­kül — nyereségeik fokozása ér­dekében' . A szakszervezeti szö­vetség elnökét e megállapítások nem gátolták abban, hogy a vál­lalkozóknak megígérje, a bérkö vetelésl tárgyalásokon igen tar­tózkodóan járnak majd el a szakszervezetek. Ami a Kreisky-kormány kül­politikáját illeti, a külügymi­niszter ugyan nemrégen pozití­van nyilatkozott az európai biz­tonsági értekezlet összehívásá­ról. Ez a nyilatkozat azonban „semmibe sem kerül" a kor­mánynak. Időközben megkötöt­ték a szovjet—nyugatnémet szerződést, amely Ausztria biz­tonsága szempontjából kétség­telenül rendkívül fontos. Az osztrák kormány azonban mind­eddig. ínég egy egyetértő nyilat­kozatot sem tett. Kreisky ugyan az SPÖ egyik vezetőségi ülésén — amint a kiadott nyilatkozat hangoztatja — körvonalazta „a szovjet—nyugatnémet közeledés jelentőségét", de hogy Kreisky tulajdonképpen mit mondott ezen az ülésen, arról hallgat­nak a közvélemény előtt. A kor mány külpolitikájára jellemző az a határozata, hogy figyelmen kívül hagyja Walter Ulbricht­nak, az NDK Államtanácsa el­nökének felhívását a normális kapcsolatok felvételére a Né­met Demokratikus Köztársaság gal. A kormánynak ez a politi­kája ténylegesen a nyugatnémet reakciós ellenzék, a CDU—CSU Irányvonalának támogatását je­lenti. Kreisky továbbra ls támogatja a nagynéniét nacionalista Sza­badságpártot (FPÖ); ez abból is látható, hogy a kormány mindeddig nem hajlandó betil­tani a hírhedt nyugatnémet új náci lap a „Deutsche National zeitung" terjesztését. Ezzel összefüggésben jelké­pes az a támadás, amelyet fia­tal újnáci banda követett el a stájerországi Mürzzuchslagban levő nemzetközi tanonctábor el­len. A támadókat Burger, a hír­hedt dél-tiroli terrorista, az NDP elnöke (az NDP a nyugatnémet NPD fiókja) vezette. A fasisz ták támadásukat azzal „indo­kolták", hogy „provokációként" értelmezték a táborban felvont vörös lobogót. Súlyosan nyom a latban a csendőrség viselke­dése, amely Burgert és a többi banditát szabadlábon hagyta. Ebből is látható, milyen veszély fenyegeti a demokráciát Auszt­riában, és mennyire igazuk van azoknak a rétegeknek, amelyek az újnáci NDP betiltását követe­lik: néhány sorban AZ A SZOVJET katonai dele­gáció, amely Grecsko marsall, honvédelmi miniszter vezetésé­vel szeptember 9-e óta tartózko­dott a Mongol Népköztársaság kormányának meghívására Mon­góliában, szeptember 11-én ha­zautazott Ulánbtorból. Dr. RÓBERT KALIVODA, az EXPO—1970 csehszlovák pavi­lonjának orvosa az Uherský Brod-i J. A. Komenský Múzeum megbízásából Ján Ámos Komen­ský arany emlékérmet adomá­nyozott tegnap az Osaka mel­letti Nara japán történelmi vá­ros Tenri Egyetemének. AZ INDIAI KORMÁNY — mint ismeretes — a közelmúltban elnöki rendelettel megfosztotta az ország 278 maharadzsáját előjogaitól. A közel 300 maha­radzsa közül egyelőre csak öt csatlakozott a tiltakozó kam­pányhoz, amelynek keretében India legfelsőbb bíróságához fordultak korábbi státuszuk visszaállítása érdekében. AZ O CRUZEIRO című brazil hetilap közli, hogy Martin Bor­mann, Hitler jobb keze a fel­tételezések szerint az uruguayi határhoz közel fekvő egyik köz­ségben él. A hetilap idézi, a „nácivadász" Simon Wiesent­halt, aki Bormann pontos tar­tózkodási helyéül egy Iribure nevű német kolóniát nevez meg, amely európaiak számára kellemes éghajlati övben fekvő 800 lakosú falu. WALTER ULBRICHT, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, az NDK Államtanácsának elnöke fogadta P. A. Kurocskin szovjet hadseregtábornokot, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői főparancsnokságának az NDK nemzeti néphadserege mel­lé beosztott képviselőjét, aki végleg távozik az NDK-ból. AZ AMERIKAI hadügyminisz­térium bejelentette, hogy szep­tember 21-én az Egyesült Ál­lamok „katonai és tudományos feladattal" óriás rakétát bocsát fel a Csendes-óceánban fevö Johnston-szigetről. A TUPAMAROS uruguayi ge­rillaszervezet 9 tagja elfoglalta az amerikai Esso-olajtársaság egy kisebb montevideói telepét. A gerillák a társaságnál rend­szeresített zöld overaiba öltöz­ve hatoltak be a telepre, mnjd zsákmányukkal, 5000 dollárral elmenekültek. AZ ÉSZAK-lRORSZÁGI Belfast központjában péntekre virradó éjjel bomba robbant, amely sú­lyos anyagi károkat okozott. Személyi sérülésekről nem ér­kezett jelentés. A rendőrség statisztikája szerint idén e-z volt a századik bombarobbantás Észak-Írországban. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK Or­szágos Levéltárának Igazgatósá­ga közzétette azokat az eddig titkosan kezelt dokumentumo­kat, amelyek a második világ­háború idején eltűnt amerikai katonák sorsára derítenek fényt Az egyik okmányból ki­derül, hogy az 1945. augusztus 6-án Hirosimára ledobott atom­bomba áldozatai között húsz amerikai hadifogoly is volt. KENDZI FDKUNAGO, a japán alsóház képviselőjének vezeté­sével japán parlamenti küldött­ség érkezett hivatalos látogatás­ra Moszkvába. A küldöttség a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa vendége. A FRANCIA Kommunista Párt Politikai Bizottsága csütörtöki ülésén elhatározta, hogy októ­ber 13—15-re összehívja az FKP KB plenáris ülését. Az ülésen megtárgyalják Georges Mar­chais jelentését a politikai helyzetről és a párt feladatai­ról, valamint Madelein Vincent jelentését a pártnak a nők kö­zött végzett munkájáról. VARSÓBAN sajtóközleményt adtak ki, amely az NSZK kor­mánya szóvivőjének bejelentése alapján közli: a nyugatnémet kormány azzal a kéréssel for­dult a lengyel kormányhoz, hogy az NSZK és Lengyelország politikai megbeszéléseinek idő­pontját halasszák későbbre.

Next

/
Thumbnails
Contents