Új Szó, 1970. augusztus (23. évfolyam, 181-206. szám)

1970-08-09 / 32. szám, Vasárnapi Új Szó

TÓTH PÁL GYULA FELVÉTELE BARACKSZÜRET N

EM SZERETNÉM Ádámnál és Évánál kezdeni, de úgy vélem, nem árt, ha egy röpke pillantást vetünk a múltba. Már az is valami, hogy a Szlovákiai Gyümölcstermelők és Kertészek Szövetsége az idén emlékezett meg fennállásának félévszázados évfordulójáról. Ami pedig a gyümölcstermesztést illeti, az Szlovákia területén már sokkal régebbi keletű. Többek között erről tanúskodnak egyes helységnevek is, mint például Szőlőske, Almás, Körtvélyes. E falvak határában, illetve környékén ma is jelentős a gyümölcskertészet. A szlovákiai gyümölcskertészet fejlődésében jelentős szerepet játszottak a háború utáni évek. Szinte mindenki gyümölcstermesztéssel akart foglalkozni. Az igazsághoz tartozik viszont az is, hogy később, a szövetkezetesítés éveiben, nagy arányú visszaesés jelentkezett. A földművesek válaszút előtt álltak. Újabb gyümölcsösök telepítésére nem is gondoltak, sőt a meglevőket Is elhanyagolták. A megalakuló szövetkezetekben pedig még a kisebb gond is nagyobb volt a gyümölcstermesztésnél. Legfontosabb volt a szántóföldi gazdálkodás és az állattenyésztés stabilizálása. A mezőgazdasági termelés struktúráját szabályozó, illetve meghatározó állami tervek is előtérbe helyezték a kenyér, a hús, és az ipari növények termelését, illetve termesztését. Egyesek azt bizonyítják, hogy ez hiba volt. Mai szemmel nézve kétségtelenül az volt. Az említett esztendőkben azonban más volt a helyzet, a legalapvetőbb élelmiszerek megteremtése volt a legégetőbb feladat. A kötelező állami terven kívül a felvásárlási árakat is a követelményeknek megfelelően szabták meg. Szövetkezeteink azóta megerősödtek, az alapvető élelmiszerek megteremtésében már olyan magas színvonalat értek el, hogy egyébre is futja erejükből. A fogyasztók részéről a gyümölcs Iránti kereslet is egyre sürgetőbben jelentkezett. A szövetkezetek vezetői látva az új helyzetet, arra a meggyőződésre jutottak, hogy - habár a gyümölcskertészet kezdetben tetemes befektetést igényel - érdemes próbálkozniuk vele. Jól jött az is, hogy a nagyobb telepítések esetében az állam is jelentős segítséget nyújtott. Ma már számtalan szövetkezetnek van gyümölcskertészete. Bebizonyosodott, hogy érdemes vele foglalkozni, mert bizonyos területek sokkal több hasznot hoznak így, mintha szántónak használnák. Vass Ferenc, az aranykalászi Béke elnöke például határozottan állítja: jövedelmünk jelentős forrása éppen a nagy kiterjedésű gyümölcs. Nyárasdon, ahol a képeink készültek és megörökítik a barackszüret egyes mozzanatát, ugyancsak jó jövedelmi forrásnak tekintik a gyümölcstermesztést. Ma már nemcsak az almájuk, hanem a földieperjük és a barackuk is országos hírű. Csak két példát említettem, azonban számtalan szövetkezetet felsorolhatnék, ahol a gyümölcstermesztés ma már a mezőgazdasági termelés egyik jelentős ágazata. S7Í.RKA ISTVÁN MAI SZÁMUNKBAN: Lenin a kispolgári ideológia elleni harcról — II. — 3. oldal • A barátság élő hagyományai—4. oldal • Halotti tor — cseh módra — 6. oldal • Tájak, emberek, problémák — 7. oldal • A szovjet neveléselmélet időszerű problémái — 9. oldal