Új Szó, 1970. augusztus (23. évfolyam, 181-206. szám)

1970-08-30 / 35. szám, Vasárnapi Új Szó

< A kaucsuklabd Európa egyik legjobb játékvezetője a nyugatnémet Tschen •cher, a VB ayitányát jelentő szovjet—mexikói mérkőzésen « két csapatkapitánnyal és a partjelzőkkel . . . EISIE A LABDARÚGÁSBAN Sir Stanley Rous, a FIFA elnöke magas kora ellenére nagyon aktív egyéniség. Állandóan keresi a labdarúgás új útjait, s az újítások szorgalmazásával ráhazud tol hagyományszerető angol voltára. Rous fiatalabb korábffti maga is neves játékvezető volt, s így saját tapasztalataiból meríthet, amikor a labdarúgás korrektebbé tételét a bírák ténykedése segítségével is szolgálni kívánja. Egyik legutóbbi értekezésében megemlíti a fuexikói VB bíráskodási rendfczerét. Arra a megállapítás ra jut, hogy a partjelzők ottani működése sok kívánnivalót hagyott maga után. Az történt ugyanis, hogv a földkerekség legjobbnak vélt játékvezetőire bízták a találkozók irányítását, de az ő soraik ból kerültek ki a partjelzők is. Rous szerint ez neln volt jó megoldás. A nagy hírnévre szert tett játékvezetők akarva-akaratlanul a partvonal mentén is megmaradtak bíráknak és nem elsősorban partjelzők voltak. Az egyik fajtájuk túlzottan aktív volt a vonal mentén is és mindenáron befolyásolni kívánta a síppal futkározó kollé gája —. ezúttal fölérendeltje — tevékenységét, míg a másik — mintegy fásultan — szinte nézőszerepre kárhoztatva a partvonalról szemlélte a pálya fejleményeit. Nyilvánvaló, hogy egyik hozzáállás sem helyes Rous nem marad a tényállás megállapítása bázisán, hanem megadja a megoldás mikéntjét is. Szerinte a világbajnokságokon speciá tis — vagyis ebben a szerepkörben jártas — partjelzőket kell szerepeltetni, s ezeket elsősorban a fia tal, tehetséges és igyekvő fajtából kell kiválogatni A magunk részéről nagyon is életrevalónak tartjuk a szakember megállapításait. Nézetünk szerint a megvalósításnak nincs és nem le het akadálya . . . A labdarúgó VB jelenleg érvényben levő lebonyolítási rendszere, s természetesen az öt megelőző selejtező-sorozat is, gyakori és nagy bírálat tárgya volt. A FIFA ezen a téren is — főleg elnöke, Rous jóvoltából — nagy aktivitást fejt ki. Tagállamai szövetségeinek hivatalos levelet küldött, amelyben felkéri őket, hogy szeptember l-ig nyilatkozzanak az 1974-es VB lebonyolítási rendszere felől A levélben több változat szerepel, s ezek közül kellene minden megkérdezettnek a szerinte legigazságosabbat kiválasztania A lehetőségek a következők a) A jelenlegi lebonyolítás meg tartása. b| Ugyancsak meghagyni a Zö részvevőt, de a csoportmérkőzések után, akárcsak az 1972-es olim piai tornán is — a továbbjutó nyolc csapatot két négyes csoportba sorolni, ahol isméi mindenki mindenkivel játszik, s a csoportok első helyezettjei majd az 1.—2., a második helyezettek a 3.—4., a har madik helyezettek az 5.—6., a negyedikek pedig a 7.-8. helvezé sért küzdenének ej Huszonnégy, esetleg harminc két részvevő válogatott. A csoportokon belül mindenki mindenkivei, de a továbbjutás megállapítása után már kupa, vagyis kieséses alapon játsszon d) Húsz részvevő csapatot, aute lyek közül egy selejtező-sorozat állapítaná meg a végleges 16 együttest. e| A kontinentális bajnokságok, ,Európa-bajnokság, az Afrikai Kupa, esetleges dél-amerikai bajnokság lenne mérvadó, a világbajnotoi részvétel odaítélésénél. Az UEFA végrehajtó bizottsága tanulmányozza a beérkezett terveket és 37. 1974-es VB végleges lebonyolításának mikéntjét valószínűleg 1971 januárjáig hozza nyilvánosságra. \„.

: "• " v . • a ~ -; • | Itt-ott mar kiszivárgott, néhány — bár nem hivatalos — vélemény. Azt szinte általánosan tapasztalhattuk, hogy . sok híve van a 16 válogatóttat magában foglaló világbajnoki mezőnynek. A legutóbbi VB tapasztalatain okulva azon ban mindenki ellenzi a kiesési rendszeri- Tehát amellett törnek lándzsát, hogy legyenek csoportmérkőzések mindvégig. Mint említettük, ezt kívánja meg valósítani a müncheni olimpia labdarúgótornája is. Persze különös gonddal kell majd elkészíteni a csoportokból tovább jutó nyolc válogatott két csoportba való sorsolását. Ennek a sorsolásnak feltétlenül

1 irányítottnak kell lennie. Az ilyen megoldás nem tenné szükségessé a döntetlenül végződő találkozók meghosszabbítását. Míg a jelenlegi rendszerű lebonyolítás csupán 32 találkozót igényelt, addig az új, az előbb említett sorozat összesen 38 mérkőzés megrendezését tenné szükségessé Szerény véleményünk szerint minden rendező állam — nem is beszélve a szerencsés, s az arra érdemes VB-részvevőkről — szíve sen vállalná ezt a többletet, hiszen a jó labdarúgásból mindig és minden szinten lehet egy kicsit több ZALA IÓZSEP Meteg nyan est a ttaiaton pártján, A nap lemenoaen is még gazdagon ontja sugarait. Színhely a budapesti Spartacus földvári vitorlástelepe. A kosár.abdapályán lelkes fiatalok kergetik a labdát: kisKapuznak. A rendkívül heves csata az asztaliteniszezők és a vitorlázók között folyik. Mindkét „csapat' legjobbjait szerepelteti, s természetesen senki sem akar vesztesként távozni a mérkőzés színhelyéről Csak úgy ömlik róluk a veríték, de majd a Balaton hűs hullámai felfrissülést nyújtanak. |ónyer István, az idei bajnok, a magyar asztaliteniszsport uagy reménysége sem hiányzik a csapatból. Kissé liheg még, amikor beszédbe elegyedek vele. — Szeret focizni? — Nagyon, egész nap játszanék! Igaz, itt van is rá lehetősége, mert a fehér kaucsuklabda még csak szóba sem kerül. A Spartacus BüK győztes csapata ugyanis e szép sikerért agy hetes balatoni nyaralást kapott — Sidó Ferenc edző, világbajnok vezetésével. — Ha ennyire szereti a labdarúgást — fordulok ismét jónyerhez —, akkor miért lett asztaliteniszező? — Hát az úgy történt — emlékezik a jól megtermett sportember —, hogy én nagyon kedveltem a labdajátékokat. Nyurga fiú voltam, s az iskolában befogtak kosarazni. Szívesen csináltam, amikor azonban 14 éves koromban megsérült a térdem, édesanyám nem engedett tovább kosárlabdázni. — Közben serényen ütögettem a fehér labdát. Annál is inkább, mert éreztem, hogy „megy" a játék. Még abban az évben egy iskolák közötti versenyen aktív játékosok között a második helyen végeztem. S amint ez már lenni szokott, a miskolci szakemberek felfigyeltek a kaucsuklabdával ügyesen bánó diákra. S ahogy mondani szokták: sorsa végleg megpecsételődött. Nem bánta meg? — Nem! Meghívtak a DVTK-ba, ahol NB 11.-es játékosokkal edzhettem. Természetesen, igyekeztem elérni ''ellenfeleim tudását, s így történt, hogy néhány hónap elteltével klubtársaimat csaknem kivétel nélkül legyőztem Közbéíl Sidó és Gyetvaj tehetségkutató körúti* során Miskolcon is járt, és a két kiváló szakember azonnal felfedezte a fiatal tehetséget. — Elvittek Tatára edzőtáborozásra, és olyan jól ment a játék, hogy 1966-ban bekerültem az országos ifjúsági válogatottba. Sajnos, a prágai ifi Európabajnokságról lemaradtam, de még ebben az évben a felnőtt válogatott tagjaként lengyelországi portyán vehettem részt. Bürzseivel megnyertük a DK-rendszerb'en lebonyolított tornát, Beleznayvai pedig a férfi párosban a második helyen végeztünk. jöttek a győzelmek és a jó eredmények. 1967-ben a stockholmi világbajnokságon még csak két fordulót sikerült lejátszania. A dániai ifjúsági EB-n egyéniben a 3. helyen végzett, és tagja volt az ezüstérmet szerzett csapatnak is. 1968-ban Lyonban Beleznayvai, Moszkvában pedig Klampárral közösen nyert bronzérmet. — Hogyan telnek a napjai, mennyi időt tölt edzéssel? — Hetente hatszor tartunk edzést, mindennap két alkalommal, délelőtt és délután egyaránt három-három órát. Nagyon kell hajtani, ha lépést akarunk tartani Európa legjobbjaival. Bérezik keze alatt sokat fejlődtem. Szigorú edző, nem lehet nála lazsálni. Az idén például a válogatott tatai edzőtáborozásán naponta négyszer tartottunk edzést. Az idén januárban került a Bp. Spartacushoz. Ott nem kisebb egyéniség, mint Sidó Ferenc — aki ugyancsak a szigorú edzők közé tartozik — irányítja a játékosok felkészülését. így érthető, hogy az idén a jónyer, Timár, Pignitzky összetételű együttes nyerte a BEK-et. — Most már kétségtelenül felzárkózott az európai élvonalhoz. Győzelmei is erről tanúskodnak. — Európában Korpán és Veckon kívül talán mindenkit megvertem, köztük a svedek, angolok, csehszlovákok, románok, szovjetek legjobbjait. Európában a jugoszlávokat tartom nagyon jóknak. Surbek, Sztipancsics, Karakasevics, Korpa, Vecko mind kivételes képességű játékos. jónyer már most a legjobbak közé tartozik, de még nem érte el a csúcsot. Mi az erőssége és mta kell még javítania? — A pörgetés az erős oldalam, a kontrát azonban még sokat kell gyakorolnom. Szeretnék javítani a tenyeres, befejező ütéseimen és az asztalközeli kont rámon, mindkét oldalról. Az edzéseken következetes munkát végzünk, és így megvan a remény arra, hogy a jövőben még fejlődni fogok. — Mik a tervei? — Csak egy van. A jövő évi Európa-bajnokságon az eddiginél jobban szerepelni. lóuyer ' István 1950-ben született, most tehát 20 éves Végtelenül szerény, halk szavú, példás sport ember. Edzői nagyon elégedettek szolgalmával, s így továbbfejlődése biztosítottnak látszik, annál is inkább, mert ezt ő maga is nagyon akarja. KOLLÁR 1ÓZ5EF Kiaü,a Szlo.akio Kommunista Port|o Koipont, Bizottsága. Szerkeszti a siarkesrto Dizottsag. Főszerkesztő. Lőrinci Gyula. Föszerkesztóheiyettesek. tfr üal» Ivan es Szűcs Belo. Szerkesttoseg: Bratislava Gorkij utca 10. lelelon: S37-16 512-23, 335-»8. Főszerkesztő: 532.20 tilkáuás: 550-18. sportrovat: 505-29. gazdásági ügyek 504-39, távíró: 09308 lournal Kiadóhivatal, Bratislava. Volgogradská 8 Nyom|o o Provdo Nvomdo.állatal brolislavai üzeme Brotisiovo. Sturovo «. Hirdetoiroda: Bratislavo lesenského 12. Telefon: 551-83. Előfizetési dij havonta 14,70 korona, a Vasárnapi Oj Szó negyedévre 13 korona ferieszti a Poito Hirlapszolgálat. Elölizetésekel elfogad minden postahivatal és ooslo kézbesítő Külföldi megrendelések- PNS — Ústredná evoeditrio tloče Bratislava. Gottwaldovo námestie (8/VII.