Új Szó, 1970. augusztus (23. évfolyam, 181-206. szám)

1970-08-30 / 35. szám, Vasárnapi Új Szó

gitestek az ősember képzeletébe A csillagászathoz kapcsolódó legrégibb és legközismertebb babona a asztrológia. Gyökerei évezredek távlatába, az ősi Babilóniába nyúlnak vissza. De világszerte ma is számosan művelik. Az évezredek előtti korokban az ember ki volt szolgáltatva a természetnek, nagyon keveset is tudott a természetről. A tengerek morajlásában, a vihar erejében, a villámlásban nem a ma már jól ismert természeti erőket, hanem istenek és természetfölötti hatalmak, démonok személyes jelenlétét látta. Az ősidők embere a mágia és a varázslat útján megkísérelte uralni a környező világot. Képzelete szerint ő rajta is így uralkodtak a démonok, a szellemek. E felfogás elterjedt voltáról számos barlangfestmény tanúskodik. Az őskor embere számára különös értelmet nyertek a természeti környezet tárgyai is. Egy érdekes alakú, ráadásul esetleg niég számára rnegközelíthetetlennek bizonyuló szikla nemcsak megszemélyesíthetett egy démont, hanem maga volt a dé nion. Nem csodálható hát, hogy őseink képzeletében a csillagok is élőlényekként személyesültek meg. A megszemélyesített égi testek világában a Nap tűnt a legfontosabbnak. Melege életadó, létfenntartó, de perzselő hősége halált okoz. így ruházták fel az élet és halál urának tulajdonságaival. -\z égbolt másik vándora, a Hold jellegzetes alakváltozásai val ugyancsak magára vonta az ősember figyelmét. Fogyása és telése jelképpé vált: születés és halál, örökkévaló megújulás és elmúlás szimbóluma lett. A Hold és a termékenység összekapcsolása az ókor szinte valamennyi kultúrájában fellelhető. Napjainkban is felmerülnek olyan elképzelések, hogy a Hold valamilyen módon kapcsolatban lehet a termékenységgel. (Például dr. E. Jonáš elmélete a természetes születésszabályozásról.) E kérdéseket maradéktalanul még nem tisztázták, bizonyos azonban, hogy e folyamatok nem a Hold valamiféle misztikus befolyásán alapszanak. Az ókorban az égbolt legfényesebb csillagai is megszemélyesedtek az em ber képzeletében. Az egyes csillagképek elnevezése is erről tanúskodik: KOS, SZŰZ, BAK. Az elnevezések változtak. kandúr, kutya, kalász, oroszlán, kígyó, kecskehal, majom, bika ... A korai idők naiv világszemlélete szükségszerűen csillagvallás, csilagképeket tisztelő hit kialakulásához vezetett. Talán egyetlen természettudományos ágazathoz sem fűződik annyi tévtan és babona, mint a csillagászathoz. Sajnos, a világűrkutatások korszakában is akadnak tévelygők szép számmal nálunk és más fejlett országokban is. Ezért is felette időszerű a budapesti Kossuth Könyvkiadó idei kiadványa: VILÁGEGYETEM ÉS TUDOMÁNY. A könyv három szerző: BITÓ JÁNOS, SINKA JÓZSEF és SZABÓ GÁBOR (fizikus, űrhajózási szakértő és filozófus) műve. A könyv egyik fejezete éppen a csillagászattal kapcsolatos tévtanokkal foglalkozik. Mi tagadás az asztrológia az elmúlt hónapok, évek folyamán nálunk is dívott (emlékezzünk csak a nemrég felszámolt nyitrai ASTRA csoportra!), ezért hasznosnak véljük a könyv idevonatkozó fejezetének kivonatos ismertetését. A jövőbe látás vágya A CSILLAGASZATBA Hitlernek, a hírhedt diktátornak tetteit és elhatározásait is erőteljesen be folyásolták asztrológusainak jövendőié sei, A szovjet csapatok már átkeltek az Oderán, amikor csillagjósai gyors fordulatot, a világ menetét megváltoztató események bekövetkezését jósolták. A megjósolt események valóban be is kö vetkeztek, csak nem a Harmadik Birodalom győzelmét, hanem teljes össze omlását hozva. Egy nyugatnémet asztrológus alig másfél évtizede a következő jóslattal lepte meg a világot: Az 1953. ianuár 29-én bekövetkező holdfogyatkozás — mint ez meglehetős bizonysággal állítható — egy igen figyelemre méltó esemény szimbóluma lesz. Ebben az évben (1953. március 5-én) alig egy hónappal a nevezetes holdfogyatkozás után halt meg Sztálin. Az asztrológus ünnepeltette magát jóslata csodálatos beteljesedéséért. Arról közben megfeledkezett, hogy jóslata telje sen általános volt és bármilyen ese ményre lehetett volna vonatkoztatni. Dehát utólagos magyarázat hasonló esetekben mindig akad .., Természetesen nem minden jóslatot kísér látszólagos siker. A letagadhatat lan kudarcok alkotják a túlnyomó több séget. így például 1962 februárjában volt a nagy Vízöntő-konjunkció. Az asztrológusok valamennyi klasszikusnak számító csillagzata: a Merkúr, a Venus, a jupiter, a Saturnus, továbbá a Nap és a Hold is a Vízöntő jegyében álltak. Emellett február 4-ről 5-re virradó éjszaka tőlünk nyugatra teljes napfogyatkozás volt megfigyelhető. Az asztrológusok ezt a napot jelölték meg egy nagy világkatasztrófa határnapjaként. A jóslatok változatos özönét zúdi tották a közönségre (a Föld teljes pusz tulása, vízözön, vulkanikus katasztrófák, földrengések stb.). Mondani sem kell, hogy a hátbor zongató jóslatok ellenére se történt semmi. A csillgajósok ugyan nem nagyon dicsekedtek el kudarcukkal, dehát a felizgatott közönség hamar elfelejti a rosszat. Meg hát utólag — legalábbis a hiszékenyek számára — mindig akad valamiféle, ugyancsak misztikus magyarázat. Babilónia papjai hajdan rendkívüli gondossággal figyelték az égbolt eseményeit. Vallották, hogy ezek a jelenségek befolyással vannak a földi életre. Az eseményeket gondosan feljegyezték agyagtábláikon, s aztán később hasonló égi jelenségek bekövetkezésekor jóslásra, jővendőmondásra használták fel azokat Egy ilyen jóslat szövege: Ha az összes bolygók a Rák jegyében jönnek össze, világégés következik be, és ha ez a Bak jegyében következik be, akkor vízözön jön. Az ilyen jóslatok felülvizsgálatára természetesen nem volt meg a gyakorlati lehetőség, hiszen a jóslatok alapjául szolgáló égi események 500—600 évenként vagy még ennél is ritkábban ismétlődtek csak meg. E jóslatok min denképp kétes értékűek, hiszen azok, akik meghirdetik, egy égi esemény és valamely földi történés egyszeri alka lommal bekövetkezett véletlen egybeesését kívánják törvényerőre emelni. Az asztrológusok az asztrológia kiala kulása korában az uralkodók szolgála tában álltak, és róluk szóló jövendőié seket készítettek, illetve igyekeztek jő vendőmondással segíteni őket. A közön séges halandók jövőjével foglalkozó jóslássá csak a későbbi történelmi ko rok folyamán vált, párhuzamosan az emberi társadalom berendezkedésének, felépítésének változásaival. Megdöbben tő, hogy ez a babona évezredeken át életben maradva hogyan virágzik a XX. század művelt Nyugat-Európájában és általában a nyugati világban. ;HOROSKOP I für die Woche EE : vom 9. bis 15. August = Gewinn-Ctiancen §E ; für Lofto- unti Totospieler = : Itiwe-Geborene loiiten ihren Tipp- ==

z • sdieln Mittwoch, 19,45 Uhr. und : : Wassermann-Geborene Freitag, • 3.37 llhr, auszufliüen beginnen. —— Wassennann 21.1.-19.2. Setzen Sie alle Kräfte ein, weni j ; Sie merken, daB Erfolgstenden zen sich zeigen. Dann kann Ihner* : viel gelingen. Berufliche Bezie- j hungen sollten vertieft werden. j 10. bis 19. 2. Geborene sollteri • sich ihrer engeren Umwelt gut : anpassen, um Styeit zu vermeiden. ] Fischa 20. 2. — 20. 3. Erwarten Sie von dieser Woche • ; nieht zuviel, wenn 20. bis 28.2.: • geboren. Wer jedoch zwischen \ ; 1. bis 10.3. geboren ist, kann,: : auBer 13. August, viel erreichen, : : wenn aktiv vorgegangen wird. : • 11. bis 20.3. Geborene: Sehr gute • ; Woche für Reisen; oft Freude. ; : Widder : 21.3.-20. 4. Passen Sie sicli in dieser Woche • ar Umwelt stets gut an, dann ; —1"'" AuaemunderA jövőbe látás vágya szinte emberi sajátság. Ám nagy a különbség a primitív jóslások és a tudományosan megalapozott előrelátás között. Például az 1962-es februári égi gyülekezetnek Indiában — ahol az asztrológia nagy népszerűségnek örvend — komoly következményei is lehettek volna. Ha az említett időszakban csak egyetlen nagyobb arányú katasztrófa bekövetkezik bárhol a világon, Nehrunak bizonyára le kellett volna mondania. Ö egyike volt ugyanis azon keveseknek, aki nyíltan fellépett az asztrológia ellen abban az Indiában, ahol az említett időszakban csupán a famuna folyó partján két hétig 15 szent tüzet ípláltak tiszta vajjal és rizzsel. A :ent tüzek táplálására csupán a főváisban működő iparvállalatok másfél milliónyi koronának megfelelő összeget gyűjtöttek össze! Az asztrológia azonban nem csupán az elmaradottabb népek körében dívik. A fejlett Nyugat-Németországban az allansbachi Demoszkópiai Intézet megállapítása szerint a felnőtt lakosság 30 százaléka hisz az asztrológiában, további 20 százaléka pedig nem utasítja el azt. Ugyancsak az NSZK-ban egyes, csak asztrológiával foglalkozó hetilapok kerek 100 000-es példányszámot értek el. Mindez történik a XX. század második felében! Az asztrológusok az égitestek állásából kiindulva próbálnak jövendőt mondani az egyénre és a társadalomra egyaránt. E törekvés primitív voltát mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy olyan jelenségeket akarnak egymással okozati kapcsolatba hozni, amelyek az anyagi világ objektív törvényei szerint semmilyen összefüggésben nincsenek egymással. Az égitestek világában az anyag mozgásának speciális törvényei érvényesek. Meddő próbálkozás lenne megkí sérelni e törvényeket egyénekre, az emberi társadalom kisebb-nagyobb csoportjaira vagy annak egészére alkalmazni. Az anyagi világnak más törvényei érvényesülnek az „égen", és más törvényei hatnak az emberi társadalomban. A társadalmi törvényekhez való alkalmazkodás vagy az azokkal történő szembeszegülés, az egyén képességei ós a környezete nyújtotta segítség vagy hátráltatás azok a tényezők, amelyek megszabják, illetve befolyásolják az egyén sorsát a társadalomban. E törvények megint csak semmiféle kapcsolatban sincsenek az égitestek mozgásával vagy azok fejlődésével. Ebből következik, hogy az égitestek helyzete nem lehet olyan tényező, amely emberi sorsokat vagy társadalmak történetét befolyásolhatná. Az egyes égitestek kölcsönhatásai fizikai természetűek, míg az ember biológiai lény lévén reá mint változó, fejlődő szervezetre a biológia mozgástörvényei érvényesek. Befejezésül leszögezhetjük: az általános kulturáltság mércéjének tekinthető, hogy egy-egy országban milyen mértékig terjedtek el a különféle tévtanok és jóslások. Természetesen a jövőbe látás primitív formáinak jogos elítélése nem jelentheti egyúttal azt is, hogy a tudományos előrelátást is jogunk lenne elítélni. A tudomány jövőt fürkésző törekvései, és az ennek nyomán születő következtetések a már megismert és kipróbált törvényszerűségek további elvonatkoztatásán és általánosításán alapszanak. Az így születő tudományos előrelátások egy része a későbbi korok folyamán módosul. Ezekkel a változásokkal a tudomány művelői tisztában is vannak, és nem szégyellik ezt beavatni. Nem vindikálják maguknak a tudománytalan tévtanok hirdetőire olyan jellemző csalhatatlanságot. A nyugatnémet Weli vasárnapi mellékletében csakúgy, mint a legtöbb nagy példányszámú képes magazin, hetenként rendszeresen közöl hurosz kúpot.