Új Szó, 1970. augusztus (23. évfolyam, 181-206. szám)

1970-08-30 / 35. szám, Vasárnapi Új Szó

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Én a néphez s a halott hősök hagyatékához hű vagyok, költő, ki húz nehéz időkhöz, a vers nyelvén megszólalok, hogy fölcsendüljön a mementó halkan s mégis fájdalmasan. Versemben az ő szavuk is szól, átnyújtom néktek a szavam. Mindenért, ami szép a létben, tolmácsolom a kisdedek kérését a vers ütemében, hogy megnyíljanak a szívek, minden igazi ember szíve s a tiszta lelkek húrjai, múljon a tunya közöny s íme, zengjen a szó, az emberi! Úgy száll most hozzátok az ének, amint a gyermek kezei nyúlnak újra s újra felétek, és mindig higgyetek neki mint ahogy a gyermeknek hisztek, szemei kristályainak, a megmozduló tömegeknek, megyek velük, a sor halad. S szálljon a vágy, az élet íze hulljon ajkunkról gazdagon. Szavainkat köszöntse béke, e legdrágább szó szabadon! Béke! a busás nyereségek, a részvények ágyúira, béke, az atom félelmére, erőszak pisztolyaira! A kicsepelt szalmakazalra, béke, versem rímeire, a gyermekre, ki anyját hallja s fölfigyel intelmeire. Én a néphez s a halott hősök hagyatékához hű vagyok. Költő, ki húz nehéz időkhöz, a vers nyelvén megszólalok. Mindig az ő szavukat mondom, ím, halljátok intelmüket! Fejemet a vállukra hajtom, társuk vagyok, közülük egy. ANDREJ PLÁVKA VERSE Fordította: Demény Ottó LÖRINCZ GYULA RAJZA mmmm