Új Szó, 1970. augusztus (23. évfolyam, 181-206. szám)

1970-08-28 / 204. szám, péntek

Csehszlovák felszólalás az UNESCO értekezleten Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, aki részt vesz a Kazah SZSZK és a Kazah KP fennállása 50. év­fordulójának ünnepségein, megtekintette a Kazah Köztársaság Velence — Az UNESCO-tagál­lamok művelődésügyi miniszte­reinek konferenciáján, amely augusztus 25-én kezdődött meg Velencében, tegnap a csehszlo­vák küldöttség nevében dr. Mi­loslav Brúzek, a Cseh Szocia­lista Köztársaság művelődés­ügyi minisztere és Miroslav Vá­lek, a Szlovák Szocialista Köz­társaság művelődésügyi minisz­tere szólalt fel. Dr. Miloslav Brüzek beszéde bevezető részében hangsúlyozta, hogy a kultúrának még soha sem volt oly nagy jelentősége a népek és az egész emberiség fejlődése szempontjából, mint a XX. század második felében. Ugyanakkor azonban még soha sem volt oly nagy a veszély, mint ma, hogy a kulturális fej­lődés eredményeit, az emberi szellem gyümölcseit a pusztító erők teljesen megsemmisítik. Brúžek miniszter beszéde to­vábbi részében Csehszlovákia kulturális fejlődését ecsetelte. Miroslav Válek főként arra mutatott rá, hogy Csehszlová­kia azok közé az európai or­szágok közé tartozik, amelynek területén számos nemzeti és nemzetközi jelentőségű kulturá­lis műemlék maradt fenn. A nemzetközi kulturális együttműködéssel kapcsolatban a miniszter kijelentette, hogy Csehszlovákiának érdeke együtt­működni mindazon országokkal, amelyek meg akarják teremteni a kultúra olyan fejlődésének feltételeit, amely lehetővé teszi a modern ember egyéniségének sokoldalú kibontakozását. népgazdasági kiállítását. (TA.SZSZ felvétele). Kazahsztán ünnepel KGST EGYÜTTMŰKÖDÉS GEOLÓGIAI TÉREN Moszkva — Zászlókkal, virá­gokkal, plakátokkal és lámpa­füzérekkel feldíszítve várta szer­dán Alma-Ata, a Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság főváro­sa a köztársaság kikiáltásának, a kommunista párt megalakulá­sának 50. évfordulóját, s az eb­ből az alkalomból odaérkezett vendégeket. A jubileumi ünnepségekre Ka­zahsztán fővárosába utazott Leo­nyid Brezsnyev, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitkára és M. A. Jasznov, az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Tanácsá­nak elnöke. A szovjet fegyveres erők Al­ma Atába érkezett küldöttségét Grecsko marsall, honvédelmi miniszter vezeti. Az évforduló előestéjén az összes szovjet la­pok hírül adták, hogy a Ka­zah Köztársaság ipara nyolc ha­vi termelőirányzatát augusztus 25-re teljesítette. Alma Atában tegnap tartották a hivatalos ünnepségeket, ame­lyek keretében az SZKP és a testvéri köztársaságok köszön­tötték a jubiláló Kazahsztánt. A CSKP veteránjai Moszkvában 1970. Moszkva — A mosti járás ré­gi kommunistáinak 30 tagú cso­portját, amely szerdán érkezett a Szovjetunióba, tegnap a moszkvai Barátság Házában a Szovjet—Csehszlovák Baráti Társaság képviselői fogadták. Jelen voltak továbbá a moszk­vai Szovjetszkij körzet régi bol­sevikjainak csoportja is, akik baráti kapcsolatokat tartanak fenn Prága X. körzetének kom­munistáival. A nyílt elvtársias beszélgetés folyamán az idős bolsevikok fel­elevenítették az 1968. évi cseh­szovákiai eseményeket is. A 76 éves Kantovszkij elvtárs az Ok­tóberi Forradalom napjaira em­lékezett, amikor a moszkvai és a pétervári barikádokon vállvet­ve harcoltak az oroszokkal ma­gyarok, csehek, németek és szlovákok. Internacionális kö­telességüket teljesítették mint forradalmárok, és senki sem ve­tette szemükre, hogy beavatkoz­nak Oroszország belügyeibe. A Kommentárunk Spiro Agnew amerikai alel­nök, az idén immár másodszor, körútat tesz Délkelet-Ázsiában. Nixon bizalmi emberének az a feladata, hogy a szövetségese­ket megnyugtassa: az Egyesült Államok továbbra is megadja nekik a szükséges katonai tá­mogatást, jóllehet elvárja, hogy növeljék saját katonai erejüket. Az Egyesült Államok délkelet­ázsiai csatlósait ugyanis rend­kívül nyugtalanítja, hogy Wa­shington csapatokat von ki e térségből és csapatkivonásokat tervez Dél-Koreából is. Agnew útjának első állomá­sán, Szöulban Pak Csöng Hi dél­koreai elnökkel arról az ame­rikai katonai segélyről tárgyalt, amellyel Washington kárpótol­ni kívánja a szöuli rezsimet az országban állomásozó amerikai csapatok tervbe vett létszám­csökkentéséért. Többek között 54 taktikai bombázó Dél-Koreá­ba való átirányítását, valamint a dél-koreai hadsereg korszerűsí­tését ígérte. Agnew felhatalma­zást kapott, hogy 200 millió dol­lárt ajánljon fel „fájdalomdíj­ként" az aggódó dél-koreai szö­vetségesnek, legnagyobb meg­hökkenésére azonban Pak Csöng Hi elnök azt követelte, hogy a jelenleg Dél-Koreában állomáso­zó 62 000 főnyi amerikai haderő 20 000 fővel történő csökkenté­sének „ellensúlyozására" az Egyesült Államok a következő öt év folyamán összesen három és fél milliárd dollár értékben nyújtson katonai segélyt, vagy­is a jelenlegi összeg ötszörösét kérte. így a Nixon-doktrína „megmagyarázójaként" délkelet­szovjet emberek az októberi kö­zös harcokra emlékezve siettek a csehszlovák kommunisták se­gítségére 1968-ban. A jelenlevő csehszlovák kom­munisták nevében Josef Kostka biztosította a szovjet bolseviko­kat, hogy a Szovjetunióhoz fű­ződő barátságot többre becsüli saját életénél, és míg él, nem engedi, hogy azt bárki is meg­zavarja. Moszkva — Borisz J e ­r o f e j e v, a geológiai tudomá­nyok doktora, a KGST titkársága nak osztályvezetője a TASZSZ tu­dósítójával folytatott beszélgetése során elmondotta, hogy a KGST országuk geológusai megállapítot­ták a hasznos ásványi anyagok megoszlásának általános törvény szerűségeit a tagállamok terüle­tén. A geológusok együttműködése fontos lelőhelyek feltárását tette lehetővé a KGST-országokban. Bul­gáriában például réz-, molibdén-, Kitüntették a csehszlovák pavilont Oszaka — Az EXPO 1970 oszakai világkiállítás csehszlo­vák pavilonját a kanadai és a svájci pavilonnal együtt az ar­chitektúra japán társaságának, valamint a japán architektúra intézetének emlékérmével tisz­telték meg. A hírt minden ja­pán lap közölte. A diplomákat és az emlékér­méket mindhárom értékelt pa­vilon építészének szeptember 4-én adják át az EXPO 1970 ja­pán társaságának központi épü­letében. Nagyarányú razzia Angliákon London — A brit rendőrség csütörtökre virradó éjszaka az ország történetében az eddigi legnagyobb razziát hajtotta vég­re. Az akcióban több száz nyo­mozó és egyenruhás rendőr vett részt, akik országszerte átku­tatták a házakat és különféle klubokat. A Scotland Yard közölte, hogy a rendőrségi akció első­sorban az illegális ír köztársa­sági hadsereg tagjai és a balol­dali csoportok ellen irányult. Később a rendőrség — nyilván­valóan a felsőbb szervek uta­sítására a közleményt visszavon­ta —, de bizonyos, hogy a raz­zia volt az új konzervatív kor­mány első lépése, amely ilyen akciókkal akarja biztosítani a „törvényességet és rendet", amint a júniusi választások előtt ígérte. ólom-, horgany- és mangánércet találtak, Magyarországon és az NDK-ban új kőolaj- és gázlelőhn lyeket, Romániában ként és bau­xitot, Lengyelországban rezet és Csehszlovákiában ónt fedeztek fel. Lényegesen tökéletesedett az olaj- és a gázfúrási technika, fő­képpen a több mint 3 kilométer mélységben végzett fúrások tech­nikája. Az NDK és Csehszlovákia tudósai az Érchegységben, Len­gyelország és Csehszlovákia szak­értői pedig a Tátrában kutatnak ásványkincseket. A KGST-országok geológusai együttműködésének eredménye­képpen kiadásra készítették elő Európa első oemzetküzi tektoni­kai térképét. Az északír miniszterelnök ellenőrző úton London — James Chichester­Clark északír .miniszterelnök, aki Róbert Porter szerdai le­mondása után átvette a belügy­miniszteri tárcát is, tegnap el­lenőrző körutat tett az Észak­és Dél-frország közötti határ­vidéken, s megszemlélte a vé­delmi berendezéseket. Felkeres­te az északír ezred egységeit, a rendőrségi és a brit katonai ala­kulatokat, amelyek e határsza­kaszon őrködnek. A miniszterelnök első akció­ja volt ez új szerepében, amely­lyel demonstrálni akarta, hogy a jövőben nagyobb gondot for­dít „a nyugalom és a rend" fenntartására e tartományban, amely Nagy-Britannia részét alkotja. Porter volt belügyminiszter lemondását „egészségi és gaz­dasági okokkal" indokolta, de valószínűbb, hogy az Unionista Párt szélsőséges jobbszárnyának bírálata következtében lépett vissza. ázsiai körútra indult alelnöknek már útja első állomásán meg kellett szakítania a váratlanul keménynek bizonyult alkudozá­sokat, hogy telefon-konzultációt folytasson a Fehér Házzal. Ag­new tehát dolgavégezetlenül folytatta útját Tajvanra, hogy Csang Kai-sek-et, az Egyesült ton a Kambodzsának nyújtandó fegyverszállítást, amikor a kül­ügyminisztérium közölte, hogy szükség esetén Laoszba is be­nyomulhatnak az amerikai csa­patok. Az amerikai szenátusban lap­pangó válságot még jobban fo­kozták Agnew kirohanásai a Agnew diplomáciai körútja Államok egyik „leghűségesebb szövetségesét" biztosítsa: Wa­shington betartja a Tajvan iránt vállalt kötelezettségeit, de azt is megmondja, hogy e kötele­zettségeknek „bizonyos határt" szab. Az amerikai alelnök körútját figyelemre méltóvá teszi az, hogy Nixon helyettesét közvet­lenül azután indította útnak, hogy a szenátus nem volt haj­landó újabb összegeket megsza­vazni a Délkelet-Ázsiában har­coló thaiföldi, dél-koreai és Fü­löp-szigeti katonák számára. Az amerikai törvényhozók kö­rében növekszik az aggodalom, hogy a Lon Nol rezsimnek ígért 40 millió dollár értékű katonai segéllyel Washington végérvé­nyesen és még mélyebben be­lebonyolódik a kambodzsai há­borúba. Agnew elutazása előtt olajat öntött a felháborodás tüzére, amikor kijelentette, hogy az Egyesült Államok „alkalom ad­tán" ismét csapatokat küld Kambodzsába. Alig 48 órával ko­rábban jelentette be Washing­„galambok", elsősorban McGo­vern és Hatfield szenátorok el­len, akik igen ésszerű megfon­tolások alapján törvényjavaslat elfogadtatásával akarják elejét venni egy újabb kambodzsai jel­legű vállalkozásnak, és nyoma­tékosan követelik, hogy 1971 végéig az összes amerikai csa­patokat vonják ki Indoklnából. A vietnami háború befejezését egyre erősebban sürgeti az ame­rikai közvélemény is, kifejezés­re juttatva: nem támogat sem­miféle újabb, akár közvetlen, akár közvetett beavatkozást Dél­kelet-Ázsiában. Mansfield, Ful­bright és más — az amerikai sajtóban „galambként" emlege­tett szenátorok — joggal mutat­nak rá ismételten, hogy Nixon­nak nem belpolitikai téren, a nevelés- és egészségügyön kell takarékoskodnia, hanem a viet­nami háború gyors befejezésé­vel, külpolitikájának reális át­értékelésével kell bebizonyíta­nia, hogy méltó az elnöki tiszt­ségre. Agnew, aki nemcsak a „hé­ják" fő szószólója, hanem Ni­xon bizalmi embere és veszé­lyes segítőtársa is, mielőtt útra kelt volna Délkelet-Ázsiába, éles hangú nyilatkozatban ítélte el azt a javaslatot, hogy az Egye­sült Államok szüntesse be kato­nai jelenlétét Dél-Vietnamban. Azzal érvelt, hogy akkor „a hadviselés egész terhe teljesen a dél-vietnami kormányra nehe­zedne. Saigon nem képes elvi­selni e terhet — hangoztatta —, és ez a kormány bukását idéz­né elő, az országban káosz ke­letkezne, ami a kommunisták hatalomra jutását jelentené". Ez a kijelentés önmagában is vilá­gosan mutatja, hogyan képzeli el Washington a háború „viet­namizálását", s mennyire nem bízik a bábrezsimek erejében. Az amerikai alelnök nyilatko­zatai és mostani útja tehát le­leplezi a Fehér Ház igazi gon­dolkodását, azt a szándékot, hogy az Egyesült Államok sem­miáron — bármibe került és fog még kerülni — nem hajlan­dó lemondani arról a kétes be­folyásáról Délkelet-Ázsiában, amely csak addig terjed, amed­dik az amerikai katonák és fegy­verek elérnek. Azoknak az or­szágoknak a kormányai, amelye­ket Agnew körútja során felke­res, mind amerikai segítséggel tartják fenn magukat. Ám egy­re nehezebbé válik a dolguk a népek növekvő szabadságvágyá­val és küzdelmével szemben. Most Washingtontól várják a ta­nácsot: mit tegyenek helyzetük javításáért. Nem valószínű, hogy erre éppen Agnew tud gyakor­lati tanácsot adni. PROTICS JOLÁN BUKARESTBEN tegnap zajlot­tak le a hivatalos tárgyalások Nicolae Ceausescu, a Román Szocialista Köztársaság Állam­tanácsának elnöke és Joseph Mobutu, a Kongói Demokrati­kus Köztársaság elnöke között. A két ország képviselője meg­nyugvással nyugtázta, hogy si­keresen fejlődnek a két ország kapcsolatai, és az új lehetősé­geket fel kell használni a gaz­dasági kapcsolatok bővítésére. GOWON tábornok, nigériai államfő Algériában azt mondot­ta, hogy országa együtt óhajt működni Algériával a kőolaj­kitermelésben. Gowon látogatá­son van Algériában és Bume­dienneí, az Algériai Forradal­mi Tanács elnökével tárgyal a két ország kapcsolatairól. NEW YORKBAN szerdán nagy nőtüntetés zajlott le. Ezúttal nem volt összecsapás a rendőr­séggel. A New York egyik ut­cáján elhaladó asszonyokat és leányokat egyes csoportok él­tették, mások gúnyolták. JAOGAR NASZRIGGYINA, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Nemzetiségi Tanácsának elnö­ke csütörtökön fogadta dr. So­ňa Penningerovát, a Csehszlo­vák Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájának elnöknőjét és Oldrich Voleníkot, a Szövetsé­gi Gyűlés alelnökét. Megbeszél­ték a két ország legfelső tör­vényhozó szerveinek együttmű­ködését. MOSZKVÁBAN a Kijevi-pálya­udvaron Rudolf Krátký, a cseh­szlovák nagykövetség titkára, a komszomol és a főváros főisko­lásainak képviselői fogadták a közel 100 csehszlovák diákot, akik a Szovjetunióban folytat­ják tanulmányaikat. » PAPANDREU, a volt görög kormány száműzetésben levő minisztere a Föderalisták Vi­lágszövetségének ottawai kong­resszusán elhangzott beszédé­ben kijelentette, hogy a NATO elkészítette bizonyos NATO-or­szágok kormányai megbuktatá­sának részletes tervét és utasí­tásokat dolgozott ki, hogyan kell tájékoztatni a kormányo­kat az országaik ellen „szük­ség esetén" végrehajtandó szö­vetséges invázióról. FERRE1RA városban, nem messze az argentin Coordoba tartomány azonos nevű városá­tól egy 20-tagú géppisztolyok­kal és pisztolyokkal felfegyver­zett csoport megtámadta a rendőrállomást, minden fegy­vert eltulajdonított. A CHILEI HATÓSÁGOK fokoz­ták azoknak az idegenek az el­lenőrzését, akik a napokban ér­keznek az országba. Az intéz­kedéseknek a szeptember 4-i elnökválasztások fennakadás nélküli lefolyását kell biztosí­tani. SZATOMI HAKAMADA, a Ja­pán Kommunista Párt Központi Bizottsága elnökségének el­nökhelyettese a JKP kéttagú küldöttsége élén a Román Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának meghívására Tokióból Bukarestbe utazott. MEXIKÓ fővárosában több mint 1300 középiskolai tanár sztrájkba lépett. Arra kérik a kormányt, hogy lépjen fel a ter­rorista bandák ellen, melyek a mexikói középiskolákon felfor­gató tevékenységet folytatnak. MONTEVIDEO szívében szer­dán este 70 diák tüntetőme­netben vonult egy rádióstúdió­hoz és gyújtóbombát dobott az épületre. A tüntetők megtá­madtak egy lapszerkesztőséget és több televíziós állomást is. A tüntetők elmenekültek a rend­őrség elől. A diákok egy okta­tásügyi rendelet ellen tiltakoz­tak. NÜR AHMAD ETEMÄDI, Af­ganisztán miniszterelnöke teg­nap Moszkván keresztül három­hetes látogatásra Jugoszláviá­ba, Lengyelországba és Bulgá­riába utazott, valamint az el nem kötelezett országok kor­mányfőinek lusakai konferen­ciájára. A miniszterelnököt á kormány további két tagja kí­sérte el út jára.

Next

/
Thumbnails
Contents