Új Szó, 1970. augusztus (23. évfolyam, 181-206. szám)

1970-08-27 / 203. szám, csütörtök

SZÜLÖK, N E V EL Ő K 1 Ó R UM A A Tajti — Rimaszombat közti autóbuszközlekedésről Lapunk augusztus 5-1 számában „Szóvá tesszük" rovatunkban foglalkoztunk Nagy László tajti (Tachty, rimaszombati járás) olvasónk panaszával. Olvasónk arra panaszkodik, hogy a június 1-én életbe lépett új autóbusz-menetrend több kellemetlen változást hozott a falu lakossága számára. Arról van szó, hogy azelőtt j él 6-kor indult autóbusz a fél 7-es vonathoz Hajnácskőre (Hajnáöka), és ez a járat most kimaradt. Aki most ezzel a vonattal akar utazni, annak el kell menni a 2 km-re levő Vecseklőre (Večelkov). Nem kevésbé kellemetlen meglepetést okozott a másik kiiktatott járat is, amely azelőtt fél 8-kor indult Tajtiból, most pedig 8 órakor. Ez a változás különösen az iskolás gyerekeket sújtja, akik Üjbástra l

Nová Bašta j járnak iskolába, és így csak késve érkeznek. Mi megkértük a Rimaszombati Járási Nemzeti Bizottság közlekedési osztályát és a ČSAD járási igazgatóságát, hogy a panaszok alapján vizsgálják felül az autóbuszok menetrendjét, és az eredményről szerkesztőségünket értesíteni szíveskedjenek. Mindkét szervtől a választ napokon belül megkaptuk, melyben nemcsak az említett panaszok okaira mutatnak rá, hanem további fogyatékosságokra is. A Rimaszombati Jnb közlekedési osztálya válaszként bírálatunkra megküldte annak a levélnek hiteles másolatát, melyet ebben az ügyben a Losonci járási Nemzeti Bizottság ellenőrzési osztályának küldött, s melyben a következőket írják! „Mellékelten megküldjük az Oj Szó 1970. augusztus 5-én közölt, a Tajti—Hajnácskő környéki autóbuszcsatlakozások beszüntetése ügyében írt cikkét. A helyzet valóban megfelel az írottaknak, mivel a Rimaszombati Jnb közlekedési osztálya nem adta beleegyezését az említett autóbuszjáratok beszüntetéséhez, illetve a menetrend megváltoztatásához. Ezeket az autóbuszjáratokat a ČSAD losonci üzeme biztosítja. Hasonló fogyatékosságok vannak más vonalakon is, éspedig azért, mivel a ČSAD losonci üzeme és a Losonci Jnb közlekedési osztálya nem tartja HOL KEZDŐDIK a züllés, miben rokkan meg az ember, mikor tolódik el eredeti hivatásától — ez mindig egyéni. Valamint az is, hogy milyenek az egyensúlyvesztés következményei. Vannak, akik lezuhanva a magaslatokról, ahol eddig nagyszerű álomlátások rajzották őket körül, egyenesen és menthetetlenül belekerülnek a fertőbe. De olyanok is, akik az ilyen zuhanásnak köszönik boldogulásukat. Hideg szívvel és tiszta fejjel élnek és kitűnően boldogulnak. A köznapi fogalmak szerint. Sok ilyen álomországból megtért embert láttam már, bár csak az erősen figyelő szem veszi észre raftuk a kijózanodás keserű vonásait. Egyébként vidámak, zajosak és többnyire jómódúak is. Berek Mihály nem tartozik az utóbbiakhoz. Festőnek készült. Lázas fejjel beszélte, mily csodálatos színek világítanak előtte, milyen szenzációkat lát mindenütt, ahová néz. Napsütésben, árnyékban, tó vizén vagy a levegőben, az emberi arcok titokzatos redőlben. Egy szép napon azonban megértette, hogy mindezt nem tudja úgy be a közigazgatási eljárásról szóló 71/1967. számú törvény elveit. A változtatásokról nem kérték sem a Rimaszombati Jnb, sem a városi .nemzeti bizottság véleményét, amelyek a törvény értelmében dönteni jogosultak az ilyen ügyekben." Az egész ügy minden részletére kitérő választ adott cikkünkre a ČSAD rimaszombati üzeme. Ez mondható annál is inkább, mivel megküldte az ebben a kérdésben az összes érintett felek részvételével Tajtiban megtartott megbeszélésről felvett jegyzökönyvet is. Válaszukban megállapítják, hogy a Tajti —Hajnácskő közti útszakaszon a ČSAD losonci és rimaszombati üzeme bonyolítja le a személyszállítást. A cikkünkben említett járatokat, melyek Tajtiról 5 óra 35 perckor és 7 óra 35 perckor indultak, a losonci üzem bonyolította le. A füleki Kovosmalt kérésére azonban 1968 és 1969-ben mindkét járatot megváltoztatták, tekintet nélkül azok addigi célszerűségére. Ennek következtében — írják a CSAD rimaszombati üzeméből — a tajti tanulók szállítása a rimaszombati közlekedési üzemre hárult. Itt azonban már bonyodalmak merültek fel, mivel ezen a vonalon (Rimaszombat —Tajti) az 1. számú járattal kell biztosítani a dolgozók hazaszállítását a rimaszombati cukorgyár, a sörgyár és a konzervgyár harmadik j éjszakai) műszakjának a befejezése után, úgyhogy az autóbusz csak 6 óra 10-kor indulhat Rimaszombatból. A csatlakozás nem bonyolítható le Tajtiba való gyors kitérő nélkül, mivel az autóbusznak el kell mennie Bakóházára (Katovice) is, ahonnan több diák jár a hidegkúti (Studená) iskolába, több ember pedig orvoshoz Üjbástra (Nová Bašta). Azt a járatot, amely most 8 órakor indul Tajtiból, s amellyel a tanulók Üjbástra járnak iskolába, az adott körülmények között nem lehet meggyorsítani. A ČSAD rimaszombati üzeme — az előbb említett jegyzőkönyvre hivatkozva — javasolta, hogy a két járat — melyet a losonci üzem üzemeltet — ne járjon Vecseklőre, és ezzel időt nyernének a tajti tanulók szállítására. A Vecseklői Hnb azonban ezzel a javaslattal nem ért egyet. (Egyetértünk a ČSAD rimaszombati üzemének azzal a megjegyzésével, hogy a megoldást nem lehet csupán tőlük követelni, mivel itt elsősorban is a Vecseklői Hhb-nek kellene engedményt tenni.) A ČSAD rimaszombati üzeme, amikor arra visszaadni, amint ő elképzeli. Ecsetje a látomásoknak csak halvány visszfényét tükrözteti a vásznon. Eltűnt a műteremből. riiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii!! A festő ílllllllllllllllllllllllllllllllllllÜll Eltűnését egyesek azzal hozták összefüggésbe, hogy gyönyörű modelljét, Ilonkát, elcsábította egy vámtiszt. Mások úgy rebesgették, hogy művészi krédója nem tetszett az illetékeseknek, elüldözték, önkéntes száműzetésbe vonult, de visszajön még. Csak kevesen tudták a valót. A szomorú, de igaz valóságot: Berek Mihálynak nem volt tehetsége. Elfeledkeztek róla. hivatkozik, hogy a probléma részükről technikailag megoldhatatlan, ugyanakkor hivatkozik az ezen az útszakaszon szolgálatot teljesítő alkalmazottainak véleményére is. E szerint pedig: az autóbusszal 100 km-es utat kell megtenni azért, hogy 6 km-es útszakaszon biztosítsák a tanulók szállítását. Nem lenne előnyösebb beszüntetni a járatot Vecseklőre és áz utazó közönség, köztük a hnb titkára is, az 1 km-es utat gyalog tenné meg? (Olyan kérdés ez, amely után csak többszörös kérdőjelet lehet tenni.) „Mi igyekszünk az ügyet megoldani — fejezi be válaszát a ČSAD rimaszombati üzemének igazgatója —, ám kielégítő döntés csak a hnb-vel való egyetértés alapján hozható." És milyen megállapításra jutott a már említett értekezlet, melyen részt vettek a Losonci Jnb közlekedési osztályának, a ČSAD losonci, illetve rimaszombati üzemének képviselői, a Tajti Hnb elnöke és az újbásti iskola igazgatója. Ezen az értekezleten a Tajti Hnb kérte, hogy két járatot a községbe vezessenek be. Ennek megvalósításánál azonban egyik akadály ismét a Vecseklőre való kitérő beszüntetése. A másik szóban forgó autóbusz Tajtiból 5 óra 30-kor indulna, eltérve Vecseklőre és Öbástra, s 6 óra 25-kor érkezne a hajnácskői vasútállomásra. (Az olvasónk által szóvá tett járatról van szó.) Ugyanakkor az a kérés is elhangzott, hogy Tajtiból a most 8-kor induló autóbusz 10 perccel előbb induljon, mivel ezzel járnak a tanulók Üjbástra. A rimaszombati üzem nehezen tudna eleget tenni ennek a kérésnek, mivel arról van szó, hogy Rimaszombatban meg kell várnia három .gyár éjszakai műszakjának befejezését, s így Rimaszombatból csak 6 óra 10-kor indulhat, 7 óra 55-kor érkezik Tajtiba és 8-kor indul vissza, melyen aztán a tanulók utaznak Üjbástra. Az értekezlet azt javasolta, hogy éppen ezért az újbásti iskolában a tanítást 8 óra 10-kor kezdjék. A döntő szót ebben az ügyben most már a Rimaszombati Jnb iskolaügyi osztályának kell kimondania. Mindenesetre úgy véljük, hogy sok (Rimaszombat kivételével 20 községről van szó) közvetlenül érintett ember véleményének adunk hangot azzal, hogy szeretnénk, ha ezt az eléggé összegubancolódott autóbuszjárat-ügyet közmegnyugvásra mielőbb sikerülne rendezni. Az üggyel azért is foglalkoztunk a szokásosnál kissé bővebben. BÁTKY LÁSZLÓ Tíz év után a minapjában, egészen véletlenül találkoztam vele. Agronómus az egyik szövetkezetben. Jól ismeri a közös gazdaság problémáit. A faluban mindenki dicséri, szereti. Olyannak látszik, mint aki tökéletesen beleélte magát a sorsába. Gondoltam is, hogy elpihentek benne a kínzó vágyak, a lelket sebző előretörés követelőzései. Ügy hittem, hogy ecsetjét a falhoz vágta. Tévedtem. Amikor végigsétáltunk a falun, az egyik ház előtt szóba elegyedtünk egy nénivel. Nagyon érdekes, régi történeteket mesélt. Szívesen hallgattam. Egyszer csak ilyesféléket mondott: — Tudja-e, hogy festő a mi agronómusunk? Igazi festő. Olyan gyönyörű szentképeke

ŕ festi Elvisszük hozzá a kicsit. Neki az elég. Jöjjön be a házba, megmutatom, hogy milyen szépen lefestette a Kisdedjézust! ... Kérdőn néztem Berek Mihályra. — Festő vagyok! Büszkén, magabiztosan mondta. HAJDÚ ANDRÁS Az apa AZ UTÖBBI két-három évtizedben a pszichológusok komoly figyelmet szenteltek az anya szerepének a családban. Arra a megállapításra jutottak, hogy az anya a gyermek természetes testi és szellemi gyarapodása szempontjából a legfontosabb személy. Kettőjük érzelmi viszonyát a gyermek önállóságra nevelésénél, valamint személyisége kialakulásánál döntő tényezőnek tartották. A szeretet és az érzelem hiánya a kisgyermekkorban egészségtelen testi és lelki reakciókat vált ki, ami tartós szellemi sérülést és zavarokat idézhet elő. Az apa jelentőségéről a gyermek személyiségének a formálásánál szinte megfeledkeztek, mintha az apa léte vagy hiánya ebben a folyamatban nem játszott volna különösebb szerepet. Az apának a nevelésben betöltött szerepével a szakemberek csak az utóbbi időben kezdtek foglalkozni. Az utóbbi években sok szó esik az „apaság válságáról". Egyre szaporodik az olyan családok száma, amelyekben különféle okok miatt hiányzik az apa. A család leggyakrabban a szülők elválása vagy különélése után marad apa nélkül. De az is megtörténhet, hogy az apa meghal, vagy házasságon kívül születik a gyerek. A szülők válása a gyermekek számára ellentmondásos helyzetet idéz elő. Károsan befolyásolja a személyi tulajdonságok kialakulását is. Az apa hiánya a konfliktusok kiéleződéséhez vezet s egyidejűleg számos újabb problémákat és nehézségeket is felvet. A szülők elválása esetén a kisebb konfliktusokat a gyermek még -csak valahogy „megemészti", a házasságon kívül született gyermek erre azonban képtelen. Ilyen gyermek számára ugyanis az apa ismeretlen fogalom, személyéről az anya rendszerint hallgat, s ezt eltitkolja, amíg csak lehetséges. A család „foghíjas", s bár ez esetben nem állt be olyan változás, mint az elvált szülők esetében, ennek ellenére a házasságon kívül született gyermek nagy lelki válságon megy át. Az apával kapcsolatban feltett kérdésekre rendszerint nem kap kielégítő választ, a környezet is nem egy esetben elősegíti a válságos helyzet elmérgesítését. Az apa elvesztését bármi is okozza, hiánya a család összetételében és további életében változásokat idéz elő. Az apa— anya—gyermek viszonya az anya—gyermek kapcsolatára korlátozódik. Az egygyermekes családokban az anya és a gyermek kapcsolata megszilárdul, ámbár egyoldalú lesz. Sőt, nő az anya felelőssége a gyermekkel szemben. Neki kell átvennie a család létfenntartásáról való gondoskodást, ezáltal problémái meghatványozódnak. A GYERMEKNEK a megszületését követő első hónapokban biztonságérzetre, nyugodt családi környezetre, szeretetteljes légkörre, a családi ház melegére van szüksége, hogy kedvező feltételek közt nevelkedhessen. Létszükségleteit kielégíti az anya, viszont ha különféle családi viszályok, esetleg az apa hiánya miatt kiegyensúlyozatlan az anya élete, idegességét és nyugtalanságát szinte átruházza a gyermekre. Már a féléves gyermek sajátos módon reagál az apa jelenlétére. A kisgyermek csakhamar ráébred arra, hogy az élethez mindkét szülő hozzátartozik. Abban az időszakban, amikor a gyermek járni és beszélni tanul, az apa és az anya nevelő hatása egyforma, bár a kettő elvileg különbözik egymástól. Az apa általában „rendet teremt" és szabad idejében játszik a gyermekkel, ő a tekintély megtestesítője. Az egyedül maradt anyának át kell vennie ezt a szerepet is. Az óvodáskorú gyermek már figyelemmel kíséri a többi családot is és összehasonlítja a sajátjával. Sőt, a gyermekek játékaiban rendszerint visszatükröződnek a családi viszonyok és körülmények. A lányok átveszik a nő szerepét, példaképnek anyjukat választják, míg a fiúk az apát. Ha a gyermek apa nélkül nevelkedik, különösen ha fiúgyermekről van szó, hiányis nevei zik a családban a férfi péfdáképe. Az iskolába lépést követően ezt a hiányt részben pótolhatja a jó tanító, azonban mindenképpen meg kell jegyeznünk, hogy csak részben. Kezdetben ugyanis az apa, a szaktekintély, a tanácsadó szerepét tölti be, aki mindent tud, aki mindenre válaszol, segít és kezdeményez. Ha az apa nélkül nevelkedő gyermek és a tanító közt létrejön az apa—fiú kapcsolat, ez esetben hiányzik a tanító—tanítvány viszonya, mely a gyermek személyiségének formálódása szempontjából szintén nagyon fontos. AZ APA NÉLKÜL nevelkedő gyermeknek nehézségei vannak iskolai kötelezettségei teljesítésénél is. Mivel az anyára több gond és feladat hárul, nincs ideje, hogy kellő figyelmet szenteljen a gyermeknek és segítséget nyújtson neki az iskolai feladatok teljesítésénél. S ez bizony nem egy esetben komoly problémát okoz. A gyermek kortársaihoz hasonlóan fizikailag és szellemileg is fejlett, érzelmi élete azonban szegényebb, ez pedig a gyermeki világ és a valós világ közt meghasonláshoz vezet. A serdülőkorban az apa, különösképpen a fiúk esetében példaképül szolgál. A fiúgyermek apja munkáját látva képet alkot eljövendő hivatásáról és életpályájáról. A gyermek ebben a korban kimondottan igényli az apa irányítását. Az apa nélkül nevelkedő gyermek többnyire nehézségekkel küzd, sőt megtörténhet, hogy az atyai szigor és tekintély hiányában rossz útra téved. Rendszerint az ifjúkor (16— 20 év) sem mentes a válságoktól és konfliktusoktól. Viszont, ha a gyermek életének ebben a szakaszában veszíti el az apát, ezt a veszteséget már nem sínyli meg olyan erősen, lelkivilágában sem keletkeznek komoly károk, életében nemigen áll be törés. Ám, az a fiatal, aki korai gyermekkorában vesztette el apját, gyakran válságos helyzetbe kerül, szinte ki van szolgáltatva az anyjának, vagy a család többi tagjának, s ez az alárendelt viszony társadalmi életében is megnyilvánul. Azok, akik apa nélkül nőttek fel, csaknem kivétel nélkül visszahúzódók, zárkózottak, társadalmi elszigeteltségben élnek, nehezen kötnek barátságot, hiányzik alkalmazkodóképességük, s különféle nemkívánatos tulajdonságok alakulnak ki náluk. Túlságosan „anyásak", s ez a tény különösen az élettárs-választásnál nyilvánul meg, amikor az anya- alárendeltjének érzik magukat. Ha a családban hiányzik az apa, az élettárs megválasztása a fiúknál jelentős mértékben az anyához fűződő viszonytól függ. Ha kettőjük kapcsolata pozitív, az anya a fiú házastársának kiválasztásánál rendszerint tiszteli annak vágyait és véleményét. Lányoknál a házastárs megválasztása nem jár olyan gonddal, mint a fiúknál. Az apa hiánya nincs hatással a lányok házastársi életére. Náluk csak az a veszély áll fenn, hogy esetleg helytelenül ítélik meg a férfi szerepét, túlságosan idealizálják vagy elmarasztalják. Egy cikk keretében nehéz felmérni és értékelni az apa jelentőségét, az elmondottakból azonban egyértelműen megállapítható, hogy a családban és a nevelésben betöltött szerepe jelentős. Ezért bárki, mielőtt könnyelműen lemondana családjáról, gyermekeiről, gondolkozzon el a gyermekeket érhető következmények felett. Dr. MÁRIA VALLAŠEKOVÁ • A Berliner Ensemble műsorára tűzte Brecht A városok sűrűjében című fiatalkori drámáját. A jövő évadban sorra kerülő előadást Ruth Berghams rendezi. • De Laurentis olasz filmproducer szeptemberre tervezi következő szovjet—olasz koprodukciós filmjének forgatását. Puskin Dubrovszkij című poémájának filmváltozatát Grigorij Csuhraj rendezi majd.