Új Szó, 1970. augusztus (23. évfolyam, 181-206. szám)

1970-08-26 / 202. szám, szerda

A szovjet—nyugatnémet gazdasági együttműködés távlatai Csehszlovák felszólalás a genfi leszerelési értekezleten Moszkva — A nyugatnémet politikai és kereskedelmi körök a szovjet—nyugatnémet szerződéssel kapcsolatban foglalkoznak a két ország gazdasági és műszaki együttműködése fejlődésének távlataival — frja Jevgenyij Grigorjev, a moszkvai Pravda bonni tudósítója. Cikkében több nyugatnémet vezető személyiség kijelentését idézi, ami azt bizonyítja, a Német Szövetségi Köztársaságnak érdeke, hogy fejlessze gazdasági kapcsolatait a Szovjetunióval. „Az aláírt szerződés utat nyit a jövő felé, és elősegítheti a gyakorlati együttműködést. A szerződés alátámasztja, hogy különböző társadalmi rendszerek mellett is meg lehet találni a gyakorlati és a becsületes munka alapját" — mondotta Kari Moersch, az NSZK parlamenti államtitkára a moszkvai Pravda tudósítójának. A cikk szerzője rámutat, hogy az NSZK üzleti körei növekvő érdeklődést tanúsítanak a szovjet ipari termékek iránt. Így például az egyik hamburgi társaság hajókat rendelt a Szovjetuniótól. Az NSZK-ban piaca van a szovjet szerszámgépeknek, golyóscsapágyaknak és más ipari termékeknek. Nyugat-Németországban nagy jelenNegyedszázada szabadult fel Dél Szahalin 25 éve annak, hogy 1945. augusztus 26-án felszabadult a Szahalin-sziget déli része a hitlerista Németországgal szövetcéges militarista Japán uralma alól. A szovjet kormány összhangban, a jaltai konferencia megállapodásaival, a II. világháború európai szakaszának befejeződése s a fasiszta Németország kapitulációja után augusztus 8-án hadat üzent Japánnak. A Vaszilevszkij marsall által irányított távol-keleti hadműveletek rövid időn belül teljes sikerhez vezettek s a milliós Japán Kvantung-hadsereg teljes vereséget szenvedett. Japán augusztus 15-én beleegyezett a feltétel nélküli kapitulációba, majd szeptember 2-án a Missouri amerikai hajón alá is írta azt. A szovjet hadsereg távol-keleti hadműveleteinek egyik akciója Dél-Szahalin felszabadítása volt. Augusztus végéig a szovjet hadsereg teljesen lefegyverezte a Kvantung hadsereget. Ezt megelőzően azonban 1945. augusztus 20-án elfoglalta Mukdent, Cshang-cshunt, Harbint és Tyn-lint, augusztus 23-án pedig Liao-Jangot és Port Arthurt. A szovjet hadsereg hadműveleteinek folytatására azért volt szükség, mert a japán hadak továbbra is ellenállást fejtettek ki, mivel a kapituláció híre nem jutott el a Kvantunghadsereg minden csoportjához. Szahalin déli részét a 88-as japán gyalog-hadosztály védte. 1945. augusztus 11-én a sziget északi része felől támadást indított a 16. szovjet hadsereg 56-os számú hadteste, a japán hadállások ellen, ötnapos heves harcok után a határmenti térségben megtört az ellenséges ellenállás. Ezidőtájt a sziget nyugati részén több szovjet hadseregcsoport szállt partra. A következő napokban a 16. szovjet hadsereg teljes győzelmet aratott a szigeten. A Kuril-szigeteken három japán hadosztály állomásozott. 1945. augusztus 18-án Sumsuszigetén partra szállt a 101-es szovjet lövészhadosztály és a tengerész-gyalogság egyik zászlóalja. Néhány napig tartó küzdelem után a sziget 12 000 főnyi katonája letette a fegyvert. A japán hadsereg északi csoportjának parancsnoka ugyanazon a napon elrendelte, hogy az összes alárendelt egység tegye le a fegyvert. A szovjet hadsereg szeptember l-ig elfoglalta a Kuril-szigeteket s lefegyverezte, valamint fogságba ejtette az 5. japán front 47 600 katonáját. Ezzel a szovjet hadsereg távol-keleti hadműveletei véget értek, s mint említettük, szeptember 2-án a világnak ebben a térségében is véget ért a háború. lyá) tőséget tulajdonítanak annak az év elején megkötött egyezménynek, amelynek értelmében a Szovjetunió földgázt szállít az NSZK-nak. Ennek az egyezménynek a keretében a nyugatnémet cégek 1,2 millió tonna nagy átmérőjű csövet szállítanak a Szovjetunióba gázvezeték építéséhez. A Mannesmann konszern igazgatója elmondotta, hogy ilyen méretű rendeléseket egyetlen más országtól sem lehet kapni. A Pravda tudósítója idézi Berthold Beitzet, a Krupp-konszern jelenlegi vezetőjét, aki kijelentette: „A Szovjetunió nagyszerű, elsőosztályú kereskedelmi partner. Nekünk érdekeink fűződnek a kapcsolatok elmélyítéséhez, a műszaki kooperálás fokozásához, az üzleti összeköttetés kiszélesítéséhez". Felháborodás Japánban Tokió — A Japán Szocialista Párt a parlament rendkívüli ülésének összehívását követeli, melynek során tisztázódna, hogy Japán hajlandóságot mutatott-e, illetve beleegyezett-e abba, hogy „részt vállal DélKorea és Tajvan védelmével kapcsolatos felelősségben" cserébe azért az amerikai ígéretért, mely szerint visszaadná Japánnak Okinawa szigetét. Ezek az adatok ezen a héten szivárogtak ki az Egyesült Államok külügyi biztonsági kérdésekkel foglalkozó szenátusi albizottságának januári titkos üléséről. Az említett ülésen Alexis U. Johnson, az államtitkár helyettese mondott „vallomásszerű" beszédett. Alexis U. Johnson az amerikai külügyminisztérium jelentős személyisége, aki Nixon elnök hivatalba lépése előtt sok éven át az Egyesült Államok tokiói nagykövete volt. Az amerikai albizottság üléséről szóló gyorsírásos feljegyzés közzététele Japánban és Okinawa szigetén az elégedetlenség és felháborodás hullámát váltotta ki. Genf — A genfi leszerelési bizottság tegnapi ülésén felszólalt Miloš Vejvoda nagykövet, a csehszlovák küldöttség vezetője. Felszólalásában a bizottság további munkájának problémáival foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a további lefegyverezési intézkedések programjának összeállításánál arra kell összpontosítani a figyelmet, hogy az a tényleges leszereléshez vezessen. A program meg kell hogy feleljen a realitásnak, s a bizottság minden I P.gjával alaposan meg kell tárgyalni. Az amerikai küldött nemrég elhangzott hozzászólásával kapcsolatban, Vejvoda nagykövet megállapította, hogy az európai biztonsági konferencia öszszehívását nem szabad függővé tenni semmilyen más kérdéstől. Megismertette a bizottsággal a Varsói Szerződés tagállamai képviselőinek javaslatait, valamint moszkvai tanácskozásuk eredményeit. Magyarország az MSZMP X. kongresszusára készül Budapest — Magyarországszerte nagy aktivitást fejtenek ki a dolgozók az MSZMP november 23-án kezdődő X. kongresszus előtt. A központi magyar napilapok tegnapi számaikban vezércikkben hangsúlyozzák a Központi Bizottság kongresszusi irányelveinek jelentőségét. A Népszabadság címében emeli ki, A párt ügye: a nép ügye. A Magyar Nemzet megállapítja, hogy az irányelvek a nép javát szolgálják. A magyar sajtó tájékoztat a pártkongresszus előtti fokozott munkalendületröl és a kötelezettségvállalásokról is. A munkafelajánlások mozgalmának fő célja helyrehozni azokat a károkat, amelyeket az idei árvizek okoztak, és elérni a nemzeti jövedelem egy százalékos növekedését. Az MSZMP X. kongresszusára tett munkafelajánlások jó feltételeket teremtenek a jövő évben kezdődő negyedik ötéves terv sikeres teljesítéséhez. Csou En-laj útja Varsó — A Zycie Warszawy című lengyel lap kedden kommentárt közölt „Csou En-laj útja" címmel. Habár Pekingben erről semmit sem közöltek — írja a lap —, a nyugati hírügynökségek állítják, hogy Csou En-laj, a kínai Államtanács elnöke nagy külföldi útra készül, amelynek során számos ázsiai, európai és afrikai országba látogat. Ha Csou En-laj külföldi útjára valóban sor kerül, ez újabb bizonyítékát adná annak, hogy a kínai vezetők az úgynevezett kulturális forradalom négyévi megrázkódtatásai után normalizálásra törekszenek, és ki akarják vezetni Kínát nemzetközi elszigeteltségéből, amelybe az utóbbi években került. Ez továbbá Csou En-laj saját helyzetének megszilárdulását bizonyítaná, aki a „kulturális forradalom" időszakában mérsékeltebb irányvonalat követett. Csou En-laj útjától függetlenül a Kínai Népköztársaság elhatározta, hogy felújítja diplomáciai kapcsolatainak hagyományos formáit a többi országgal, és csaknem négy évi szünet után számos országba nagykövetet nevezett ki, habár még egy évvel ezelőtt csaknem mindenütt ügyvivő képviselte Kínát — írja a lap. A TUPAMAROS GERILLÁK ÚJABB AKCIÚJA SUKARNO volt indonéz elnök palotaőrségének húsz tagja kedden áll bíróság elé. A vád szerint felelősek Sutojo hírhedt kommunistaellenes tábornok 1965 szeptemberében történt meggyilkolásáért. Kommentárunk Amikor Richard Nixon tavaly januárban elfoglalta elnöki hivatalát, nyilvánvaló volt, hogy nem lesz könnyű helyzetben. A kongresszus egyik kamarájában sem voltak többségben a republikánusok, így aztán Nixon .csak olyan intézkedéseket foganatosíthat, amelyeket a republikánusok, vagy legalábbis számos köztársaságpárti vezető támogat. Ez korlátozza Nixon lehetőségeit. Jelenleg a demokratáknak 57, a republikánusoknak csak 43 képviselője van a szenátusban. A képviselőházban ez az arány a republikánusokra nézve még kedvezőtlenebb; mindössze 189 képviselőjük van, viszont a demokratáknak 286. Ilyen helyzetben Nixonra és a jelenlegi amerikai kormányra nézve rendkívül fontosak az októberi kongresszusi választások. Eredményüktől függ, vajon szabadabb lesz-e a keze Nixonnak, vagy az eddiginél még nagyobb mértékben tekintetbe kell vennie a demokratákat. , A jelenlegi amerikai kormány számos, bel-, kül-, szociális és gazdaságpolitikai problémával néz szembe. Áprilisban 3 millió 900 ezer volt a munkanélküliek száma, az utóbbi hat évben ez a legnagyobb arány. A már hoszszabb ideje mutatkozó Inflációs nyomások tovább tartanak. Nixon Ígérgeti, hogy az év végén jelentkeznek majd a kormány inflációellenes intézkedéseinek konkrét eredményei. Ha helyesnek is bizonyulna jóslata, a választások légkörében ennek semmi eredménye sem lesz, mert a választásokat már októberben megtartják. A faji kérdés, a lakosság bizonyos részéMontevideo — Az uruguayi Tupamaros-gerillaszervezet öt tagja hétfőn megtámadta és kirabolta az egyik montevideói ruhagyár hivatali helyiségeit. Zsákmányuk mintegy 7 millió peso. Az öt férfi rendőrnek adta ki magát, fegyveresen végigjárta a helyiségeket, azt állítva, hogy egy „Tupamaros-gyanús alkalmazottat" keresnek. Ugyancsak hétfőn a hatóságok őrizetbe vették Julio Camrero spanyol újságírót, a Pueblo különtudósítóját, mivel megtagadta, hogv a szervezet tagjaival készített interjút a rendőrség rendelkezésére bocsássa. nek nyomora, a nagyvárosi viszonyokra jellemző szervezett bűnözés, a vizek és főként a légkör szennyezettsége, a diákok és az államhatalom konfliktusai — ezekkel a felette súlyos belpolitikai problémákkal küszködik a kormány. Nixon nehézségei Nixon július végén egy Los Angeles-i sajtóértekezleten bejelentette, hogy kész elfogadható határok között tartani az állami kiadásokat, hogy gátat vessen az infláció elharapódzásának, s megvétóz egyes „népszerű törvényeket", amelyek további állami kiadásokat igényelnének. Nixon kormányának arról a törekvéséről is beszélt, hogy le akarja csillapítani az elégedetlen diákokat. Ám nyilvánvaló, hogy nincs semmilyen komplex terve, amelynek megvalósításával biztosítaná az öszszes legfontosabb problémák megoldását. Nixon elnökösködésének több mint másfél éve alatt nem tudta meggyőzni az amerikai közvéleményt arról, hogy kész a nemzetközi légkör javulását eredményező külpolitika folytatására. Az Egyesült Államok folytatja vietnami háborúját, s attól függetlenül, hogy több tízezer katonát vont ki Vietnamból, kiterjesztette a háborút s Kambodzsa belügyeibe is fegyveresen beavatkozott. A lakosság többsége rokonszenvvel fogadja, hogy Nixon kormánya tárgyalásokat folytat a Szovjetunióval a stratégiai fegyverek korlátozásáról, de a választók bizonyára inkább tudnák értékelni a tárgyalások konkrét eredményeit. Ez vonatkozik sok más tárgyalásra is, például a tengerfenék katonai célú felhasználásának megtiltásáról folytatott tárgyalásokra stb. Nixon külpolitikai téren sejteni engedett bizonyos pozitívumokat, ám még most sem tud politikai eredményekkel, sikerekkel lépni a közvélemény elé. Nyilván ez az oka annak, hogy a republikánusok nem várják derűlátással a közelgő választásokat. Októberben újjáválasztják a képviselőház összes tagjait és a száztagú szenátus egyharmadát. A Gallup közvéleménykutató intézet auguszti)s elején adatokat közölt az amerikai választók hangulatáról. Ha a választásokat most tartanák, a Gallup intézet szerint a választók 54 százaléka a demokrata párti jelöltekre szavazna és csak 46 százalék adná szavazatát a republikánusokra. Ilyen körülmények között a republikánusok eddigi mandátumainak kb. az egyötödét elvesztenék. Bár az angliai választások tapasztalatai nemrégen megmutatták, hogy mennyire melléfoghatnak jövendöléseikkel a közvéleménykutató intézetek, a köztársaságpártiak komoly figyelmeztetésnek tartják a Gallup intézet jelentését. Várható, Nixon még a választások előtt több olyan intézkedést kíván foganatosítani, amelyekkel a választók egy részének megnyerését reméli. JÁN BLANSKÝ néhány sorban A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐ TANÁCSÁNAK küldöttsége Vitalij Ruben vezetésével tegnap Moszkvából Reykjavikba utazott. Ezzel viszonozza az izlandi Althing (parlament) küldöttségének tavaly júniusi látogatását. WLADYSLAV GOMULKA, a LEMP Központi Bizottságának első titkára hétfőn fogadta Max Reimannt, Németország Kommunista Pártjának első titkárát. Megbeszélésükön a két párt kapcsolatairól volt szó. JOSEPH MOBUTU, a Kongói Demokratikus Köztársaság elnöke kedden háromnapos hivatalos látogatásra Romániába érkezett. A repülőtéren Nicolaa Ceausescu, az államtanács elnöke, I. G. Maurer miniszterelnök és más személyiségek fogadták a vendégeket. PÁRIZS FELSZABADULÁSA 26. évfordulójának alkalmából katonai díszszemlét és ünnepi nagygyűlést rendeztek. Az ünnepségeken részt vett Maurica Schumann külügyminiszter, Leclerc marsall, a Párizst felszabadító egységek volt parancsnoka, Alain Polier, a szenátus elnöke és más jelentős személyiségek. A TRANS WORLD AIRLINES amerikai légitársaság egy Boeing 227 típusú, Chicagóból Philadelphia felé közeledő repülőgépét hétfőn este egy bombával fenyegetőző géprabló Kubába térítette. A repülőgép rövid havannai tartózkodás után kedden visszaérkezett Miamibe. LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és kísérete, akik hivatalos látogatáson Tanzániában tartózkodnak, kedden vidéki látogatást tettek az országban. A program szerint a magyar államelnök a Manáara-tavat tekintette meg. PARAGUAYBAN tömegesen tartóztatják le a demokratikus ellenzék tagjait. A letartóztatásoknak az az állítólagos oka, hogy összeesküvést lepleztek le, melynek Alfredo Stroessner tábornok, paraguayi diktátor meggyilkolása volt a célja. AZ AMERIKAI szenátus hétfőn 49 szavazattal 22 ellenében jóváhagyta az egyik albizottság döntését, amelynek értelmében az Egyesült Államok a továbbiakban megvonja pénzügyi támogatását a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettől. Döntését azzal indokolja, hogy a szervezet „kommunista fórummá vált". A MEXIKÖI FŐÜGYÉSZSÉG bejelentése szerint hétfőn öt fegyveres sikertelen kísérletet tett arra, hogy elrabolja Belgium Mexikóban akkreditált nagykövetét. Az eset kapcsán négy gyanúsítottat letartóztattak. Az akció szervezője — egy matematikaprofesszor — után hajtóvadászatot indítottak. U THANT ENSZ-főtitkár ked den elutazott Ottawából, ahol Sharp kanadai külügyminiszterrel tárgyalt elsősorban a közelkeleti helyzetről. Az ENSZ főtitkára elutazása előtt tartott sajtóértekezletén kijelentette, hogy a közel-keleti tűzszüneti állapot okot ad az óvatos optimizmusra. TÖRÖKORSZÁGBAN 40 000 Út. építő munkás és 20 000 cukorgyári munkás lépett kedden sztrájkba — közli a török sajtó. A munkások a munkafeltételek megjavításáért és a kollektív szerződés megkötési jogáért sztrájkolnak. UNESCD-konferencia Velencében Velence — Velencében tegnap megkezdődött az UNESCO tagállamai művelődésügyi minisztereinek kormányközi konferenciája. A konferencia szeptember 2-ig tart és 85 ország 400 küldötte vesz rajta részt, köztük 40 miniszter. A csehszlovák küldöttséget dr. Miloslav Brúžek, a CSSZK művelődésügyi minisztere vezeti. A szovjet küldöttséget Jekatyerina Furceva, a Szovjetunió művelődésügyi minisztere vezeti.