Új Szó, 1970. augusztus (23. évfolyam, 181-206. szám)

1970-08-23 / 34. szám, Vasárnapi Új Szó

KARLOVY VARY -1970 A fesztivál fő díjával jutalmazták Szergej Geraszimov szovjet rendező A tónál című filmjét, mely a hatvanas évek kortársi problémáival foglalkozó filmtrilógia befejező része. A neves alkotóművész az epikus történetben két nemzedék ellentmondásos viszonyát elemzi: a Bajkal-tó mentén élő idős geológus-tudós és 17 éves leánya sorsán keresztül érzékelteti a generációs problémákat. Geraszimov filmje az ember és a természet kapcsolatát is elénk tárja, s tiltakozik a technokrata szemlélet ellen. A filmre a bátor és merész szókimondás, az őszinteség jellemző. Kommunista művészhez méltó, mélyen humanista hitvallás ez, mely a szocialista rend, az élet felvetette sokrétű és összetett problémák megoldását segíti. A filmet a fesztivál külföldi vendégei is tetszéssel fogadták és elismerően nyilatkoztak Natalia Belohvosztyiková kiváló játékáról. Teljesítményéért egyébként a legjobb női alakítás díjával tüntették ki. A képen: apa és leánya — Oleg Zsakov és Natasa BelohvosztyiUova. A festői szépségű és erdók övezte Karlovy Vary — mely csaknem két héten át Izgalomban tartotta a XVli. nemzetközi filmfesztivál hazai és külföldi vendégeit — ismét a megszokott hétköznapjait éli. Az ünnepélyes eredményhirdetést és a nemzetközi vetélkedő befejezését jelző harsonaszót követően a fesztivál-izgalmak lelohadtak, s az élmények lassacskán már emlékekké válnak . Ezeket az élményeket-emlékeket idézve vessünk egy röpke pillantást a fesztivál legjobb filmjeire ... Ez évben immár tizenhetedszer rendezték meg a filmművészet hagyományos találkozóját, melyen huszonegy ország huszonhárom alkotása versenyzett, köztük a Szovjetunió, Olaszország, Anglia, Jugoszlávia és Lengyelország — hogy csak néhányat említsünk. A fesztivál a korábbi évek hagyományához híven „A népek közti nemes kapcsolatokért, a nemzetek közti tartós barátságért" jelszó jegyében zajlott le, s az eddigi fesztiválok éppúgy, min! a mostani e cél elére sét tartotta legfőbb küldetésének. A rangos vetélkedő megőrizve és híven folytatva elődeinek hagyományát, öregbítette Karlovy Vary hírnevét — a nemzetközi közvélemény és a filmvilág előtt. Huszonöt év telt el a második világháború befejezése és a fasizmus felett aratott győzelem óta, de a háborút nem lehet elfelejteni, a fasizmus bűntetteiről és szörnyűségeiről negyedszázad eltelte után sem lehet eleget beszélni. Ezért csakis természetes, hogy a versenyfilmek javarésze a háború és az ellenállás időszakát idézte, hogy figyelmeztessen és óva intsen: soha többé háborút, soha többé ilyen embertelen barbarizmust! A történelmi visszapillantások és háborús emlékezések mellett a kortársi jelennel, a mai társadalom problémáival foglalkozó filmek is szerepeltek a versenyen. Ezekre főleg a mondanivaló őszintesége, a bátor állásfoglalás, az emberi jellemek és magatartások ábrázolásának művészi ereje jellemző. A XVII. nemzetközi filmfesztiválon bemutatott filmek a vetélkedő nemes jelszavának indokoltságát és időszerűségét bizonyítva a népek közeledésének magasztos ügyét segítették. vmA nemzetközi bíráló bizottság külön dijat adományozott a GUI.IANO MONTALDO rendezte G OTT MIT UNS című olasz filmnek, mely elnyerte a Rudé právo díját is. A második világháború idején játszódA alkotás megtörtént eseményen alapul. A cselekmény 1945 májusában egy Hollandiában elhelyezel! német hadifogolytáborban játszódik le. melyet katonai csapatok őriznek. A hadbíróság halálra ítél két katonaszökevényt, akiket a béke ötödik napján német hadifoglyokból alakított kivégző osztag agyonlő. A filmben a rendező a humánum és a gyilkos elhatározottság közti konfliktus ábrázolásával Irreat feszültséget. Az alkotás legfőbb erénye háboríielienes és antimilitarista állásfoglalása A felvételen a film egyik jelenpf" A tizenhetedik nemzetközi filmfesztivál nagydíjával, a Kristályglóbusszal tüntették ki KEN LOACH angol rendező KES eímu filmjét. Őszinte, igaz vallomás ez a film, mely bemutatja nemcsak a maradi angol iskolarendszert, de birálja a társadalmi rendet is. A film főhőse egy kisfiú, aki a családi szeretet és melegseg hiányában durva és arrogáns magatartást tanúsít az öt környező világgal szemben. Egyetlen meghitt társa egy sólyom, a Kesv A film idillikus képet fest erről a barátságról, s ezen keresztül ecseteli a társadalmi viszonyokat, a közömbösséget, a morális lazaságot, a megrögzöttséget, az ember egyéniségének a kibontakozását korlátozó megcsontosodott angol iskolarendszeri. A képen: a film gyermek főszereplője, Dávid Bradley. Vulo Kagyev bolgár rendező Fekete angyalok című filmje — mely a bíráló bizottság fő díját nyerte el — a második világháború éveibe, az ellenállás időszakába kalauzolja a nézőt. A háborús eseményeket szokatlan módon, romantikus ballada formájában ábrázolja. Erről az egyéni és sajátos meglátásról és formáról az alkotó így nyilatkozott: „Elérkezett az ideje annak, amikor a háborút az eddig alkalmazott kifejezési eszközöktől eltérő módon és formában, a kor szellemének általánosításával ábrázolhatjuk."' S talán éppen ez a szokatlan, bár hatásos rendezés nyerte meg a zsűri tetszését. A felvételen: Violeta Gingyeva partizánnö,- a film egyik főszereplője. t