Új Szó, 1970. augusztus (23. évfolyam, 181-206. szám)

1970-08-23 / 34. szám, Vasárnapi Új Szó

P t E R R E C A M E S PÁRIZSI LEVELE FRANCIAK A gépkocsik áradata a tenger és a napíény felé tart. kilométer utat kellett állva megtenniük ... Nagy forgalmat bonyolítottak le a repülőterek is: az orlyi repülőtéren 40 ezer utast, a bourgetin 12 ezret tartottak nyilván. A csúcsforgalom idején az orlyi repülőtéren kétpercenként indítottak útnak gépeket. A szent szabadság A szabadság fogalma Franciaországban szociális jelenséggé vált. Ennek cka nem utolsósorban az az emberi tulajdonság, hogy mindenki igyekszik „úgy tenni, mint a többiek", utánozni szomszédját, munkatársát, ismerőseit. De ezenkívül nagy szerepe van annak a felismerésnek is, hogy a nyaralás valóban hasznos és szükséges. Nagyvárosaink dolgozóinak szükségük van arra, hogy évente legalább egyszer pihenjenek, kijussanak a természetbe, más helyeket, más vidékeket lássanak, mint a munkahelyük, vagy a peremvárosok bérkaszárnyái. Szükségük van arra, hogy szabad levegőn és főként napon legyenek. A szabadság szent dolog lett. A munkás egyre inkább ragaszkodik hozzá, és kész érte nagy áldozatokra is. A francia munkás ugyanis a négyhetes évi, fizetett szabadságán kívül a leghosszabb munkaidőben dolgozik, leghosszabb a munkanapja, a munkahete. Statisztikai adatok tanúsítják, hogy a munkásnak köszönhető a francia ipar termelékenységének magas százaléka. A francia gyárakban kemény, és gyors munka folyik. Ezért a munkásoknak igen nagy szükségük van arra, hogy legalább a nyári szabadság idején pihenjenek, kikapcsolódjanak. Akik nem mennek sehova Az autóval vontatott lakókocsik azonban még jobban megnehezítik az országúti forgalmat. F

ranciaország lakosságának csaknem a fele nyaral. Párizs és környéke úgyszólván egy csapásra kiürült. A franciák kü lönösen, a városi lakosok kimenekülnek a kőtengerből, a tengerhez, a hegyekbe, vidékre. Ez a tömeges vándorlás a napfény,, a szabad természet felé Igen furcsa látványokkal szolgál. A nyaralók közül nem egy még sokáig visszaemlékszik az indulás „bolond napjára". Az úthálózat normális időben sem elegendő a forgalom lebonyolítására, hát még a szünidő idején, amikor a gépkocsik áradata hagyja el a fővárost: óránként 5500 jármű hömpölyög a déli autósztrádán, és 3000 a nyugati autóúton. Nem számítva azokat a járműveket, amelyek másodosztályú útvonalakon közelítik meg céljukat. Szinte azt mondhatnánk, hogy egész Franciaország a volán mellett ül. A városokbői távozók találkoztak azokkal, akik júliusban kivett szabadságukról tértek vissza. Ilyen körülmények között a- legkisebb akadály is gigantikus méreteket öltött. A nehéz útszakaszokon gyorsan keletkeztek forgalmi dugók. 40 percre, egy órára, két órára volt szükség ahhoz, hogy bizonyos forgalmas városokon áthaladjanak, öriási torlódások keletkeztek, több kilométer hosszúságban Rambouillet, Chartres, Sens, Vienne, Béziers, Narbonne, Dax, stb. városoknál. Az autók csak lépésben haladhattak egymás mögött a kánikulai hőségben. A rekordot a spanyol határnál lévő átkelő tartotta: Persthusnál 30 kilométer hosszúságban 5 órán keresztül vesztegeltek Egyesek számára a boules (gulyójáték) jelképezi a szünidőt. A nyaralást gondos, előkészületek előzik meg egész év folyamán. Az olyan nagy szervezetek, mint a „Mediterrán Klub", vagy a ,JTenger és nap" valóságos üzletet csinálnak a nyaralásból. A nyári szabadság megszervezése fontos feladata lett a vállalati munkásbizottságoknak Is. Ennek ellenére alkalom hiányában a franciáknak több mint a fele nem megy nyaralni. Elsősorban a földművesek és a falusi munkások maradnak otthon. Az „otthon maradóknak" 40 százaléka anyagi okokra hivatkozik. Átlagosan egy tengerparti, vagy hegyvidéki üdülés 1000—1500 frankba kerül... Gyakran egyhavi fizetést emészt fel egy nyaralás. Augusztusban általában igen drága az élet a tengerparton és az üdülőhelyeken. A franciák egyre inkább hódolnak a kempingezésnek, vagy a karavános turisztikának. a gépkocsik. „Ilyesmi még nem volt!" írták az újságok. (De minden évben ugyanezt írják). Vonaton Bár a párizsiak döntő többsége gépkocsin megy nyaralni (kétmillió személy 500 ezer járműn), szép számban akadnak olyanok is, akik inkább vonaton utaznak. A vasúti forgalmat a S. N. C. F. (vasúttársaság) bonyolítja le. Július 30. és augusztus 3 kö zött a fővonalakon 1649 szerelvényt indított útnak (388-al többet, mint tavaly). E vonatok több, mint egymillió utast szállítottak. A párizsi pályaudvarok, főként a lyoni és austerlitzi állomások nyüzsgő hangyabolyhoz hasonlítottak, Podgyásszal megrakott férfiak, nők és gyermekek tömege várta a vonatok indulását. Szerencsések voltak azok, akiknek sikerült helyjegyet kapniok (már májusban elkelt az összes helyjegy). A többiek a zsúfolt folyosókon találtak menedéket, és nem egyszer 700—800 Az Elektromos Művek egyik üdülőtábora.