Új Szó, 1970. augusztus (23. évfolyam, 181-206. szám)

1970-08-23 / 34. szám, Vasárnapi Új Szó

A HET KEPEKBEN m 1 1 I m 1970. augusztus 23. A NAP kel: 4.50, nyugszik: 18.43 órakor. A HOLD kel: 21.22, nyugszik: 13.03 óra­kor. Névnapjukon szeretettel köszöntjük FÜLÖP nevű kedves olvasóinkat • 1865-ben halt meg GEORG FERDINAND WALDMÜLLER osztrák festő, a bécsi bie­dermeier jelentős képvise­lője (szül.: 1793) • 1880 ban született ALEKSZAN­DER GRIN szovjet-orosz iró (+ 1932). SENKI ÚTJA? Ismert közutaink állapota. Tapasztaljuk azonban azt is, hogy szinte napról napra ja­vul a helyzet — közutaink egyre jobbak. Dicséret érte az illetékeseknek. Találko­zunk azonban még olyan ál­lapottal is sajnos — elég gyakran — amit nem hagy­hatunk szó nélkül, mert az illetékesek már hosszabb ideje jelét sem mutatják, hogy szándékuk javítani a helyzeten. A jelen esetben az ajnács­kői vasútállomás mellett ve­zető országút egy szakaszá­ról van sző. Ezen a helyen azért foglalkozunk az emlí­tett útszakasszal, mert már több olvasónk felhívta rá a figyelmünket, s a napokban mi is meggyőződtünk róla: a bírálat jogos. A Fülek—Feled közötti utat már régebben portalanítot­ták, s a közlekedés — ha nem is első osztályú — elfo­gadható. Kivéve a ajnácskői állomástól a balogfala—aj­nácskői kereszteződésig. Ez a szakasz — néhány száz méterről van szó — már évek óta a senki útja. Tudjuk, hogy a rimaszom­bati járásban van még több portalanított útszakasz, s ezek aszfaltozása még elég sok pénzt igényel — mégis úgy véljük, hogy az említett útszakaszt előnyben kellene részesíteni, annál is inkább, mert falvakat és városokat összekötő forgalmas útvo­nalról van szó. Ide kívánko­zik egy összehasonlítás: a nagykürtösi járás nemrégen létesült, ennélfogva szegé­nyebb, nincsenek olyan lehe­tőségei, mint a rimaszombati járásnak — bár az ország legelmaradottabb járásaként emlegetjük, s nem jogtala­nul. Mégis, a nagykürtösi já­ráson keresztül vezető or­szágút, — amely még nem is olyan régen szinte járha­tatlan volt — egyre jobban megfelel a követelmények­nek. . Szeretnénk, ha az illetéke­sek tájékoztatnák olvasóin­kat a felvetett problémáról. A következő KWrá/UiüJ tartalmából A SZLOVÁK NEMZETI FELKELÉS HADTÖRTÉNETE (Ján Pivovarní mérnök­alezredes írása) A MAGYAR NAP „HÍD" SZEREPÉHEZ (Arató Endre írása) BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK | AZ ÖTNAPOS MUNKAHÉT MEGTARTÁSÁRÓL VAN SZÓ A munkaidő hiányos kihasználásáról manapság nagyon sok szó esik. És nem ok nélkül, hiszen ismert tény, hagy ezen a té­ren még nagyon sok a tennivalónk. Annál is inkább, mivel ha­zánkban egy ideje áttértünk az ötnapos munkahétre. Ez a tény pedig már egymagában is azt követeli, hogy maximálisan hasz­náljuk ki a munkaidőt. Az ötnapos munkahétre való áttérés biz­tosítása nem volt könnyű feladat, hiszen a szabad szombatok bevezetésének a termelésre, illetve a népgazdaságra nem sza­bad károsan hatnia. Ellenkezőleg: a dolgozók életszínvonala emeléséhez kell hozzájárulnia, ami a termeléstől és a népgazdaságtól ugyancsak elválaszthatatlan. Mondani sem kell, milyen lelkesedéssel fogadták dolgozóink az ötnapos munkahét bevezetését. Érthető tehát, hogy az esetleges meg­szüntetéséről szóló rémhírek terjedése jogos aggodalmat vált ki. Persze egyáltalán nincs szó e vívmány megszűntetéséről. S hogy nemrég a kormány és a Csehhszlovák Forradalmi Szak­szervezeti Mozgalom Központi Tanácsa mégis foglalkozott az ötnapos munkahét bevezetése gazdasági és szociális következ­ményeivel, az azért van, mert 1968 második felében és 1970 el­ső felében az ötnapos munkahét bevezetésére is rányomta bé­lyegét az országban akkor uralkodott zűrzavaros állapot. Va­gyis ott is bevezették az ötnapos munkahetet, ahol annak nem biztosították a feltételeit. így a szabad szombatok bevezetése a népgazdaság és a lakosság számára káros következményekkel is járt: csökkentette a munkatermelékenységet, bizonyos zavart okozott a közlekedésben, szombati napokon csökkent a nyitva tartó üzletek — főleg az ipari árut árusító üzletek — száma, stb. Az is helytelen, hogy több helyen már hat óra előtt kezdik a műszakot, ami káros hatást gyakorol a munkateljesítményre. Az ötnapos munkahét káros következményei eltávolításának érdekében a kormány elrendelte valamennyi gazdasági szerve­vetnek, hogy az irányítás színvonalának emelésével biztosítsák a termelés folyamatosságát, hozzanak intézkedéseket a munka­idő jobb kihasználására és a munkafegyelem megjavítására, hogy a többműszakos termelés bevezetésével csökkentsék a túl­órákat és biztosítsák a gépek jobb kihasználását. Ugyanakkor járuljanak hozzá a hat óra előtti munkakezdés korlátozásához. A lakosságnak nyújtandó szolgáltatások megjavítása érdekében szeptember 1-től országszerte az üzletek eladási idejét is módo­sítani kell, mégpedig úgy, hogy mindenki vásárolhasson mun­kaidejének letelte után is. A munkaszünetek előtti napokon hosszabb lesz a nyitvatartási idő. A kormány rendelkezéseivel természetesen a Csehszlovák Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom Központi Tanácsa is egyet­ért. Ezért elrendelte szerveinek, hogy segítsenek biztosítani az ötnapos munkahét bevezetéséből eredő problémák megszünte­téséhez szükséges intézkedéseket. Ezt pedig mindannyian csak örömmel nyugtázhatjuk, hiszen az ötnapos mnnkahét megtartá­sáról van szó. FÜLÖP IMRE | KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK LEHETŐSÉGEK és REMÉNYEK E nyáron a világpolitikába nem köszöntött be a szokásos „uborka­szezon". Milliók nyári pihenését azonban nem félelmetes események zaklatták fel. Az újságok vezető helyeiről a háborús híreket, a konf­liktusok elmérgesedéséről szóló beszámolókat kiszorítottak a világ két kényes pontjáról kötött megállapodások: a szovjet—nyugatnémet szerződés és a közel keleti tűzszünet. Bennünket közvetlenül a szovjet—nyugatnémet megállapodás érint. Tudjuk, liogy e szerződés még nem oldotta meg teljesen a két és fél évtizede sokat emlegetett német kérdést, azonban megvetette az alapokat és megteremtette a lehetőségeket. A jelenlegi határok el­ismerése és az erőszakról való lemondás megkönnyíti a Szovjetunió és a szocialista országok által sürgetett és számos európai kormány által támogatott európai biztonsági rendszer megteremtését. Már a bonni reakció acsarkodása is bizonyítja a szovjet—nyugatnémet szerződés politikai jelentőségét. Brandt kancellár sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy az NSZK a többi szocialista országgal is rendez­ni akarja kapcsolatait. Mint ismeretes, Lengyelországgal már meg­kezdődtek az eszmecserék, és remélhetőleg a bonni kormány kikii szöböli azokat az akadályokat is, amelyek eddig gátolták a cseh­szlovák—nyugatnémet megegyezést. Az európai feszültség csökkenéséhez természetesen a legjobban a két német állam kapcsolatainak normalizálása járulna hozzá. Az NDK kormánya nyilatkozatban üdvözölte a moszkvai szerződést és a németek közötti problémák rendezését sürgette. Brandt pedig ala­pos előkészítés után újabb NSZK—NDK csúcstalálkozót javasolt A harmadik magas szintű eszmecsere az új helyzetben minden bi zonnyal konkrét eredményeket hozhatna. Nem szabad azonban megfeledkezni arról sem, hogy a keresztény demokrata ellenzék mindent elkövet a szerződés parlamenti ratifi­kálásának megakadályozására és az NDK-hoz mindennemű közeledés elgáncsolására. Elvileg utasítják el a bonni kormány új távla­tokat ígérő politikáját. Kérdés ez a makacs ellenállás mennyire ké­pes akadályozni Brandt törekvéseit, és a nyugatnémet közvélemény mennyire támogatja a kormány pozitív célkitűzéseit. A moszkvai szerződésen kívül a közei-keleti tűzszünetről és a bé­kés rendezés kilátásairól érkezett hírek ugyancsak reményeket kel­tenek a békeszerető emberekben. Sajnos, a kilencvennapos tűzszünet első két hete azt bizonyítja, e probléma annyira görcsbe merevedett, hogy nagyon nehéz lesz feloldani a gyanúsítgatásokat és megérttet­ni a szemben álló felekkel: itt csak a kölcsüitüs jóindulat, meg­egyezési szándék segíthet. Izrael azzal vádolja Egyiptomot, hogy a légvédelmi rakéták átcsoportosításával megszegte a tűzszünetet, közben repülőgépei jordániai célpontokat bombáztak. Jarring, az ENSZ-közvetítő hiába várja az izraeli megbízottat, és az idő gyor san múlik A palesztinai szervezetek és több arab ország továbbra is elutasítják a fegyvernyugvást, így a tárgyalások halogatása csak a szélsőségeseknek kedvez. Reméljük, ezt Washingtonban is jól látják és elérik azt, hogy a Tel Aviv-i megbízottal rövidesen meg­kezdődhetnek az érdemi tárgyalások a Biztonsági Tanács határoza­tainak teljesítéséről. A moszkvai szerződéshez és a közel-keleti tűzszünethez hozzáso­rnlhatunk még egy bíztató hírt: a támadó stratégiai fegyverek kor­látozásáról (SALT) Bécsben folytatott szovjet—amerikai tárgyaláso­kon haladást értek el, és Helsinkiten folytatják az eszmecserét. Az itt említett világpolitikai problémák igen bonyolultak, ezért nehezen születnek eredmények. Már az is reményeket kelt, ha tárgyalnak. Az idei nyár ebből a szempontból bíztató. SZŰCS BÉLA Jozef Lenárt, az SZLKP KB első titkára augusztus 18-án, az idei állami felvásárlási terv teljesítése alkalmából fogadta az SZSZK Mezőgazdasági és Közellátási Minisztériumának, a fel­vásárlási és közellátási vállalatok képviselőinek küldöttségét. A fogadáson jelen volt dr. Peter Colotka, az SZSZK miniszter­elnöke. Szlovákia mezőgazdasági dolgozóinak képviselői levelet adtak át az SZLKP KB első titkárának, és az SZSZK miniszter­elnökének, amelyben bejelentik, hogy 100fl8 százalékra teljesí­tették az ez idei állami gat ona felvásárlási tervet. (Felvétel: V. Valko — CSTK.) A csehszlovák néphadsereg és a hazánkban állomásozó szovjet jegyveres erők középső csoportjának alakulatai augusztus 10 és 16 között hazánkban közös hadgyakorlatot tartottak. Augusz­tus 17-én tartották Plzeňben az ünnepi díszszemlét. (Felvétel Telefoto — CSTK.) Augusztus 18-án 14.41 órakor a zürichi repülőtéren leszállás után baleset érte a Csehszlovák Légiforgalmi Társaság TU—124 típusú repülőgépét. A gép futóműve beakadt, s ennek követ­keztében tűz keletkezett, amelyet azonban eloltottak. Az uta­sok és a legénység közül senki'sem sérült meg. (Felvétel: Telefoto — ČSTK — UPI). Az észak-írországi brit csapatok parancsot kaptak, hogy gyilkoljanak Belfastban. (Abramov rajza a moszkvai Pravdában) A BRIT OROSZLÁN HANGJA

Next

/
Thumbnails
Contents