Új Szó, 1970. augusztus (23. évfolyam, 181-206. szám)

1970-08-22 / 199. szám, szombat

Hajószállodák a Moldván Gyors kiszolgálás — kellemes környezet Az ésszerűbb termelésért A fiileki Kovosmaltban is keresik a racionalizálás lehetőségeit ^ A racionalizálás egyike azoknak a feladatuknak, amelyekm nek meguldása mostanában leginkább foglalkoztatja az iize~ mek dolgozóit. Arra a kérdésre, hogyan törekednek e feladat ™ teljesítésére, és ennek keretében milyen célok elérését tűzték 0 ki a fiileki Kovosmaltban, LADISLAV PÁLENÍK mérnök, az 41 igazgató technikai helyettese adott választ. — Csehszlovákia Kommunista Pártja januári plenáris ülése határozatának értelmében a füleki Kovosmaltban is foglalkozni kezdtünk a termelés komplex racionalizálásával — mondta bevezetőben Páleník elvtárs. Majd rámutatott, hogy ez a forgalom nem volt teljesen új a vállalatban, azelőtt is napirenden szerepelt. A Központi Bizottság határozata alapján azonban céltudatosan Kezdtek a racionalizálással foglalkozni. Elsősorban is létrehozták az úgynevezett racionalizálási csoportokat a termelés komplex racionalizálása feladatának kidolgozására. Négy ilyen csoportot létesítettek az üzemben. Az elsőt a termelési folyamat, a másodikat a munka, a harmadikat az anyagok körforgása, a negyediket pedig az irányítás racionalizálására. Ezek a csoportok a 15/70-es igazgatói rendelkezés értelmében elemzik az egyes munkaszakaszok fő feladatait és problémáit, majd az ezek teljesítésével, illetve megoldásával kaptsolatos javaslatok és megjegyzések figyelembe vételével kidolgozzák a vállalat komplex racionalizálási tervét. Ennek két fő része lesz: 1. Ideiglenes intézkedések, amelyeknek megvalósítása nem igényel nagyobb beruházást. 2. Távlati intézkedések, amelyeknek végrehajtása beruházási eszközök befektetését igényli. Az igazgatóhelyettes a továbbiakban ismertette azokat a fő feladatokat és célkitűzéseket, amelyekre a racionalizálási csoportok munkája irányul. A vállalat gyártási programja lényegesen módosul a piac igényeinek megváltozása következtében. Az utóbbi időben csökkent a kereslet a széntüzelésű kályhák, tűzhelyek és központi fűtés céljaira szolgáló kazánok iránt. Ezzel szemben rohamosan növekedett a kereslet a naftatüzelésű kályhák és az elektromos fűtésű akkumulátoros kályhák iránt. Természetes, hogy a termelés szerkezetét az igények megváltozásának megfelelően kell átalakítani. A módosítás egyrészt a piac igényei kielégítéséhez szükséges gyártási kapacitás megteremtésére, másrészt a termelési folyamat racionalizálására, a munkaigényesség csökkentésére Irányul. A naftakályhák gyártása lényegesen nagyobb követelményeket támaszt a termeléssel szemben, mint a széntüzelésűeké. Az eddiginél nagyobb igényeket mind a préselési, mind a forgácsolási megmunkálásnál ki kell elégíteni. Úgyszintén jelentősen bővíteni kell a lakkozó műhely kapacitását, és javítani kell a lakkozási munkák technológiai színvonalát. A racionalizálásnál tehát a legnagyobb figyelem a nafta- és az elektromos fűtésű kályhák gyártásának tökéletesítésére irányul. A naftakályháknál termelési vonalak kiépítését tervezik, például a külső köpeny, valamint a naftatartály gyártására. Konstrukciós változásokkal is a termelés ésszerűsítésére törekszenek, és az égők gyártásánál is javítani akarják a termelés menetét. Tekintve, hegy a lakkozási munkák nagymértékben megnövekszenek, az új gyár keretében épülő lakkozó műhely viszont a közeljövőben még nem készül el, szükségesnek mutatkozik a lakkozó műhelyben a technológiai folyamatok tökéletesítése és kibővítése. Tervbe vették automatikus lakkfújó-gép kifejlesztését és munkába állítását. A lakkozás égetésének jelenlegi kamra-kemencés módszeréről áttérnek az alagút-kemencés módszerre, amelynél az égetési infravörös sugárzással végzik. A lakkozó műhelyben a helyhiányt, ily módon a gyártási technológia színvonalának javításával oldják meg. Az új gyár építése, illetve rekonstrukciója keretében az új lakkozó műhelyben a gyártási folyamatokat a jelenlegi legproduktívabb, legkorszerűbb módszerrel, elektroforetikus és elektrosztatikus eljárással fogják végezni. Az ehhez szükséges célgépeket, termelési vonalakat a Magyar Népköztársaságból rendelik meg. — Ezek a legfontosabb problémák, amelyeket nagyon sürgősen meg kell oldanunk — hangoztatta Páleník mérnök —, mivel már az idei tervfeladatok megvalósításánál bizonyos nehézségek mutatkoznak, amelyek még inkább 'felszínre kerülnek a jövő évi terv előkészítésével kapcsolatban. Az említett intézkedéseket tehát mielőbb végre kell hajtanunk, hogy biztosíthassuk a naftakályhák terrtielésének 60—70 százalékos és az elektromos kályhák előállításának 50 százalékos tervezett növelését. A racionalizálás területén kitűzött célok elérése megköveteli a termelés meglevő tartalékainak mielőbbi kihasználását, hogy nagyobb beruházás és a dolgozók számának emelése nélkül, szervezési intézkedésekkel növelhessék a termelést. Lényeges tartalékok mozgósíthatók a munkaidő jobb kihasználásával, a munkaszervezés javításával, az anyagellátás folyamatosságának biztosításával. Az igazgatóhelyettes végül még egy komoly problémát említ, melynek megoldása múlhatatlan feltétele a folyamatos termelés biztosításának. Az öntöde kapacitáshiány miatt nem tudja teljes mértékben fedezni a vállalat öntvényszükségletét. A hiány pótlására a múltban a volt testvérvállalat, a trnavai Kovosmalt (jelenleg a Trnavské automobilové závody) szállított öntvényeket Fülekre. A trnavai üzem azonban munkaerőhiányra hivatkozva nem teljesíti a kooperációs szerződésben lefektetett kötelezettségeit. Ez jelentős nehézséget okoz a termelésben. Amennyiben függetleníteni akarják magukat az öntvényellátásban, feltétlenül növelni kell az öntöde kapacitását. Erre a gépesítés nyújt lehetőséget. Ebből a célból folyamatban van egy automata formázógép behozatala Dániából. A szomszédos cinobányai vállalatban ilyen gép már működik, és nagyon jól bevált. Remélik, hogy a gépet hamarosan megkapják, és megoldódnak a sok gondot okozó öntvényproblémák. GAL LASZLO Prága első hajószállodája, az Albatrosz, alig egy esztendeje horgonyoz a Moldva partján, a város szivében. Mégis úgy tűnik, mintha ősidőktől fogva hozzátartozna ehhez a pompás környezethez. Nemcsak a szemnek kellemes látványt szokta ineg a főváros lakossága. Az Albatrosz „legénysége" fontos szolgáltatásokaí is nyújt vendégeinek, akik az éjszakai elszállásoláson kívül a hajón feltálalt választékos ételeket és italokat sem győzik eléggé dicsérni. Különösen ilyenkor, a nyári hőségben esik jól a kényelmes karosszékekben üldögélve az enyhe szellő símogatása, a jégbe~\ hűtött frissítő italok szüicsölgetése közepette. Az Albatrosz vendégei között természetesen sok a külföldi. A bábeli nyelvzavar tehát tökéletes. Az angol, a francia, az orosz, az olasz, a német szófoszányok csak úgy röpködnek a levegőben. Van mit tennie a személyzetnek, nemcsak a kiszolgálással járó nagy munka miatt, de azért is, hogy megértsék a különböző kívánságokat, melyeket persze ki-ki a saját anyanyelvén juttat kifejezésre. Mégsem panaszkodnak. Előzékenyen, szótlanul és főleg gyorsan végzik munkáju-, kat ezek a tapasztalt, ügyes pincérek, akik tudják, hogy a vállalat legjobb reklámjai ők maguk, illetve kifogástalan munkájuk. Ezzel magyarázható, hogy az Albatroszon egy esztendő leforgása alatt több mint 6 millió korona forgalmat bonyolítottak le. Tekintettel arra, hogy a prágai vendéglátóüzemek tisztában vannak az elvvel, mely szerint addig kell ütni a vasat, amíg meleg, további két hasonló beruházásra határozták el magukat. Az egyik a Racek hajószálloda — a Podolí városrészben levő sporttelep közelében — már horgonyt is vetett. Üzembe helyezése csupán néhány hét kérdése. A vendégeket a hajó mindkét emeletén levő kabinokban, vagyis szobákban fogják elhelyezni. A harmadik emeleten, illetve a fedélzeten lesz többek között az étterem, a bár és a kávéház terasza. Aki a Racek külsejére kíváncsi, annak szívesen eláruljuk azt is, hogy alig különbözik valamiben az Albatroszétól. Hossza 93, szélessége 12, magassága pedig meghaladja a 13 métert. Éppen a magassága az oka annak, hogy a Moldva aránylag alacsony hídjain a hajó aligha férne keresztül sérülés veszélye nélkül. Ezért nem végezték a Prágai Hajógyár dolgozói a fedélzet szerelőmunkáit a gyárban, hanem inkább Podolíban, a helyszínen. A szobák berendezése megfelel a követelményeknek. A beépített szekrényeken, íróasztalon, korszerű fekhelyen kívül rádiókészülék, telefon és persze zuhanyozófülke gondoskodik a vendégek kényelméről. Noha a Racekkel kapcsolatos beruházások valamivel igényesebbek és ezért többet is lesznek ki, az Albatrosz befektetéseivel összehasonlítva kétségtelen, hogy e költségek nem tekinthetők kidobott pénznek. Nemcsak azért, mert a hajószállodák lényegesen emelik az elszállásolási lehetőségeket — melyekben oly nagy a hiány a fővárosban —, hanem mert olyan forgalmat bonyolítanak le, amelyekilfek jóvoltából kétszer olyan gyorsan térülnek meg a kiadások, mint más szárazföldi szállodák esetében. Ennek köszönhető vendéglátóüzemeink további, már születőben levő hajószállodája. Az Admirális Smíchovban, a Palaoký hídtól egy kőhajításnyira, már a jövő évben veiidégei rendelkezésére fog állni. —km Nyárasdon, a dunaszerdahelyi járás legjobb szövetkezetében a járási mezőgazdasági társulás kiállítást rendez, amely ma nyitja meg kapuit. A ko- v rábban készült képen Dömény |ános szövetkezeti elnök (jobbról) a két napos kiállítás részleteit beszéli meg az illetékesekkel. (Németh Béla felvétele) 15 A feleségem voit. A feleségem. Megtiltották, hogy hozzá jöjjek, levelet írjak. Nem vagyok idegen, a férje voltam. Ellopták tőlem! Ellopták ... Megrezzen. Kulcs csikordul a zárban. Kinyílik a szemközti szomszéd ajtaja. Egy fiatalaszszony libben ki a folyosóra. Érdeklődve pillant a görnyedt hátú, szemüveges férfira. Klatz feléinél i a fejét, s az asszonyra tekintve köszönésfélét rebeg. A Kezében üres tejesüveget szorongató asszony kulcsra zárja az ajtót, s újra az ismeretlenre pillant. Szánalmat tükröz a szeme. — Nincs idehaza? — kérdezi halkan. — Idehaza van, mindjárt ajtót nyit — válaszolja zavartan Klatz. A szlovák szó felkelti azaszszony érdekölődését. — Rokonok? — Igen, a rokona vagyok ... — Csengessen. — Nem szükséges, már hallom a lépteit — feleli Klatz. Pedig nem hall semmit, csak szabadulni akar a szomszédaszszony méregető, kíváncsiskodó tekintetétől. Hirtelen megretten. Kulcs fordul a zárban. Mintha a fülében csikorogna, olyan hangosan hallja. Nyílik az ajtó. Klatz előtt egy pillanatra elködösül minden, csak au ajtó mögül előbukkanó vörös foltot látja. Anna haját. — Jó reggelt, Klatzné aszszonyl — cseng fel a szomszédasszony hangja. — Jó reggelt... Klatzné a lépcsőn lesiető szomszédasszony után pillant, majd egykori férjére kapja csodálkozó tekintetét. — Te vagy az?! — Én vagyok, Anna ... — Gyere be. Klatz ólomlábakkal lépi át a küszöböt. — Vesd le a kabátodat. Klatz leveti a kabátját, s a fogasra akasztja. — Tessék, gyere beljebb. Klatz szófogadó gyerekként becammog Anna után a szobába. Gyámoltalanul megáll. Még annyi ereje sincs, hogy körülnézzen. Anna összecsapja a kezét. — Ember, mi van veled?! Miért nem ülsz le? Klatz leül a fotelba. — Beteg vagy? Az órás nemet int. — Akkor mi bajod van? — Egész éjjel utaztam. — Ezért vagy olyan sápadt? — Azt hittem, nem engedsz be. — Hozok valami harapnivalót. — Már reggeliztem. — Kávét? — Hagyd, Anna ... — Mindjárt felteszem a vizei. Anna a kis konyhába siet. Klatz lehorgasztott fejjel ül. Nem érdekli a szoba berendezése, Anna élete. Nem érdekli a két rekamié, a két szekrény, a tükör. Nem érdeklik az Anna nélkül eltöltött évek. Nem érdekli ez a prágai szoba, ahol Anna nélküle él. Márciusban volt tizennyolc éve, hogy elszakadtak egymástól. Hallja Anna közeledő lépteit. Reá emeli tekintetét. A csillogó szemüveg mögül szomorú, búskomor szem mered a karcsú, könnyű mozgású asszonyra. — Még mindig fiatal vagy, Anna... — Udvarolni jöttél? Klatz kétségbeesetten ingatja, a fejét. Anna elmosolyodik. — Akkor sem udvaroltál, egyszerűen az oltár elé vezettél — mondja. — A családod megvásárolt ... — Ne mondj ilyeneket... Én ... — Hagyd, Karcsi... Konyakot iszol? — Most jól esne. Anna poharakat tesz az asztalra, s a bárszekrényből kiemel egy konyakos üveget. Teletölti a poharakat, és leül. — Egészségedre, Karcsi! — A te • egészségedre, Anna... Leteszik az üres poharakat. Anna cigarettás dobozt bont. — Dohányzol? — Még nem szoktam rá. Anna rágyújt. Merengve fújja maga elé a füstöt. — Miért jöttél Prágába? — szólal meg a vörös hajú aszszony. Bántja a hallgatás, zaklatja az egykori férj közelsége, ingerli Helmut levele. Ha Helmut nem lépett volna az életébe... ! Sóhajt. Kutatva néz a hallgatag órásra. — Nem mered elárulni? — Hozzád jöttem ... A hang, a szem tekintete gyermeki ragaszkodásról árulkodik. Olyan váratlanul éri Klatznét, mint a derült égből lecsapó villám. Mit akarhat tőle annyi év után? Klatz ajka újra szólásra nyílik. Anna már nem tudja zaklatottságát palástolni, hirtelen feláll. — Várj egy pillanatra — mondja. — Azt hiszem, forr már a víz! — és a konyhába siet. Csak percek múlva tér vissza. A kávéscsészéket az asztalra teszi. — Egy kockacukrot tettem bele, így szeretted ... — Köszönöm, Anna. Nem felejtetted el . .. — Hogy éltek? — Csak élünk ... — Anyám egyszer megírta, hogy két gyerekelek van, lány és fiú. — Nekünk is van fiúnk, Anna ... A föld alá küldtük szenet kotorni... — 'Ne beszélj róla! — Néha írsz neki? — írok. Pénzt is küldök. — Én is — suttogja Klatz. — A mi fiúnk, Anna ... — Senki sem tagadja... — Te is szomorú vagy. — Most szomorú vagyok. — Vidámnak ismertelek. — Leszek még vidám is. — Talán még együtt is lehetnénk vidámak — mondja bátortalanul Klatz. — Ezért jöttél?! — Elveszek nélküled, Anna! — Ha ezért jöttél, kár volt ide jönnöd! — Elveszek nélküled! Segíts rajtam! — Én?! — Hogy mondjam? Az idén is voltam anyámnál... — Hogy él a mamád? — Megvannak ... — Azt beszélik, ott jól élnek az emberek. — Itt Is jól élnének, élhetnének, ha nem mennének oda ... — Miket beszélsz? Nem értem. — Anyám Frankfurt közelében lakik ... — Voltál Frankfurtban is? — Voltam. — Szép város lehet. — Szép. De megismerkedtem ott egy férfival, aki megtiltotta, hogy veled találkozzam ... Anna kimereszti a szemét. Már Frankfurt említésekor viszszafojtotta a lélegzetét. — Ki volt az?! — fakad ki akaratlanul. — Mondd, ki volt az?! — Későn ismertem rá, mert megváltozott az arca ... Csak akkor ismertem rá, amikor elbúcsúztunk egymástól, a járásáról ... Biztosan emlékszel rá ... Amikor az órásüzletünkből távozott, s vele együtt a kirakat elé álltál, én a műhelyből... — Istenem! — sikolt fel Anna. Klatz hangtalanul mozgatja az ajkát, valamit mormol magában. Amikor a szemébe mered Anna tekintete, hangosan kezdi mondani, amit magában mormolt. / Folytatjuk / 197U VIII. 22.