Új Szó, 1970. augusztus (23. évfolyam, 181-206. szám)

1970-08-22 / 199. szám, szombat

KÉT ÚJ KÖNYV Magnószalag — küldemény Párizsból A Rudé právo három folytatásában közölte egy Párizsból küldött magnetofonszalag tartalmát, amelyből kitűnik, hogy 1968-ban valóban veszélyes terveket szőttek a szocializmus megdöntésére Csehszlovákiában. Az „árulkodó" magnetofonszalagról az ún. megújhodási folyamat több ismert szószólójának hangja hallatszik, s megtudhatjuk, min törték a fejüket, hogyan akarták megdönteni a munkásosztály hatalmát az országban. A Csehszlovák Televízió csütörtökön ugyancsak részletesen foglalkozott a magnószalagon szereplő személyek terveivel. A megdöbbentő dokumentum főszereplője Václav Černý egyetemi tanár, aki körül ott sürgött-forgott J._ Procházka, V. HaveU-A. Kiiment, I. Svitak, 0. Wichterle stb. Tehát írók, filozófusok, tudósok is tanácskoztak azan, milyen módszerekkel kell megszervezni az országban az antikommunista frontot. A Rudé právo megállapítja: ellenforradalmi terveikbe beleszőtték a dubfieki opportunista pártvezetés politikáját is. Dubčekkal csak addig számoltak, amíg szereplése hasznos volt a reakció számára. A magnószalagról hangzik el az autentikus V. Černý megállapítás: „Ne feledjétek, hogy Dubčeknek bizonyos mértékig velünk kell dolgoznia, ha ő is nyerni akar. Ebben a kormányban van egy elképzelés, miszerint a milíciát a hadügyminisztérium, a hadsereg alá rendelnék, s akkor már meg sem moccanhatnak!" A professzor társaságában szó esik arról is, hogy — amint felbomlik a hadsereg, a biztonság és a hivatali apparátus — szabad az út... Megismerhetjük J. Procházka volt KB póttag véleményét is a szocializmusról. Černý professzor felteszi neki a kérdést: „Procházka úr, milyen szocializmusra gondol ön?" Procházka azt válaszolta, hogy ő gondol ugyan valamiféle szocializmusra, de ez a szocializmus nem nagyon hasonlít arra, ami itt van. Olyan szocializmusról álmodik ő, amelyben több lenne a masaryki eszme, mint Marx Károly gondolatai. St. Oborský, a Rudé právo ismert kommentátora megállapítja: „Ezeket az embereket egyedül a szocialista rendszer és a kommunista párt elleni gyűlölet ..tartotta össze." Ezek az emberek el akarták felejtetni a cseh és szlovák néppel a müncheni döntést, s hallani sem akartak arról, hogy a közismert francia politikus tervezett látogatása során szó essen a müncheni döntésről. Nyugati szomszédunkhoz, az NSZK-hoz a nyugatnémet revansisták követeléseinek szellemében akartak hidat verni. A szudétanémetek kitelepítéséről Ján Procházka így vélekedett: „Nem értem Benešt, hogy negyvenötben miként viselhette el azt a nagy népköltöztetést... Az istenért, akkor hárommillió emberről volt szó, akiknek azt mondták, hogy csomagoljanak össze, s közben ez vonatkozik gyermekekre és asszonyokra is. Ez már a végső, ennek nem tapsolhatunk. Ezek olyan dolgok, amelyekből egyszer ki kell evickélnünk". Ügy beszélt, mintha a német megszállás alatt nem törKULTURÁLIS HÍREK • HAMAROSAN ROMÁNIÁBAN is bemutatják Xénia Kalogeropulosz Házasság görög módra című filmkomédiáját; a Házasság olasz módra című filmvígjáték görög paródiáját. G A FRANCIA AKADÉMIA kiadta 1970-es költészeti nagydíját: lean Follainnek; az irodalmi nagydíjat Julién Green kapta, a Cino del Duca világdíj jean Anouilh életművét koronázta. A regényírók nagydíját, mint minden évben, az idén is csak novemberben- adják ki. IS5U1 tént volna semmi. St. Oborský például csak megemlíti a fasiszták ietteit Benešov környékén, ahol több falu lakosait kitelepítették, a házakat lerombolták, mert gyakorlótérre meg koncentrációs táborokra volt szükségük. Vagy szóljunk a több millió zsidóról, a kivégzett lengyelek, ukránok és oroszok százezreiről? A tervek kudarcba fulladtak. Augusztus 21 meghiúsította, hogy Csehszlovákiát a tőkés világba kormányozzák vissza. Csődöt mondott Černý profeszszor és társaságának terve ... Augusztusi előjáték A Tribúna 33. számában Vlasta Košnárová, fellapozva az 1988-as sajtótermékeket, röpiratokat és nyilatkozatokat számos bizonyítékot sorol fel arra, hogy két évvel ezelőtt ellenforradalmi készülődés volt Csehszlovákiában. A Tribúna összeállításából idézünk: Literárni listy, június 13. A. J. Liehin: „ ... Mély kételyeket ébreszt benne a CSKP joga és vezető szerepe ebben az országban, mert a kommunisták nem tudnak irányítani... A párt vezető szerepéről ugyan mint vitathatatlan kérdésről írnak, beszélnek erkölcsi és politikai jogról is — miközben ebben az országban nincs vitathatóbb, mint ez a tény". A Študent „Milyen demokráciát" c. cikkében A. Kramer így ír: „Számunkra nem az a fontos, hogy demokráciánk burzsoá vagy szocialista lesz-e, számunkra egyszerűen a deitiokratizáció a fontos. Nálunk léteznek szent és sérthetetlen elvek, pl. a CSKP vezető szerepé, a Szovjetunióhoz fűződő barátság, a szocialista rendszer... De szükséges-e egyáltalában, hogy a CSKP-t alkotmányosan törvényre emeljék? Miért ne lehetne nálunk is szocialista tartalom nélküli párt?" A Mladá fronta július 14-én sietve közzétett egy memorandumot, egy magát „az igazságos szocialisták pártjának" nevező szervezettől, amelyben megállapítják: „A törvénynek, amelyet elfogadunk, be kell tiltani bármilyen kommunista tevékenységet Csehszlovákiában. Tiltsuk be és oszlassuk fel a CSKP-t! 1968 júniusában a Szlovákia Demokratikus Pártjának Forradalmi Bizottsága néven jelentkező illegális szervezet ezt hirdeti kiáltványában: „Fel kell oszlatni a földművesszövetkezeteket, a földet vissza kell adni a parasztságnak. Engedélyezni kell a demokrata és agrárpárt legális tevékenységét. Csehszlovákiában Anglia, az USA, Olaszés Franciaország nemzetközi ellenőrzése alatt választásokat kell tartani. Le kell állítani a nyugati országokat bíráló cikkek közlését, s a kritika tüzét a Szovjetunió ellen irányítani. Még 1968-ban Csehszlovákiához kell csatolni Kárpátalját." A felhívás ezzel a jelszóval végződik: „Halál a kommunista pártra!" Svobodné slovo, augusztus 9. Smrkovský: „Szó van arról is, hogy a milíciában azok is tevékenykedhetnek majd, akik nem tagjai a CSKP-nak, de pozitívan viszonyulnak a köztársasághoz." Naše Pravda, Gottwaldov, J. Hanzelka: „A népi milíciának teljes létjogosultsága volt az 1948-as forradalmi időszakban. Ma azonban már túlhaladott intézmény. De alapja lehetne a legfelsőbb alkotmányos szerv alá rendelt polgári gárdának." A Tribúna az idézetek végén leszögezi: — 1968 júliusban ... a CSKP KB titkársága előtt felizgatott sihederek szidják' a pártot, sőt Dubčekot is. Fasiszta jelszavakat kiabálnak. A „demokrácia" furcsa szüleménye az utcára lépett. A becsületes kommunistákat és pártonkívülieket a .párthoz és az internacionalizmushoz való hűségük miatt üldözik, ... pontosan a „Kétezer szó" kulturált receptje szerint . .. Ism J Hogy csorba ne essék . . . Ha Kamocsa községben elbeszélgetünk az öregekkel, azok jól emlékeznek azokra az időkre, amikor a kertészet termékeit •<- nevezetesen a káposztát és a vöröshagymát — a termelők bárkákon szállították nemcsak az őszi párkányi Simon-Júda vásárokra, hanem Budapestre is. Vajon hogyan állnak ezzel a hagyományos termelési ágazattal ez idő szerint e Vág menti községben? A szövetkezet irodájában Szépe Gáspár üzemgazdásszal és Gajdos János kertészeti csoportvezetővel a termelés adattárában böngészünk. Először a tavalyi esztendő eredményeit elemezzük. Ebben az időszakban ugyancsak kitett magáért a kertészeti csoport. A szerződött mennyiségen túl annyit termelt — főleg káposztát és vöröshagymát —, hogy a hazai piac helyett a közvetítő szervek révén már csak a tőkés országokban tudták elhelyezni. Ezzel hozzávetőlegesen félmillió koronával túlszárnyalták a tervezett bevételeket. A csoportvezető nagyon is elégedett volna, ha az idén is hasonló eredményekről tudna számot adni a tagságnak. Most azonban a kelleténél" jobban közbeszólt az időjárás. Azonkívül a kertészek földje között, hideg talaj, nem is alkalmas a primőrök nagyobb arányú termesztésére. Ezt a hátrányt azonban bőségesen pótolja a szövetkezet 120 hektáros öntözőberendezése — amely egyéb növényeken kívül — természetesen a zöldségféléket látja el elsősorban az éltető vízzel. Tavaly ennek köszönhették, hogy sárgarépából 438 mázsát, para dicsőmből pedig 310 mázsát ta karítottak be hektáronként. A szövetkezet üzemgazdásza megjegyzi, hogy az idén éppen a legkifizetődőbb, — de egyben leginkább munkaigényes növényeknél, a fűszerpaprikánál és a sárgarépánál kellett a területet néhány hektárral csökkenteni. Az ok a szövetkezetben mindjobban megmutatkozó munkaerőhiány. A csoportvezető a nehézségek ellenére Is bizakodik abban, hogy sikeresen megbirkózik a 36 hektárra előirányzott, 1 600 000 korona összegű értékesítési tervvel. Bizakodását arra építi, hogy a már 12 éve a csoportban dolgozó aszszonyokon kívül — mint Soóky Jolán, Takács Ilona és mások — a fiatalok is teljes igyekezettel azon lesznek, hogy a hagyományos termelési ágazat jó híre csorbát ne szenvedjen. gAbris jözsef Ha súlyt fektetünk a munkaidő jó kihasználására, ha kritizáljuk a munkaidő alatti magánügyintézést, amikor az alkalmazottaknak a munkájuknak kellene magukat szentelniük, meg kell teremtenünk a feltételeket, hogy a dolgozók munkaidő után is elintézhessék ügyes-bajos dolgaikat. Ez a szándék állt a hátterében annak a kormányhatározatnak, mely szerint szeptembertől hosszabb lesz az üzletek nyitvatartási ideje. A közszolgáltatások is ehhez igazodnak. A hét egyik napján az államigazgatás szerveinél és a nemzeti bizottságokon is dolgozóink a délutáni órákban is elintézhetik személyes ügyeiket. A kormány új alapelveket szab meg és meghatározza a minimális követelményeket. Az újítások lehetőségei részletkérdéseinek egész sora megmarad az egyes szervezetek hatáskörében. Nem árt ezért emlíBuza Márton: AZ ÜZEMI DEMOKRÁCIA Sokakat érdeklő, időszerű kiadvány. Annál is inkább, mert társadalmunk válságos napjaiban a jobboldali opportunisták, a revizionisták és a szovjetellenes erők talán semmivel sem éltek úgy vissza, mint a demokráciával. Összekeverték a fogalmakat, és olyan „demokráciát" igyekeztek érvényesíteni, amely „fából vaskariká"-nak bizonyult, és amelynek a leple alatt kirívó antidemokratikus jelenségek nyertek polgárjogot. Buza Márton: Az üzemi demokrácia című könyve számunkra azért mond šokut, mert világosan, mindenki számára közérthetően megfogalmaz több olyan kérdést, amely nálunk az elmúlt két évben kissé feledésbe merült. Az üzemi demokráciát a szocialista demokrácia részének tekinti, így előbb azt fejti ki, hogy mit értünk szocialista demokrácián és miben különbözik a szocialista demokrácia a polgári demokráciától. A szocialista demokrácia egyik jellemzőjének azt tartja, hogy a tömegek aktívan részt vesznek a hatalom gyakorlásában, az a tömegek hatalma gyakorlásának formája és módszere, általa és segítségével jutnak kifejezésre a dolgozó tömegek érdekei, mindenekelőtt az állam tevékenységében. A fogalom meghatározása után megjegyzi, hogy mivel a szocialista társadalomban a munkásosztály politikája érvényesül, és e politikát az állami és nem állami jellegű társadalmi szervezetek együttesen gyakorolják és valósítják meg, társadalmunk politikai rendszere szélesebb, mint az állami rendszer. Ilyen értelemben a szocialista demokrácia nemcsak az államhatalmi intézményekre leszűkült demokrácia, hanem a tömegek uralmának és akaratának érvényt szerző hatalmi kérdés. A szocialista demokrácia másik fő jellemzőjének azt tartja, hogy e demokrácia a politikai viszonyokon túl kiterjed a társadalomban élők alapvető életviszonyaira, tehát a gazdaságra és a kultúrára is. Fejlettségi foka többek között attól függ, milyen szinten érvényesül a proletárdiktatúra államának intézményeiben, keretében mennyire valósul meg a különböző érdekek egyeztetése, milyen méretű a tömegek közvetlen részvétele az állam, a gazdaság és általában az egész társadalom problémáinak u megoldásában. A szerző szerint áz üzemi demokrácia terjedelmét, szélességét és formáit az adott történelmi és társadalmi adottságok határozzák meg. Kibontakoztatása munkamegosztást és összehangolt munkát igényel a társadalmi és az állami-gazdasági szervek között. Megvalósítása nem tekinthető egyik vagy másik szerv kizárólagos feladatának és felelősségének. Az üzemi demokrácia sokféleképpen jelentkező demokratikus elemek szintézise. Mechanizmusán mindenekelőtt a társadalmi tést tenni némely külföldön szerzett tapasztalatról. Moszkvában az élelmiszerboltok és több áruház is 21 óráig van nyitva. Minden városnegyedben található egypár üzlet, mely 23 őrá. ig áll a vásárlók rendelkezésére. Angliában, Franciaországban, Olaszországban és Svédországban majdnem minden áruház heteqte egyszer 22 óráig hosszúnapot tart. Angliában hetente egyszer vannak 21 óVáig nyitva az üzletek. Ezek a meghosszabbított vásárlási napok főleg olyan esetben előnyösek, amikor komolyabb, költségesebb bevásárlásról van szó, melynél az egész család szeretne jelen lenni. Társadalmi rendszerünk feltételeket teremt a hasonló kérdések ésszerű és átgondolt megoldására. Ennek a kedvező feltételnek a gyakorlati életben is vissza kellene tükröződnie. Miért ne lehelne például megoldani a dolgot úgy, hogy a szervek működését értjük, amely kifejezi a párt, a szakszervezetek, az ifjúsági szövetség és a többi társadalmi és tömegszervezet egymással és a gazdasági vezetéssel való kapcsolatát. Az üzemi demokrácia lényege és objektív alapja, Az üzemi demokrácia mechanizmusa, és Az üzemi demokrácia hatása című fejezetekben a szerző elemzi és részleteire bontja az említett fogalmakat, közben igyekszik megválaszolni, hogy milyen a szervezetek között a „szerep osztás", hogyan érvényesül az üzemi demokrácia eszköze egyrészt közvetlenül (az összes dolgozót magában foglaló szervekben), másrészt közvetve (a képviseleti szerveken > keresztül), milyen az arány, mi szükséges ahhoz, hogy az üzemi demokrácia továbbfejlődjék stb., stb. A tanulmány kitér arra is, hogy az üzemi demokrácia milyen hatással van a gazdasági hatékonyság növekedése és a dolgozók gondolkodására, az embereknek a szocialista rendszerhez való viszonya kialakítására. /Kossuth Könyvkiadó) ÁLLAMMONOPOLISTA KAPITALIZMUS E kötet angol, amerikai, francia, olasz és német szerzők tanulmányait közli a munkásosztály alakulásáról és az állammonopolista kapitalizmus mai struktúrájáról. Elemzései az állammonopolista kapitalizmus bonyolult és szerteágazó kérdéskomplexumát különböző oldalról, több vonatkozásban világítják meg. A francia szerző az állammonopolista kapitalizmus következetesen marxista alapokon nyugvó modelljének körvonalazására tesz kísérletet. A német szerzői kollektíva által publikált írás az állammonopolista kapitalizmus nyugatnémet változatának történelmi hátterét és kibontakozásának fő mozzanatait mutatja be. Az olasz szerző írása az olasz munkásosztály háború utáni fejlődését elemzi. Az angol és az amerikai szerző az osztályharc és a munkásmozgalom gazdasági és politikai erőfeszítéseit parancsolóan kikényszerítő, az állammonopolista kapitalizmus által teremtett új történelmi helyzettel foglalkozik. A tőke és a munkásmozgalom harcát vizsgálja a kötet többi írása is. A tanulmányok az elemzett kérdéseknek nem statikus keresztmetszetét, hanem dinamikus körképét adják. Rávilágítanak többek között arra is, hogy milyen hamis a polgári közgazdászoknak az az állítása, hogy a technikai-gazdasági fejlődés meghatározott magas fokán a kapitalizmus úgyszólván magától „átnő", „átalakul" „fogyasztói társadalommá", illetve ,,jóléti állammá". A Göncöl György által szerkesztett és bevezető tanulmányával ellátott kötet mindegyik írása meggyőző, a tárgyalt témát új ismerettel gazdagítja és továbbfejleszti. (Kossuth Könyvkiadó). BALÁZS BÉLA nagyvárosokban nem csupán a véletlen folytán kiválasztott üzletek rendelkeznének meghosszabbított nyitvatartási idővel, hanem egy bizonyos utcán vagy téren az összes üzlet. Miért ne jöhetnének létre ilyen módon állandó esti bevásárlási központok? Szeptembertől a nemzeti bizottságok és a hivatalok is tartanak meghosszabbított hivatalos órákat. Meggondolandó, hogy mi legyen ilyenkor a teendő. Ideális lenne — főleg a járási székhelyeken —, ha ezeken a napokon a dolgozók zavartalanul intézhetnék személyes ügyeiket. Jegyezzük meg mellékesen, hogy azokban a városokban, ahová a dolgozóknak utazniuk kell, igazodniuk kellene az állami szervekhez az ügyvédi tanácsadóknak, a javító- és a karbantartó vállalatok megrendelései irodáinak, az állami biztosító és a takarékpénztár fiókjainak stb. A lényeg tulajdonképpen abban rejlik, hogy könnyítsünk a dolgozók magánügyeinek elintézésén, mégpedig a munkaidő utáni órákban. A kezdeményező ötletek és a megoldások széles tere áll előttünk. Az igényeknek megfelelően Meghosszabbodik az elárusítás ideje