Új Szó, 1970. augusztus (23. évfolyam, 181-206. szám)

1970-08-02 / 31. szám, Vasárnapi Új Szó

Új utakon a kubai filmművészet Alig néhány évvel ezelőtt még dokumentumfilmjeiről volt hí­res a fiatal kubai filmművészet, mert alkotóinak az elsők között sikerült az úgynevezett filmcollage-t a legmagasabb művészi tö­kélyig fejleszteniük. Egyféla film-pop-art ez, 'ezető egyénisége Santiago Alvarez és néhány tanítványa, köztük Sergio Giral, aki­nek Joe S. johns című filmje két nemzetközi díjat kapott. Nem kevésbé híres Alvarez müve, a többi fesztiválon is kitüntetett L. B. ]., mégis maga az a tény, hogy a rendező Martin Luther King, Róbert- és John Kennedy kegyetlen meggyilkolását összefüggésbe hozta Lyndon B. Johnson monogramjával, sok kritikus szerint túlzásba vitt spekuláció még akkor is, ha Johnson nevét csupán szimbolikusan alkalmazta. A film a vizuális hatások mozaikjá­nak a szokásostól teljesen eltérő ritmusával valóban lebilincse­lően hatott a nézőkre, de az utóbbi években tucatnyi hasonló fil­met látott a közönség, s így Alvarez műve ma már nagyon sokat veszített egykori attraktivitásából. Alvarez különben sem rendez többé ilyen típusú filmeket, hanem művészi tapasztalatát doku­mentumfilmekben és riportokban fejezi ki. Figyelmet érdemel Octavio Cortazar riportja, a Keressük azt a személyiséget, akit egyesek Szent Lázárnak, mások Babainak hívnak. A katolikus szentek és a koldusok azonosításáról van sző a filmben. Tipikus jelenség ez a hiedelem Latin-Amerikában, s a nép kfirében ma is él. A filmre' jellemző .yugodt hangvétel és a különféle utalások fellelhetők vo tak már a rendező Első Ízben című debütáló filmjében is. Nagy tanulmány ez a kubai falvakban élő emberekről, akik életükben először látnak mozielő­adást A legizgalmasabb alkotók egyike mégis Alexander Saderman, a .^ehéz idők emberei című film rendezője. Felkutatta az 1895. évi háború részvevőit, s a színészekkel együtt elvezette őket az egykori csata színhelyére. A film olyan, mintha két együttes ké­szítené: az egyik forgatja a csatajeleneteket, a másik pedig megmutatja, mit kell az előbbinek tennie. Ez a film nem önma­gában véve nyűgözi le a nézőt (hisz ilyen dokumentumot már látott), hanem annak a módszernek a bemutatásával, amelynek segítségével felébreszti a néző fantáziáját. a kubai játékfilmek rendezőinek legnagyobb része dokumen­tumfilmesként kezdte pályáját. A legismertebb közülük Tomas Gutierrez Alea, „A bürokrata halála" című film rendezője és Julio Garcia Espinosa a költői partizán történetet bemutató film­nek. „A fiatal lázadónak", valamint a jüan Quinquin esete című vígjátékának az alkotója. .4 legfiatalabb játékfilmrendezők múve Az amerikai háborúról: a osé tábornok Odisszeája és a Lucia című film. Ha a felsorolt müvekhez hozzászámítjuk még Manuel Octavio Gómeznek a ve­lencei fesztiválon bemutatott filmjét, az Első állásokat, akkor megközelítő képet kapunk az utóbbi időben készült kubai já­tékfilmekről. A kubai dokumentum- és játékfilmek azokat a nagy jelentősé­gti ói művészeti törekvéseket képviselik, amelyek arra irányul­nak, hogy felszabadítsák a képzeletet az irodalom sajátos konven­ciói alól. Ezek az eredmények igazolják azt a felfogást, hogy a művészi illúzió megteremtését nem kell feltétlenül szó sze­rint értelmezni, s hogy nemcsak az utánzó kifejezési eszközök funkcionálisak, hanem elsősorban az alkotás poétikája, tehát a nép képzeletvilágából, a zene tapasztalatából, az álom logi­kájából és a legyőzött konvenciókból átvett deformáció, ame­lyet a stilizálás eszközeként alkalmaznak'a rendezők. , A kolibai filmstúdióban elkészült a Miro Horňák rendezte „Egy éjszaka a macskával" c. film. A fantáziaszülte, bizarr és meglepetésekben gazdag filmtörténet Paľo Gajdoš forgatókönyve alapján készült. Az alkotás két főszereplője: Fran- tišek V e I e c k ý és Štefánia M i n á r o v á (a fel­vételen). Medea alakítója — Maria Callas. MEDEA = CALLAS A mai filmművészet mesterei közé tartozik Pier Paolo Pasolini a nálunk is ismert költő, író és filmrendező, akinek nemrégiben mutatták be Médea című filmjét. A film nem követi pontosan Euripidész tragédiáját, in­kább eszközül szolgál korunk számos problémájának a tükrözésében Érdekessége, hogy a főszerepet Maria Cal­las játssza, ritka művészi erővel. A világhírű énekesnő első ízben alakít filmszerepet, de mondják, hogy ezután Bertolt Brecht Kurázsi mamá-jára is vállalkozott. Jasont Giuseppe Gentili alakítja, aki olimpiai tornászbajnok volt. Örőla sem hinné az ember, hogy ez az első film­szerepe, olyan meggyőző egyszerűséggel játszik. Pasolini rövidesen Boccaccio Dekameronját szándéko­zik vászonra vinni. A kiváló filmrendező arra a kérdés­rt, miért választotta ilyen szokatlanul a Médea című film főszereplőit, az alábbiakat válaszolta: — A színészek a film stílusának a részei. A költőnek nehéz lenne válaszolnia, hogyan teremtett meg valósá­gos vagy képzelt dolgokat. A színészek kiválasztása az ihlet és elgondolás formába öntésének kérdése volt. A filmben látható kegyetlenül ható jelenetek sok vi­tára adtak okot. A rendező erről így nyilatkozott: — A Médea kegyetlensége nem kegyetlenebb az élet kegyetlenségeinél. Csak azokhoz már hozzászoktunk. Egyébként ez a kifejezésmód részét képezi esztétikám­nak. MICHAIL ROM M ŰJ MŰVE Mihail Romm, a híres szovjet rendező Első oldalak című új filmjét azoknak a művészek­nek szentelte, akik elsőként ké­szítettek műalkotást Leninről. Romm már harminc éve a leg­jelesebb szovjet filmalkotók közé tartozik, s „Lenin októ­berben" és „Lenin 1918-ban" című művét a szovjet filmmű­vészet remekei között tartják számon. Legújabb filmjében azoknak a művészeknek az erő­feszítéseit örökítette meg, akik alkotásaikban Lenin alakját áb­rázolták. A film az 1920 és 1930 közötti eseményeket je­leníti meg, de találhatók ben­ne részletek 1918-ből és 1919­ből is. A ritkaságszámba menő hír­adó-részletekből és interjúkbői komponált film egyes jelene­tei a szovjet állam első ével­• jacques üeray ,,Borsali­no" című filmjének ötletét Alain Delon adta. A harmincas években játszódó történet két hőse — chicagói mintára — gengszterbandát alakít Marseille­ben. A két mindenre elszánt gengsztert Alain Delon és jean Paul Belmondo személyesíti meg. Ez az első eset, hogy Franciaország két legnépsze­rűbb sztárja együtt szerepel. • Monica Vittl és Marcello Mastroianni alakítja a főszere­pet Ettore Scala „Egy rette­netes féltékenységből eredő drá­ma krónikája" című filmjében. • Sylva Koseina és Horst Bucholz Kairóban filmezik. A galambnak nem kell szállnia című második világháborúbeli kémtörténetben alakítják a fő­szerepet. • Marco Ferreri olasz film­rendező a drámai alkatú és egyáltalán nem babaarcú Rada Rassimovra bízta a „11 seme deli' uomo" című filmje fősze­repét. Az érdekes egyéniségű színésznőre felfigyelt a brazil Glauber Rocha is és öt vá­lasztotta ki „Az oroszlánnak hét feje van" című, különös té­májú filmje főszerepére. "íz eddig főképp televízióban fog­lakoztatott Rada Rassimov így egyszeriben elindult a felfelé vezető úton .. Q Jérzy Kowalerowicz leg­újabb filmjében, a „Maddalé­ná"-ban Lisa Gastoni izgalmas női figurát személyesít meg. Szerepéről így nyilatkozott: „Férjes asszonyt játszom, aki azonban magányosan érzi ma­gát férje mellett. Keresi a sze­relmet, kettős életet él; a fel­vevőgép előtt hol egy szőke, hol egy barna Maddalena jele­nik meg. A film lépésről, lé­pésre alakul ki a kitűnő rende­ző kezében, akit Fellinivel éc Rossellinivel egyenrangúnak tartok". ben készült felvételeket mutat­ják be, amelyeket a nagykö­zönsége eddig még sohasem lá­tott a mozivásznon. Ezeket Romm és asszisztensei sokévi kutatás során fedezték fel a filmarchívumokban. Az eddig Ismeretlen dokumentumok kö­zött vannak azok a felvételek is, amelyeket John Reed ame­rikai publicista, a szocialista forradalom szemtanúja, a „Tíz nap, amely megrengette a vilá­got" című könyv szerzője ké­szítette. A film egy külön része Le­nin és Makszim Gorkij barát­ságáról szól. Láthatók a film­ben azok a felvételek is, ame­lyek a különféle üléseken és nagygyűléseken Majakovszkij­ról készültek abban az időben, amikor Vlagyimir Iljics Lenin cfmü poémáját írta. A Bűn és bűnhődés új verziója Moszkvában megtartot­ták a Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című regé­nyéből készült film ős­bemutatóját. Az új ver­zió rendezője, Lav Kulud­zsanov azt mondja, hogy filmjében az eltévelye­dett lélek.ől, az ember feletti ember mítoszának összeomlásáról és azokról a kiválasztottakról akart szólni, akiknek mindent szabad. Lav Kuludzsanovot ki­zárólag a mai témák ér­deklik, s érthető, hogy a klasszikus írő művét is ebből a szemszögből kö­zelítette meg. Szerinte Dosztojevszkij müvének a megfilmesítése nem a múltba fordulást jelenti. A regény mondanivalója — az egyén társadalom iránti erkölcsi kötelezett­sége és felelőssége tettei­ért — ma sem veszítette el időszerűségét. A Bűn a bűnhődés új változatában Raszkolnyi­kovot Georgij Taratorkin, leningrádi színész sze­mélyesíti meg. A többi szerepben Innokentyij Szmoktunovszkijt, Jevge­nyij Lebegyevet és Maja Bulgakovát láthatjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents