Új Szó, 1970. augusztus (23. évfolyam, 181-206. szám)

1970-08-02 / 31. szám, Vasárnapi Új Szó

Új utakon a kubai filmművészet Alig néhány évvel ezelőtt még dokumentumfilmjeiről volt híres a fiatal kubai filmművészet, mert alkotóinak az elsők között sikerült az úgynevezett filmcollage-t a legmagasabb művészi tökélyig fejleszteniük. Egyféla film-pop-art ez, 'ezető egyénisége Santiago Alvarez és néhány tanítványa, köztük Sergio Giral, akinek Joe S. johns című filmje két nemzetközi díjat kapott. Nem kevésbé híres Alvarez müve, a többi fesztiválon is kitüntetett L. B. ]., mégis maga az a tény, hogy a rendező Martin Luther King, Róbert- és John Kennedy kegyetlen meggyilkolását összefüggésbe hozta Lyndon B. Johnson monogramjával, sok kritikus szerint túlzásba vitt spekuláció még akkor is, ha Johnson nevét csupán szimbolikusan alkalmazta. A film a vizuális hatások mozaikjának a szokásostól teljesen eltérő ritmusával valóban lebilincselően hatott a nézőkre, de az utóbbi években tucatnyi hasonló filmet látott a közönség, s így Alvarez műve ma már nagyon sokat veszített egykori attraktivitásából. Alvarez különben sem rendez többé ilyen típusú filmeket, hanem művészi tapasztalatát dokumentumfilmekben és riportokban fejezi ki. Figyelmet érdemel Octavio Cortazar riportja, a Keressük azt a személyiséget, akit egyesek Szent Lázárnak, mások Babainak hívnak. A katolikus szentek és a koldusok azonosításáról van sző a filmben. Tipikus jelenség ez a hiedelem Latin-Amerikában, s a nép kfirében ma is él. A filmre' jellemző .yugodt hangvétel és a különféle utalások fellelhetők vo tak már a rendező Első Ízben című debütáló filmjében is. Nagy tanulmány ez a kubai falvakban élő emberekről, akik életükben először látnak mozielőadást A legizgalmasabb alkotók egyike mégis Alexander Saderman, a .^ehéz idők emberei című film rendezője. Felkutatta az 1895. évi háború részvevőit, s a színészekkel együtt elvezette őket az egykori csata színhelyére. A film olyan, mintha két együttes készítené: az egyik forgatja a csatajeleneteket, a másik pedig megmutatja, mit kell az előbbinek tennie. Ez a film nem önmagában véve nyűgözi le a nézőt (hisz ilyen dokumentumot már látott), hanem annak a módszernek a bemutatásával, amelynek segítségével felébreszti a néző fantáziáját. a kubai játékfilmek rendezőinek legnagyobb része dokumentumfilmesként kezdte pályáját. A legismertebb közülük Tomas Gutierrez Alea, „A bürokrata halála" című film rendezője és Julio Garcia Espinosa a költői partizán történetet bemutató filmnek. „A fiatal lázadónak", valamint a jüan Quinquin esete című vígjátékának az alkotója. .4 legfiatalabb játékfilmrendezők múve Az amerikai háborúról: a osé tábornok Odisszeája és a Lucia című film. Ha a felsorolt müvekhez hozzászámítjuk még Manuel Octavio Gómeznek a velencei fesztiválon bemutatott filmjét, az Első állásokat, akkor megközelítő képet kapunk az utóbbi időben készült kubai játékfilmekről. A kubai dokumentum- és játékfilmek azokat a nagy jelentőségti ói művészeti törekvéseket képviselik, amelyek arra irányulnak, hogy felszabadítsák a képzeletet az irodalom sajátos konvenciói alól. Ezek az eredmények igazolják azt a felfogást, hogy a művészi illúzió megteremtését nem kell feltétlenül szó szerint értelmezni, s hogy nemcsak az utánzó kifejezési eszközök funkcionálisak, hanem elsősorban az alkotás poétikája, tehát a nép képzeletvilágából, a zene tapasztalatából, az álom logikájából és a legyőzött konvenciókból átvett deformáció, amelyet a stilizálás eszközeként alkalmaznak'a rendezők. , A kolibai filmstúdióban elkészült a Miro Horňák rendezte „Egy éjszaka a macskával" c. film. A fantáziaszülte, bizarr és meglepetésekben gazdag filmtörténet Paľo Gajdoš forgatókönyve alapján készült. Az alkotás két főszereplője: Fran- tišek V e I e c k ý és Štefánia M i n á r o v á (a felvételen). Medea alakítója — Maria Callas. MEDEA = CALLAS A mai filmművészet mesterei közé tartozik Pier Paolo Pasolini a nálunk is ismert költő, író és filmrendező, akinek nemrégiben mutatták be Médea című filmjét. A film nem követi pontosan Euripidész tragédiáját, inkább eszközül szolgál korunk számos problémájának a tükrözésében Érdekessége, hogy a főszerepet Maria Callas játssza, ritka művészi erővel. A világhírű énekesnő első ízben alakít filmszerepet, de mondják, hogy ezután Bertolt Brecht Kurázsi mamá-jára is vállalkozott. Jasont Giuseppe Gentili alakítja, aki olimpiai tornászbajnok volt. Örőla sem hinné az ember, hogy ez az első filmszerepe, olyan meggyőző egyszerűséggel játszik. Pasolini rövidesen Boccaccio Dekameronját szándékozik vászonra vinni. A kiváló filmrendező arra a kérdésrt, miért választotta ilyen szokatlanul a Médea című film főszereplőit, az alábbiakat válaszolta: — A színészek a film stílusának a részei. A költőnek nehéz lenne válaszolnia, hogyan teremtett meg valóságos vagy képzelt dolgokat. A színészek kiválasztása az ihlet és elgondolás formába öntésének kérdése volt. A filmben látható kegyetlenül ható jelenetek sok vitára adtak okot. A rendező erről így nyilatkozott: — A Médea kegyetlensége nem kegyetlenebb az élet kegyetlenségeinél. Csak azokhoz már hozzászoktunk. Egyébként ez a kifejezésmód részét képezi esztétikámnak. MICHAIL ROM M ŰJ MŰVE Mihail Romm, a híres szovjet rendező Első oldalak című új filmjét azoknak a művészeknek szentelte, akik elsőként készítettek műalkotást Leninről. Romm már harminc éve a legjelesebb szovjet filmalkotók közé tartozik, s „Lenin októberben" és „Lenin 1918-ban" című művét a szovjet filmművészet remekei között tartják számon. Legújabb filmjében azoknak a művészeknek az erőfeszítéseit örökítette meg, akik alkotásaikban Lenin alakját ábrázolták. A film az 1920 és 1930 közötti eseményeket jeleníti meg, de találhatók benne részletek 1918-ből és 1919ből is. A ritkaságszámba menő híradó-részletekből és interjúkbői komponált film egyes jelenetei a szovjet állam első ével• jacques üeray ,,Borsalino" című filmjének ötletét Alain Delon adta. A harmincas években játszódó történet két hőse — chicagói mintára — gengszterbandát alakít Marseilleben. A két mindenre elszánt gengsztert Alain Delon és jean Paul Belmondo személyesíti meg. Ez az első eset, hogy Franciaország két legnépszerűbb sztárja együtt szerepel. • Monica Vittl és Marcello Mastroianni alakítja a főszerepet Ettore Scala „Egy rettenetes féltékenységből eredő dráma krónikája" című filmjében. • Sylva Koseina és Horst Bucholz Kairóban filmezik. A galambnak nem kell szállnia című második világháborúbeli kémtörténetben alakítják a főszerepet. • Marco Ferreri olasz filmrendező a drámai alkatú és egyáltalán nem babaarcú Rada Rassimovra bízta a „11 seme deli' uomo" című filmje főszerepét. Az érdekes egyéniségű színésznőre felfigyelt a brazil Glauber Rocha is és öt választotta ki „Az oroszlánnak hét feje van" című, különös témájú filmje főszerepére. "íz eddig főképp televízióban foglakoztatott Rada Rassimov így egyszeriben elindult a felfelé vezető úton .. Q Jérzy Kowalerowicz legújabb filmjében, a „Maddaléná"-ban Lisa Gastoni izgalmas női figurát személyesít meg. Szerepéről így nyilatkozott: „Férjes asszonyt játszom, aki azonban magányosan érzi magát férje mellett. Keresi a szerelmet, kettős életet él; a felvevőgép előtt hol egy szőke, hol egy barna Maddalena jelenik meg. A film lépésről, lépésre alakul ki a kitűnő rendező kezében, akit Fellinivel éc Rossellinivel egyenrangúnak tartok". ben készült felvételeket mutatják be, amelyeket a nagyközönsége eddig még sohasem látott a mozivásznon. Ezeket Romm és asszisztensei sokévi kutatás során fedezték fel a filmarchívumokban. Az eddig Ismeretlen dokumentumok között vannak azok a felvételek is, amelyeket John Reed amerikai publicista, a szocialista forradalom szemtanúja, a „Tíz nap, amely megrengette a világot" című könyv szerzője készítette. A film egy külön része Lenin és Makszim Gorkij barátságáról szól. Láthatók a filmben azok a felvételek is, amelyek a különféle üléseken és nagygyűléseken Majakovszkijról készültek abban az időben, amikor Vlagyimir Iljics Lenin cfmü poémáját írta. A Bűn és bűnhődés új verziója Moszkvában megtartották a Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című regényéből készült film ősbemutatóját. Az új verzió rendezője, Lav Kuludzsanov azt mondja, hogy filmjében az eltévelyedett lélek.ől, az ember feletti ember mítoszának összeomlásáról és azokról a kiválasztottakról akart szólni, akiknek mindent szabad. Lav Kuludzsanovot kizárólag a mai témák érdeklik, s érthető, hogy a klasszikus írő művét is ebből a szemszögből közelítette meg. Szerinte Dosztojevszkij müvének a megfilmesítése nem a múltba fordulást jelenti. A regény mondanivalója — az egyén társadalom iránti erkölcsi kötelezettsége és felelőssége tetteiért — ma sem veszítette el időszerűségét. A Bűn a bűnhődés új változatában Raszkolnyikovot Georgij Taratorkin, leningrádi színész személyesíti meg. A többi szerepben Innokentyij Szmoktunovszkijt, Jevgenyij Lebegyevet és Maja Bulgakovát láthatjuk.