Új Szó, 1970. augusztus (23. évfolyam, 181-206. szám)

1970-08-20 / 197. szám, csütörtök

Losonci helyzetkép (ADALÉK 1968 TÖRTÉNETEHEZ) A különféle szélsőséges erők a losonci járásban is igyekeztek visszaélni 1968. janurájának eredményeivel. A szocializmus alapjainak aláásása és az ellenforradalmi kísérlet érdekében nyomást gyakoroltak a járás pártvezetőségére. Kényszeríteni akarták a járási pártbizottságot, hogy szolgálja érdekeiket úgy, ahogyan azt a CSKP KB akkori vezetőségének egy része Alexander Dubčekkel az élén tette. Amikor ez nem sikerült, más formát választottak. Kétségbe vonták a járási pártbizottság munkaformáinak és munkamódszereinek a helyességét. Később ezek az erők váltak a jobboldali opportunizmus, a reviílonizmus és szovjetellenesség hordozóivá, Jozef Gaál, Pavol Kyzúr, Ján Kochman és mások. Felkorbácsolták a nacionalista szenvedélyeket Amikor a SZLKP járási bizottságainak volt titkárai az újonnan kialakított nagykiirtösi (Veľký Krtiš) járásba kerültek, a márciusi járási pártkonferencia 1968 ban Tibor Danocit és Miloš Šufliarsky! választotta a járási bizottság titkárává, akik később Rudolf Zajaccal, a járási bizottság titkárával együtt negatív szerepet játszottak. A márciusi járási konferencián a jobboldali opportunista erők felkorbácsolták a nacionalista és soviniszta szenvedélyeket, és ennek leple alatt harcoltak az ún. „alkalmatlan" káderek ellen. A járási pártkonferencia után a jobboldal képviselői Jozef Gaál, Pavol Kyzúr, Ján Kochman, Ivan Kaňa és mások vezetésével igyekeztek olyan látszatot kelteni, hogy ők csak a múlt hiábit és az azokat elkövető funkcionáriusokat bírálják. A tömegekre olyan hatást gyakoroltak, mintha a járásban ők lettek volna a „január emberei". Céljaik elérése érdekében felhasználták a járási nemzeti bizottság alapszervezetének, az élelmiszerüzem és más üzemek alapszervezeteinek a taggyűléseit is. Szándékaikat támogatta a Csehszlovák Rádió besztercebányai (Banská Bystrica) kerületi stúdiójának néhány szerkesztője és kihasználták Sufliarskyt, Danocit és Zajacot, az SZLKP járási bizottságának titkárait. Bizalmatlanságot szítottak A különféle jobboldali csoportok az egyes üzemekben és községekben igyekeztek megszilárdítani pozícióikat és készültek a nyílt fellépésre. Ezt igazolja a Losonci Állami Gazdaság esete is, ahol a 2000 szó című ellenforradalmi felhívás értelmében különféle akciókat szerveztek. Az üzem néhány alkalmazottja 1968. júliusában névtelen felhívást terjesztett a dolgozók között. A munkásoknak és a technikusoknak a következőket javasolta: — Követeljétek, hogy 1968. július 25-ig a gazdaságokban feltétlenül hívják össze az FSZM és az SZLKP taggyűléseit. Ezeken terjesszétek be a következő követeléseket: a) a bizalmatlanság megszavazása az igazgatónak. Követeljétek a titkos szavazást. b) a bizalmatlanság megszavazása a párt összüzemi bizottsága elnökének és az összüzemi bizottság elnökének. Követeljétek a titkos szavazást. — Ügyeljetek, hogy senki ne csapjon be benneteket. A szavazatokat választott képviselőitek pontosan számolják meg. Ezután írjatok jegyzőkönyvet, amelyet aláírnak funkcionáriusaitok és választott képviselőitek és ezt küldjétek el az SZLKP járási bizottságára, valamint a járási szakszervezeti tanácsnak. — Abban az esetben, ha a titkos szavazással bizalmatlanságot szavaztok az igazgatónak és az elnöknek, követeljétek, hogy 1968. július 30-ig váltsák le őket az eddigi funkcióból. Ezt a követelményt is vezessétek l>é a jegyzőkönyvbe. — A követelményeket azzal terjesszétek vezetőitek és az FSZM bizottsága elé, hogy amennyiben a megjelölt időpontig nem teljesítik,* akkor ti és veletek együtt mi a többi gazdaságokban is 1968. augusztus 1-től 5-ig sztrájkba lépünk. Ne féljetek e törvénytelen előterjesztéseiktől, mert a kormány a sztrájkot engedélyezte és a dolgozók akkor használják fel, ha követeléseik teljesítését a felettesek halogatják, vagy megtagadják. (Ismeritek a žilinai vasutasok sztrákját, akik a vezetők leváltásáért 'sztrájkoltak és győzelmet arattak.) A névtelen, de nagyon átgondolt bomlasztó felhívásra Gembec és Mitter mérnökök — a párt két volt tagja — a munkatársaknak címzett, szlovák és magyar nyelven sokszorosított' személyes levéllel reagáltak, és a levelet elküldték a gazdaság dolgozóinak. Bár a nevezettek ezt a levelet aláírták, mégsem különbözött a névtelen felhívástól, sőt ellenkezőleg, azt követelték, hogy ezt a felhívást tárgyalják meg egy plenáris ülésen, valamint az egyes gazdaságokban rendezett gyűléseken ^s realizálják a követeléseket. Elriasztó példa az is, ami az opatovai Polana gyapjúfeldolgozó üzemben történt. Itt Štefan Dávid lett a losonci ellenforradalmi erők egyik első „úttörője". Nyíltan megtámadta és megöléssel fenyegette a párt összüzemi bizottságának néhány funkcionáriusát, a vállalatigazgatót és másokat. A CSAD losonci vállalatigazgatóságán Mikulás Sima volt igazgató szintén helytelen módszerrel törekedett arra, hogy a párt áldozatkész funkcionáriusai eltávozzanak és a neki kedvező „progresszív" erőket iilttethesse helyükre. Nincs igazuk azoknak, akik azt állítják, hogy Mikulás Simának, mint az ún. „megújhodási folyamat áldozati bárányának" kellett távoznia funkciójából., A jobboldali opportunizmus megmutatkozott Brezničkán és Lubofecen is. Iit antiszocialista és pártellenes erők egyénenként és csoportonként nyílt ellenforradalmi jellegű fellépésre készültek. Brezničkán például megtámadták és leváltották az olyan becsületes kommunistákat, mint Gábor elvtárs, az IB

|í} 1H70 VIII. 20. Nyitra arculata az utóbbi években jelentősen megváltozott. Gj lakúnegyedek épülnek, és a belváros is egyre szépül. Felvételünkön a korszerű Szolgáltatások Háza látható. (Kajtor Pál felvétele) SZLKP járási bizottsága tagját, Balkovská elvársnőt, a plénum póttagját, Ceconik elvtársat, a hnb titkárát és másokat. A jobboldali opportunisták tettei 1968. augusztus 21-e után egyesek fokozták bomlasztó párt- és szovjetellenes tevékenységüket. Ezek az emberek augusztus előtt és után is mindenben részt vettek, ami összefüggött a párt marxi—lenini és internacionalista alapelvei, valamint a szocializmus építése elleni támadásokkal. Sajnos, a losonci járásban is a nacionalizmus és a szovjetellenesség volt' a jobboldali opportunisták leghatékonyabb fegyvere. Ennek alapján működtek együtt az antiszocialista és elleuforrodalmi erőkkel. Rendszerint csak 2—5 dolgozót támadtak. Ezt a taktikát azért választották, mert úgy vélték, így hamarabb elérik céljukat. A megbízható elvtársak leváltásával akarták jobbra téríteni az irányt, és célkitűzésüket megvalósítani. Szemléltetően bizonyítják ezt az „Ipeľ" illegális rádióiéadóval kapcsolatos tények, a Turőanské-i Gépgy.ár gyűlése, a Novohradský hlas című járási lap, egyes cikkei, a jnb pyilvános gyűlésén elfogadott határozat stb. Az 1968. augusztus 22—23-án a járási pártbizottság előtt tartott tüntetések már nyíltan szovjet- és pártellenesek voltak. Itt lépett előtérbe Štefan Paček, Štefan Sýkora, Cajzel Pavel, Ján Gonda és mások. Ebben az időben negatív szerepet játszottak Tibor Danóöi, Miloš Šufliarsky, Rudolf Zajac, a járási bizottság volt titkárai és más funkcionáriusok, mint pl. Dušan Stoklásek, Pavel Kyzúr, Jozef Gaál, Ivan Pupák, Ján Bajaník, Pavel Repa, Štefan Baracko, Ján Masný, Dezider Sopúch, dr. František Zimánek. Sajnos, a járási bizottság bővített elnökségének néhány tagja, Tibor Regáli, Jozef Keller és dr. Július Cérnák az elnökség marxista—leninista szárnya ellen irányuló határozatok és állásfoglalások szervezői lettek, amit többek között bizonyítanak a jnb, a téglagyár igazgatóságán és más helyen megtartott nyilvános gyűléseken hozott határozatok. Ezek bizalmatlanságot fejeztek ki a járási bizottság elnöksége s annak vezetője, Ondrej Barta elvtárs iránt és követelték leváltásukat. Az Éttermek (Reštaurácie) vállalatban felhívást terjesztettek, amelyben követelték a párt járási konferenciájának összehívását, ami azt blzonyátja, hogy itt is érvényesült a „második központ", utasítása. A járási pártbizottságra érkező elvtársakat egyesek úgy irányították, hogy csak Danóöi és Šufliarsky titkárokhoz forduljanak. Nagy elismerést érdemelnek a párt régi tagjai, akik 1968. augusztus 21-e után gyűlést tartottak és levelet küldtek az SZKP Központi Bizottságának. Köszönetet mondtak a Szovjetuniónak ezért a segítségért, amellyel megvédelmezte hazánkban a szocializmust, és megakadályozta az ellenforradalmat. JAROSLAV DUŠEK Késik az aratás A Királyhelmeci Állami Gazda sag ebben az évben 265 hektár kalászost vetett. Kbből 18U bektár a búza, 80 hektár a rozs és öt hektár a zab. Akárcsak másutt, ebben a mezőgazdasági Üzemben is az időjárás diktálta a betakarítás végzésének feltételeit. Ugyancsak a gyakori kedvezőtlen időjárásnak tulajdo nitható az is, hogy a gabonafélékből a tervezettnél néhány mázsával kisebbek a terméshozamok. Búzából a remélt 32 q helyett csak 30 mázsa, árpából pedig szintén két mázsával kevesebb, 22 mázsa. Az aratást július 24-től augusztus 12-ig tervezték. Mivel azonban az esőzések több alkalommal akadályozták a munkát, további néhány napra volt szükség az aratás befejezéséhez. Id. Mátyás László, ifj. Mátyás László és Hajdók József kombájnos a mielőbbi befejezés érdekében sziinet nélkül dol gozott gépével. HORNYÁK IRÉN, Királyhelmec A PÁRT KATONÁJA Megkopott a szó, de új fényt kap, hu az ipolysági Horniak Jcinos elvtárssal beszélget az ember, ha az ő életét, munkáját, harcát mérlegeli. A művelődési otthon igazgatója, de mégis katona, a párt katonája, mert nemcsak elfogadta a fegyelmet, de vállalta a vezénylők jegyelmét is, bár a legszívesebben maga Harcolt volna .... Mert ö maga a megbízhatóság megdönthetetlen bástyája, mindenféle örvénylésekből mindenkor szilárdan kimagasló. Tekintetéből megértés, jóság fénylik. Mi azonban tudjuk, hogy villámokat is képes volt szórni, amikor 1968ban a pártot, a szocializmust fenyegette valaki vagy valar mi, nyíltan vagy fondorlattal, tudva vagy akár öntudatlan. Arcát harag festette sötétre, amikor 1968 márciusában tollat ragadott és levélben figyelmeztette a központi bizottságot a veszélyre. Bízott barátaiban, bajtársaiban, hisz internacionalista. 1968 augusztusában ö szólalt meg először a városka hangszóróján keresztül figyelmeztetve a lakosságot: -„Barátok érkeztek ... Nincs ok az aggodalomru, mindenki őrizze meg a nyugalmát!" Á katona harcol s elég gyakran sebeket is kap. Neki is kijutott a sebekből. A telefonüzenetekben közölt fenyegetésektől nem riadt meg. Háza elé horogkeresztet rajzoltuk. Ostoba jelszavakat, üzeneteket mázoltak. Nem rettent meg. Türelmes, szép szóval, vagy erélyes rendreutasítással figyelmeztette a megtévelyedetteket. Még akkor sem rettent meg, amikor Mravec „elvtárs" megfenyegette. Akkor már ó nem törődött azzal, hogy az illető „elvtárs" ti városi pártbiottság tagja. Ö csak a szocializmus ügyére volt tekintettel. A katonát néha hátulról is meglövik, megsebzik a cselszövő ellenfelek. Vele ii megtörtént. A városkában mindenki tudta, hogy a gyalázkodó jelszavakat ó festette át, 1969-ben a közbiztonsági szervek egyik tagja mégis őt idézte be, kihallgatásra, hogy adjon számot a hiány

j zó festékről. Megbízható emlékezet az Övé• Számon tart hűséget és árulást egyaránt. A mozgalomhoz nem exakt társadalomtudományi tantételek ál lomásain át érkezett, a munkásosztályhoz, a kommunis tákhoz fűződő viszonya mondatja vele most, a küzdelem első szakasza után: „Nem voltam egyedül!" És neve ket sorol: Köpönczei, Ko vács, Holmann, Szikszaý, Paulovics elvtársak. Még a környékbeli kommunisták ténykedését megfigyelni, velük kapcsolatot tartani is volt ideje. Tudja ő nagyon jól, hogy helytálltak a tob biek is. Bartal Lajos, Bartal Károly, az ipolyviski kommunisták. Szäzdon Csertík elvtárs, Pereszlényben Vényes elvtárs. És a többiek. Egy óra hosszat beszél, kettőt is talán. Azzal a hűséges türelemmel, amelyből lehetetlen meg nem érteni, hogy ő most nem egyszerűen adatot, történelmi tényt ad át, hanem az egész ügyről, a párt ügyéről beszél s ugyanabban a mindennapi,, eleven munkában fáradozik, amellyel életét eltöltötte, s az élet hátralévő részét is tölteni fogja. HAJDÚ ANDRÁS ló munkát végeztek Néhány nap múlva Szlovákiában befejezik az aratást. A betakarítással kapcsolatban azonban még sok helyen problémákat okoznak a raktárgondok. A lévai járásban eddig az oroszkai gabonasiló a legnagyobb és legmodernebb, 1955ben építették. Eredetileg 1050 vagon gabona tárolására tervezték. Az üzem vezetőinek alapos szakismeretét és ötletességét dicséri, hogy a meglevő terület gazdaságosabb kihasználásával 1200 vagon tárolását tudják már biztosítani. Számokban kifejezve ez a különbség ugyan nem sok, de ha figyelembe Vrsszíik, hogy a volt zselízi járás területéről 35 szövetkezet és egy nagy állami gazdaság terményeinek nagy része keriil ezekbe a raktárakba, már töbnek tűnik. Az elmúlt években sok panaszra adott okot az, hogy az oroszkai gabonasiló előtt az aratás idején állandóan kilométereken át kígyózó sorokat alkottak a gabonát szállító járművek. Néhány szöővetkezet ezért inkább vállalta az ideiglenes tárolások okozta többletkiadásokat, mert szállítóeszközeiket a közvetlen raktárba való szállítás folytán éppen a torlódások miatt nem lehetett gazdaságosan kihasználni. Naponta egyegy járművel nem ig&n tudtak 200—250 mázsánál többet szállítani, noha a távolság csak tízegynéhány kilométer volt csupán. Ebben az évben végre már ezen a téren is megváltozott a helyzet. Már csak két alkalommal fordultak elő kisebb torlódások, amikor csaknem valamennyi szövetkezet teljes lendülettel egyszerre kezdte meg a gabona szállítását. Párák András, a gabonasiló vezetője elárulta a „műhelytitkot": — Dolgozóinkkal sikerült olyan szoros kapcsolatot teremteni, amilyenre minden mezőgazdasági üzemben szükség lenne. így csaknem minden esetben el tudjuk kerülni a munka végzésénél esetleges előforduló nézeteltéréseket is. A hibáknak, fogyatékosságoknak igyekszünk a gyökereit megtalálni, s csak azután bíráljuk őket. Ilyenformán sokkal könnyebben szót lehét érteni az emberekkel. Az itt dolgozók nemcsak a keresetért végzik munkájukat. Mikor arról volt szó, hogy a folyamatos szállítások és átvétel biztosítása érdekében szombaton és vasárnap is dolgozni kellene, természetesnek vették ezt. Mind a tizenkét ember ezeken a napokon is, csakúgy mint máskor, reggel hattól este kilencig dolgozott. Az eredmény nem maradt el. A „napi adag" az ilyen rendkívüli munkanapokon is 110—120 vagon volt. — A torlódások elkerülésében ezenkívül sokat segített, hogý a kissárói szövetkezet vezetősége, köztük az elnök, Kajtár Ernő mérnök és Lőrincz Lajos gépesítő jól megszervezte a munkát — mondja Párák elvtárs. Több alkalommal is megfigyeltük, hogy hihetetlenül rövid idő alatt végzik el a szállítmány lerakását. Kíváncsiságból még le is mértük. Ütvén mázsa gabona (100 zsák) kirakása alig tartott 10—12 percig. Ha a jövő évben már követői is lennének majd a kissáróiaknak, az átvételnél talán már egyáltalán nem is kellene várakozni. A mennyiségen kívül fontos követelménynek tekintik a minőséget is. Judita Krimianská és Viera Budová, a két láboránsnő, naponta minden szövetkezet szállítmányából mintát vesz ellenőrzésre. Abban az esetben, ha a másik fél esetleg nincs megelégedve a kimutatott eredménnyel a nedvességtartalmat, a tisztaságot, vagy a gabona kiegyenlítettségét illetően, akkor többször végzik el ezt az értékelést. Az így megállapított eredménymutatók alapján sorolják be később a gabonát a minőségi osztályokba. A kenyérgabona felvásárlási tervét már augusztus első napjaiban teljesítették. A többi szemes terményt már a jövő évi szükséges takarmányalap biztosítására használják fel. Az erre összegyűlt mennyiség fokozatoson a zselízi takarmánykészítőés keverőüzembe keriil további feldolgozásra. Az oroszkai gabonasiló dolgozói az idei aratás alatt szorgalomból és munkaszeretetből kitűnőre vizsgáztok. Megérdemlik a dicséretet, sőt még többet is. LALÜ KÁROM?