Új Szó, 1970. augusztus (23. évfolyam, 181-206. szám)

1970-08-20 / 197. szám, csütörtök

y A SZOVJETBARÁT ÚJ SZÁMA Megjeleni a Csehszlovák—Szuvjet Baráti Szövetség magyar nyelvű kiadványának új száma A Lenin és a jelen című első számot az olvasók tetszéssel fogadták. A példányok a megjele­nés után nyomban elfogytak. A megértő fogadtatás ösztönzésül szolgált az időszaki kiadvány új számának az összeállításánál. A mostani számmal a szerkesztőség a Szlovák Nemzeti Fel­kelés emlékét köszönti. A jubileumi szám jelentőségét nö veli az a tény, hogy magyarul még nem jelent meg olyan ki­advány, amely a szlovák népnek ezt a fasizmus elleni nemzet­közi jelentőségű szabadságharcát a negyedszázados évforduló történelmi értékelése alapján méltatná. A lap cikkei hangsú­lyozzák, a kommunista párt történelmi érdeme, hogy népeink sorsát a legsötétebb reakció, a fasizmus ellen küzdő Szovjet­unió népeinek sorsával kötötte egybe. A szabadságharcban született hazánk és a Szovjetunió barátsága és szövetsége, amely a Szlovák Nemzeti Felkelés örökéhez híven örök időre szól. A Szlovák Nemzeti Felkelés közelgő 2B. évfordulója kiváló alkalcm arra, hugy a Szuvjeturiiúhuz fűzódö barátságunkat és szövetségünket sorsdöntő jelentőségének megfelelően méltas­suk, s a dolgozók tudatába véssük, hogy hazánkban a szocia­lizmus sikeres építésének és végleges győzelmének záloga megbuii t hatatlan hűségünk a szocialista országok táborához, mindenekelőtt a Szovjetunióhoz. E nemes célt szolgálja a Szovjetbarát új száma. A szerkesz­tők kérik olvasóikat, hogy azzal a meleg szeretettel fogadják ezt a kiadványt is, mint az elsőt a lenini számot, és jutassák el mindenüvé, hogy ezúttal is elmélyítsük annak tudatát: hugy csak az internacionalista összefogás biztosíthatja békés és boldog jövőnket. A harmadik szám a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 53. évfordulója alkalmából ez év októberébea jelenik meg. A Szovjetbarát arra törekszik, hugy mindenben megnyerje az ol­vasók tetszését. /d/ Kedvezően fejlődik Kelet-Szlovákia gazdasága A Szlovák Statisztikai Hivatal kelet-szlovákiai kirendeltségé­nek igazgatója, Ján Osif mér­nök tájékoztatása szerint az alapvető feladatok teljesítésé­nek eredményei arra utalnak, hogy Kelet-Szlovákia gazdasági fejlődése az 1970-es év első fe­lében kedvezőnek mondható. Az értékelés elsősorban az ipar területére összpontosítja a figyelmet, amely döntő fon­tosságú az anyagi források megteremtésében. Az elmúlt év hasonló időszakához viszonyít­va az idén 13 százalékkal növe­kedett a bruttó termelés az' iparban. Ez a növekedés három­negyedrészt a munkatermelé­kenység helyes arányú emelke­désének köszönhető. Gyorsabb ütemű termelést a vegyipari, textil-, nyomdaipari és vaskohászati üzemek értek el. Az ipari termelésből a legna­gyobb részt a Kelet-szlovákiai Vasmű képviseli, 40 százalékot, a humennéi Chemlon pedig 18 százalékot. Kelet-Szlovákiában a ter­mék-, és árutermelés 15,3 a belkereskedelmi áruszállítás 10,1 százalékkal emelkedett. Az állami beruházások terüle­tén az állami szektor 2,6 mil­liárd koronát, — 3,8 százalékkal kevesebbet, mint tavaly — hasz­nált fel az első félévben. A kelet-szlovákiai építőválla­latok 212 millió koronával, azaz 11,7 százalékkal több munkát végeztek, amit szintén főleg a munkatermelékenység növeke­désével értek el. A kelet-szlovákiai mezőgazda­ságot természeti csapások súj­tották, amelyek kedvezőtlenül hatottak a terméshozamok ala­kulására. Az eddigi felmérések alapján közel 11,5 százalékkal alacsonyabb hektárhozamok várhatók a kalászosokból, mint tavaly. A lakosság jövedelme 4,6 százalékkal emelkedett, a beté­tek 15 százalékkal növekedtek 1969 első feléhez viszonyítva. A kiskereskedelmi forgalom 5,9 százalékkal növekedett, s nem érte ei a feltételezett 6,7 szá­zalékot. Azt is le kell szögezni, hogy az intézkedések ellenére sem sikerült a piaci áruellátást az igényeknek megfelelően biz­tosítani, főleg textilféleségek­ből, készruhából, lábbeliből, épületanyagból, tüzelőből, ser­tés- és borjúhúsokból, valamint néhány hústermékből. Ebben az országrészben sokat remélnek az új tervezési rend­szertől, a tartalékok és anyag­források céltudatosabb kihasz­nálásától és a gazdaságfejlesztés jövőbeni alakulásától. —ik— t ud o s i tóink ag jí Komáromban új lakótelep épí­tését kezdték meg a Komenský utcában. A négy- és hétemeletes panelházakban 395 lakásegység épül, nyolcvan százaléka szö­vetkezeti alapon. Az új lakóte­lepen korszerű üzlethálózat is ies z" Németh István Bényben a jednota Badár István elnök szorgalmazására új, fe­dett tekepályát építtetett. A munkálatok nagy részét az efsz végezte el, mert a párkányi építővállalat két éven keresztül csak hitegette a bényieket. Az új tekepályán hamarosan verse­nyek megrendezésére is sor ke­ru l Dávid Nándor Szántón tízszobás üdülőházat építtet a pékek számára a lé­vai járási szakszervezeti bizott­ság. 80 000 koronába kerül ez az építkezés. De nem sajnálják a pénzt, mert ebben a szakmá­ban főleg idősebb, kiöregedett szakemberek dolgoznak s ők azért építenek üdülőközpontot, hCigy minél több fiatalt nyerje­nek meg a szakmának. Belányi jános Polyányban az efsz újra meg­próbálkozott a paradicsom ter­mesztésével. Vállalkozásuk si­keres volt, mert Kovács Antal és Szabó Károly vezetésével szép eredményeket ért el a zöldségtermesztő csoport. Eddig s szállítmányokat első osztályú minőségben vették át az efsz­to 1 Jabrík Anna Süvetén az állami gazdaságban jelentős építkezésekbe keztltek. Két és fél millió koronás beru­házással megkezdték a szárító építését. És még ebben az év­ben megkezdik a négyes csalá di ház építését, mely 180 000 koronába kerül majd. Vince Edit • Az archangelszki ének és tánc­együttes tegnap Košicén fejezte be sikeres szlovákiai turnéját. Az együttes vezetőit a délelőtt folya mán — más városvezetők jelenlé­tében — ján Broiido.š elvtárs, a košicei városi pártbizottság veze tö titkára fogadta. Este a művé szetek házában mutatkozott be az együttes a košicei publikumnak. —k— Biztató az első fél év lakásépítési mérlege! MEGLESZ-E A Az évek óta húzódó és az idő múlásával egyre sürgetőbb lakáskérdés mielőbbi megoldá­sát külön pontban szorgalmaz­za az SZSZK kormányának ta­valyi programnyilatkozata; de az idei esztendő elején beható­an foglalkozott ezzel a kérdés­sel a CSKP KB és az SZLKP KB plénuma is. A vezető szervek egybehangzólag az állami terv egyik legfontosabb szakasza­ként határozták meg a lakás­építést, különös tekintettel a küszöbönálló negyedik ötéves tervre, melyben az egyre növek­vő igények kielégítésére közel 200 000 új lakást kellene fel­építeni és átadni. Nem véletlen, hogy állami­és pártszerveink mostanában ilyen fokozott figyelmet szen^* telnek ennek a kérdésnek, me­lyet — helyesen — nemcsak népjóléti — po'iitikai síkon, liá­néin közgazdasági vonatkozá­sokban is értelmeznek. A la­káskérdés rugalmas rendezése ugyanis szoros összefüggésben áll a népgazdaság fejlesztésé­nek ütemével, mert közvetlen, gyakorlati befolyással van a munkaerők állandósítására és a munkafegyelem megszilárdí­tására. A kielégítő, jó lakásvi­szonyok a termelés, a társadal­mi élet hatéköny konszolidá­ciós tényezőiként tarthatók szá­mon. Tény: a központi állami­s pártszervek a múltban is a lakáskérdés megoldására töre­kedtek, de a jó elgondolások és pozitív szándékok többsége a gyakorlatban nem mindig járt teljes sikerrel. A hiányos mun­kaszervezés, különböző beruhá­zási következetlenségek, a munka ütemét fékező építő­anyaghiány okozta, hogy Szlo­vákiában az elmúlt évtizedben 1 • Ma 125 éve indult el az első vonat Olomoucból Prágába. Ezt az utat akkor 10 óra alatt tette meg. A két városban ebből az alkalom­ból nagy ünnepségeket rendeztek. Ma ez a szakasz vasúthálózatunk egyik legforgalmasabb vonala. Minden 8 percben keresztülhalad rajta egy szerelvény. Már ez a vo­nal Is "villamosított, és a legkor­szerűbb biztosító berendezésekkel van ellátva, úgyhogy bizonyos he­lyeken a szerelvények elérhetik a 160 kilométeres sebességet is. EREDMENYES VERSENY Trebišovon tegnap megtartot­ták a nemzeti bizottságok au­gusztusi munkagyűlését, ahol értékelték a Szlovák Nemzeti Felkelés 26. évfordulója tiszte­letére indított szocialista ver­senyben elért eredményeket, valamint az idei terv és költ­ségvetés teljesítését. Mind a két területen a járás nemzeti bi­zottságai kiváló eredményeket mutatnak fel. A szocialista munkaverseny eredménye meg­haladja az 58 millió koronát, míg a .költségvetés bevételi ré­szét 72 százalékra teljesítik. Az ülés további részében megvitat­ták a nemzeti bizottságok idő­szerű feladatait. Hnrusz Arpád az eredetileg meghatározott 468 000 lakás helyett, kereken százezerrel kevesebb — csak 364 000 épült. Érthető, hogy e jelentős hátralék mielőbbi fel­számolását tűzte ki fő céljai egyikének a szlovák kormány, amit számszerűleg az idei év végéig átadásra előirányzott 68 000 lakásban fejezett ki. Vajon sikerül-e beváltani ezt az ígéretet? Az építésügyi, illetve a mű­szaki és fejlesztésügyi minisz­térium dolgozóinak tájékozta­tása alapján minden jel arra mutat, hogy meg le s z a 68 ezer lakás. Különösen az idei év első felének eredményei biztatóak, amikor az állandó munkaerő­hiány ellenére a szlovákiai épí­tővállalatok 246 lakást adtak át terven felül, a tavalyi év első hat hónapjához viszonyítva" pe­dig összesen negyvennégy szá­zalékkal többet! E kedvező aránv kialakulásában különösen a júliusi hajrának volt nagy szerepe, de nem maradtak ered­ménytelenül a kormány taka­rékossági-fegyelmi intézkedései sem. Január elsejével a kom­plex lakásépítésen és néhány, külön engedélyezett építkezé­sen kívül nem kezdhettek meg másfél millió korona beruhá­zást túllépő építkezést. Az 1969-es esztendő utolsó negye­dében végzett felmérések ugyanis azt mutatták, hogy eb­ben az időpontban az épülőben levő létesítmények költségveté­sei már 100,3 milliárd koronára rúgtak, ami pedig kereken 10 milliárddal több, mint amennyit az egész negyedik ötéves terv a beruházások címén eredetileg előirányzott volna. Az idei nyár eddigi, előzetes eredményei arra engednek kö­vetkeztetni, hogy a lakásépítést kivitelező vállalatok kellőkép­pen összpontosították erőiket az időjárás által legkevésbé be­folyásolt hetekben. így sokat tettek a decemberig befejezen­dő 13 611 állami és szövetke­zeti lakás határidőre való át­adásának érdekében. Az 1969/70-re szóló tervben és a lakásépítés egészében egy­aránt fontos szerep jut az ön­segéllyel vagy magánúton épít­kezőknek is. Az SZSZK Építés­ügyi Minisztériumának a kiske­reskedelmi üzlethálózat folya­matos építőanyagellátását cél­zó intézkedései, illetve a Mű­szaki és Fejlesztésiigyi Minisz­tériumnak a nemzeti bizottsá­gokat aktivizáló tavaszi ver­sen y fel hívása ere d m é n y e kép pen már az idén 2500— 3000-rel több új családi házban tartanak ház­szentelőt, mint azt az eredeti terv megszabta. MIKLÓSI PETER — Ne folytasd!... — figyel­mezteti pajkosan Lida. — Már a fejedbe ütött a konyak, nem tu­dod. mit beszélsz ... — Nem sorolhatom fel azt, amit nem ismerek — tréfálkozik Gyuri. Aliz nem mosolyog, nem ne­vet. — A hangulatom is fekete ... — teszi hozzá, hogy teljes le­gyen a leltár. — Csak el ne sírd magad — mosolyodik ei kényszeredetten Gyuri. -- Gyere beljebb, Liz. Bemennek a szobába. Lida újabb poharat tesz az asztalra. Gyuri konvakot tölt a poharak­ba. — Mit ünnepeltek? — Mindent, ami szép . . . Gyuri felemeli poharát. — A világ legszebb asszonyá­nak egészségére! — Ne bolondozz, fiatalúr! — szabadkozik szomorkásán Aliz. — Hát nem vagy olyan, mint Kiisabeth Taylor? Fekete haj, fekete szem, még szebb is vagy, mert fiatalabb vagy! Mindened megvan, boldog lehetnél, és nem tudsz boldog lenni! Nevesd ki a világot, Liz! Kgy éve ismerlek, de csak egyszer hallottalak iga­zán nevetni. Nézd, Lida! Mái­mosoly og! Egészségedre! — A bolond szavaidon moso­lyog! — botránkozik meg Lida. Kutató pillantást vet Gyurira. Nem érti, miért eredt meg egy­szerre a nyelve. Aliz mosolyog. Mosolya nem könnyed mosoly, sok benne a keserűség, fájdalom, reményte­lenség. A halálát váró beteg mo­solyog így az orvos biztató sza­vára. Kiisszák a konyakot. Gyuri újra tölt. — Képzeld el, részegre akar­ja magát inni! — újságolja Li­da. — Ha nem jönne értem Ottó, veletek tartanék — feleli Aliz. — Itt fogjuk — mondja Lida. — Nem hiszem, hogy itt ma­radna — válaszolja Aliz. — Tegnap sokat ivott... Lida kurta sóhajával jelzi, ér­ti, mire céloz Aliz. A mit sem sejtő Gyuri néhány pillanatra az asztalhoz ülő vendégen felejti a szeiuét. Aliz sudár termetű nő. Magas sarkú cipőben Gyuri csak a homlokáig ér. Dús feke­te haja a vállára omlik. Olajo­san fénylik tágra nyitott, eny­hén maiidulavágású szeme. A bordóvörös, testhez álló ruhája kidomborítja alakja szépségét, duzzadó mellét. Ajka telt, hú­sos. Gyurinak csak most tűnik fel, hogy szeme alja árnyékolt, mintha párás lenne ... Cigaret­tával kínálja az asszonyokat. Rá­gyújtanak. Az első szippantás ulán Alizhoz fordul. — Sírtál, Aliz? — Tapintatlan vagy! Hogy kérdezhetsz ilyet? — feddi meg kényszeredett derűvel Lida. — Nagyon is tud — mondja Aliz. — Jó, hogy megkérdezte. Nem is tudom, hogy kezdjem el... — Miért sírtál, Liz?, — is­métli meg kérdését Gyuri. Meg emeli poharát. — Idd ki te is, Liz! Talán megoldja a nyelve­det .. . Aliz nem nyúl a pohárhoz. Só­hajt egyet. Mélyet szippant. Felfénylik a szeme. Könny bugy­gyan a szeméből. Lida Alizhoz megy, s a fotel karfájára ül. — Mi történt, bogárkám? — kérdezi, s lesimítja Aliz arcáról a könnyet. — Nem is sejted? — Ottó miatt bánkódsz? Ezt meg kell szoknod, néha kiruc­cannak a férfiak. Csak az íiéin érteni, hogy került össze Fran­kén mérnökkel? Nem is tudtam, hogy ismeri... — Frankent? csodálkozik Gyuri. — Valaki beszélt veled tele­fonon \. — mondja Aliz, mint­ha nem hallotta volna Gyuri csodálkozó felkiállását. Még délben, mielőtt hazajöt­tem volna a gyárból, felhívott egy ismeretlen férfi, s azt kér­dezte, igaz-e, hogy nálam . la­kott Beck Aliz? S hogy valóban Kassáról származol-e? .. . — Nem is szóltál semmit — szól közbe Gyuri. — Nem jutott az eszembe, másról beszéltünk ... — Ű volt az — mondja Aliz, — Ki? , — sürgeti .Lida. — Aki a háborúban megmen­tett ... — Lassan már húsz éve lesz! Hogy jutottál az eszébe? — Nem tudom . .. Délben fel­hívott engem is, és délután el­jött hozzánk. Egyedül voltam, Ol­tó még az intézetben volt. Ko­rosabb, kopaszodó, kissé elhí­zott férfi. Csak akkor ismertem rá, amikor iňesélni kezdte, hogy találtak rám az erdőben. Me­sélt a kalibáröt, ahol megölték a szüleimet.. . Sírva fakadtam. Csak ő lehet az! Aztán csak néztem, néztem öt. Akkor so­vány volt és fiatal. De a sze­me ... A szeme a régi marad L Amikor elmosolyodott és meg­kérdezte, a mi-kis Alicánk most hogy él, felkiáltottam, mégis­csak maga az, Laco bácsi! így hívtam őt. Lano bácsi. Ö m§g: Alicánk, kis cicánk ... Megkér­tem, látogasson meg máskor is, ismerkedjen meg a férjemmel. Olyan aranyos volt. Azt mond­ta, nagy kő esett le a szivéről, hogy végre megtudta, hogy hol vagyok, hol élek ... — Itt él a városban? — kér­dezi Lida. — Itt... Nemsokára hazajött Ottó; Újságolom neki a nagy hírt, mondom, megtaláltam vég­re, aki hónapokig az apárö he­lyett az apám volt! Veled • is meg akar ismerkedni, jó bará­tok lehettek, ő is őrnagy, a biz­tonságiaknál dolgozik. Ottó meglepődött. Többé be nem te­szi ide a lábút! — morogta. Az életemet mentette meg! Akkor sem, nyugodtan akarok élni, szimatoló rendőrkutyák nélkül! Nem csaphatom be előtte az aj­tót, már Lidával is beszélt, tő­le tudta meg a címünket! Li­dával? — csodálkozott Ottó. Menj el hozzá, s kérdezd meg tőle, miket mondott? ... Ezért jöttem hozzád ... — és a fe­szülten figyelő Gyurira pillant. — Hozzátok . .. — teszi hozzá. I Folytút jutoj 1970 VIII 21 4

Next

/
Thumbnails
Contents