Új Szó, 1970. augusztus (23. évfolyam, 181-206. szám)

1970-08-19 / 196. szám, szerda

Kitűzték a további feladatokat Beszélgetés JÁN GIBALA elvtárssal, a rimaszombati járási pártbizottság titkárával A párttagokkal folytatott beszélgetések befejezésének közeledtével a rimaszombati járási pártbizottság aprólékosan felmérte a pártmunka további tennivalóit és plenáris ülésén kitűzte a járás alapszervezetei és kommunistái legközelebbi feladatait. Ezekről beszélgettünk fán Gibala elvtárssal, a járási pártbizottság titkárával. GIBALA ELVTÁRS elmondta, hogy a rimaszombati járásban augusztus közepével lényegében befejezték a tagkönyvcserével kapcsolatos beszélgetéseket. A járási pártszervezet tagságának 18,4 százalékát zárták ki, illetve törölték a pártból. A kizárások és a törlések közti arány teljes összhangban áll azokkal a feltételekkel, amelyek a járásban a múltban, főképp az 1968—1969-es években uralkodtak. A kizárásokat jóval meghaladja a párttagság törlésének száma. Passzív magatartásuk miatt sokan távoznak a pártból. Ezek nem teljesítették párttagsági kötelességeiket, nem vettek részt rendesen a taggyűléseken, s ha jelen voltak is, tétlenül ülték végig a gyűlést, nem szólaltak fel a vitában, nem foglaltak állást a párt politikájával kapcsolatban. A beszélgetések folyamán felszínre kerültek ezek a kérdések, s a bizottságok a passzív párttagok törlését javasolták. A beszélgetések után az egész járásban a pártszervezetek aktivizálódása tapasztalható. Legszemléltetőbben megmutatkozik ez abban, hogy jelentősen növekszik a taggyűlések látogatottsága. A beszélgetések előtt sok alapszervezetben átlagosan a tagoknak mintegy a fele jelent meg a gyűléseken, sőt néha még ennyien sem, most átlagosan nyolcvan százalékos a taggyűléseken való részvétel. Egyúttal aktívabbá válnak a gyűlések, a párttagok hozzászólnak a napirenden szereplő kérdésekhez, a vita általában élénk, különösen a gazdasági problémákkal foglalkoznak méiyenszántóan a kommunisták. A mezőgazdaságban a pártmunka növekvő aktivitása a jelenlegi, elsősorban a gabona betakarításával összefüggő feladatok megoldására Irányuló törekvésben nyilvánul meg. A kedvezőtlen időjárás rendkívüli erőfeszítést követelt a mezőgazdasági dolgozóktól. A párttagok ezen a téren nagy kezdeményezést tanúsítottak és konkrét javaslatokat tettek a helyzet megoldására. Az aktivitás jegyének tekinthető az is, hogy míg a vitában azelőtt többnyire az egész pártot érintő általános problémákkal, a felsőbb pártszervek tagjainak tevékenységével foglalkoztak, a mostani gyűléseken a felszólalók leginkább a járás feladatait érintik, a járásban tapasztalható fogyatékosságok megoldását szorgalmazzák. Az elvtársak megértették, hogy elsősorban a saját problémáikat kell rendezniük. EBBŐL KIINDULVA a járási pártbizottság, az alapszervezetek és a kommunisták aktivitásának továbbfejlesztését tartja szem előtt. Ezzel egyidejűleg gondoskodik az új pártigazolványok átadásáról. Eddig százötven alapszervezetben vették át a párttagok az új igazolványt, további fé'iszáz szervezet számára már elkészítették az igazolványokat, a többi szervezet tagjainak igazolványát pedig most állítják ki. Ügy számítják, hogy augusztus végéig befejezik ezt a feladatot. A járási pártbizottság feladatul tűzte ki, hogy szeptember 15-ig minden egyes pártszervezet taggyűlésén, valamint az összüzemi és a városi pártbizottságok ülésein értékeljék a pártigazolványok kicserélésének eredményeit. A beszélgetések tapasztalatainak leszűrését az évzáró taggyűlések előkészítésénél is felhasználják. A járási pártbizottság egyszersmind arra vezeti az alapszervezeteket, hogy gondos felmérés alapján dolgozzák ki a legfontosabb feladatokat felölelő munkaterveket és ebben határozzák meg a teljesítés határidejét is. A járási pártbizottság júliusi plenáris ülésén az alapszervezetek előtt álló fő feladatokkal foglalkozott. Elsősorban is a párttagok aktivitásának további fokozása a cél. A beszélgetéseket az aktivizálás kezdetének tartják, amelyek jó kiindulási alapul szolgálnak az alapszervezetek tevékenysége felélénkítéséhez, annak eléréséhez, hogy a kommunisták maradéktalanul eleget tegyenek a pártalapszabályzatban megszabott kötelességeiknek. További fontos feladat a- káderproblémák megoldása. A beszélgetéseknél megmutatkozott, hogy sok felelős munkakört olyan egyének töltenek be, akik főképpen politikai szempontból nem voltak képesek beosztottjaik helyes vezetésére. A beszélgetéseknél számos vezető dolgozót politikai téren megnyilvánuló fogyatékosságaik miatt kizártak, illetve töröltek a pártból. Ezért a pártszervek , és szervezetek figyelmét arra irányítják, hogy következetesen megoldják a hatáskörükbe tartozó káderkérdéseket. Ezzel összefüggésben az alapszervezeteknek végre kell hajtaniuk a pártbizottságok esetleges kiegészítését is, mert bár 1969 decemberében napirenden szerepelt ez a kérdés, a beszélgetéseknél megmutatkozott, hogy nem oldották meg elég gondosan, mert a bizottságokba akkor bekerült párttagok közül is egyeseket kizártak, vagy töröltek a pártból. A káderkérdéseket illetően fontos lesz, hogy az alapszervezetekben személyek szerint határozzák meg a feladatok megvalósításáért viselt felelősséget. SZÜKSÉGES LESZ, hogy a pártszervezetek a közeljövőben a községekben és az üzemekben elbírálják a társadalmi sezrvezetek, elsősorban a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, az ifjúsági szövetség, a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség, a CSEMADOK, a Matica slovenská és néhány más szervezet bizottságainak káderösszetételét. E bizottságokban tisztséget viselő számos párttagot kizártak vagy töröltek a pártból, a társadalmi szervezetekben azonban továbbra is funkcióban maradtak. Hasonlóképpen foglalkozniuk kell az alapszervezeteknek a helyi nemzeti bizottságok helyzetével is. Ezekben a szervezetekben még számos olyan képviselő van, aki az elmúlt időszakban elhanyagolta a tisztségéből eredő kötelességek teljesítését, s olyanok is akadnak, akik helytelen politikai magatartásuk miatt méltatlannak bizonyultak e funkcióra. A járási pártbizottság feladatul adta az alapszervezeteknek, hogy mielőbb értékeljék a nemzeti bizottságok tevékenységét és oldják meg a szükségesnek mutatkozó személyi változásokat. A járási pártbizottság továbbá arra vezeti a pártalapszervezeteket, hogy teljes mértékben újítsák fel a pártélet lenini alapelveit, tartsák be a párton belüli demokráciát, a demokratikus centralizmust, a pártfegyelmet, biztosítsák az alapszabályzat következetes megtartását. Teljes mértékben fel kell újítani a pártszervezetek ellenőrzési jogának gyakorlását. Feltétlenül szükséges, hogy az alapszervezetek harcoljanak a felelőtlenség, az anarchizmus megnyilvánulásai, a kötelezettségnélküliség, a passzivitás, valamint a fogyatékosságokkal szembeni közömbösség ellen. A járási pártbizottság el akarja érni azt, hogy az alapszervezetekben minden egyes párttagtól kommunista elvszerűséget és fegyelmet követeljenek meg a párthatároiatok teljesítésénél. A pártszervezeteknek a fogyatékosságok megállapításánál haladéktalanul le kellene vonniuk a következtetéseket, rendszeres figyelemmel kellene kísérniük a párttagok tevékenységét. Ily módon megakadályozhatják, hogy a fogyatékosságok felhalmozódjanak. A beszélgetések tapasztalatai azt mutatják, hogy főleg a passzivitás megelőzését és a kommunista erkölcs megtartását kell szem előtt tartaniuk. A JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG plenáris ülése nagy figyelmet szentelt az egyik legfontosabb időszerű feladatnak, a párton belüli nevelés kérdésének is. Az alapszervezetek feladatul kapták a párton belüli nevelés elmúlt évfolyama eredményeinek értékelését és a CSKP Központi Bizottsága irányelveinek értelmében az új oktatási év előkészítését. A párton belüli nevelés alapos megszervezését és eredményes lefolytatását az egyik legfontosabb feladatnak tekintik. A jövőben fokozott gondot fordítanak az ateista nevelésre. A beszélgetések megmutatták, hogy ezzel kapcsolatban nagyon sok fogyatékosság merült fel. Megtörtént, hogy kommunista tanítók, de mások ls, megkereszteltették, bérmálásra, Illetve konfirmálásra küldték gyermeküket, és hitoktatásra járatták. 1968-ban olyan esetek is előfordultak, hogy tanítók nyolc-tízéves gyermekeket kereszteltettek meg. A járási pártbizottság arra törekszik, hogy a pártszervezetek elmélyítsék a dolgozókkal való kapcsolatukat. Ennek érdekében hangsúlyozza a tömegpolitikai munka fejlesztésének, a kommunisták személyes felelősségének és a szemléltető agitációnak a jelentőségét. Ezzel összefüggésben szem előtt tartják a politikai-kulturális élet fejlesztését. El akarják érni, hogy a pártszervezetek rendszeresen figyelemmel kövessék a nemzeti bizottságok, a társadalmi szervezetek tevékenységének eszmei-politikai tartalmát és a kulturális nevelő tevékenységet. Ezen a téren nagyon fontosnak tartják a pártsajtónak az eddiginél jobb kihasználását. A pártsajtó terjesztésére már gyakorlati intézkedéseket foganatosítottak, versenyt indítottak abból a célból, hogy új előfizetőket nyerjenek meg a Pravda, az Oj Szó és további pártlapok megrendelésére. A pártsajtó terjesztésével az alapszervezetekben a pártaktíva foglalkozik. A járási pártbizottság plenáris ülésének tárgyalásaiból az alapszervezetek számára következő további feladat az'ifjúsági szervezet vezetése, az ifjúság nevelése. El akarják érni, hogy a pártalapszervezetek rendszeres segítséget nyújtsanak az ifjúság egységes szervezetének megteremtésében. INTÉZKEDÉSEKET foganatosítottak a gazdasági feladatok teljesítésével összefüggésben is. Célszerű lenne, ha ezeket az alapszervezetek munkaterveikbe foglalnák. Főleg az ötödik ötéves terv és az 1971. évi végrehajtási terv gondos, színvonalas kidolgozásáról van szó. Az alapszervezeteknek mindenütt a munkaidő jobb kihasználására, a munkafegyelem megszilárdítására, a termelés hatékonyságának növelésére, a munkatermelékenység és a bérek helyes arányának betartására kell törekedniük. A gazdasági feladatok teljesítése érdekében fejleszteni kell a dolgozók kezdeményezését a felszabadulási versenyben, valamint a CSKP megalakulása 50. évfordulóját köszöntő kötelezettségvállalásokban, a „Mindenki szocialista módon" néven kibontakozott mozgalomban. A járási pártbizottság tudja, hogy az alapszervezeteknek jelenleg nagy szükségük van a rendszeres segítségre, irányításra. Ebből a célból a beszélgetések befejezése után át akarják szervezni a pártaktivisták testületét. A pártszervezetek elnökei számára szeptember elején háromnapos tanfolyamokat szerveznek, hogy segítséget nyújtsanak nekik a pártpolitikai munka irányításában. GÁL LÁSZLÓ TEXTILIPARUNK ÉS A NOK A dolgozó nők iránt a legnagyobb érdeklődést és gondoskodást a textilipar tanúsítja. Annál kisebb az élelmiszeripar és a vegyipar gondoskodása. Ezt a tényt egy szociológiai helyzetfelmérés alapján állapította meg az SZSZK Munkaügyi és Népjóléti Minisztériuma. Az iparvállalatokban, főleg óvodák és bölcsődék építésével, az üzemi munkaiskolákban való továbbtanulással és a munkaidő rendezésével gondoskodnak a dolgozó anyákról. Évente kb. 20 millió tojást szállítanak a nitrai közös szövetkezeti baromfifeldolgozó-telepről. Ezenkívül ez idén 47 vagon baromfihúst adnak piacra. Képünkön: Füllé Ágnes naponta mintegy 10 000 tojást csomagol. A gépesített telepen csak csak ezt a munkát végzik kézzel. (ČSTK — J. Lofaj felvétele) Magyarország az 1970. évi brnói gépipari vásáron A magyar külkereskedelem hagyományos vendég a brnói nemzetközi vásáron, amelyre az "idén is körültekintő gondossággal készül. A kiállításra kerülő gyártmányok listáját úgy igyekeztek összeválogatni, hogy az érdeklődők képet kapjanak a magyar ipar mai színvonaláról. A közel ezer különböző exponátumot, — a tervek szerint — 13 vállalat mutatja be, több mint 1700 négyzetméteres területen. A Technoimpex műanyagipari, szerszám,- kábel és híradástechnikai gépeket, az Elektroimpex tv-készülékeket, jelzőberendezéseket állít ki. Az Elektiromodul különféle ellenállásokat, kondenzátorokat, az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat pénztárgépeket, sokszorosító berendezéseket, a Metrimpex pedig különböző műszereket mutat be. A Magyar Optikai Müvek geodéziai és laboratóriumi műszereknek, a TUNGSRAM izzólámpáknak, fénycsöveknek, a tv-képcsőnek, a Videoton tv-nek, rádiónak, magnetofonnak ad helyet. A Pannónia konfekcióipari gépeket, a Komplex élelmiszeripari, csomagoló- és mezőgazdasági gépeket, a Lampart vegyipari berendezéseket, a NIKEX építőés útépítő gépeket küld Brnóba. A Mogürt járműveket és garázsipari felszereléseket sorakoztat fel. Újdonságnak számít többek között az MM—320-01 horizontális másoló-marógép, amely az idei lipcsei nemzetközi vásáron díjat kapott. A gép automatikája úgy van felépítve, hogy a mérő és leolvasó rendszer felszerelésével a számjegyes programvezérlés is applikálható. A Pannónia külkereskedelmi vállalat konfekcióipari gépeinek sorában foglal helyet a CS 121es típusú gyorsvarrógép. A teljesen modern vonalvezetésű konstrukcióval percenként 5000 öltés végezhető el. A brnói vásáron első ízben bemutatásra kerülő gyorsvarrógép gyártása 1970 második felében indul meg, exportja pedig 1971 elején. A BC—202 típusú villamos szedőírógép az IGV (Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat) egyik legkeresettebb gyártmánya. Ez részben annak tulajdonítható, hogy a szocialista országok közül Magyarország gyárt egyedül ilyen típusú irodagépet. Az említett berendezés a villanyírógépek és szedőírógépek előnyeit egyesíti. A Nikex által kiállított Veres-féle darabolószerszám is az újdonságok közé sorolható, és elsőízben kerül bemutatásra Brnóban. A.Mogürt a Csehszlovákiában már ismert magyar garázsipari felszerelések mellett többek között kiállítja az 5,5 tonnás Csepel D-414-62 típusú tehergépkocsit is. Ez a konstrukció a D—450-es típus tovább feljesztett változata. A D—450-es tehergépkocsikat egyébként évek óta vásárolják a csehszlovák felhasználók. Az új járműbe négy ütemű 95 LEes Diesel-motort szereltek be, maximális sebessége 80 km/óra. A Csepel D—414-62 típusú tehergépkocsi exportja az év második felében indul meg. —/s— Turistaigény a turistaidényben A szerényebb lehetőségű, s a jó időben feltétlenül bízó emberek szívesen választjak nyári üdülőhelyükül a Balatont. Magam is így tettem. Mivel Bratislauából közvetlen autóbuszjárat van Balatonfüredre, s az út az országhatári formalitások beleszámításával is csak négy órát vesz igénybe, ez az utazásforma látszott a legmegfelelőbbnek. Az Avion elöl magyar busz vitt bennünket, amely meglehetősen kicsire méretezett volt. A csomagtartóját jóindulattal lehetne kalaptartónak minősíteni. A bőröndök számára csak az ülések mellett akadt hely, márpedig feltételezhető, hogy az utas nem utazik a Balatonra egy-egy aktatáskával a hóna alatt. Arról nem is beszélve, hogy minden bőröndért külön viteldijat vasalnak be az utastól. Ligetfalut elhagyva, az oroszvári országúton egy traktor vontatta kamion haladt előttünk, s a határig nem lehetett megelőzni. Ez azért volt kellemetlen, mert az említett szakaszon útjavítás van folyamatban, s e néhány kilométeren át annyi port sikerült magunkba szívnunk, hogy ennek ellensúlyozására is szükséges az üdülés tetemes része. A zötyögős, poros út miatt szinte minden utas szitkozódott. Egyaránt nem értették, hogyan maradhatott ilyen állapotban a legnagyobb turistaidény kellős közepére ez a fontos út, amelyen honfitársaink ezrei is igyekeznek a magyar tenger felé ... A bosszankodás — ezúttal visszahatásképpen — még határozottabb méreteket öltött, amikor már magyar területen haladt buszunk. Mosonmagyaróváron, Győrön, Zircen és Veszprémen áthaladva, mindenütt olajozott utak vártak bennünket, s az ilyesmi jólesik nemcsak a nyugatról érkező turistáknak, hanem az egyszerűbb, s ezért igénytelenebb szomszédoknak is. Hangtalanul is feltették a kérdést, miért lehet ott, s miért nem lehet ugyanezt megtenni nálunk. Mondhatná valaki, hogy Magyarország érdeke, hogy a Balatonra tartó turisták megelégedettek legyenek. Szerény véleményem szerint ugyanezt érdemelnék meg honfitársaink is, vendégeink is az országhatár eléréséig csakúgy, mint visszafelé. Nyugaton a turistaidény kezdetére be kell fejeződnie minden útjavításnak. Az ilyesmit több figyelmességgel és előrelátással nálunk is el lehetne intézni... ZALA JÓZSEF