Új Szó, 1970. augusztus (23. évfolyam, 181-206. szám)

1970-08-16 / 33. szám, Vasárnapi Új Szó

A »gyengébb nem« és a labdarúgás H |ol vannak már azok az idők, amikor bűnnek tar­tották, ha egy nő — a terem­tés koronájának példáját kö­vetve sportolni merészelt?! Pierre Coubertin báró, a mo­dern olimpiai játékok életre hívója sem becsülte sokra a női sportot. Csak a századunk elején került először műsorra női szám az olimpián, mégpe­dig a nyíl lövés, mert ezt a versenyszámot az akkori felfo­gás szerint össze lehetett egyez­tetni a nőiességgel. Évtizedek telt,ek el, amíg a női egyen­jogúságért folytat^ harc meg­hozta a gyümölcsét. Igaz, ele­inte megvetéssel néztek a női sportolókra, de éz nem akadíi­lyozta őket abban, hogy a sport majdnem minden területén a férfiakhoz hasonlóan versenyez­zenek. Ma már nemcsak az at­létikában, úszásban, az ismert labdajátékokban bizonyítják ké­pességeiket, -hanem olyan sport­ágban is, amelynek rendezvé­nyeire néhány évtizeddel ez­előtt még csak nézőként. sera jártak, vagy csak nagyon ritka esetben. Ez a sportág nem más, mint a labdarúgás, a szemet­lelket gyönyörködtető, izgal­mas labdajáték, a foci... Az utóbbi hetekben újra na­pirenden vannak a női labda­rúgásról szóló cikkek. Nem cso­da, hiszen a közelmúltban bo­nyolították le Olaszországban az első női labdarúgó-világbaj­nokságot, melynek döntőjében Dánia leányai és asszonyai visz­szavágtak olasz „kolléganőik­nek" a tavalyi Európa-bajnok­ság döntőjében elszenvedett ve­reségért. (Csehszlovákia nem vett részt a VB-n, pedig min­den bizonnyal ,,lepipálták" vol­na „mexikói" férfi kollégáikat). A cikkírók többsége némi iró­niával kezeli a női futballt, de akadnak olyanok is, akik szem­rehányást tesznek a „konzer­vatív" férfiaknak, mert leki­csinylően nyilatkoztak a nők eme szórakozásáról. A számta­lan „férfi fault" ellenére is a női labdarúgás mindjobban te­ret hódít. Nézzünk most meg aéluiny európai országot, hogy is álnak ott a dolgok a női foci körül. Az Angol Labdarúgó Szövet­ség sokáig határozottan vissza­utasította a nők kedvenc „játé­kát", mondván, hogy ez nem igazi angol labdarúgás. Az idén azonban mégiscsak meglágyult a konzervatív angol urak szí­ve, s legalizálták a női labda­rúgást. Angliában már évtize­dek óta működnek női csapa­tok, s 1949-től rendszeres baj­nokság folyik az országban. A külföldi portyák sem tartoznak a ritkaságok közé. A Carthians Ladies Manchester például be­utazta majd az egész Európát, és 250 000 fontot hozott a klub pénztárába. Az elmúlt eszten­dőben Szlovákiában is jártak a szigetországiak. Markušovcéti 5:l-re győztek a helyi csapat el­len. Olaszország Akárcsak az olasz férfi fut­ballistákról, a női labdarúgók­ról is sokat lehetne mesélni. Például az olasz női labdarú­gó-liga torinói rangadóján 18 ezer néző (többnyire férfi) „él­vezte" az amazonok játékát. Az olasz ligában 9 csapat szerepel, melyek mérkőzéséiket rendsze­rint este, villanyfénynél játsz­szák. Tavaly átlagban 4—5000 ember tekintette meg a liga­mérkőzéseket. Az egyes klubo­kat a nagy gyárak finanszíroz­zák. Az Olasz Labdarúgó Szö­vetség vezetői kijelentették: a labdarúgósportot. Megalakult a válogatott csapat is, mely idén minden valószínűség sze­rint ellátogat Csehszlovákiába is. Svájc HA FEJÉBE VESZ VALAMIT II A Azok közé az országok kö zé tartozik, ahol már tíz esz­tendeje folyik a rendszeres baj­nokság. Eddig minden évben a Femina Koppenhága játékosnői szerezték meg a bajnoki címet. A dán lányok és asszonyok többször jártak Csehszlovákiá­ban is. Tavaly Bratislavában 2:0-ra vesztettek a Rapid ellen. A dán női labdarúgás nagy me­cénása a sportfelszereléseket gyártó Anero-cég. nem ismernek női futballt Olasz országban. Olasz csapat Szlo­vákiában még nem járt. Franciaország 1 Franciaországban szeretik a nőket — a focizó nőket is... Bizonyára ezért engedélyezték az illetékesek, hogy a férfi klubok mellett működhetnek női csapatok is. Svédország Az északi államban az elmúlt esztendőben kezdték meg a nők Az elmúlt esztendőben az egyik legnagyobb nyugatnémet képes hetilap, a Sport Illust­rierte is foglalkozott az or­szág női labdarúgásával. Bírál­ta a Német Labdarúgó Szövet­séget, amely bünteti a fizető nézők előtt játszó női csapato­kat. Az NSZK szövetségének az elnöke kijelentette: „Lehet, hogy a jövőben megváltoztat­juk véleményünket a női labda­rúgásról, de jelenleg megttltjuk a nőknek, hogy versenyszerűen játszanak futballt". Tavaly avattak először női ligabajnokot. így Teli Vilmos hazájában még gyermekcipőben jár a női futball. Már több al­kalommal meg akarták alakí­tani a női labdarúgó-szövetsé­get, de nem akadnak önkéntes sportvezetők, és nem találnak megértésre a férfiaknál. Ausztria és Jugoszlávia E két országban jelenleg „nyomorog" a női futball. Pe­dig a harmincas években vi­rágzott. 1938-ban például Zág­rábban 12 000 néző tapsolt és csodálkozott a jugoszláv—cseh­szlovák mérkőzésen. Ausztriá­ban negyven évvel ezelőtt ren« des bajnokság folyt. Napjaink­ban csak története van az oszt­rák női futballnak, jelene nincs. Magyaroszág ! és Lengyelország Északi szomszédunknál nem létezik női „pilka nožná" — azaz futball. Magyarországon úgyszintén. Történtek ugyan né­mi kísérletek a tnői foci beve­zetésére, de ezek csak kísér­letek maradtak. És nálunk? Kevesen tudják, hogy a női futball, a Jó női labdarúgás több mint harmincöt éves ha­gyománnyal rendelkezik Cseh­és Morvaországban. Jelenleg kö­rülbelül kétszáz csapat kergeti a „lasztit" versenyszerűen a te­rületi bajnokságokon. Komuni­kációs nehézségek mialt ugyan nem létezik országos jellegű bajnokság, de a közeljövőben ezt is megoldják. Szlovákiában 1968-ban alakultak meg a női csapatok. Tavaly lejátszották az egyfordulós bajnokságot, s most már rendszeresen játszanak a lányok bajnoki és hírverő mér­kőzéseket. Amint látjuk, problémák akad­nak jócskán a női labdarúgás körül is. De ne feledjük, hogy hasonló gondokkal küzdött né­hány évvel ezelőtt a női kézi­labda, röplabda és kosárlabda is. Vannak sokkal nem nőiesebb sportok is (kerékpározás, lo­vaglás, 1500 m-es futás stb), amelyeket elismernek a „kon­zervatív" férfi sportvezetők, s amelyekn'ek űzése csakugyan nem használ a női szépségnek, nőiességnek, gyengédségnek. A nők szeretnek és akarnak fo­cizni. Ha pedig egy nő a fe­jébe vesz valamit. . . (t. v.) Világbajnokságot nyerni vala­mely sportágban nem mindenna­pi esemény, és nem is könnyű do­log. Hát még a lósportban, ahol „a sporteszköz" a ló nem élette­len anyag, hanem élő, önálló, in­telligens individium. Van saját aka­rata. Gondolkozik, érez, lehet en­gedetlen, makrancos, de engedel­mes is. A lovasnak ismernie kell lova és elődei élettörténetét; jó és rossz tulajdonságait, képességeit. Ha győzni akar, feltétlenül' a ló jó tulajdonságait kell fejlesztenie. Ennél nem nélkülözheti a pedagó­giát és pszichológiát sem. A lóversenyeken jó néhány bu­kás következett már be a ló enge detlensége következtében, a verse­nyek igényes közönsége azonban elvárja a lovastól, hogy jó telje­sítményt nyújtson. A lónak érez­nie kell, hogy a pályán csak egy úr van, és ez a lovas. A lovas és ló között megfelelő összhang nél­kül szó sem lehet győzelemről. Ezekre a dolgokra gondolok, amikor a „Világ"-ban, e magyar nyelvű hazai hetilapban július hó 11-én megjelent írást olvasom: „A díjugratás világbajnokságát az an­gol farmer Broom Dávid nyerte". Nem mindennapi közlemény. Nem tudnánk mi is világbajnok­ságot nyerni? Eddig ugyanis csak kisebb helyi jellegű győzelmekkel dicsekedhetünk. Az idézett írás ar­ra enged következtetni, hogy igen, s ez csupán rajtunk múlik. Az idézett közlemény ís igazolja állí­SZEREZHETÜNK-E A LÓSPORTBAN? tásomat. Bár a dél-franciaországi La Baluban július 11-én megtartott díjugrató világbajnokságot"*jól elő­készítették, lehet, hogy a 10 000 férőhelyes stadionban egyetlen csehszlovák lószakértő sem volt. Broom sikere nemcsak meglepetést jelentett, hanem figyelmeztetés a „hitetlen tamások részére", hogy a lósportban nálunk sem lehet to­vább hazardírozni. Ez a győzelem is bizonyíték arra, hogy kitartó munkával meg lehet szerezni még hét világbajnokság után is a ha­zai győzelmet. Broomnak nem volt könnyű dol­ga. Le kellett győznie az előző világbajnokokat. A spanyol Gojoa­gat, aki 1953-ban Párizsban vég­zett az első helyen. A Jazdecstvo szaklap júliusi számában kimuta­tást közöl az eddigi világbajnok­ságról. Madridban és La Capelle­ben (1954—55) a nyugatnémet Winkler, 1956-ban az olasz In­zeo, 1960-ban ismét Winkler nyert, majd utána d'Oriola győzelméről számol be a világsajtó. Kérdezzük meg önmagunktól, megtettünk-e, jobban mondva meg­teszünk-e mindent, hogy Broom példáját követve a legközelebbi világbajnokságon mi is jelentős szerepet játszhassunk? Mindez csak rajtunk múlik, hiszen mi is rendelkezünk kitűnő lovakkal és képzett lovasokkal. KMOSKÓ LÁSZLÓ mrnpi ÚJ szó Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszd o szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Lőrincz Gyula. Főszerkesztőhelyettesek: dr. Gált Iván és Szűcs Béla. Szerkesztőség: Bratislava; Gorkij utca 10. Teleion: 537-16 512-23, 335-63. Főszerkesztő: 532-20. Titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39, távíró: 09308. lournal Kiadóhivatal, Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda Nypmdavállalat bratislavai üzeme. Bratislavai Štúrova 4. Hirdetőiroda: Bratislava iesenského 12. teleion: 551-83. Előfizetési dij havonto 11,70 korona, a Vasárnapi Új Szó negyedévre 13 korono Terieszti a Posta Hirlapszolgálat. Előlizetéseket ellogad minden postahivatal és postai kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS — Ústredná eipedicia tlače. Brati­slava, Gottwaldovo námestie M/VII.

Next

/
Thumbnails
Contents