Új Szó, 1970. augusztus (23. évfolyam, 181-206. szám)

1970-08-16 / 33. szám, Vasárnapi Új Szó

A »gyengébb nem« és a labdarúgás H |ol vannak már azok az idők, amikor bűnnek tartották, ha egy nő — a teremtés koronájának példáját követve sportolni merészelt?! Pierre Coubertin báró, a modern olimpiai játékok életre hívója sem becsülte sokra a női sportot. Csak a századunk elején került először műsorra női szám az olimpián, mégpedig a nyíl lövés, mert ezt a versenyszámot az akkori felfogás szerint össze lehetett egyeztetni a nőiességgel. Évtizedek telt,ek el, amíg a női egyenjogúságért folytat^ harc meghozta a gyümölcsét. Igaz, eleinte megvetéssel néztek a női sportolókra, de éz nem akadíilyozta őket abban, hogy a sport majdnem minden területén a férfiakhoz hasonlóan versenyezzenek. Ma már nemcsak az atlétikában, úszásban, az ismert labdajátékokban bizonyítják képességeiket, -hanem olyan sportágban is, amelynek rendezvényeire néhány évtizeddel ezelőtt még csak nézőként. sera jártak, vagy csak nagyon ritka esetben. Ez a sportág nem más, mint a labdarúgás, a szemetlelket gyönyörködtető, izgalmas labdajáték, a foci... Az utóbbi hetekben újra napirenden vannak a női labdarúgásról szóló cikkek. Nem csoda, hiszen a közelmúltban bonyolították le Olaszországban az első női labdarúgó-világbajnokságot, melynek döntőjében Dánia leányai és asszonyai viszszavágtak olasz „kolléganőiknek" a tavalyi Európa-bajnokság döntőjében elszenvedett vereségért. (Csehszlovákia nem vett részt a VB-n, pedig minden bizonnyal ,,lepipálták" volna „mexikói" férfi kollégáikat). A cikkírók többsége némi iróniával kezeli a női futballt, de akadnak olyanok is, akik szemrehányást tesznek a „konzervatív" férfiaknak, mert lekicsinylően nyilatkoztak a nők eme szórakozásáról. A számtalan „férfi fault" ellenére is a női labdarúgás mindjobban teret hódít. Nézzünk most meg aéluiny európai országot, hogy is álnak ott a dolgok a női foci körül. Az Angol Labdarúgó Szövetség sokáig határozottan visszautasította a nők kedvenc „játékát", mondván, hogy ez nem igazi angol labdarúgás. Az idén azonban mégiscsak meglágyult a konzervatív angol urak szíve, s legalizálták a női labdarúgást. Angliában már évtizedek óta működnek női csapatok, s 1949-től rendszeres bajnokság folyik az országban. A külföldi portyák sem tartoznak a ritkaságok közé. A Carthians Ladies Manchester például beutazta majd az egész Európát, és 250 000 fontot hozott a klub pénztárába. Az elmúlt esztendőben Szlovákiában is jártak a szigetországiak. Markušovcéti 5:l-re győztek a helyi csapat ellen. Olaszország Akárcsak az olasz férfi futballistákról, a női labdarúgókról is sokat lehetne mesélni. Például az olasz női labdarúgó-liga torinói rangadóján 18 ezer néző (többnyire férfi) „élvezte" az amazonok játékát. Az olasz ligában 9 csapat szerepel, melyek mérkőzéséiket rendszerint este, villanyfénynél játszszák. Tavaly átlagban 4—5000 ember tekintette meg a ligamérkőzéseket. Az egyes klubokat a nagy gyárak finanszírozzák. Az Olasz Labdarúgó Szövetség vezetői kijelentették: a labdarúgósportot. Megalakult a válogatott csapat is, mely idén minden valószínűség szerint ellátogat Csehszlovákiába is. Svájc HA FEJÉBE VESZ VALAMIT II A Azok közé az országok kö zé tartozik, ahol már tíz esztendeje folyik a rendszeres bajnokság. Eddig minden évben a Femina Koppenhága játékosnői szerezték meg a bajnoki címet. A dán lányok és asszonyok többször jártak Csehszlovákiában is. Tavaly Bratislavában 2:0-ra vesztettek a Rapid ellen. A dán női labdarúgás nagy mecénása a sportfelszereléseket gyártó Anero-cég. nem ismernek női futballt Olasz országban. Olasz csapat Szlovákiában még nem járt. Franciaország

1 Franciaországban szeretik a nőket — a focizó nőket is... Bizonyára ezért engedélyezték az illetékesek, hogy a férfi klubok mellett működhetnek női csapatok is. Svédország Az északi államban az elmúlt esztendőben kezdték meg a nők Az elmúlt esztendőben az egyik legnagyobb nyugatnémet képes hetilap, a Sport Illustrierte is foglalkozott az ország női labdarúgásával. Bírálta a Német Labdarúgó Szövetséget, amely bünteti a fizető nézők előtt játszó női csapatokat. Az NSZK szövetségének az elnöke kijelentette: „Lehet, hogy a jövőben megváltoztatjuk véleményünket a női labdarúgásról, de jelenleg megttltjuk a nőknek, hogy versenyszerűen játszanak futballt". Tavaly avattak először női ligabajnokot. így Teli Vilmos hazájában még gyermekcipőben jár a női futball. Már több alkalommal meg akarták alakítani a női labdarúgó-szövetséget, de nem akadnak önkéntes sportvezetők, és nem találnak megértésre a férfiaknál. Ausztria és Jugoszlávia E két országban jelenleg „nyomorog" a női futball. Pedig a harmincas években virágzott. 1938-ban például Zágrábban 12 000 néző tapsolt és csodálkozott a jugoszláv—csehszlovák mérkőzésen. Ausztriában negyven évvel ezelőtt ren« des bajnokság folyt. Napjainkban csak története van az osztrák női futballnak, jelene nincs. Magyaroszág

! és Lengyelország Északi szomszédunknál nem létezik női „pilka nožná" — azaz futball. Magyarországon úgyszintén. Történtek ugyan némi kísérletek a tnői foci bevezetésére, de ezek csak kísérletek maradtak. És nálunk? Kevesen tudják, hogy a női futball, a Jó női labdarúgás több mint harmincöt éves hagyománnyal rendelkezik Csehés Morvaországban. Jelenleg körülbelül kétszáz csapat kergeti a „lasztit" versenyszerűen a területi bajnokságokon. Komunikációs nehézségek mialt ugyan nem létezik országos jellegű bajnokság, de a közeljövőben ezt is megoldják. Szlovákiában 1968-ban alakultak meg a női csapatok. Tavaly lejátszották az egyfordulós bajnokságot, s most már rendszeresen játszanak a lányok bajnoki és hírverő mérkőzéseket. Amint látjuk, problémák akadnak jócskán a női labdarúgás körül is. De ne feledjük, hogy hasonló gondokkal küzdött néhány évvel ezelőtt a női kézilabda, röplabda és kosárlabda is. Vannak sokkal nem nőiesebb sportok is (kerékpározás, lovaglás, 1500 m-es futás stb), amelyeket elismernek a „konzervatív" férfi sportvezetők, s amelyekn'ek űzése csakugyan nem használ a női szépségnek, nőiességnek, gyengédségnek. A nők szeretnek és akarnak focizni. Ha pedig egy nő a fejébe vesz valamit. . . (t. v.) Világbajnokságot nyerni valamely sportágban nem mindennapi esemény, és nem is könnyű dolog. Hát még a lósportban, ahol „a sporteszköz" a ló nem élettelen anyag, hanem élő, önálló, intelligens individium. Van saját akarata. Gondolkozik, érez, lehet engedetlen, makrancos, de engedelmes is. A lovasnak ismernie kell lova és elődei élettörténetét; jó és rossz tulajdonságait, képességeit. Ha győzni akar, feltétlenül' a ló jó tulajdonságait kell fejlesztenie. Ennél nem nélkülözheti a pedagógiát és pszichológiát sem. A lóversenyeken jó néhány bukás következett már be a ló enge detlensége következtében, a versenyek igényes közönsége azonban elvárja a lovastól, hogy jó teljesítményt nyújtson. A lónak éreznie kell, hogy a pályán csak egy úr van, és ez a lovas. A lovas és ló között megfelelő összhang nélkül szó sem lehet győzelemről. Ezekre a dolgokra gondolok, amikor a „Világ"-ban, e magyar nyelvű hazai hetilapban július hó 11-én megjelent írást olvasom: „A díjugratás világbajnokságát az angol farmer Broom Dávid nyerte". Nem mindennapi közlemény. Nem tudnánk mi is világbajnokságot nyerni? Eddig ugyanis csak kisebb helyi jellegű győzelmekkel dicsekedhetünk. Az idézett írás arra enged következtetni, hogy igen, s ez csupán rajtunk múlik. Az idézett közlemény ís igazolja állíSZEREZHETÜNK-E A LÓSPORTBAN? tásomat. Bár a dél-franciaországi La Baluban július 11-én megtartott díjugrató világbajnokságot"*jól előkészítették, lehet, hogy a 10 000 férőhelyes stadionban egyetlen csehszlovák lószakértő sem volt. Broom sikere nemcsak meglepetést jelentett, hanem figyelmeztetés a „hitetlen tamások részére", hogy a lósportban nálunk sem lehet tovább hazardírozni. Ez a győzelem is bizonyíték arra, hogy kitartó munkával meg lehet szerezni még hét világbajnokság után is a hazai győzelmet. Broomnak nem volt könnyű dolga. Le kellett győznie az előző világbajnokokat. A spanyol Gojoagat, aki 1953-ban Párizsban végzett az első helyen. A Jazdecstvo szaklap júliusi számában kimutatást közöl az eddigi világbajnokságról. Madridban és La Capelleben (1954—55) a nyugatnémet Winkler, 1956-ban az olasz Inzeo, 1960-ban ismét Winkler nyert, majd utána d'Oriola győzelméről számol be a világsajtó. Kérdezzük meg önmagunktól, megtettünk-e, jobban mondva megteszünk-e mindent, hogy Broom példáját követve a legközelebbi világbajnokságon mi is jelentős szerepet játszhassunk? Mindez csak rajtunk múlik, hiszen mi is rendelkezünk kitűnő lovakkal és képzett lovasokkal. KMOSKÓ LÁSZLÓ mrnpi ÚJ szó Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszd o szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Lőrincz Gyula. Főszerkesztőhelyettesek: dr. Gált Iván és Szűcs Béla. Szerkesztőség: Bratislava; Gorkij utca 10. Teleion: 537-16 512-23, 335-63. Főszerkesztő: 532-20. Titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39, távíró: 09308. lournal Kiadóhivatal, Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda Nypmdavállalat bratislavai üzeme. Bratislavai Štúrova 4. Hirdetőiroda: Bratislava iesenského 12. teleion: 551-83. Előfizetési dij havonto 11,70 korona, a Vasárnapi Új Szó negyedévre 13 korono Terieszti a Posta Hirlapszolgálat. Előlizetéseket ellogad minden postahivatal és postai kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS — Ústredná eipedicia tlače. Bratislava, Gottwaldovo námestie M/VII.