Új Szó, 1970. augusztus (23. évfolyam, 181-206. szám)

1970-08-16 / 33. szám, Vasárnapi Új Szó

A

negyedszázad egyik vitathatatmásodik világháború óta eltelt lan jelensége az a statisztikailag bizonyított tény, hogy a fegyverkereskedelem, a kézi- és nehézfegyverek eladása különösen az iparosodott államok számára a legjövedelmezőbb üzletek egyike lett. Egy kimutatás szerint az iparosodott országok 1945 óta 4500 sugárhajtású repülőgépet, 5000 tankot, 2000 rakétát és 250 hadihajót adtak el a fejlődő országoknak. Amióta a fegyver „szokásos üzleti portéka" lett, a fegyverkereskedelem részaránya az általános kereskedelemben elérte a 3 százalékot, s egyes kimutatások szerint évente általában hatmilliárd dollár értékű fegyverszállítmány cserél gazdát. A CIA VÉDŐSZÁRNYAI ALATT Azt, hogy a második világháború után a fegyverpiacon konjunktúra volt, két körülmény befolyásolta: az államok, főként a nagyhatalmak fegyvertárában igen nagy fegyverkészlet halmozódott fel, s békés viszonyok között ezen igyekeztek túladni, másodszor egész sor fiatal független állam született, amelyek állami létük biztosítására megfelelő fegyveres erőt akartak kiépíteni s ehhez az iparosodott országoktól vásároltak — kedvezményesen, vagy hátrányos feltételekkel — fegyvert. Később még egy tényező járult hozzá a fegyverkereskedelem fellendüléséhez. Nemzeti felszabadító mozgalmak bontakoztak ki az egykori gyarmatok területén, s ezeknek vezetői vagy a mezgalmukkal rokonszenvező államoktól szereztek jutányosán vagy segítségként fegyvert, vagy a a világpiacon, illetve ennek bedugulása után a fegyverkereskedők feketepiacán, vagy más, nem hivatalos úton próbáltak fegyverhez jutni. Ismert tény, hogy a szocialista országok az általános együttműködés keretében fegyverszállítmányokkal is segítették a harmadik világ nemzeti felszabadulásért küzdő népeit. Ez természetes valami, az internacionalista szolidaritás alapelvéből következik és nem ütközik nemzetközi megállapodásokba: csak hagyományos fegyverekről volt és van szó, ezek csak olyan erők kezébe kerülnek, amelyek haladó célokért harcolnak. A fegyverszállításoknak erre a nemére nem utolsósorban az is jellemző, hogy nem haszonszerzéssel történnek, lebonyolításukban az erkölcsi szempontok dominálnak. Ezzel szemben a profit diktálta a kapitalista államok fegyverszállításait, melyeknek politikai motívuma a legtöbb esetben reakciós rendszerek fennmaradásának elősegítése volt. Ezért látta el fegyverrel az Egyesült Államok a kubai Batista-diktatúrát is. Amikor azonban F idei Castro szabadságharcosai megdöntötték a diktatúrát és élűzték Batistát, az amerikai külügyminisztérium okulva a történtekből, leállította a hivatalos fegy'msaállítást. Ott pedig, ahol valamilyen kereskedelmi tilalom van, virágzik a feketekereskedelem. Mégpedig kisebb cégek, csoportok, esetleg magánszemélyek titkos fegyverkereskedelme. Nem kis haszonnal, mert a háború óta hárommilliárd dollár nyereséget vágtak zsebre. A legnagyobb problémát a fegyverkivitel okozza. Ám a tapasztalat azt mutatja, hogy nincs olyan tilalom, amelyet ki ne lehetne játszani. Különösen akkor, ha valakinek jó kapcsolatai vannak a ClA-val és az FBIsült Államokból 45 millió fegyvert szállított ki. Megrendelésre házhoz szállított mident addig, amíg Kennedy elnök meggyilkolását követően elnöki rendelettel meg nem tiltották fegyverek postai szállítását. Mi minden szerepel a CIA által pártfogolt cégek „árulistáján",, az olasz Espresso adatai alapján kitűnik az alábbiakból: Revolverek és pisztolyok — a kis Enfield és Rigardi gyártmánytól kezdve egészen a legnagyobb létező, 50 A HALÁL ADÓSZEDŐI vei. A CIA előszeretettel szerez be kiviteli engedélyeket kisebb csoportoknak, töredékvállalatoknak, mert így kisebb feltűnést kelt. INTERARMCO KICSIBEN ÉS NAGYBAN A fegyverek értékesítéséről még lesz szó, de kezdjük előbb azzal, hogy hogyan és milyen fegyvereket szereznek be e feketepiac ügynökei. Szemléltető példaként rávilágít a texasi Harold Robertson őrmester esete. 1967-ben behatóan foglalkoztak vele az amerikai lapok. A derék altiszt a CIA megkerülésével saját szakállára dolgozott, azaz fegyvert csempészett s így összeütközésbe került az amerikai törvényekkel. Amikor letartóztatták és a texasi El Paso városban bíróság elé állították, vallomásában arra a kérdésre, honnan szerezték be az „árut", ezt válaszolta: „Ha valamilyen oknál fogva elfogynak• készleteink, aránylag mindent gyorsan be tudunk szerezni. Még atombombát is, ha úgy kívánják..." Egyébként Robertson bandája aknavetőkkel fegyverzett fel reakciós guatemalai földbirtokosokat, egy argentínai diverzánscsoportnak pedig az első világháború után kiselejtezett tengeralattjárót is szállított. A titkos fegyverkereskedelemben, a fegyvercsempészésben fordulópontot jelentett Sámuel Cummings feltűnése a „szakmában". A volt amerikai tiszt csakhamar felismerve a fegyverkereskedelemben rejlő nagy lehetőségeket részvénytársaságot alapított International Arn\ament Corporation jlnterarmco) néven. Rövidesen fiókokat létesített európai fővárosokban is, s ügyleteire jellemző, hogy csak az EgyeRajtaütés Robertson titkos fegyver raktárán. ínm-es kaliberűig, amelyből már távirányított lövedékeket is ki lehet lőni. Áruk 5—30 ezer líra között mozog. A kézifegyverek közül a leggyakoribb és legolcsóbb típus az Enfield (18 ezer líra), utána következik a Garand M. I. (55 ezer líra), a Mannlicher-Carcano (20 ezer líra). A kézigránátok darabját átlag 1500 líráért szállítják. A gránátvetők közül a legkeresettebb az M 79 mintájú amerikai, amely hatalmas vadászpuskához hasonlít. Nehéz hozzájutni, s darabja egymillió líra. Német gyártmányú aknák darabonként 30 ezer lírába kerülnek. A könnyű páncéltörő gránát ára darabonként 30 ezer líra, a 81 milliméteres nehéz mozsáré 50 ezer líra, a finnországi Lahtiban gyártott 20 milliméteres hordozható páncéltörő ágyúé 6—700 ezer líra stb. Hat-nyolcmillió líráért „vesztegetett" angol Staghound páncélautó is szerepel a titkos fegyverkereskedelem árulistáján, melyet B 26-os bombázógépek zárnak be. Ezek csempészése a leg;nagyobb gond, nagy nehézségekbe üt. kőzik, s így áruk a helyzettől és a vevőtől függően változik. BOTRÁNYOK Nem véletlen, hogy a titkos fegyverpiac vezetői között rendszerint volt katonatisztek állnak, akik kiismerik magukat az ilyen ügyletek útvesztőiben, s rendszerint mint szállítók, pilóták a legrátermettebbeknek bizonyulnak a fegyverkereskedelem lebonyolítására. Emlékezetes John R. Hawke Amerikában működő volt katonatiszt esete, akit azért tartóztatott le az FBI,« mert rendszeresen titkos amerikai katonai fegyverszállítmányokat juttatott el Portugáliának Angolába és Mocambique-ra, ahol nemzeti felszabadító harc folyik. Mikor aztán az ENSZ-delegátusok tiltakoztak és erélyes rendszabályokat követeltek a gyarmatosítók és pártfogóik ellen, az amerikai hatóságok Hawke letartóztatásával porhintésül „példát statuál- . tak". A leghírhedtebb fegyvercsempészek között emlegették még Serif Nasszer ben Dzsamilt, Husszein jordániai király tekintélyes nagybátyját, aki a királyi haderő igazgatása mellett kábítószerkereskedelemmel és fegyvercsempészettel is foglalkozott, s a haladó közel-keleti arab rendszerek ellen támadó rojalista összeesküvőknek adott el temérdek fegyvert. A botrányt, természetesen, az udvari körökben elsimították. Nem sikerült azonban elsimítani az Őrlikon Bührle egyik legnagyobb svájci fegyveripari társaság botrányát. A társaságról kiderült, hogy a feketepiacon 10 millió svájci frank értékű fegyvert adott el. Szállítmányainak zöme Szaúd-Arábiába, a Dél-afrikai Köztársaságba, Kuwaitba, Libanonba, Izraelbe, az EAK-ba és Nigériába irányult. Volt köztük 55 ezer arab Földi Levegő rakéta, 345 ágyú, 230 ezer töltény sőt még a Wehrmacht fegyvertárából fennmaradt, illetve a Wehrmacht rendelésére gyártott, de el nem szállított 104 darab 2 milliméteres ágyú is Vannak nemzetközi egyezmények, melyek elsősorban erkölcsi szempontból korlátozzák a többnyire közönséges világpiaci árucikknek tartott hagyományos fegyverek eladását és szállítását (semlegesség, el nem kötelezettség, viszálygócokra irányuló fegyverszállítmányok visszatartása stb., ám úgy látszik a fegyverkereskedelem feketepiacának még sok, ellenőrizhetetlen csatornája van. EGY LEGENDA HALÁLA NESSIE MÁR NEM KÍSÉRT # INVERNESS GYÁSZOL # ODA A REKLÁM # OLT A MODERN IPAR? * SOHASEM DERÜL FÉNY A LOCH NESS-I SZÖRNY TITKARA Egy közel négy évtizedes legenda volt a legjobb idegenforgalmi reklámja a skóciai Inverness városkának. 1933. július 21-én bizonyos George Spicer aut ók.'-ott a feleségével Dores és Foyer között, s a Loch Ness tó közelében egy 8 méter hoszszú, különös alakú, a tankönyvekben leírt ősgyíkokra hasonlító élőlény haladt át előttünk mintegy 200 yardnyira az országúton, aztán eltűnt a tóparti bozótosban. A következő év januárjában egy Grant nevű motorkerékpáros . találkozott a szörnnyel... 1943 nyarán B. Farrel hadirepülő felderítő repülést végzett vadászgépével a Loch Ness-i tó légiterében, s 250 méter magasságból különös élőlény körvonalait pillantotta meg a víz tükre alatt. 1951-ben egy helyi erdész és vadásztársa látta az ősvilág képviselőjét... Igy terjedt a fáma, s nemcsak a babonás helybeliek, hanem még tekintélyes tudományos körök is kezdtek hitelt adni annak az állításnak, hogy a fejlődés korszakaiban a tengerből ideszakadt, s visszatérni már nem tudó ősvilági élőlény rekedt meg a tóban, s időnkint előbújva rémületet kelt a lakosságban. Közelebbit azok sem tudtak mondani a Nessie-nek becézett állítólagos vízi szörnyről, de az vitathatatlan tény lett, hogy Invernessebe és környékére özönlöttek a látogatók, fellendült az Wdgenforgalom, új szállodák, éttermek nyíltak, gazdagodtak a vendéglősök és boltosok. A szörny legendája és Nessie titokzatos kiléte nagyon kapóra jött az élelmes üzletembereknek. Közben Amerikában tudományos társaság létesült a „Loch Ness-i jelenség" kivizsgálására, tudósok írtak értekezéseket egy ősvilági lény fennmaradásának lehetőségéről, expedíciókat szerveztek Nessie felkutatására, de hiába. Nessie csak annak „mutatkozott, akinek akart, és akkor is váratlanul. A Loch Ness-i legenda a valóságban nem 37 éves, hanem mintegy 1600 éves történelmi múltra tekint vissza. Állítólag egy Columba nevű Ír szent a tó közelében lonában 565-ben kolostort alapított és tanítványával együtt saját szemével látta a szörnyet. Egy sokkal későbbi, 1572-ből származó legenda szerint a szörny minden három évben megjelenik, embereket, hajókat nyel el... Egy vállalkozó szellemű fiatalember, Tim Dinsdale 1960ban 16 mm-es filmszalagon örökítette meg állítólag a szörnynek a vízből kiemelkedő alakját. A negatív azonban roszszul sikerült, sok rajta a szürke folt. Közben tudóskörökben arról vitatkoztak, miféle állat lehet Nessie? Ösemlős, szalamandra, óriási angolna, óriási tengeri csiga, vagy 70 millió éve élt plesiosaurus? Nessie életkorát különben mintegy 5—7 ezer évre becsülték. A tudományos társaságok expedíciót szerveztek," s az összegyűlt pénzen egy miniatűr, hat méter hosszú tengeralattjáróval akarták megkísérelni Nessie felkutatását. Nessie-vel nem találkoztak, amit azzal magyaráztak, hogy fél az emberektől, viszont — állításuk szerint? — hanglokátoros készülékkel felfedezték az élőlény jelenlétét a hináros, Tndás tővízben. Inverness elöljárósága akkoriban nyugtalankodni kezdett. Mi lesz ha elriasztják a vidék reklámját? Vagy ha netán (lehet, hogy önmaguknak sem akarták bevallani aggodalmukat) kiderül, hogy Nessie valójában nem ls létezik, a képzelet szüleménye? Hevesen tiltakoztak a kutatások ellen, s az ügy végül a Lordok Házába került. Sokan követelték a kísérletek folytatásának beszüntetését, ám nem találtak rá megfelelő jogi formulát. Volt, aki az 1876. évi állatvédelmi törvény rendelkezéseit akarta vonatkoztatni Nessie-re, mások viszont arra az álláspontra hel"ezkedtek, hogy nem kell küszemélyzete Nessie-ről. készen. ismét egy lön törvényt hozni Nessie „nyugalmának biztosítására", a jelenlegi törvények teljesen megfelelnek. így aztán a Pisces nevű mini-tengeralattjáró 350 méter mélységbe leereszkedett, s nem zavarta Nessie nyugalmát, mert nem találkozott élőlénynyel. A Nessie-ügy feledésbe is ment volna, ha Willlam Simpson és Duncan McDinell halászok el nem mesélik, hogy nemrégen a Loch Morar-i tavon felbukkant előttük egy 18 méter hosszú szörny, melynek sötétbarna hátát púpok éktelenítették. Egészen közel merészkedett csónakjukhoz, McDonell evezőjével kissé meg is suhintotta a szörnyet. A Loch Morar-i tő a Loch Ness-i szomszédságában van. A hiszékeny emberek figyelme most már erre összpontosult. Hiába. A napokban kellemetlen hír érte az lnvernessieket Egy tudós elemzései alapján kimutatta, hogy ha létezett ís volna valaha Nessie, az ősvílágból ideszakadt kolosszus, már akkor sem élhetne, mert az itteni tavakban oly nagy méretű az ipari szennyeződés, hogy nincs olyan élőlény, amely ily környezetben képes volna élni. A tavak világa puszta világ, az ősvilági szörny létezése pedig dajkamese. Nessie legendája tehát meghalt. Kérdés, hogy viseli el ezt a csapást az Invernessi vendéglátóipar meg a helyi elöljáróság? (L. L. összeállításai)