Új Szó, 1970. augusztus (23. évfolyam, 181-206. szám)

1970-08-16 / 33. szám, Vasárnapi Új Szó

ANDRZEJ WAJDA ÉS AZ IRODALOM Andrzej Wajda „Tájkép csata után" című új müvéről a cannes-l fesztiválon azt mondták, hogy nagy film, amelyet nem vettek észre. Gerard Langiois francia kritikus és esztéta szerint Wajda visszatért az ősforráshoz, újra meglátta a történelmet, de filmje példája az új audiovizuális techika alkalmazásának is, mert ennek segítségével emlékezik vissza a koncetrációs táborok világára. „Eddig egyetlen film sem mutatta be a teljes igazságot a koncentrációs táborokról", mondotta a rendező. „Észrevettem, hogy a táborok lakói valamilyen tátszattársadalmat teremtettek. A Tájkép csata után című filmben éppen ezt a társadalmat akartam érzékeltetni. Meggyőződésem, hogy új filmen közeli rokonságban áll azokkal, amelyeket tíz évvel ezelőtt forgattam, mint például a Hamu és gyémánttal. Hőseit ugyanaz a lelkiállapot jellemzi. Ezért kellett új technikai megoldásokkal megküzdenem. Meggyőződésem az is, hogy a közönség fejlődött. Azelőtt mindent ki kellett fejezni a filmekben, most pedig elegendő egyszerűen közölni benyomásainkat." „ Minél idősebb vagyok, egyre nehezebben tudom beleélni magam a fiatalok szellemébe" fűzte hozzá. „De semmi sem szomorúbb annál, ha egy filmalkotó bókol a fiataloknak, és úgy tesz, mintha megértené őket." A Tájkép csata után című alkotást Tadeusz Borowski elbeszélései ihlették. Borowski müvei gyűjtőtáborbeli személyes élményeiben gyökereznek. A felszabadulás után visszatérve Lengyelországba, a szocialista realizmust képviselő írók vezéregyénisége lett. 1962-ben eddig ismeretlen okokból öngyilkosságot követett el. Szerette a kultúrát és a civilizációt, s úgy tűnik, mintha a XIX. század prizmáján át szemlélte volna. A gyűjtőtúborban töltött idő alatt szellemileg teljesen megváltozott. Wajda szerint a lengyel irodalom inkább politikus, mint pszichológiai. Wajda filmművészetében mindig jelen van ez az irodalom, akár úgy, hogy érezhető rajta a hatás, akár olyan formában, hogy vitázik vele. Filmjei megértésének kulcsa mindenképpen ez az irodalom. A lengyel irodalomnak eddig nem volt nagy hősnője, nincs Bovarynéja, sem Natasája. A lengyel irodalomban és filmben a hős 18—25 éves fiatalember, aki katona vagy az lesz. A nő csupán az így kialakuló helyzetnek a kiegészítője. Valójában olyan elem, amelyre a társadalom támaszkodik, és így is kell értelmezni helyét Wajda filmjeiben. A rendező nem kerülhette el a politikai valóságot sem, például azokat a kérdéseket, amelyek a művészeket és az entellektueteket érintik. A zene küső jelentőségű Wajda filmjeiben. Ügy vélte, hogy a Tájkép csata után című filmben lírai, és a lengyel közönség számára nagyon ismert zeneműveket kell felhasználni (például Chopin műveit), de nem szerette volna, ha valaki ezt zenei illusztrációként értelmezi. Ezért Vivaldi Évszakok című művét választotta a film kezdetének, hogy ezáltal megteremtse a szükséges távolságot a táj és a csata között, amely a közönség legtöbbjének ma már csupán a múltat jelenti. •'M • AZ OLASZ—SPANYOL koprodukcióban készülő Kiút nélkül című bűnügyi film főszerepét Marisa Mell és Philippe Leroy játssza. A produkciót Madridban forgatják. • JULES VERNE Sztrogof Mihály című regényének ötödik filmváltozatában John Philip Law személyesíti meg a kalandos sorsú főhőst. A rendezést Erlprand Viscontira bízták. • ALAIN DELON mindinkább gengszterszerepekre specializálja magát. Most is alighogy eljátszotta a Borsalino című film főszerepét, máris a Vörös kör című film forgatásához fogott. Partnerei Yves Montand és Bourvil. • NAGYON SOK olyan szexfilm készül a világon, amely öncélúan mutatja be a meztelenséget. Dominique Dallayjac Dosszié a prostitúcióról című filmjében nagyon kevés ilyen jelenet van. A rendező számos prostituáltat szólaltatott meg, akik szomorú sorsukról vallanak. A francia kritikusok szerint ez a film pedagógiai és humánus szempontból jelentős alkotás. Szabó István magyar filmrendező SZERELMESFILM címmel forgatja legújabb filmjét. A rendező a két főszereplő (Halász Judit és Bálint András kelti életre) sorsát, kettőjük formálódó és szüntelenül változó, fejlődő kapcsolatát szeretné ábrázolni 1943tól napjainkig. Szeretné kifejezni, milyen ncigy jelentőségűek az igazi emberi viszonylatok életünkben, s mennyire nem könnyű ezeket kialakítani, megteremteni. A kél emiitett színészen kívül többek között Békés Rita, Huszti Péter, és Luczyna Winnicka a világhírű lengyel színésznő (Jerzv Kowalerowicz rendező felesége) szerepel a filmben A (elvételen: Felhőtlen boldogság... (BÁLINT ANDRÁS és HALÁSZ JUDIT) KIMERÍTHETETLEN TÉMA A HÁBORÚ A második világháború eseményei továbbra is a legnépszerűbb filmtémák a Szovjetunióban. Filmkörökben ezt azzal magyarázzák, hogy számos filmrendező életében a legjelentősebb esemény a háború volt. Csuhraj, Ozerov, Bondarcsuk, Ordinszkij, Szegei, Alov és még sok más rendező és filmszínész harcolt annak Idején a frontokon. „Filmjeinkkel elismerésünket akarjuk kifejezni azok iránt az emberek iránt, akik harcoltak a fasizmus ellen", mondotta egy alkalommal Jurij Ozerov. Az ismert rendező most készülő Felszabadítás című ötrészes filmje az 1943—1945-ös szovjetunióbeli és európai hadi és politikai eseményekről szól. Egyes rendezők az utóbbi időben dokumentum- és publicisztikai stílusban dolgozzák fel a háborús témákat. A legjelentősebb ilyen típusú film a Volga menti ütközetről szól, amelyet Grigorij Csuhraj készít. E produkció alapja az egykori filmhíradókból válogatott részletek, valamint az ütközet résztvevőivel, továbbá angol, nyugatnémet, francia és keletnémet polgárokkal folytatott interjújuk. A háborús témák végighúzódnak a koprodukciókon is. A Nászinduló című szovjet—lengyel közös film 1 például a szovjet és a lengyel partizánok harcát mutatja be. A Különleges feladat című film pedig a szovjet és a lengyel hírszerzők barátságának epizódjait eleveníti fel. Vlagyimir Jancsev bolgár rendező Az ellopott vonat című szovjet film koprodukciója 1944 szeptemberében játszódik. Mozi helyett házi filmtár Az oszakai világkiállításon sok új találmány váltotta kl a látogatók elismerését, de az egyik mellett sokan minden különösebb érdeklődés nélkül haladtak el. Egy kis dobozról van szó, amely 19 centi hosszú, 12 centi széles és 1,7 centi vastag, s egy kétórás, tehát egész műsort betöltő film van benne. Akárcsak egy jó könyvet, bárki megvásárolhatja, mert viszonylag nem drága. A magnóval összekapcsolt vetítőgéppel vetített kép olyan, mint a tévén sugárzott filmé. A hetedik művészet barátai számára jelentős találmány, hogy a filmeket ezután sorozatban lehet keskeny szalagra átmásolni, mint ahogy a könyveket, házi filmtárba gyüjthetik majd. Több száz vagy akár több ezer filmmel is rendelkezhetnek, és otthon akkor nézhetik meg, amikor kedvük tartja. Nem kell többé várniuk, hogy a mozik valamelyik produkciót végre műsorra tűzzék. Sokan rendkívül hasznosnak tartják ezt a találmányt, mert az eddiginél sokkal szorosabb kapcsolatot teremthet a néző és a film között. Mások viszont éppen hozzáférhetősége miatt aggódnak, és számos, egyáltalán nem érdektelen kérdést vetnek föl. Hogyan hat majd ez a találmány az emberekre és a filmgyártásra, amely egyre gyakrabban esik válságba. A televízió már eléggé eltávolította az embereket egymástól, a házi filmtár ezt még fokozhatja, és magányosságot idézhet elő, tehát elszigetelheti az embert környezetétől. Valószínűleg nem lesz igazuk a pesszimistáknak. A műszaki találmányok jelentős része ugyanis egymáshoz közelíti az embereket. Nem fognak ezentúl sem elzárkózni, s ha a íilmeket nem is nézik majd mozikban, bizonyára lesznek majd újabb (eddig talán még ismeretlen) attrakciók. Az ember nem tud magányosan élni, s ezt a tulajdonságát még a filmkazettához hasonló találmányok sem fogják megváltoztatni. MALGORZATA BRAUNEK jellegzetesen lengyel típus: kifejező, mély barna szem, hosszú, világos haj. A lengyel kritikusok véleménye szerint az ifjú Lengyelország pontosan kifejező típusa, nemcsak külső adottságait illetően, hanem a lelkieket is. tehetségét már több izben megcsillantotta. Epizódszereplő volt a Máté életében, játszott az Ugrásban, a Mennybemenetelben, a Futóhomokban, majd a Légyfogóban. Az utóbbi filmben először találkozott Andrzej Wajda rendezővel. A fiatal színésznő ez ideig csupa mai tárgyú filmben szerepelt, minL,mondja, bele tudja élni magát a kortársak érzelmeibe. A (elvételen: a Légyfogó kétarcú IreWájának szerepében.