Új Szó, 1970. augusztus (23. évfolyam, 181-206. szám)

1970-08-02 / 31. szám, Vasárnapi Új Szó

Mezőváros volt Az ezerhétszázas évek folyamán Ipolyszalka me­zőváros volt. Hetenként piacot, évenként vásárt ls tartott. A jelenlegi futball­púlyát az idősebbek még mindig „Vásártér" néven emlegetik. Ipolyszalka me­zővárosi múltjáról tanús­kodik az ún. „Vármegye­háza", melynek egyik felét a tulajdonosok már átépí­tették. Ennek a műemlék­nek számítható épületnek a másik felét is hamaro­san átépítik majd. A jö­vőben csak a nevek és az elnevezések emlékeztetnek majd arra, hogy hajdan mezőváros volt Ipolyszal­ka. Majersky Márton Dobsina nevének eredete A Prága melleti Miškovl­cében František Dvoŕák nyugdíjas kertjében külön­leges tulipán nyílt ki. Az egy száron virító két tuli­pán bizonyára minden ker­tészt megörvendeztetne. Ifjúsági találkozó Buzitán jól működik Buzitán a SZISZ (Szocialista Ifjúsági Szövetség). Ezt bizonyítja az a tény is, hogy 1970 augusztus 9-én Ifjúsági ta­lálkozót rendeznek. A mű­sor színvonaláról jól gon­doskodott a rendezőség. Vendégszereplésre hívta Szovjetunióból a beregszá­szi Komszomol esztrádcso­portját, Magyarországról a forrőencsi KISZ esztrádcso­portját és több hazai együttest. Szaszák György A komáromi Lukovics Vendel és felesége életé­nek fénypontját a mostani napok jelentik, mert erő­ben, egészségben megér­hették házasságuk ötvene­dik évfordulóját. Négy gyermek, kilenc unoka és két dédunoka köszöntötte őket. A múltban a városi munkanélküliek szomorú sorsát élték, a felszabadu­lás után pedig mint kőmű­vesek dolgoztak. Szép csa­ládi házat is építettek ma­guknak. Felvételünkön a Lukovics házaspár látható a családi ház kertjében, annak a várnak a modell­je mellett, melyet lengyel­országi kiráduíásukon lát­tak s itthon elkészítettek. Munka László Nincs tojásprobléma Szirénfalva és Nagyszel­menc szomszédos közsé­gek. Az egyikben 170, a másikban 200 család la­kik. Az utóbbi évek fo­lyamán mindkét község szövetkezete szakított a to­jóstyúkok tenyésztésével. Viszont gyarapodott a kis­állattenyésztők száma, akik nemcsak önmaguk, hanem a közellátás számára ls termelnek tojást. Az év el­ső felében a szirénfalviak 42 460 tojást adtak el, a nagyszelmenciek pedig 54 ezer 140 tojással gazdagí­tották a közellátást. Ezt a szép eredményt a jnb ter­melési igazgatóságának az az intézkedése ls nagyban elősegítette, hogy a kis­állattenyésztők minden egyes eladott tojás után hi­vatalos áron 10 dkg sze­mes keveréktakarmányt kaptak. Jakab Sándor Kérdés Jókának szép nagy kul­túrháza van. A lakosság száma 5000 körül mozog, a kultúrház pedig 462 férő­helyes. Legutóbb, amikor az érsekújvári színjátszók a „Szeretve mind a vérpa­dig" című színdarabbal vendégszerepeltek ebben a kultúrházban, alig 150 fő­nyi néző sereglett össze. Dicséretükre legyen mond­va az újváriaknak: kitettek magukért. A főszereplő Száraz József mindenki szívébe belopta magát. Ki­véve persze a jelen nem levőket. És itt a kérdés: Hol ma­radtak a jókaiak? Vagy a kultúrát illetően Jókán így kell feltenni a kérdést: Lenni, vagy nem lenni? Egri Aranka Vakációban is együtt A városka őslakói külö­nös nyelvjárású németek voltak, kiket ma is „bulé­nerek"-nek hívnak. A XII. században ezek adták a „Topschau" nevet a vidék­nek. Eredetére vonatkozó­lag több hagyomány ts él. Az egyik szerint a bányá­szok elhatározták, hogy hallgatást fogadva az elő­ször kimondott szó legyen a település neve. Némán ülték körül a tüzet a bá­nya előtt, és ebédjüket főzték. Mikor a fazékban a víz forrni kezdett, egyi­kük megfeledkezve a fo­gadalomról, odaszólt a másiknak: „En Topf schau!" (Nézz a fazékba!] és ezzel megtörte a csen­det. így lett a telep, ké­sőbb a város neve Top­schau. Ezt a feltevést igazolja az is, hogy a város legré­gibb pecsétje női alakot, bányászjelvényt és fazekat ábrázol „Sigill der Berg­statt Topschau 1585" kör­irattal. A város régi címe­re pedig egy fazékba néző bányászt ábrázol. Barabás József Különleges tulipán Szeretetben együtt Bátor emberek Jókai Mór iskolája Azok közé az épületek közé tartozik Komáromban az egykori református kollégium 1797-ben épített egyeme­letes épülete, melyek a nagy magyar mesemondó emlé­két őrzik. Ebbe az iskolába járt Jókai Mór 15 éves ko­ráig, míg 1840-ben szülei a pápai református főiskolára nem küldték. Komáromi diákévei alatt ebben az iskolá­ban tanította Vály Ferenc tanár, későbbi sógora. Németh István Fodor Gellért autóme­chanikusnak tanult. Jelen­leg a posta alkalmazottja, öccsével, Miklóssal és unokaöccsével, Lászlóval együtt dolgozik. A televí­ziós adótornyok karbantar­tását és festését ők végzik el. Legkevesebb negyven méteres magasságban dol­goznak, de már dolgoztak 300 méter magasban ls. Mindhárman jól bírják a fáradságos és életveszé­lyes munkát. Havi kerese­tük néha meghaladj* a 4000 koronát is. Fodor Gellért szerint a szakmai felkészültségen kívül bá­torság, jó szív, egészséges idegrendszer kell hogy munkájukat elvégezhessék. (M. M.f A Prágából Harrachovba tartó utasok bizonyára nagy érdeklődéssel tekin­tik meg az új koreňoví hi­dat. A szép ívelésű vasbe­ton hidat új technikával, acélcsövekből összeállított állványzat segítségével épí­tették. 84 méter hosszú és 14 méter széles hidat egy év alatt építették fel. A marokszedők bére Talán még emlékeznek néhányan a marokszedő lányokra, akik aratáskor a kaszások mögött hajlong­tak ... Amikor befejezték az aratást, fáradtan bal­lagtak a férfiak nyomában. Hátukon a batyu, nyakuk­ban a nagy gereblye, elől a batyuhoz erősített 8 lite­res korsó, mellyel a közeli kútra, vagy forráshoz jár­tak vízért, amíg a kaszá­sok kereszteztek, vagy ka­lapálták kaszájukat. De daloltak, ha a gazda por­tájához közeledtek. Igaz, hogy csak azért, hogy a gazda felesége hallván a nótát, tálalja ki a vacso­rát, mire az aratók az ud­varba érnek. És mi volt a bér? A kicsépelt gabonának minden tizedik métermá­zsája volt az aratópáré, s ebből jutott a marokszedő lánynak harmadrész. Németh Izabella Tornaiján, a város leg­szebb részében, a. Zoltán kertben 1948 óta működik a Gyermekotthon. A kör­nyék valamikori földesurá­nak rezidenciájában olyan gyermekek laknak, akik­nek a szülei nem élnek megfelelő házaséletet, s a családban nem tudják biz­tosítani gyermekeik neve­lését. Az 53 gyermek közül 39 Iskolaköteles. Egy tanu­ló kivételével közepes eredménnyel végezték a tanévet. (2 és 2,5 közöttJ. Karnók Lászlóné igazgató­helyettes tájékoztatása szerint mindössze 5—6 gyermek megy haza nya­ralni, az otthon lakói a vakáció alatt is együtt ma­radnak. Nyolc nappalos és öt éjszakás óvónő, pedagógus­nő foglalkozik velük jelen­leg. Játszás, olvasás, szer­vezett társasjátékok, vetél­kedők töltik ki a gyerme­kek szabad idejét. A fiúk az udvar szépítésével, a kert rendben tartásával ls törődnek. A lányok takarí­tani is segítenek. Nemso­kára kirándulni mennek Bojnicére, majd Ratkón ver­nek sátortábort. Pierzchala József Boldog nyaralás Kistapolcsány kastélyában a Szlovák Rokkantak Szö­vetsége központi vezetőségének jóvoltából az idén 200 rokkant nyaralt. Autóbuszokon meglátogatták Szlovákia legszebb városait, fürdőhelyeit. Amikor visszatértek ott­honaikba meleg kézfogással búcsúztak el egymástól, szinte megpecsételve a barátságot, melyet itt kötöttek. Pedig csehek, szlovákok és magyarok voltak, tehát kü­lönféle nemzetiségűek. De mindannyian azzal a boldog tudattal tértek haza, hogy a ml rendszerünk nekik, rok­kantaknak ls megadja mindazt, ami másnak is jár. Reindl Károly Kőrózsa Karlovy Vary, a világhírű fürdő látogatói szívesen vá­sárolnak emlékül Ilyen különleges rózsát. Az emléktárgy tulajdonképpen egy papírrózsa, melyet 14 napra az egyik forrás vizébe merítenek. Két hét alatt a papírró­zsán olyan sok vízkő rakodik le, hogy „kővirág" kelet­kezik. Szomorú vasárnap Verőfényes, napsütötte vasárnap volt. Déltájt Ri­gó Jani és Erős Laci, nagybodaki, alig húszéves fiatalok, ittasan fürödni mentek. Ahogy a vízbe ve­tették magukat, elmerül­tek. A járókelők azonnal segítségükre siettek. La­cit kihúzták a tóból, de Jani eltűnt. Volt, aki ru­hástól ugrott a vízbe utá­nuk. Világi Tibor órák hosszat kutatta Janit. A szapi halászok ólmos háló­val többször is körülkerí­tették a tavat. Hiába. A tó partján Jani leve­tett ruhái mellett özvegy édesanyja kuporgott. Test­vérei, Kati és Ilonka fel­sikítottak és összeborultak valahányszor a hálót a parthoz húzták. Az édes­anya szenvtelenül bámul­ta a tó vizét. Ösztönösen egy bizonyos pontra sze­gezte tekintetét. Nem csalt az érzése. Kedden este Nagy István és Kovács Bé­la arról a helyről emelte ki gereblyével Jani holt­testét. Nem a szenzáció érde­kes az esetből, hanem a tanulság, melynek nyomán sok-sok édesanya kéri a fiatalokat: Ne legyetek könnyelműek! Özv. Ciprusz Kálmánné A kassai Orbán torony tetőszerkezetét és belsejét 1966 decemberében tűz punsztította el. Az 1628­ban épült nevezetes műem­lék helyreállítása a napok­ban fontos fordulóponthaz érkezett: helyére emelték a torony tetőszerkezetét. Ezek után, remél)ük, hogy a befejező munkálatok már gyorsabb ütemben folyta­tódnak majd. Äts Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents