Új Szó, 1970. augusztus (23. évfolyam, 181-206. szám)

1970-08-12 / 190. szám, szerda

A négy nagyhatalom támogatja Gunnar Jarringot New York — Rabin Izrael washingtoni nagykövete hétfőn este az izraeli kormánnyal folytatott konzultációk befejez­tével visszaérkezett New York­ba. A repülőtéren mindössze annyit mondott az újságírók­nak, hogy semmiféle üzenetet nem hozott magával. Arról sem volt hajlandó nyilatkozni, lé­nyegében milyen problémakö­röket ölelt fel az izraeli veze­tőkkel folytatott megbeszélés­sorozata. Az ENSZ-hez közelálló körök úgy tudják, hogy a négy nagy­hatalom ENSZ-delegátusai a 90 napos tűzszünet idején is foly­tatják a közel-keleti helyzet rendezésével kapcsolatos meg­beszéléseiket, és támogatni fog­ják Gunnar jarringot, az arab —izraeli közvetett tárgyalások megszervezésében. jarring jelenleg Izrael, Jordá­nia és az Egyesült Arab Köz­társaság hivatalos válaszát vár­ja a tárgyalások színhelyéről, időpontjáról és arról, hogy az említett országok a tárgyaláso­kon milyen szinten kívánják képviseltetni magukat. Tájéko­zott körök szerint a válaszok még ezen a héten megérkez­nek, és a tárgyalások nyomban megkezdődnek. Feltehetően New Yorkban. Monte-Carlo — Ghali, az Al Ahram politikai szerkesztője a monte-carlói rádiónak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy Izrael kénytelen lesz ki­vonulni a megszállt arab terü­letekről. Hozzátette: — „Egyip­tom ismét erőszakhoz folyamo­dik, ha a 90 napos tűzszünet során az izraeli alakulatok nem hagyják el a szóban forgó terü­leteket." / A Rogers-javaslatok a Bizton­sági Tanács ismert határoza­tainak folytatását jelentik. Az új mindössze az, hogy Izrael most Igent mondott a javasla­tokra. Ha Tel Aviv a Rogers­terv alapján teljesíti a Bizton­sági Tanács határozatait, tehát kivonja csapatait, és hozzájárul a palesztinai kérdés megoldá­sához, meg lehet teremteni a békés egymás mellett élés rend­szerét Izrael és az arab orszá­gok között. Ugyanakkor az Egyesült Arab Köztársaság hi­vatalosan el fogja ismerni Iz­raelt, amelyet már de facto el­ismert. Tel Aviv — Az Izraeli Kom­munista Párt Központi Bizott­sága tegnap nyilatkozatot tett közzé, amelyben üdvözli a tűz­szüneti megállapodást, valamint azt a tényt, hogy Golda Meir kormánya elfogadta az úgyne­vezett Rogers-tervet. A nyilat­kozat ugyanakkor rámutat, hogy az izraeli kormánynak bizonyos kifogásai vannak az amerikai javaslatok ellen, s ezek arra szolgálnak, hogy elhúzzák a végérvényes békekötéssel kap­csolatos tárgyalásokat. Az Iz­raeli Kommunista Párt Közpon­ti Bizottságának nyilatkozata azt követeli a kormánytól, hogy feltétel nélkül fogadja el a Rogers-tervet. Befejeződik a SALT-tárgyaiások bécsi szakasza Bécs — Pénteken berekesztik a bécsi stratégiai nukleáris fegy­verzet-korlátozási tárgyaláso­kat. A záróünnepség augusztus 14-én, pénteken lesz a Belvede­re-palotában, (itt volt az ünne­pélyes megnyitó is) Kirchschlá­ger osztrák külügyminiszter je­lenlétében. Beszédet mond a két küldöttség vezetője — Ge­rard Snjith, a washingtoni le­szerelési és fegyverzetellenőr­zési hivatal igazgatója ős Vla­gyimir Szemjonov szovjet kül­ügy miniszter-helyettes. A tárgyalások bécsi szakaszá­nak befejezését — diplomáciai források szerint — nem jelzi majd egyezmény, csak közös közleményt. Ezt előrelátható­lag pénteken hozzák nyilvános­ságra. A közös közlemény mindazonáltal felvázolja majd — jól tájékozott források sze­rint — egy később megkötendő egyezmény körvonalait. A pénteken nyilvánosságra hozandó közös közlemény egye­lőre csak nyugtázza a tárgyalá­sok igen kedvező haladását és bejelenti, hogy a tárgyalásokat ez év őszén folytatják Helsinki­ben. Kedden Bécsben a szovjet nagykövetség épületében meg­tartották a stratégiai fegyver­kezési verseny korlátozásával foglalkozó tárgyalásokon részt vevő szovjet- és amerikai kül­döttség soron levő találkozóját. A stratégiai fegyverkorlátozá­si tárgyalások pénteki záróün­nepsége előtt a két küldöttség még egy munkaülést tart majd pénteken az amerikai nagykö­vetség épületében. A tárgyalások következő sza­kaszát ősszel Helsinkiben tart­ják meg. A szovjet és amerikai kül­döttség szakértői között pénte­kig még számos érintkezés lesz, — ezeken a „kis értekezleteken" dolgozzák ki a közös záróköz­leményt. VLASTIMIL RAICHL, Cseh­szlovákia moszkvai nagykövet­ségének katonai ügyvivője a „Fegyverbarátság megszilárdítá­sáért" éredmrendet adta át a belorusz katonai körzet tábor­nokai és hadnagyai csoportjá­nak. MOBUTU KONGÖI ELNÖK hétfőn megbeszélést-folytatott U Thant ENSZ-főtitkárral. Ezt követően beszédet mondott az ENSZ afroázsiai államcsoportja képviselői számára. HÉTFŐN DÉLUTÁN megkez­dődött és kedden folytatódott a vita az olasz képviselőházban a Colombo-kormány programjá­ról. A bizalmi szavazás szerdán este lesz, miután a miniszterel­nök válaszolt a felszólalásokra. STROESSNER TÁBORNOK, pa raguayi diktátor további egy év­vei meghosszabbította a rend­kívüli állapotot az országban. Döntését azzal indokolta, hogy Paraguayban olyan nemzetközi felforgató erók vannak, melyek a legális rendszer megdöntésé­re törekszenek. AZ AMERIKAI KÉPVISELŐHÁZ szavazattöbbséggel jóváhagyta azt az alkotmánymódosítási in­dítványt, amelynek célja bizto­sítani a nők szániára a férfiaké­val azonos politikai és gazda­sági jogokat. - • BELGIUMBAN hivatalos ada­tok szerint 1970. július hó vé­gén 43 308 munkanélkülit tar­tottak nyilván. Közülük 36 573 személy teljesen munkanélküli volt. A munkanélküliek száma az utóbbi két héten 200 fővel emelkedett. MOSZKVÁBAN bezárta kapuit a jugoszláv ipari kiállítás, me­lyet 20 nap alatt 385 000 láto­gató tekintett meg. Ez volt Ju­goszlávia legnagyobb külföldi árubemutatója, több mint 200 jugoszláv vállalat mutatta be termékeit. BOLfVIÁBAN hétfőn betiltot­ták a Prensa e heti számát, mert a lap élesen bírálta Ayo­ros belügyminisztert és a szá­razföldi hadsereg vezérkari fő­nökét. Ezzel kapcsolatban az újságíró-szakszervezet általános sztrájk meghirdetését vette fon­tolóra. ÉTIENNE EYAOEMA alezre­des, togói köztársasági elnök hétfőn fogadta a diplomáciai képviseletek vezetőit és tájé­koztatta őket a szombaton le­leplezett államcsínykísérletről. AZ INDIAI FÖLDMŰVESEK ezrei folytatják a gazdag föld­birtokosok és kulákok tulajdo­nában levő föld elfoglalását. Ez­zel tiltakoznak a földreform végrehajtásának lassú teljesí­tése ellen. Az USA fokozza légitámadásait Kambodzsa ellen Washington — Az amerikai légierő egységei, valamint az Egyesült Államok kötelékeihez tartozó ágyúnaszádok az utób­bi időben Jokozt&k támadásai­kat a kambodzsai területek el­len. A fenti hír a Pentagon kö­reiből származik, s így lénye­gében bebizonyosodott, hogy, az Egyesült Államok egyre na­gyobb méretű légitámogatást nyújt Lon Nol tábornok rend­szerének. Az amerikai hadügyminiszté­riumból származó tájékoztatá­sok szerint augusztus 1-től az amerikai légierők kötelékei na­'ponta átlag 50-szer indultak tá­madásra a kambodzsai hazafiak állásai ellen. Ez annyit jelent, hogy megkétszerezték támadá­saikat. Szemtanúk beszámolnak ar­ról, hogy az amerikai légierő közvetlenül támogatja a saigo­ni és a Phnom Penh-i alakula­tok szárazföldi akcióit, és na­palmbombákat, valamint egyéb speciális bombákat vetnek be a szabadságharcosok ellen. Ez ellentmond annak a hivatalos amerikai állításnak, hogy az Egyesült Államok légiereje Kambodzsa területén csupán „közvetlenül" támogatja a kor­mányegységeket, és csak az a feladata, hogy zavarja a ha­zafiak utánpótlását, s védel­mezze az Egyesült Államok szö­vetségeseit. Hanoi — Szihanuk herceg kormányának tájékoztatásügyi minisztere nyilatkozatot tett közzé, amelyben rámutat a kam­bodzsai harctereken tartózkodó újságírók tevékenységére. Kije­lenti, hogy a kormány nem vál­lal felelősséget az újságírók biztonságáért, akik a felszaba­dított területeken tartózkodnak. Minden újságírónak, aki ezekre a területekre akar eljutni, kü­lön engedéllyel kell rendelkez­nie a megfelelő katonai szer­vektől. Varsó — A „Glos Pracy" cí­mű lengyel szakszervezeti lap nagyzási mániával és fajüldö­ző megnyilvánulásokkal vádol­ja Frank Borinan amerikai űr­hajóst. Nixon kérésére ugyanis Borman 14 államhoz fordult fel­hívással az indokínai háború­ban foglyul ejtett amerikaiak érdekében. A felhívásból kitű­nik, hogy Borman nem veszi te­kintetbe az indokínai országok felhívásait, amelyek immár többször hangsúlyozták, hogy az ellenség bánjon embersége­sen a hadifoglyokkal. Washington — Két amerikai ügyvéd, a My Lai-i tömeggyil­kosságban való résztvétellel vádolt két amerikai katona vé­dője, hétfőn arra kérte a vád­őzei négy hónapja, hogy a Kreisky-kormány hivata­lába lépett. A kormány napjai nincsenek megszámlálva, s úgy látszik, hogy továbbra is hivata­lában marad. A Kreisky-kormány mint is­meretes szocialista párti és egyben kisebbségi kormány. Hogy hivatalában maradhatott, ennek oka elsősorban az, hogy a nagyiparosok szövetségének bizalmát és támogatását élvezi. Mivel nem foganatosít antikapi­talista intézkedéseket, a tőké­sek támogatják. A nagyiparos szövetség egyúttal nagy befo­lyást gyakorol az Osztrák Nép­pártra és a Szabadságpártra is, s ezért e két párt, amely együtt többségben van a parlamentben, eddig nem döntötte meg a Kreisky-kormány t. De nem ez az egyedüli oka a szocialista párti kormány fenn­állásának. E napokban a nyu­gatnémet Spiegel jelentette, hogy a Szocialista Párt a Sza­badságpárttal április 13-án tit­kos egyezményt kötött, amely­ben az kötelezte magát arra, hogy két évig nem tesz semmi­lyen bizalmatlansági indítványt a szocialista párti kisebbségi kormány ellen. A Spiegel sze­rint ennek fejében a Szocialista Párt a szélsőséges német nacio­nalista Szabadságpártnak meg­fizeti a mintegy 8 millió schil­linget kitevő választási költsé­geit. Ezt a hírt természetesen azonnal cáfolta Kreisky és Pe­ter, a Szabadságpárt vezére. Tudjuk, mit érnek az ilyen cáfo­latok. És ebben az esetben an­nál is indokoltabb a bizalmat­lanság, mert nem először törté­nik meg, hogy a Szabadságpárt pénzt kap a Szocialista Párt­tól. A szocialista pártvezetőség most azonban más módon is igyekszik elnyerni a Szabadság Párt támogatását. A kormány kis pártok ellen irányul. Első­sorban a kommunisták ellen, hogy megakadályozzák, akár csak egy vagy két képviselőjük is legyen a parlamentben. A Szocialista Párt minden körül­mények között meg akarja gá­tolni, hogy .a kommunisták a parlament fórumáról szólhassa­nak a dolgozó tömegekhez. Ezenfelül meg akarják akadá­lyozni, hogy a parlamentben képviselt pártok képviselői A Kreisky-kormány négy hónapja ugyanis kidolgozta az új válasz­tási törvény javaslatát, amely gyakorlatilag elsősorban a Sza­badságpártnak biztosítana elő­nyöket. A törvényjavaslat értel­mében minden 25 000 választóra egy képviselő jutna. Ezen a té­ren a törvény bizonyára demok­ratikusabb volna az előzőnél, mert azt jelentené, hogy min­den szavazatnak egyforma sú­lya van; és ezt a követelést a kommunisták kezdettől fogva szorgalmazták. A bökkenő azonban az, hogy a mandátum megszervezéséhez a pártoknak egy választókörzetben az érvé­nyes szavazatok legalább öt százalékát meg kell szerezniük. Ez viszont odavezethet, hogy egy párt még akkor sem ren­delkezik majd parlamenti kép­viselettel ha csaknem negyed­millió szavazatot kap. Az új törvénynek e rendelkezése a pártjukból kilépve a maguk ne­vében vagy az általuk alapított új párt nevében jelöltethessék magukat. Egyébként a szocialista párti kormány vígan manőverez. A Szocialista Párt választási ígé­reteivel ellentétben tovább fo-' kozódik a drágaság. Egy sajtó­értekezleten a Volksstimme egyik szerkesztője sarokba szo­rította Kreiskyt, llgy, hogy a miniszterelnök kénytelen volt bevallani a kormány csődjét az árpolitika terén. Kreiskynek be kellett ismernie, hogy a kor­mány által bevezetett „árcsök­kentő intézkedések ellenére az árak az előző évihez viszonyítva máris 4,6 százalékkal emelked­tek. Kreisky azzal mentegetőd­zött, hogy más nyugati orszá­gokban még nagyobb az ár­emelkedés. A kormány közzétette a bér­adóreformra vonatkozó tervét is. Ez a „reform" pontosan az­zal a következménnyel jár, amit a kommunisták eleve megjósol­tak. Szó sincs olyan átfogó bér­adóreformról, amely a munká­sok és alkalmazottak érdekeit szolgálná, csupán „kis refor­mot" hirdetett meg a kormány, s az is csak 1971-ben lép élet­be, ha a parlament jóváhagyja. E reform értelmében a béradó legfeljebb 5—7 százalékkal fog csökkenni. Egészen más a helyzet a vu gyoni adónál: a nagy konjun­túra 'ellenére az önálló vállal­kozók jövedelmi adója csupán 10,5 százalékkal emelkedik a tőkés társaságok adója pedig még ennél is kisebb arányban. Kétségtelenül örvendetes az osztrák kormány azon külpoliti­kai lépése, amellyel nemrégen memorandumot tett közzé az európai biztonság kérdésében. Figyelemrenóltó a memoran­dumban foglalt kijelentés, mi­szerint Ausztria helyzeténél fog­va természetszerűleg érdekelt a feszültség tényleges enyhítésé­re irányuló intézkedésekben. A Kreisky-kormánynnk ez az ál­lásfoglalása annál is érdeke­sebb, mert a kormánynyilatko­zat külpolitikai részében egy szóval sem említette az európai biztonsági értekezletet. Kreisky rokonszenve az Egyesült Álla­mok iránt ismeretes, és nem va­lószínű, hogy e tekintetben megváltozott volna. lottak perét tárgyaló atlantai szövetségi bíróságot, hogy nyil­vánítsa jogellenesnek az Egye­sült Államok vietnami háború­ját, mivel a kongresszus hiva­talosan nem üzent hadat. Az ügyvédek arra is felhívták a figyelmet, hogy a polgári sze­mélyek lemészárlása hivatalos amerikai politika lett, és ezért véleményük szerint, amíg ez így van, addig senkit sem le­het hasonló cselekményekért elítélni. Mint várható volt, a bíróság az ügyvédek kérését el­utasította. A fiatal amerikai békeharcosok mozgalma A novemberben sorra kerülő amerikai kongresszusi válasz­tások előkészületeibe tevéke­nyen bekapcsolódtak a háború ellenes ifjúsági szervezetek. Választási kampány.t folytatnak a haladó gondolkodású, a há­borút ellenző jelöltek érdeké­ben. Először az amerikai történe­lemben új „hobby" jelentkezett. Képviselői egyetemi diákok, akik májusban a kambodzsai behatolás után úgy határoztak, hogy a Capltol Hill előtt meg­tartott időnkénti tüntetésekről szervezett tevékenységre válta­nak át a háború ellenes jelöl­tek támogatására. A háború ellenes mozgalom­ban résztvevő ezer meg ezer fiatal önkéntes adományaiból főhadiszállást hoztak létre Washingtonban. Innen irányít­ják a fiatal amerikai békehar­cosok kampányszervező tevé­kenységét. Külön alapot hoztak létre s ebből fedezik a haladó, józan gondotkodású törvényho­zók és kongresszusi jelöltek választási költségeit. Kering a Kozmosz 356. Moszkva — A Szovjetunióban hétfőn földkörüli pályára bo­csátották a Kozmosz 356. jel­zésű mesterséges holdat, amely­nek fedélzetén tudományos be­rendezést helyeztek el. A mes­terséges hold berendezései ki­fogástalanul működnek. SZÉLJEGYZETÜNK Jaj az ebeknek? Valóban megható, hogy Heath angol miniszterelnök kormá­nya minden lehetőséget megra­gad választási ígéretei teljesíté­sére. Tény viszont, hogy az ígéretek teljesítéséhez bizo­nyos anyagi fedezet is szüksé­geltetik. Így aztán a kormány figyelmét nem kerülték el a kutyák, illetve azok tulajdono­sai sem. Megszületett tehát a határozat: ötszörösére emelik az ebaáót. Az angol polgár le­hát, aki eddig potom két shil­lingért őrködhetett kedvenc házi állata egészsége felett, a jövőben évi két font sterlinget köteles majd fizetni. •Sokan tán azt hiszik, hogy a konzervatív kormánynak ez a lépése távolról sem jelent ko­moly tételt az angol államház­tartásban. Tudni kell viszont, hogy a szigetország területén nem kevesebb, mint tízmillió ku­tya él. Ma mindezt szépen be­szorozzuk tehát, nem is éppen elhanyagolandó összegről van szó. Arról nem is szólva, hogy több angol állampolgár növelte bevételét a főleg Japán jelé irányuló kutyaexportból. Kíváncsian várjuk tehát, hogy a hagyománytisztelő angol nagyközönség miként fogadja majd Heath új rendelkezését. Mert lehet bár, hogy az aggle­génysorban lévő miniszterelnök nem kutyabarát, igaz az is, hogy immár száz esztendeje nem vál­tozott az angol kutyaadó ösz­szege. S az még csak hagyján, hogy a szigetország ebtulajdo­nosai felháborodnak, sőt az ál­latvédő egyesületek nyilván hi­vatalosan is tiltakoznak majd, komolyabb problémát okozhat a tory kormány előkészületben lévő további néhány intézkedé­se, illetve az, hogy ezek közül egyik sem irányul a régen va­júdó problémák megoldására, hanem valószínűleg súlyosbítja az eddigi helyzetet. B. P. I,

Next

/
Thumbnails
Contents