Új Szó, 1970. augusztus (23. évfolyam, 181-206. szám)

1970-08-02 / 31. szám, Vasárnapi Új Szó

Beszélgetés ZAPLETAJ VINCÉVEL, a Bátorkeszi Hnb elnökével a község fejlesztéséről, a lakosságnak nyújtandó szolgáltatásokról és egyéb problémákról A HNB ÚJ ÉPÜLETE Tudott dolog, hogy az elmúlt években nagyobb hatáskörrel látták el a helyi nemzeti bizottságokat. A nagyobb jogkör lehetőséget biztosított a helyi nemzeti bizottságok funkcionáriusainak az általuk irányított községek fejlesztésére, a lakosságnak nyújtandó szolgáltatások színvonalának emelésére, valamint egyéb problémák rugalmasabb intézésére. Ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban tettem fel néhány kérdést Zapletal Vincének, a Bátorkeszi Hnb elnökének. 0 Hogyan valósítják meg a gyakorlatban a felsőbb szervek részéről biztosított jogkört? — A helyi nemzeti bizottság elsőrendű feladatának tekinti a község fejlesztését. Erre utal az utolsó öt év munkája. Több mint 4 millió koronát fordítottunk az úthálózat portalanítására, amit 10 km hosszúságban végeztünk el. Ezzel párhuzamosan végeztük a járdák építését, illetve felújítását. Ezt a munkát tovább folytatjuk és előreláthatólag 1971-ig be is fejezzük. A főútvonal mentén parkokat és zöldsávokat létesítettünk. Az említett területeken több mint 350 díszcserjét és 120 különféle bokrot ültettünk ki. # Kielégítő a kereskedelmi hálózat jelenlegi helyzete? — A kereskedelmi hálózatot élelmiszer-, textil-, cipő- és a háztartási cikkek boltja képviseli. Ezenkívül tejcsarnok, húsüzlet és két vendéglő van a községben. Nyíltan meg kell mondani, hogy az üzletek többsége korszerűtlen, méreteiben kicsi. A tejcsarnokban például alig lehet mozogni. A Jednota igazgatója tudatában van e fogyatékossságoknak és tervbe vette felszámolásukat. Már ez évben meg kellett volna kezdeni egy KÖZPONTI ÁRUHÁZ építését 6 millió korona beruházással, de a munkálatok megkezdése ismeretlen okok miatt elmaradt. A vendéglátó-üzemek már nem tudják kielégíteni a 4120 lakosú község polgárainak igényeit, s ezért a Jednota veztősége két évvel ezelőtt a község közepén egy modern vendéglátóüzemet létesített. Szépséghibája, hogy csak földszintesre tervezték, mert ráépítéssel részben megoldhatták volna a kereskedelem szakaszán mutatkozó fogyatékosságok egy részét. # Milyen a helyzet a szolgáltatások terén? — Arra törekszünk, hogy bővítsük a már meglevő szolgáltatásokat és növeljük színvonalukat. Ugyanakkor nem feledkezünk meg további szolgáltatási ágak bevezetéséről sem. Célunk, hogy a szolgáltatások a lakosság legszélesebb rétegeit érintsék. Hogy a kitűzött feladatokat maradéktalanul teljesíteni tudjuk, a közeljövőben felépítjük a SZOLGÁLTATÁSOK HÁZÁT, és itt összpontosítjuk a szolgáltatási ágazatokat. Többek között a fodrász-, a borbély-, az asztalos-, az ács, az üvegező-, a háztartási gépeket javító, a motortekercscserélő, a darálóüzemeket, valamint a fuvarozási vállalatot. Az épület emeleti részében nyerne elhelyezést az adminisztráció Ugyancsak a lakosság igényeinek kie légítését szolgálja a nemzeti bizottság kezelésében levő téglagyár is, amely 1956-tól üzemel. A téglagyár az elsó években alig 600 000 tégla gyártására volt alkalmas, az elmúlt évek során azonban „felnőtt" az igényekhez. Igaz, hogy ezt előbb jelentős beruházás előzte meg. 1967-ben 3 millió koronás beruházással új körkemencét és szárítókat építettünk, valamint gépi berendezést vásároltunk. A felújított üzem téglagyártSsa megkétszereződött, sőt ma már ott tartunk, hogy évi kapacitása meghaladja a 2,5 millió égetett télga gyártását. A téglagyár termékének jelentős része a lakosság igényeit szolgálja, de a szocialista szektornak ls jut belőle. A FEJLŐDÉS O Hogyan ítéli meg az iskolaügy jelenlegi helyzetét a községben? — Községünkben szép, modern 17tantermes iskola van, amelyben kb. 700 tanuló — magyar és szlovák — készül az alapismeretek elsajátítására. Az oktatás színvonala jónak mondható, amiért elsősorban a pedagógusokat illeti dicséret. Annak ellenére, hogy nagyobb többségük bejáró, a reájuk háruló féladatokat teljes megelégedésre látják el. 1967-ben kezdték meg az iskolai étkezde építését, jelenleg pedig négy lakásegység építése folyik. Ily módon is igyekszünk biztosítani a folyamatos oktatást és a tanulók iskolánkívüli nevelését. Mint fogyatékosságot szükségesnek tartom megemlíteni, hogy az iskola nem rendelkezik tornateremmel, ami pedig az iskolai testnevelés elengedhetetlen követelménye. Hogy némileg pótoljuk e hiányt, a Z-akció keretében egy korszerű sporttelepet építettünk 1 millió 800 koronás költséggel. A terhek nagy részét a helyi szövetkezet, a HNB és a helyi gazdálkodási vállalat viselte. De a község polgárai sem vonták ki magukat a munka alól. Ha már az oktatásnál tartunk, meg kell említení, hogy két óvodával rendelkezünk. Az egyikben 75, a másikban 50 gyermeket gondoznak. Az egyik óvoda épülete kb. 50 éves ezért a közeljövőben nagyjavításra szorul. Abban a kedvező helyzetben vagyunk, hogy saját építő csoportunk van, és így semmi akadálya a munkálatok végzésének. A másik óvodát a helyi szövetkezet építetette saját eszközeiből, de később a jnb iskolaügyi osztálya megvásárolta. # Milyen az egészségügyi helyzet a községben? — Annak ellenére, hogy a járás nagyközségei közé tartozunk, az egészségügy terén lemaradás mutatkozik. Községünk nem rendelkezik megfelelő egészségügyi központtal. Sem fogorvos, sem orvos nincs a faluban. Komáromból jár ki hetenként egy orvos, de ez nem mggoldás. Véleményem szerint községünkbe^ korszerű EGÉSZSÉGÜGYI KÖZPONTOT kell kiépíteni körzeti rendelővel. Az új Egészségügyi Központot korszerű felszereléssel kell ellátni, hogy ezáltal is tehermentesítsék a Komáromi Puliklinikát. Az illetékes szervek figyelmébe ajánljuk az itt felvetett problémát. További problémánk az ivóvízellátás. Községünk vízellátásának csupán 30 százaléka felel meg a higiénia követelményeinek. Ezt a problémát csakis artézi kutak fúrásával és közművesítéssel lehet megoldani. Ehhez a járási szervek segítsége szükséges. 0 Mit tesznek a továbbfejlődés érdekében? — Az 1957-ben létesített hangosbeszélő-hálózat már elavult és felújításra szorul. Azt a feladatot tűztük magunk elé, hogy a tartalékalapból felújítjuk. Még e hónap folyamán átadjuk rendeltetésének az új községházát, amelyre büszkék lehetünk. Annál is inkább, mert saját építőcsoportunk építette Zsok Gyula építésvezető irányításával. A közeljövőben megkezdi üzemeltetését a bratislavai Meopta vállalat üzemrészlege, amelyet egyelőre a HNB helyiségeiben helyezünk el. Rövidesen megkezdik az új munkacsarnok építését is. Az új üzem nemcsak foglalkoztatási szempontból, hanem a község fejlődése szempontjából is nagy jelentőségű. Ez évben kezdtük meg 20 lakásegység építését szövetkezeti alapon. Átadásukra 1971 elsó felében kerül sor. A posta igazgatóságával közösen építünk három lakásegységet és egy új postaépületet. 1975-ben pedig — a Z akció keretében — művelődési otthon építését tervezzük. A beruházásra előirányzott 6 millió koronát megosztanánk a he-, lyi szövetkezettel. Fele-fele alapon valósíthatnánk meg a tervet, de bevonnánk a község polgárait, akik szívesen vállalják a terheket, ha közös dolgokról van szó. Ezt bizonyítja a halottasház építése is. Az elmondottakból kibontakozik Bátorkeszi község fejlődése, és fény derül a megoldásra váró problémákra is. A jól végzett munka feletti öröm büszkeséggel tölti el a község vezetőit és polgárait, a fogyatékosságok felszámolásához pedig az illetékes szervek segítségére számítanak! ANDRISKIN JÓZSEF i A FŐTÉREN ÉPÜLT KORSZERŰ VENDÉGLÁTÓ ÜZEM