Új Szó, 1970. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1970-07-11 / 163. szám, szombat

Az SZLKP KB elnökségének új tagjai Václav Vačok elvtárs Václav Vačok mérnök 1926. szeptember 28-án született Horná Lehotôn, a Banská Bystrica-1 Járásban. Édesapja a podbrezóvái Vasgyár munkása volt, ahol 47 évig esztergályosként dolgozott. A breznói gimnáziumban folytatott középiskolai tanulmányainak befejezése után beiratkozott a bratislavai Műszaki Főiskola vegyészmérnöki fakultására, ahol 1951-ben avatták vegyészmérnökké. 1951—1952ben a bratislavai Cellulóz- és Papírkísérleti Intézetben dolgozott, majd katonai szolgálata után az Istebné nad Orave-i Kovohuty alkalmazásába lépett. 1955-ig mint vegyész tevékenykedett, a következő két évben mint laboratóriumi vezető, majd 1957—1958-ban a termelés vezetője volt. 1958 márciusától 1969 októberéig mint vállalatigazgató tevékenykedett. 1969 októberétől 1970 áprilisáig az SZSZK iparügyi minisztere volt. Ez év májusától az SZLKP KB titkára. Az SZLKP KB 1970. július 9-i plenáris ülésén az SZLKP KB elnökségének tagjává választották. 1948 februárjában mint főiskolás lépett a pártba és azonnal tevékenyen bekapcsolódott a pártmunkába. A főiskola pártalapszervezetének titkára, az SZLKP KB járási bizottságának oktatója, a városi politikai iskola vezetője,, és végül a bratislavai Komenský Egyetem Természettudományi Fakultásán a marxizmus-leninizmus katedrájának titkára volt. Első munkahelyén az SZLKP üzemi szervezetének elnöke, mint katona pedig az alakulat pártszervezetének elnöke volt. Aktívan dolgozott a pártban a Kovohuty vállalatnál is. 1955-től az SZLKP žilinai kerületi bizottságának, éi l - * m i Ite^íí'fW 1 mm F ^ i * f* f Ír ' ffr m m 4 c^jjríf gPes^F' Jzmj^& I ÉSmBt majd Banská Bystrica-i kerületi bizottságának tagja volt. 1962—1968-ban tagja volt az SZLKP Központi Bizottságának. Vačok elvtárs az „Építésben szerzett érdemekért" kitüntetés ós a Munkaérdemrend viselője. Herbert Ďurkovič elvtárs Herbert Ďurkovič mérnök 1928. december 27-én született Trenčianske Jastrabieban, a trenčfni járásban. Középiskolai tanulmányainak befejezése után beiratkozott a Szlovák Műszaki Főiskola gépészeti fakultására, ahol 1952-ben avatták mérnökké. Fiatal mérnökként a Dubnicai Fémipari és Fémkohászati Üzemekben kezdett dolgozni. Erre a munkahelyére tért viszsza katonai szolgálata után -is, és előbb mint az újítási javaslatok előadója, majö 1956-ig mint az üzemvezető műszaki és termelési helyettese tevékenykedett. Kiváló munkaeredményeit értékelve 1958-ban kinevezték az igazgató műszaki helyettesévé, majd öt év múlva az üzem élére került. 1965. július 1-én nevezték ki a martini Nehézgépipari Üzem vállalati Igazgatójává, ahol máig tevékenykedett. Nehéz és felelősségteljes munkát végzett, mivel a martini gyár legerősebb termelési-műszaki bázisunk egyike, amely a belföld és a külföld számára termel vagonokat, gépkocsikat, villanyvonatokat, Diesel-mozdonyokat, Diesel-motorokat, építő- és útépítő gépeket, autódarukat, hengermű berendezéseket, üvegipari gépeket stb. Ďurkovič elvtárs ezenkívül jelentős párt- és közéleti tevékenységet fejtett ki. 1956— 1960-ban a Nemzetgyűlés képviselője, 1964—1965-ben a CSKP KB népgazdasági tanácsának tagja, a 13. kongreszus után 1966—1968-ban a SZLKP KB plénumának és elnökségének tagja volt, októberben ismét az SZLKP KB tagjává kooptálták, és az SZNT 1969. december 21-1 plenáris ülésén megválasztották az SZNT képviselőjévé. 1970. április 29-én nevezték ki az SZSZK kormánya alelnökévé és tervezésügyi miniszterré. Az SZLKP KB 1970. július 9-i plenáris ülése az SZLKP KB elnökségének tagjává választotta. Ďurkovič elvtárs a „Kiváló munkáért" kitüntetés viselője. Az SZSZK kormányának új tagjai Juraj Buša fejlesztésügyi és műszaki miniszter Juraj Buša professzor, mérnök, kandidátus. 1925. január 11-én a Dolný Kubín-i járásban levő Leštinyben születelt kisiparoscsaládban. A Dolný Kubín-i gimnázium elvégzése után a bratislavai Szlovák Műszaki Főiskola Gépészeti Karára iratkozott be, ahol tanulmányait 1950-ben mint gépészmérnök fejezte be. Tanulmányainak befejezése után szakasszisztensként a Szlovák Műszaki Főiskolán dolgozott. 1954-ben ebben a funkciójában áttért a Kassai Műszaki Főiskolára, ahol mindmáig dolgozott. Mint jó szakember és tehetséges szervező a Kassai Műszaki Főiskolán 1962—63-ban a prorektori funkciót, 1963-tól 1969-ig pedig b rektori tisztséget töltötte be. 1957-ben docenssé, 1964-ben pedig a fémismereti szak profeszszorává nevezték ki, Buša professzor pedagógusi és tudományos tevékenységén kívül számos funkciót tölt be a CSTA és az SZTA tudományos kollégiumaiban, valamint az iskolairányítási állami szervekben. Buša elvtárs 1945-ben lépett Csehszlovákia Kommunista Pártjába. Egész idő alatt tisztségeket látott el az SZLKP-ban, a tömeg- és az érdekszervezetekben, 1963-tól tagja az SZLKP kelet-szlovákiai kerületi bizottsága plénumának, és 1969 óta az elnökség tagja. Busa elvtársat mint lelkiismeretes dolgozót és jó szervezőt ismerik. Döntéseiben megfontolt és objektív. Mindig marxistaként lép fel, ami főként az elmúlt kél év alatt nyilvánult meg. Felelősségteljes és lelkiismeretes munkájáért az „Építésben szerzeit érdemekért" kitüntetést adományozták neki. Štefan Chochol oktatásügyi miniszter Štefan Chochol mérnök, professzor, kandidátus 1923. május 4 én született Gemerská Poloma községben, a rozsnyói járásban, munkáscsalád gyermekeként. 1945 óta az SZLKP tagja. 1940 —1944-ben a prešovi építészeti ipariskolában tanult, majd 1951-ben elvégezte a bratislavai Szlovák Műszaki Főiskola építőipari fakultását, és 1956ban megszerezte a műszaki tudományok kandidátusa címet. 1951—1955-ben szakasszisztens 771 é

s tudományos aspiráns volt. AJ 1957-ig az SZLKP KB apparátu1970 sában dolgozott, majd 1957— 1987-ben a Szlovák Műszaki FőI. íi. iskola építőipari fakultása közúti építkezési katedráján mint 5

tanársegéd tevékenykedett. 1959—1963-ban a bratislavai Műszaki Főiskola rektora volt és 1967 ben nevezték ki a közútépítés professzorává. 1967— 1968-ban az SZNT oktatásügyi megbízottjának helyettese, 1969 januárjától az SZSZK oktatásügyi miniszterének első helyettese volt. Chochol elvtárs mindenkor szilárdan állt a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus talaján. 1949-ben tüntették ki az Ifjúsági Vasútvonal Hőse címmel, majd a Szlovák Műszaki Főiskola 25. évfordulója alkalmából díszoklevelet kapott a főiskola fejlesztéséért, 1963-ban kapta meg az SZLKP kerületi bizottságának elismerését és 1965-ben az SZLKP kerületi bizottságának dicsérő elismerését. 1964-től az SZNF emlékérem tulajdonosa, 1969-ben a Komenský Egyetem eziist érmével tünAz oktatás hatékonyságáért MÓDOSÍTJÁK A GIMNÁZIUMOK TANTERVÉT tették ki. 1963-ban tüntették ki A „Kiváló munkáért" kitüntetéssel és 1970 áprilisától az Építésben szerzett érdemekért kitüntetés viselője. Egy év telt el a gimnáziumok, az általános középiskolák üj koncepciójának a bevezetése óta. Ez a tíz hónap meglehetősen rövid idő ahhoz, hogy lemérjük, milyen eredménnyel járt ez az átszervezés, s egyértelmű választ adjunk arra a kérdésre, beváltját; a gimnázium a hozzá fűzült reményeket. A reform előnyei a legmegbízhatóbban csak akkor állapíthatók meg, ha az első érettségizők elhagyják az iskola kapuit. Ám, már ez a néhány hónap is elegendő ahhoz, hogy — az SZSZK Oktatásügyi Minisztériumának felmérése alapján — leszögezzük: az általános műveltséget nyújtó középiskolák átszervezése, gimnáziummá alakítása mindenképpen indokolt volt. S nemcsak indokolt, de szükségszerű, és célszerű is. Hiszen az egyre nagyobb méreteket öltő tudományos-műszaki forradalom, a társadalmi előrehaladás korszerűbb, átfogóbb ismeretekkel felvértezett szélesebb látókörű egyéneket követel, s hogy ezek helytállnak-.e a jövőben, az nem kis mértékben éppen az iskolarendszertől, a közoktatás színvonalától függ. Az átépítés helyességét igazolja a gimnáziumok iránt megnyilvánuló élénk érdeklődés is, melynek eredményeként a múlt tanévben az általános műveltséget nyújtó középiskolában továbbtanulni szándékozó tizenöt éveseknek 49 százaléka kezdte el tanulmányait gimnáziumi osztályban, holott a tervek szerint csak 33 százalékának kellett volna gimnáziumban tanulnia. Az SZSZK Oktatásügyi Minisztériumának rendelete értelmében a gimnáziumuk bevezetése — a növekvő érdeklődés ellenére is — csak fokozatosan, a lehetőségekhez mérten, három szakaszban mehet végbe. Ez annyit jelent, hogy az 1970—71-es tanévben további általános középiskolák számára válik lehetővé, hogy áttérjenek gimnáziumokra. Szeptembertől a magyar tannyelvű általános középiskolákban (összesen 21, ebből 8 az összevont, közös igazgatású iskola) jobbára meghonosodik az új oktatási rendszer, összesen tehát 41 gimnáziumi osztály nyílik. Az 1971 — 72-es tanévben pedig már az összes diákot gimnáziumban kell oktatni. Az Oktatásügyi Minisztérium a Pedagógiai Kutatóintézettel az elmúlt tanévben felmérést végzett az általános középiskolák első évfolyamaiban és a gimnáziumi osztályokban, hogy párhuzamot vonjon a régi típusú középiskola és az átépített új gimnázium közt, s meggyőződjön a reform bevezetésének a helyességéről. Az értékelésnél a mérleg egyértelműen a gimnáziumok javára billent. A kezdet tehát biztató. A gimnázium modelljének értékelése során azonban felszínre kerültek különféle fogyatékosságok is. A gimnáziumokkal kapcsolatban elhangzott bírálatok kifogásolják: az új tanterv nem teszi lehetővé, hogy a gimnázium maradéktalanul eleget tegyen eredeti koncepciójának és küldetésének, annak az alapvető feladatnak, hogy a tanulóifjúságot kellőképpen előkészítse a főiskolai tanulmányokra, a továbbtanulni nem szándékozó fiatalok számára pedig gyakorlati képesítést biztosítva kedvező feltételeket teremtsen az elhelyezkedés szempontjából. Holott a gimnáziumnak éppen az lenne az egyik legnagyobb előnye az eddigi általános középiskolával szemben. A gimnázium nem tesz következetesen eleget a munkáranevelés, a politechnikai oktatás elvének sem. Az Oktatásügyi Minisztérium ezeket a bírálatodat jogosnak véli, a gimnáziumok koncepciójában és tantervében az új tanévben azonban nem szándékozik lényegesebb elvi változásokat eszközölni. Szükségét látja viszont az egész oktatási rendszer átértékelésének, a korszerűbb és hatékonyabb módszerek keresésének. Az iskolarendszer egészének feltérképezését és felülvizsgálását követően lehetővé válik, hogy módosítsák az egyes iskolatípusok koncepcióját, esetleg új modellt dolgozzanak ki. Az SZSZK Oktatásügyi Minisztériuma ezért úgy határozott, hogy az 1970—71-fis tanévtől kezdődően részleges módosítást eszközöl a gimnáziumok tantervében. Ennek értelmében bevezeti a politechnikai oktatást, heti 2 óra terjedelemben, a pszichológiát, logikát és filozófiát pedig polgári neveléssel helyettesíti. Bővítik a választható tantárgyak skáláját is, mégpedig gyakorlati jellegű tantárgyakkal. Oj tantárgyként bevezetik az esztétikai nevelést. A helyenként mutatkozó fogyatékosságok ellenére Is megelégedéssel nyugtázzuk, hogy a gimnáziumok bevezetésével jelentős előrehaladást értünk el a korszerű, szocialista iskolarendszer kiépítésében. TÖLGYESSY MARIA Karlovy Vary-i fesztiválelőzetes „A népek közti nemes kapcsolatokért, a nemzetek közti tartós barátságért" jelszó jegyében — július 15—26 napjaiban — rendezik meg Karlovy Varyban a XVII. nemzetközt filmfesztivált. A hagyományosan megrendezésre kürülő filmfesztiválon az idén, az utóbbi évektől eltérően, kö vetkezetesebben jut kifejezésre a minőségi szempont, s az előkészítő bizottság ennek érvényesítésére törekedve a filmek kiválasztásánál szigorúbb mércét alkalmazott. A nemzetközi játékfilmfesztivál világszerte jó hírnévnek örvend s ezt azzal érte el, liogy lehetőve tette az egyes filmgyártások legújabb termékeinek a bemutatását és konfrontálását — a haladás és a szocializmus eszméinek a szellemében. A nemzetközi rendezvényre 21 ország 23 Játékfilmjét hívták meg. A versenyben Argentína az El santo de lispada, Brazília dz üs senhores de terra, Bulgária a Fekete angyalok, Finnország a Testvérek címň filmmel szerepel. Franciaország a Boriák háza, India az Áldás, Olaszország a Gott mit uns, Japán a Folyó híd nélkül című filmet mutatja be. Jugoszlávia a Véres mese, Magyarország az Arc és az ítélet című filmmel Indul. Az NDK az Ütban Leninhez, az NSZK a Katzelmacher, Peru a Zöld laj, Lengyelország a Fekete löld sója és a Szondák című liimmsi mutatkozik be. Kománia az Elítéltek kastélya, a Szovjetunió a Tónál, Spanyolország a Cantico, Svédország a Yankee, Nagy Britannia pedig a Kes című filmmel versenyez. Csehszlovákiát az Oldŕich Lipský rendezte Uraim, megöltem Einsteint című cseh. tudományosfantasztikus filmkomédia, valamint Martin Hollý szlovák rendező Réztorony című filmje képviseli. A nemzetközi játékfilmfesztiva! keretében — Filmművészettel a háború és a fasizmus ellen cimmel — megrendezik a háború és fasisztaellenes filmek szemléjét is, melynek során 15 ország 20 alkotását tűzik műsorra. A verseny kiegészítéseként ízelítőt adnak az utóbbi évek alkotásaiból is. Bemutatásra kerül pl. a közelmúltban készült Csajkovszkij elmű 70 nnn-es szovjet film, a Hello, Dolly című amerikai musical, a Neretvai csata című jugoszláv szuperfilm, a F. Zeffirelli rendezte Romeo és |úlia, a Metello, a Satyricon és az Istenek alkonya című olasz film, valamint az idei Oscar díjas F.jféli cowboy. A fesztiválon megemlékeznek • nemrégen elhunyt Jirí Trnka világhírű bábművészről is. A versenyfilmeket — Karel Zeman nemzeti művész elnökletével — 11 tagú nemzetközi zstirí fogja megítélni s a legjobb játékfilm a fesztivál nagydíját viszi el. A bíráló bizottság tagjai között olyan ismert nevek is szerepeinek, mint pl. A. J. Novogrudszkij szovjet filmkritikus, Rade Markovlč jugoszláv színész, Vladimír Bahna, a kollbai játékfilmstúdió igazgatója, James Aldrige angol író, Marie-Jose Nat francia színésznő és mások. A XVII. Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztivált Július 26-án ünnepélyes eredményhirdetéssel zárják. —ym-»