Új Szó, 1970. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1970-07-05 / 27. szám, Vasárnapi Új Szó

MEXIKÓ MARGÓJÁRA r Bizonyára sok-sok millió szurkoló úgy van a nemrég befejeződött lab­darúgó világbajnoksággal, mint ma­gam: a TV segítségével kapott képek mozaikja újra, meg újra felötlik ben­nem és felejthetetlenné teszi számom­ra mindazt, ami az aztékok földjének nagy futballpályáin történt. Nem meg­lepő az, hogy sokáig, nagyon sokáig nem tudunk napirendre térni a lab­darúgás nagy eseményei felett. A VB izgalmai, különösen Európá­ban már nagyon régen kezdődtek. A selejtezők során sok minden történt, míg rengeteg, már fölöttébb ismert tényező segítségével kialakult a 16-os mezőny, majd kisorsolták a csoportok beosztását, folytatódott a taktikai előcsatározás, míg június 21-én min­den kérdésre választ kaptunk az Az­ték stadionban ... Világszerte értékelnek, nekünk is le kell vonnunk a következtetést a csehszlovák csapat szerepléséről. Biz­tosak vagyunk abban, hogy ezt lab­darúgásunk vezetői is megteszik AZ ELŐZMÉNYEK MOZAIKJÁBÓL Eveken át arra mutattunk rá, hogy tőlünk nyugatra a klubérdeket a vá­logatott fölé helyezik, s ezért nincs ütőképes nemzeti 11-e például Spa­nyolországnak. Nálunk ilyesmitől nem tartottak és mégis fontos tényező lett. A labdarúgó I. liga küzdelmeit gyorsított menetben fejezték be rö­viddel a VB kezdete előtt, pedig még a télbe nyúló ősz folyamán előreho­zott tavaszi fordulókat is le tudtunk bonyolítani, s abból sem lett volna tragédia, ha a VB után fejezik be a pontküzdelmeket. A klubok érvet vol­tak súlyosabbak, labdarúgásunk veze­tői inkább azokra hallgattak. Marko legénysége Marseille zöld gyepén olyan dezorientált, önmaga erejében sem bízó magyar csapattal szemben szerezte meg a VB szereplés jogát, hogy ilyen „kellemes ellenfél­re" a VB mezőnyében nem számítha­tott. Nálunk Marseille volt a kiindu­lópont, a módszer, a követendő pél­da, mintha önmagában a VB szerep­lés biztosítása megoldotta volna va­lahány labdarúgó problémánkat. ' Talán a francia „kabala" adta az ötletet, hogy a válogatott jelöltjei a világhírű és méregdrága Font Romeu­ban készüljenek a mexikói „magasla­tokra". A várható ellenfelékhez váló szoktatás még ezt a mértéket sem ütötte meg. Válogatottunk ellenfeleit játékerőben vajmi' keveset jelentő csapatokban kerestük: Ausztria, Lu­xemburg, Norvégia, mintha az lett volna az egyetlen cél, hogy a Mar­seilleben kiállított és három váloga­tott mérkőzéstől eltiltott Petráš játék­jogát visszaszerezzük. Igaz, Petráš két mexikói góljával, — ez volt csapa­tunk összesített eredményessége, — rá is szolgált az „európai vezeklésre". Állítjuk, hogy a csehszlovák válo­gatott nem ment későn Mexikóba. Ezt bizonyítják a nemrégen lezajlott olim­pia eseményei is. Az akkor drága fel­méréseknek, meg a más szakembe­rektől szerzett tapasztalatoknak na­gyobb mértékben lehetett volna hasz nát venni. Kár volt a játékosokat túl kímélni. — Európában nagyon jó erőnlététől volt ismert a csehszlovák válogatott, — néhány mexikói, vagy közeli edzőmérkőzés nem árthatott volna meg játékosainknak. A VÁLOGATÁS A válogatott főedzőjének nemcsak kötelességei, de jogai is vannak. EU sösorban ő volt hivatva kiválogatni a mexikói küldetésre érdemeseket. Most már ő is tudja, — akár bevallja, akár nem, — hogy Kvašňák és Hor­váth szerepeltetése tévedés vol^, té­vednie pedig még a labdarúgó vezér­nek is lehet, csakhogy annak árát a válogatott szereplése fizeti meg. Sok szakértővel beszéltem azóta, s azok mindegyike állítja, hogy az említett két rutinos játékost, s rajtuk túl, az ingadozó formájú Adamecet, egyetlen szakvezető sem merte volna kihagyni a mexikói csapatból. — Jó, — a rajt csapatából esetleg nem, de a követ­kező találkozókon, amikor már való­ban a lét, vagy nemlét forgott koc­kán, lelkiismeret-furdalás nélkül a kispadon, vagy azon túl lehetett vol­ua őket hagyni. Amikor alkalmat ka­pott Hrivnák és Pollák, mennyivel jobbak voltak, mint a helyeiken elő­zőleg szerepelt, úgynevezett „kulcs­emberek". — Hiba az is, ha a szak­ember a nevekhez ragaszkodik, s a „győztes csapaton ne változtass" elv­nek a mai gyors világban nincs fél­éves hatálya! Szerény véleményem szerint a me­xikói olimpiai labdarúgó-tornát meg előző csehszlovák—szovjet párviada­lon éppen Pollák teljesítménye volt a továbbjutás biztosításának egyik alapja, Prágában a csehszlovák—ma­gyar visszavágón, 3:l-es vezetés után Mészöly leváltása mellett Pollák csa­tasorba állása hozta meg a forduló­pontot. Éppen a csehszlovák—angol VB mérkőzésen lehetett látni, hogy mennyi hasonlóság van a két Bobby: ICharlton és Pollák j között. Az önbi­zalmát visszakapott Szikora, aki miatt éppen Petráš jött- az Interbe futballozni, ugyancsak befért volna a csehszlövák válogatottba ... Sőt talán Stratil is ... HÁZTÜZNÉZÖBE, DE HOVA? Marko összefogott Stastnýval és a brazil—osztrák találkozón igyekeztek kipuhatolni a brazil együttes gyeu­géit: Rióban mindkettőt megleckéz­tették. Zagalo ' nagyobb stratégának bizonyult náluk. Nemrégen még a brazil nagyságokkal együtt kergat­te a labdát, jobban összeköttetésben állt a jelenlegi valósággal. Könnyel­műség volt feltételezni, hogy a brazil csapat csak annyit tud jelenleg, mint amit azon a TV segítségével közel hozott mérkőzésen nyújtott. Ennek alapján korai volt elparentálni Pe­lééket, s a csoport esélyesét csak Angliában látni. Végzetes tévedésnek az bizonyult, hogy a románokat nem méltattuk különösebb figyelemre, s nem sokon múlott, hogy a brazilok mellett nem ők jutottak tovább cso­portunkból. Ogy látszik nem a legmeg­felelőbb megfigyelőnk volt jelen az NSZK—Románia barátságos mérkőzé­sen sem a VB előtt, mert másképp Idejekorán megkongathatta volna a vészharangot. . . Marko mellett, másodedzőként Hue­ko, egyetemi tanársegéd, a Sp. Trna va jelenlegi edzője működött. Mindig azt hangoztatták, hogy a pszichológu­sok hatása rendkívül nagy a játéko­sokra. A brazilok már évekkel ezelőtt hivatásos pszichológussal egészítették ki válogatott csapatuk vezetőségét. Nálunk ls látni kellett volna, hogy melyik játékosoknál jelentkeznek aka­ratbeli, vagy egyéb hiányosságok, s ennek megfelelően kialakítani a csa­patot, pályára küldeni az arra leg­megfelelőbbeket. A két szakember nem volt magára hagyva. Egész időn át közelükben volt a trnavaiak „má­gusa" Malatinský is, aki Mexikóban megfigyelőként volt jelen, s aki szak­tanácsaival : már eddig ls nagy se­gítségére volt' a csehszlovák váloga­tottnak. Ö is nagyszerűen ismeri va­lahány számításba jövő játékosun­kat, s trnavai működése során nem tűrt „fenegyerekeskedést" SUMMÄZÁ5 Selejtezőcsoportunk legjobb és sze rencsésebb csapata, — különösen jól sikerült hajrája révén — a csehszlo­vák együttes volt. Rászolgált a me­xikói kiküldetésre, de az ottani le hetőségekkel élni már nem tudott Sok volt a maga6iztos kijelentés, az indokolatlan elmarasztalás. Csendben, dé annál alaposabban kellett volna felkészülnie arra, hogy jobban szere pelhessen ez a csapat, amelyben több van, iiiint amit Mexikóban nyújtott. Ha nagy küzdelemben szőrűit volna a brazil és az angol együttes mögé, mindenki meghajtja előtte az elisme­rés zászlaját. Bármennyire tetszetős eredményeket is ért el a román együttes, megfelelőbb válogatással, nagyobb akarással be lehetett volna bizonyítani, hogy a csehszlovák együttes az ütőképesebb. Ugrásszerű javulások a labdarúgás világában rit­kábbak, mint a fehér holló, s ha ilyesmi mégis akad, az éber szakve zetésnek arról idejekorán tudomást kell szereznie. Az igazi futballvezé­rek hazája a nagyvilág: úgyszólván azt és ott nézheti meg, amire kíván­csiak, — igaz, a szakszerű kíváncsis­kodáshoz. s az azt követő transzplan­tációhoz is sok minden kell, de kö vetkezetesség feltétlenül. ZALA JÓZSEF t- pMIHNif Petrái arca sugárzik az örömtől, lövése nyomán a labda védhetetlenül zúdul a brazil Félix hálójába. Nyitánynak nagyszerű volt, de a folyta­tás elmaradt . . . -f?l #1 t Vencel csak a románok ellen kapott lehetőséget, nagyon jól védett, nem rajta múlt a vereség AKIK ELŐRE LÁTTAK Labdarúgó világbajnoki szelvényünk iránt hatalmas ér­deklődés nyilvánult meg. összesen 21 235 érvényes szelvényt kaptunk. A tippelőknek csaknem a (ele (10 350) a brazilok elsőségét várta ... A LEGSIKERESEBBEK ÉLÉN PANKOVICS MIKLÓS, R a d-T e r e b e s-i olvasónk áll, aki a világbajnokon kívül nemcsak az elődöntő csapatait nevez­te meg helyesen, rangsor szerint tüntette fel a csoportok to­vábbjutóit is. Jutalma 500 korona. A II. díj, 400 korona MADOVÝ JÁNOS, A I s ó s z e I i. 298 sz., galántai j. tippelőnknek jut, a lll-at, 300 koronát HERBÁCSKÓ GYULA, B é n y, 33 sz. érsekújvári j. tippelőnk kapja, - mindkettőjüknél a legjobb nyolc továbbjutási sorrendjében volt jelentéktelen eltérés. A IV. díj, 200 korona LAMPERT PÁL-é, perbetei 129 sz. lakos, az V. díj, 100 korona JUHÁSZ GYULA, Áj(Háj) 106 sz.. košicei j., a VI. díj, 50 korona, DOROZLÓ ISTVÁN, Bratislava, Sabinovská 9, olvasónkat illeti. A világbajnokot, a legjobb négyet telibe találták, de a legjobb nyolc közé jutásnál egy­egy tévedésük volt. A nyereményeket postafordultával juttatjuk el sikeres tip­pelőink címére, s a többiek ugyanazzal vigasztalódhatnak, mint a VB teljes sikert el nem ért részvevői: a leqközele^^ csak jobban sikerülhet! mrnpi Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság főszerkesztő: Lőrinci Gyula. Föszerkesztöhelyettesek. ť r. Galy Iván és Szűcs Béla. Szerkesztőség: Bratislava Gorkij utca 10. Telefon: 537-16, 512-23, 335-68. Főszerkesztő: 532-20. Titkárság: 550-16,_ sportrovat: S05-29, Kiadja Szlovákia Kommunista gazdasági ügyek: 506-39, (óviró: 09309. lournal Kiadóhivatal, Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda Nyomdavállalat bratislavai üzente, Bratislava, Štúrova 4. Hirdetőiroda: Bratislava, Jesenského 12. Telefon: 551-83. Előfizetési dij havonta 14,70 korona, a Vasárnapi Új Szó negyedévre 13 korona. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és postai kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS — Ústredná eipedicia tlače Brati­slava, Gottwaldovo námestie 48/VII

Next

/
Thumbnails
Contents