Új Szó, 1970. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1970-07-01 / 154. szám, szerda

APRÓHIRDETÉS A Magyar Területi Színház kassai részlegének bemutatója Szerelmem Donna Rita A Magyar Területi Színház komáromi művészegyütteséhez hasonlóan a kassai Thália Szín­ház is zenés vígjátékot muta­tott be az idei évad utolsó pre mierjén. Nem is akármilyen da­rabot tűztek műsorra, hiszen Thomas Brandon komédiájáról (eredeti címe Charley nénje) azt tartják, hogy a világon a legtöbbet játszott színmű. Bran­don komédiája e műfajban elég gyakori személycserére s az eb­ből adódó helyzetkomikumokra épül. Ami az aránylag megszo­kott felépítés ellenére ezt a vígjátékot a többi hasonló mű­fajú alkotások fölé emeli, az elsősorban a mulatságos, mó­kás párbeszédekkel tarkított szöveg, azután a szereplők ta­láló jellemrajza, amely lehető­séget nyújt a színészeknek szé­les skálán mozgó játékra, vé­gül pedig, de nem utolsósorban a magyar változat hangulatos zenéje (Nádas Gábor szerzemé­nye) és jól sikerült fordítása. A mostani előadás színrevi­vői Beke Sándor és Spišák Gé­za rendezők, valamint Szigeti Károly koreográfus a komédiát sok eredeti ötlettel és találó megoldásokkal állították szín­padra. Külön ki kell emelni a játék korszerű koreográfiáját annak ellenére, hogy Szigeti el­képzelései ezen a bemutatón nem mindig keltek megfelelően életre. A losonci bemutató kö­zönsége — s nyilván máshol is ugyanez lesz a helyzet — kis­sé nehézkesre sikerült indítás után jól szórakozott a darabon, s elégedettségét gyakran taps ban is kifejezte. Szakmai szem­pontból véleményem szerint e bemutató egyik fő pozitívuma tu HÜ •<3 . c ként fellépő Szombathy Gyula (Bob) sokszínű alakítását. Tem­peramentumos játékával állan­dó jókedvet és hangulatot te­remtett a színpadon. A közön­ség körében különösen táncos­komikusi tehetsége aratott meg­érdemelt sikert. Az ő játéka mellett még inkább feltűnt az idei évadban rendkívül igénybe vett Csendes László (Charley) kevés eredeti színészi megol­dást tartalmazó, jórészt a fel­színen mozgó játéka. Érsek György (Larry) teljesítménye is ezen a szinten mozgott. A két kisasszonyt, Dollyt és Mollyt életre keltő Tamás Esztertől és Varga Zsuzsától néhány szép megoldást is láttunk, az ő ese­tükben azonban az éneklés technikája, valamint az ének és tu Siposs Jenő ötvenéves Siposs Jenő színművész, a MATESZ lektora és művészi titkára ma tölti be 50. élet­évét. Siposs Jenő a Magyar Területi Színház alapító tag­ja. A hazai drámaírás is szá­mon tartja, mint mesejátékok és vidám hangvételű színmű­vek Íróját. További életében sok művészi sikert és jó egészséget kívánunk! f ma J y> n cj dí yj •O S £ OJ S C E-. ®> ­al C: S ä Š r* S a :o Ť3 » "Oj „Ü ESi g m aj •í -J*0 c M az volt, hogy a rendezők és né­hány kivételtől eltekintve a színészek is, „ráéreztek" a da­rab hangulatára s így főleg a játék első részében jól pergő, sok ölettel tarkított előadást hoztak létre. A színmű második része már nem olyan változa­tos, itt a ritmus főleg a vissza­emlékezések miatt{ melyek szé­pen ki vannak poentírozva), már csökken, s ez a játék len­dületén is érezhető volt. Véle­ményem szerint néhány apró húzással fel lehetett volna fris­síteni a játék e részét. A bemutató az említett és egyéb pozitívumok mellett né­hány hiányosságot is tartalma­zott. Az apróbb hibáktól, me­lyek minden valószínűség sze­rint néhány előadás után eltűn­nek, most eltekintünk. Okvetle­nül meg kell említenünk vi­szont, hogy ez a látszólag köny­nyed zenés játék színészi szem­pontból sokrétű és igényes. Sajnos, ezeknek az igényeknek többször csak a szereplők egy része felelt meg. Közülük is külön ki kell emelni a vendég­a mozgás megfelelő koordiná­lása még elég sok kívánni va­lót hagyott maga után. A rokon­szenves Kövesdi Szabó Mariká­ra (Diana) is ugyanez vonatko­zik. Az ő énekszámaiba — ez valószínűleg a bemutató izgal­mának következménye — né­hány disszonáns hang is becsú­szott. Az előbbieknél valamivel rövidebb, de ugyanolyan igé­nyes karakter szerepekben több jó alakításnak tapsolhattunk, melyek közül elsősorban Gyur­kovics Mihály (Lavery) gondo­san kidolgozott és szépen nüan­szírozott játékát, valamint Gom­bos Ilona (Donna Rita), Várady Béla (Albert), Lengyel Ferenc f Winston) sok ötlettel tarkított alakítását kell kiemelni. Ugyan­így az elismerés hangján szól­hatunk Bittó Eszter (Lady As­tor) és Horváth Lajos (Howard) szerepformálásáról is. A díszlettervnek ezúttal cse­kély szerep jutott, mert csupán néhány apró tárggyal jelezte a játék színterét. Sz. J. Lakodalom Komáromban Aki a múlt héten csütörtökön •ste Komárom széles főutcáján sétált, föltámadni látta az el­múlt századokat. Pompázó nép­Viseletű fiúk és lányok nagy csoportja sétált a park előtt, élő plakátként hirdetve, hogy ^lakodalom" készül. S aki lát­ta őket, akárcsak én, elindult egy kis leskelődésre a Szak­szervezetek Házába. A KOMÁROMI JÁRÁSI DAL­és TÁNCEGYÜTTES tartotta itt ünnepi bemutatóját. Kétrészes műsorának első felében az ének mutatkozott be népdalfel­dolgozásokkal. Műsoruk ott volt jó, ahol nem vállaltak erejük­höz túlméretezett feladatot, hi­szen Bögi Béláné csak nemré­gen bővítette csoportját a mar­tosi énekesekkel. Az együttes­nek Így még nem volt ideje összeszokni, de reményekre jo­gosít fel. Az énekkari szünetekben Fel­iek Istvánné énekelt, főleg mű­dalolcat, holott éppen a martost menyecskék bizonyították be később, hogy van Komárom kornyékének sok-sok rendkívül szép népdala is. Az együttes tiszta célkitűzé­seit a tánccsoport bizonyította. Alig egy fél éve alakult azzal q szándékkal, hogy helyi jelle­gű népszokásokat visz majd színpadra. Nagy létszámú együttesük Martos! lakodalmas címmel tartotta első bemutató­ját. Amint az a tánc elméből is kivehető, Martos falu lakodalmi szokásait alkalmazták színpad­ra. Goda Eva és Kozárl Péter koreográfus Szabóné Ipót Er­zsébet szakmai tanácsai alap­ján tömörítette egy negyven­perces színpadi változatba Mar­tos lakodalmi szokásait még­pedig nagy sikerrel. Hatalmas tánckompozíciójuk az első lé­péstől az utolsóig lenyűgözte a nézőket. A koreográfusok min­dent meghagytak ősi szépségé­ben. Nem stilizált táncot lát­tunk, hanem egy lakodalom ha­misítatlan színpadi feldolgozá­sát. A nézőnek magának is ked­ve támadt fölugrani a dobogóra, s a táncosokkal együtt ropni a táncot, velük együtt élvezni e lakodalom eredeti hangulatát, annyira mesterkéletlen volt itt minden. Pedig nem használtak olcsó megoldásokat: bukó és ki­forduló lépéseiket egy rutinos együttes is megirigyelhetné. S voltak egész jelenetek — pél­dául a Gyertyatánc —, melyek tisztasága ma is szelíden lobog bennem. Nem szeretem a dol­gok leltározását, de ízelítőül idejegyzem az egész tánckom­pozlció „tartalmát". A lagziba hívogató kezdés után menyasz­szony- és legénybúcsút láttunk, nagyszerű koreográfiai megol­dásokkal, majd ízes leánykiké­rőt. Közben, valahol a háttérben kiolthatatlanul lobogott a lako­dalmi tobzódó-ének, hogy egy fenséges templombamenettel le­záruljon az első, előkészítő része a későbbi virtuskodásnak. Föloldásul — az egész tánchoz viszonyítva több stilizálással — részegeskedő asszonyok duhaj­kodtak, vacsora előtti hangula­tot teremtve. A násznagyok ételmegáldó ritmusai talán egy picit hosszúra nyúltak, de Így legalább többszörösen megízlel­hettük a martosi lagzik fantá­ziadús szokásait. Éjfél előtti hangulatával a már említett Gyertyatánc emelkedett az is­mert lakodalmi szokások átla­ga fölé, lassú, fenséges tánc­mozgással két szív örökre egy­másért lobogását jelképezve. Majd éjfél előtt a menyasszony fejére rákerült a kendő, s kö­vetkezett az este legnagyobb élménye, a menyecsketánc. A csupaszív martosiakat itt sze­retném megdicsérni: mert a fia­talok is tudnak mindent, de amit az idősebb nemzedék pro­dukált, az egyenesen sokkhatású volt —, én még nem láttam csárdást Így táncolni. Ahány­szor megcsörrent a menyecske­vétel pénzdarabja a tányéron, annyiszor lendültek egymás után újabb fergetegbe, mindig öregebben és mégis egyre fia­talabban, pontosan úgy, ahogy otthon szokták éjfél után vala­mi szép lagziban. Kár, hogy ezt a leírhatatlan élvezetet helyen­ként elrontotta a zenekar gyen­ge kísérőzenéje. Amikor a spon­tán zárőcsárdást táncolta az együttes, már percek óta zúgott a vastaps. A bemutató után beszélget­tem az együttes létrehozóival, Tornyossy László művészeti ve­zetővel, s a már említett ko­reográfusokkal. Elmondották bajaikat, de minden szkepticiz­mus nélkül, új feladatokért lel­kesedve. Oj együttes a komá­romiaké, tiszta célokkal induló, nem öncélú. Táncosai majdnem kezdők, de lelkesedésük átve­zeti őket a kezdés bozótjain. Oj műsortervezetük, az András­napi vásár szintén eredeti, he­lyi népszokásokra épül, a kez­dőlépés utáni második lépcső­fokként. Nagyon bízom benne, nem botlanak meg. BÁRCZI ISTVÁN ÁLLÁS • A bratíslavai Dimitrov Vegyi­művek nemzeti vállalat a követ­kező dolgozókat alkalmazza: — Munkásokat váltakozó műszak­ban a vegyi és a segédüze­mekbe 14 koronás, söt a mun­kabeosztástól függően még ma­gasabb órabérrel, — épitomunkásokat, 14 koronáig terjedő órabérnek megtelelő akkordbérrel. Különélést pótlé­kot fizetünk és megtérítjük az útiköltséget, — a műszaki és a szociális szol­gáltatások munkaszakaszán kő­műveseket, segédmunkásokat, ácsokat, 1750—2200 koronás havi keresettel. — vasúti tolatómunkásokat, 11,50 koronás átlagórabérrel, — ki- és berakodó munkásokat, 15 körömiig terjedő órabérnek megfelelő akkordbérrel. — 17 éven felüli lányokat kétmű­szakos munkára a polipropilén­fonalgyártó, valamint a se­lyemfonalsodró üzemrészle­gekbe 1250—1540 koronás ha­vi keresettel. — 18 éven felüli munkásnőket a polipropilén és, műanyagfonal­gyártó üzembe, valamiijt a kész termékek csomagolására 2 és 3 műszakos munkabeosz­tásban, 1540—1800 koronás ha­vi keresettel, — futószalag-kiszolgálókat a szu­perfoszfát-üzembe, 3 műszakos munkára, 1700 koronás havi keresettel, — továbbá a lakatos-hegesztő, a villanyszerelő-, a szerelő-, az esztergályos-, az asztalos és az ácsszakmában 14 koronás órabérrel (akkordban még ma­gasabb keresettel), — darusokat, váltakozó műszak­ban, 2200 koronás havi kere­settel, — gépkocsiszerelőt 1850 koronás havi keresettel. — samotoxókat 1900—2100 koronás havi keresettel. Szállást egyedülállóknak biztosí­tunk. Étkezés az üzemi konyhán. Bővebb tájékoztatást a személyze­ti osztályon adunk. CHEMICKÉ ZÁVODY JURAJA Dl­MtTROVA, národný podnik, Brati­slava, osobné oddelenie. OF— 615 ADÁSVÉTEL • Fiat 1800 combi, krémszínű, kitűnő állapotban eladó. Horváth, Zlaté Klasy 77., okr. Dun. Streda. 0-931 • Skoda Octávia eladó. Cím: Forró Gábor, Kolárovo, Komár­ňanská č. 12., okr. Komárno. Ű-938 • Eladó nagy vörösréz katlan. Cím a hirdetöirodában. 0-939 VEGYES • Kérem a volt Rozsnyói Peda­gógiai Iskola 1960-ban érettségi­zett IV. A és B osztályainak diák­jait, hogy a találkozó céljából kö­zöljék velem címüket: Máté Lász­ló, Silica 247., okr. Rožňava. 0-929 KÖSZÖNTŐ • Szeretettel köszöntik Z a 1 a b a Józsefet M u z s 1 á n 60-ik szüle­tésnapja alkalmából és kívánnak erőt, egészséget és hosszú életet szerető felesége, fial, menyei és unokái: Zoltánka és Lacika Ú-937 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS • Ezúton mondunk köszönetet a rokonoknak és minden ismerős­nek, valamint mindazoknak, akik részvétnyilvánításukkal, virágado­mányaikkal igyekeztek enyhíteni fájdalmunkat, és elkísérték utolsó útjára 1970. június hó 16-án a nagykeszi temetőbe a súlyos és hosszú betegségben elhunyt Kalmár Vinczénét, a szeretett élettársat, édesanyát, nagyanyát, aki örökre búcsút mondott nekünk. Mindazoknak, akik a temetkezé­si szertartással kapcsolatos teen dökbe bekapcsolódtak, külön há­lás köszönetünket fejezzük ki. Férje Kalmár Vincze és az egész gyászoló család 0-934 SLOVNAFT BRATISLAVÁBAN nagyobb számban alkalmaz: fa vegyészeket vegyipari szakiskolán és általános műveltséget nyújtó középiskolán érettségizetteket a vegyiüzemekben, csak férfiakat (11-15 koronás órabérrel) fa villanyszerelőket (9-12 koronás órabér) fa lakatosokat (9—12 koronás órabér) fa csőszerelőket (9—12 koronás órabér) fa hegesztőket (10-13 koronás órabér) fa AMR műszerészeket (9-15 koronás órabér) fa turbinakezelőket, vízszabályozókat (11-12 koronás órabér) fa kazánkovácsokat (akkordmunka - havi 2000-2500 koronás kereset) fa fűtőket magasnyomású kazánokhoz (11—15 koronás órabér) fa szakképzett laboránsnőket és szakképzettség nélkülieket, akiket betanítunk fa segédmunkásokat karbantartó munkákra fa nagyobb számban 16 éven felüli női munkaerőket a szállásokon, az irodákban és az étkezőhelyeken végzendő munkákra fa üzemi őröket Lakás a munkásszállásokon. Az érdeklődők jelentkezzenek a SLOVNAFT munkaerőtoborzó osztályán. OF-810 Hirdessen Ön is az Új Szó-ban

Next

/
Thumbnails
Contents