Új Szó, 1970. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1970-07-05 / 27. szám, Vasárnapi Új Szó

T JO KEZDET A történelem úgy beszéli, hogy a „Murányi Vénusz", azaz Széchy Mária gyokran találkozott a füleki várkapitánnyal, Wesselényi Ferenccel, hogy házasságukat és Murány várának a császár kezére való átjátszását megbeszéljék. Fent, a Rima és a Balog-völgye közötti hegyek tetején és oldalában ma is húzódik egy nehezen járható, bozóttal benőtt út: Mondják, hogy ez „Széchy Mária útja", mert ezen át közeledett a két vár népe. Ha a térképre nézünk, valószínűbbnek tűnik, hogy a Túróc patakon keresztül jutottak be a várba Széchy Mária árulással végződött szerelmének Fülek és Murány között járó futárjai. Lehet. Tudósítóink felkeresték a Túróc völgyét. Nem a kuruclabanc harcok emlékeit, nyomait keresték, hanem korunk embereinek problémáit. VALAMI MEGMOZDULT Szkároson szombati napon a fa)u fiataljai a vendéglő biliárdasztala körül találhatóak. Sokan vannak itt, mégsem mindenki. A SZISZ helyi szervezetének vezetője, B u r s z k y József bár fiatal ő is, otthon található. Állítja, hogy Szkároson kulturális élet csak a művelődési ház felépítésétől számítható. Azelőtt csak a szomszédos falvak színjátszó csoportjainak egy-egy vendégszereplése tette változatossá a falu egyhangú életét. Az új nemzedék, a fiatalok színe java is azóta mozdult meg. Az első lépést egy beat-zenekar megalakulása jelentette, melynek felszerelési költségeihez a hnb és a helybeli mezőgazdasági üzem is hozzájárult. A zenekar azóta esztrádcsoporttá bővült, s a múlt esztendőben több alkalommal sikeresen szerepelt. Tagjai közül elsősorban Bartók Eva, Burszky Erzsébet, Lipták Béla és Fóris József érdemelnek dicséretet, bár a többiek igyekezete is említést érdemel. JelenK ihos zrtctlcif lan lehetőségek A helyi nemzeti bizottság válasza A községben nem alapítottuk meg a Szocialista Ifjúsági Szövetséget, mert a faluban kevés a fiatal. A fiatalok többsége a közeli városokba jár iskolába, vagy munkába. Többségük nem jár naponta haza, rendszerint csak hetente, vagy havonta egyszer látogatnak Szkárosba. A községi zenekar tagjai diákok és közülük csak egy lakik otthon. A többiek csak kéthetenként, esetleg havonta látogatnak haza. A művelődési ház 7000 koronáért vásárolt hangszereket. A zenekar nincs nyilvántartva és eddig nem sikerült meggyőznünk a zenekar tagjait ennek szükségességéről. Azzal érvelnek, hogy csak időnként látogatnak haza és ezt az érvüket mi is elfogadjuk. A művelődési ház naponta a fiatalok rendelkezésére áll. Valószínűleg megúnták már az itt található pingpong-asztalt, sakkot és más játékot, s az utóbbi időben a helyi vendéglő biliárdasztala jobban vonzza őket. A falunak van labdarúgó-pályája, de csapatot eddig nem sikerült összeállítanunk. Ugyancsak kihasználatlan a röplabda-pálya. A fiatalok nagyon szeretik a zenét, ezért inkább a műleg 25 tagja van a szervezetnek. Magyarok és szlovákok. Sajnos hiányosságok is vannak. Hétközben a zenét szolgáltató diákok távol vannak, a többiek unatkoznak. Ilyenkor csak a vendéglő biliárdasztala nyújt némi szórakozást. Jól jönne heti egy-két* alkalommal a filmvetítés. Sajnos, néhány éve leállították. A könyvtárnak is sok látogatója lenne, de rendezetlen és feltöltésre szorul már. Még egy panasz, de ez inkább az autóforgalmi vállalat illetékeseinek szól- gyérek errefelé a járatok. A hiányosságok ellenére is tapasztalható azonban, hogy Szkároson megmozdult valami. Ha a fiatalok már észlelik a hiányosságokat, s őszintén fel is tárják őket, ugyanakkor készek a munkára, akkor megmozdulásuk és első lépéseik után hamarosan a felemelkedés útját járják majd. velődési házba járnak és nem sportolnak. A filmvetítést többször megkíséreltük, de eredménytelenül. A művelődési otthon fizette a filmkölcsönzési díj 50 százalékát. Ha időnként filmet kapunk a CSSZBSZ járási bizottságától, azt legfeljebb 10—-15-en tekintik meg, pedig a belépődíj mindössze 2 korona. A könyvtár vasárnap délelőtt van nyitva. Mivel könyveket jobbára idősebbek kölcsönöznek k\ így elegendő, ha a könyvtár egy óráig áll az érdeklődők rendelkezésére. Örülnénk, ha a fiatalok is többet olvasnának. Községünk a felszabadulás 25. évfordulója alkalmából 214 500 korona értékű kötelezettséget vállalt. Eddig 73 100 korona értékű munkát végeztünk el. Bízunk abban, hogy. felajánlásunkat sikeresen teljesítjük. Községünkben megvannak a feltételek ahhoz, hogy fiataljaink kulturális és sportéletet éljenek, de .. Nincs, ellenvetésünk, ha a művelődési otthon keretében különféle szakköröket alapítanak. A fiatalok lelkesek, szorgalmasak, de az olyan kis községben mint a mienk, nagy probléma, hogy az Ifjúság keveset tartózkodik otthon. Szívesen segítjük a fiatalokat, mert bízunk abban, hogy támogatásunkkal aktívabb kulturális és sporttevékenységet fejtenek majd ki. )AN SNOPKA, a hnb elnöke Alsófaluii műkö; dik a SZISZ rimaszombati titkárságának' a legfiatalabb hejyi szervezete, hiszen csak a | közelmúltban szerveződött. Hindu1 á k Mária, a tornaijai gimnázium végzős nőszervezet élén. Vele beszélgettünk el, hogy megismerjük a falu fiatalságának életét', problémáit. • Milyen tevékenységről tudtok számot adni? — Nem hagy a mi szervezetünk, de tevékenysége igen sokrétű. Két szakkört alakítottunk. Fényképészés sportkört. Mindkettő nagy népszerűségnek örvend a fiatalok körében. A sportkörön belül működő asztaliteniszezők máris kitűpő eredményekkel dicsekedhetnek, hisz járási viszonylatban is előkelő helyezéseket szereztek • A kezdet nehéz volt? — Igen, kezdetben voltak nehézségeink, de a falu más tömegszervezetei segítettek. Anyagiak terén már jól állunk. És dicsekvés nélkül állíthatjuk: kultúrmunkákkal elégedett a falu lakossága. Gyakran rendezünk esztrádműsorokat, teadélutánokat. • Legutóbb milyen rendezvényetek volt? — Valami újjal próbálkoztunk. Emlékestet rendeztünk, melyre Slanec bácsit, a veterán kommunistát ls meghívtuk. Ö Leninről, a nagy forradalmárról beszélt nekünk. Különösen élvezetes volt számunkra, amikor a második világháborúról, hazánk felszabadításáról beszélt, hisz mint partizán ő is részt vett a harcokban. • Mit csináltok majd a nyáron? — Már most szervezzük a munkabrigádokat. A csúcsmunkák idején az efsz számíthat a segítségünkre. Nekünk is jő lesz ez, mert az itt szerzett pénzt klubhelyiségünk csinosítására, színpadunk megjavítására fordítjuk majd. S azon a színpadon mi sok-sok szép előadást szeretnénk bemutatni! RIMASZOMBATI TUDÓSÍTÓINK A TÜRÖC VÖLGYÉBEN MAGÁNYOSAN Levárt Kicsi falu. Nevét mégis országszerte Ismerik. Rangját elsősorban gyógyfürdőjének köszönheti, mely már a múlt század idején aranykorát élte. Megsárgult krónika lapjain található bejegyzések szerint a fürdő különösen ünnep- és vasárnapokon örvendezett nagy látogatottságnak. Külsejében azóta a fürdő nem sokat változott, annál többet a környék népe, parasztsága. A falut mindössze 190 ember lakja. Állandóan csökken a lakosok száma. A községben annak Idején ugyan megalakult az efsz is, de munkaerők — főleg fiatal munkaerők — hiányában kénytelen volt egyesülni a Harkácsl Állami Gazdasággal. Gömöri barangolásai során a szülőföldjét szerető, népét féltő krónikás mindig talál valami újat, valami biztatót is. Ilyen meglepetés volt, amikor az első járókelő Orosz István szobrászhoz irányított bennünket. A mester éppen kis kertecskéjének kerítését javítgatta. Meglepte a látogatás, bár az utóbbi időben egyre gyakrabban keresik fel azok, akik készítményeit megtekintik, vagy megvásárolják. Szívesen fogadott bennünket. Kicsi műhelyében sok félkész mű áll a polcokon, de szép számban találhatók kész alkotások, domborművek is. Ez itt a kassai dóm, amott az Állami Színház alakzata. Népi jellegű alkotások is láthatók műhelyében. Egy juhász figurája különösen megnyerte tetszésünket. Jugoszláviában ismerkedett meg a képzőművészettel. Ott tanult. Majd Kassán folytatta munkásságát. Legutóbb a Magas-Tátrában lebonyolított sí-VB idején megrendezett tárlaton szép sikert ért el alkotásainak bemutatásával. Most Itt, a kicsi gömöri falucskában él és dolgozik. Jól érzi magát övéi között. A nagy városok lüktető ritmusa és munkatempója után itt találta meg az alkotáshoz szükséges csendet és nyugalmat. Az oldalt összeállították HACSI ATTILA vezetésével a rimaszombati tudósító kör tagjai: Balajthy Klára, Polgári Irén, Zsófi Klára. > LÁTOGATÓBAN A DERESKI FAZEKASMESTERNÉL A falut övező fekete felhők lábai szinte lelógtak a katolikus templom tornyára, melyből sajátosan szép harangszó hallatszott. A község közepén díszes kaput pillantottunk meg, mely mögött az udvarban felállított sátorból vidám zeneszó, s finom csigaleves Illata szállt felénk. Lakodalom a völgy egyik messzeföldön híres falujában. Igazi gömöri lakodalom! Az utcán nyolc-tíz év körüli gyere kek. Mellükön fehér kendő.vel játszanak, cikáznak. Oda sem hederítenek a vigadó szülők gyakran elhangzó intelmeire. Mellettük kipirult arcú párocskák kézenfogva járkálnak felalá, s ott vannak a kapuk alatt az elmaradhatatlan lesők is, akik aztán bennünket is útba igazítanak, mert hisz mi zunk. nem a lagzis néphez tarloTn/ MP A fazekasmesterség Mekkájának tartott község nagymesterének holléte felől érdeklődünk. Szerencsénk van. Molnár Feri bácsit nem kell a lakodalmi asztal mögül felkeltenünk. Most ls műhelyében szorgoskodik, az elszállításra váró anyagot rendezgeti. — Viszik Pozsonyba, — mondja Feri bácsi — ott egy szaküzletben árusítják ezeket a korsókat, vázákat, tányérokat és köcsögöket. így szerzek a nyugdíj mellé egy kis mellékkeresetet. Kérésünkre felölti a „surcot"

#is, a bűvös pad mellé ül, melynek korongján szemünk előtt boszorkányos módon ölt alakot s formálódik kecsessé a korsó. Közben arra ls jut Ideje, hogy beavassoB bennünket mesterségének néhány titkába. — Az agyagbányászattal kezdődik. A mesterség évszázadok során kialakult módszerei alapján a különböző ngyagfajtákat összekeverjük, lisztté őröljük, majd vízzel felhígítjuk. Ezt a nyersanyagot tesszük a korongra. Majd szárítás, festés és kétszeri égetés következik. Felületes égetés következtében könnyen törik a cserép! ... Közben elkészül a korsó, s egy pillanatra belohol az udvaron focizó unoka, Elemér is. A fazekastehetség nála is adott, hiszen mesterien bánik ő is a korongon forgó agyaggal, de alighanem megszakad a családi hagyomány. Nem nagy jövőt látnak a mesterségben. A kis Elemér bizonyára más pályát választ majd, ha felnő. Huncutkás mosollyal azért ő is odaáll a fényképezőgép lencséje elé, mert a nagyapa mesterműveire éppen olyan büszke, mint mi vagyunk. mmmm >C3 N en -i O