Új Szó, 1970. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1970-07-05 / 27. szám, Vasárnapi Új Szó

Hunmi* A dádék romlása Nagyidán járván Arany János humoros sorai jutottak eszembe: „Egyszer esett, mondják, kutyavásár Budán: / Egyszer a hös dádék romlása Nagyidán". Hajdan mezőváros, most község Nagyida. Kassától délnyugatra fekszik az Ida patak mentén. Nevét híressé Arany János ismert komikus eposza, a „Nagyidai cigányok" tette, melynek történetét egyébként hiteles történelmi adatok is támogatják. Nagyida 1400 táján már Perényi-birtok volt. Várát is, mely kisebb földvár lehetett, a Pe>rényie>k építették. 1556-ban Pucheim császári generális Kassa felé vonulva először az útbaeső Nagyidát támadta meg. Perényi Ferencnek nem lévén itt rendes katonasága, cigányaival vitézül védelmezte a várat. Húsznapi ostrom után a védőknek elfogyott a puskaporuk, Pucheim elfoglalta a várat s földig leromboltatta. Arany János szerint ugyan az ellenség egy róhatnának visszaverése fölötti örömükbea a cigányok kilőtték maradék puskaporukat, s kiállva a bástyára szidalmazták aa ellenséget. Ez hallva a hetyke dicsekvést, visszafordult és egy utolsó rohammal elfoglalta a várat. A községben lakó cigányok hagyományos büszkeséggel beszélnek hős elődeikről s Jogos örökségüknek tekintik Nagyidát. Barabás József Egy falu — három építkezés Bűcson, az efsz-ben dolgozó kismamák nagy örömére megkezdték az 1 millió 700 ezer korona értékű óvoda építését. A község 400 ezer koronával, a szövetkezet 200 ezer koronával, a lakosság pedig társadalmi munkával járul hozzá az építkezéshez, hogy elkészüljön a környék legkorszerűbb óvodája. Modern bevásárlási központ ls épül. Ez 3 millió koronába fog kerülni. De talán még ennél is többet jelent a hír: egy új iskola építésének a megkezdése. Gábris József Fejedelemasszony Feszty Árpád festőművész világhírű körképén az első ökrös szekéren ülő fejedelemasszony alakja a martosi Varga Lidi néni, mert a festő annak idején öt választotta modellül. Szép, magas asszony volt Lidi néni — mondják az idősebbek, akik ismerték. A „fejedelemasszony" a martosi temetőben nyugszik. Reá már csak emlékezhetünk. A többi csinos, szép martosi asszonyt viszont megismerte a közönség a „Tavaszi szél vizet áraszt" népdalverseny vetélkedőjén. Ragyil Etel A kicsindi határban az esőzések beállta előtti szombaton és vasárnap szorgos munka folyt a lucerna gyűjtésénél és betakarításánál. Szombaton kilencven, vasárnap pedig harminc brigádos vett részt a munkálatoknál. Ennek köszönhető, hogy a lucernát nemcsak összegyűjtötték, hanem kazalba is rakták. A munkából kivették részüket az ifjúsági szervezet és a sportszervezet tagjai ls. Góra Dezső Lebontják A harmincas évek nagy gazdasági válsága idején, mikor országszerte nagy volt a lakásínség, épültek Komáromban az ün. „fecskefészkek". Anyaghiány miatt a várost körülvevő erődítményrendszer falához úgy építették a házakat, hogy az erődítmény fala képezte a házak hátsó oldalát. Szinte „hozzátapasztották" az erődítményhez a házakat. A városrendezési terv alapján nemsokára lebontják ezeket a házakat. Eltűnnek a komáromi „fecskefészkek". Németh István Tudósítók köre Királyhelmecen is! Amióta Klosz kapitány szerencsés száma a 13, mindenki szerencsének tartja, hogy a királyhelmeci tudósítók körének is 13 tagja van. Ez a kör a tudósítói munkát már hetekkel ezelőtt megkezdte, azonban a hivatalos megalakulására csak mostanában került sor, amikor a VASÁRNAPI Oj SZÓ egyik szerkesztője meglátogatott bennünket. A kör vezetője, Csurko Dezső tanító elvtárs, tagjai diákok. A helybelieken kívül Polyana, Szentes, Perbenyík, Szolnocska, Bacska, Nagygéres községek Ifjú tudósítói tó bekapcsolódtak a munkába. Talán felesleges ls felsorolni a neveket, hisz olvasóink hamarosan megismerkednek velük, mert ezek a tudósítók komolyan vállalták a munkát. Neveikkel egyre gyakrabban találkoznak majd olvasóink a lapban közölt tudósítások végén. Tomori Katalin Zabari Margit tanítónő tizennégy éve tanít. Kezdettől fogva a tornaijai KAf-ban. Munkáját becsü* lettel végzi, s tíz esztendő óta még arra is jut Ideje, hogy a tanítás mellett a Vöröskereszt munkájába is bekapcsolódik. A vöröskeresztes körben rendszeresen tart előadásokat a tanulók számára, de a foglalkoztatások során gyakorlati ismereteket ls nyújt nekik. A tanítónő büszkén emlegeti Tóth Éva nevét, aki kedvencei közé tartozott, aki ma ls orvosok mellett, ápol, gyógyít. Tanítványai közül Dóbi Pisti ugyancsak az emberek életének megmentését választotta hivatásául. De sorolhatnánk még tovább a neveket, akikkel ő kedveltette meg ezt a szakmát. A Vöröskereszt járási vezetősége Zabari Margit tanítónőt már kétszer kitüntette. Tízéves munkájának nyomán az Idén dr. Vladimír Zvara, a SZSZK egészségügyi minisztere aranyfokozatú kitüntetéssel jutalmazta. Piei-zchala József Térítésmentesen Izsa község orvosa, dr. Kinczer István és felesége, valamint Bak Jánosné, gyermeknővér mindent megtesznek az „Ajándékozz vért, életet mentesz!" akció sikere érdekében. Az eredmény önmagáért beszél. Izsa és Path községekből legutóbb harmincegy személy adott vért az akció során. A legtöbben életükben először, de Molnár András és Máté Andrásné Komáromban már több alkalommal is Jelentkeztek Ingyenes véradásra. Kurucz Nándorné Sej, a réten Lenini történelmi szakterem Tiszteletdíjat nyert galamb Orvos Pál komáromi galambtenyésztő különösen a King galambfajtát kedveli. 1965 óta rendszeresen foglalkozik ennek a galambfajtának a tenyésztésével. Galambjaival már több kiállításon is részt vett. Többek között Trnaván, Léván, Bratislavában és Komáromban. Galambjai sikerrel szerepeltek a brnói, az ostravai és a prágai kiállításokon ls. A prágai országos galambkiállításon egyik kedvence tiszteletdíjat, a másik pedig első helyezést nyert. Felvételünkön tiszteletdíjas galambjával látható. Andriskin József Üdülés és bosszúság Szerencsés vadász Néhány évvel ezelőtt a nagybalogi pedagógusok komoly munkába kezdtek: néprajzi anyagot gyűjtöttek. Egy ideig az iskolában volt elhelyezve a gyűjtemény, Gál Gyula tanító viselte gondját. Később valamennyi tárgy a padlásra került. Most azonban remény van rá, hogy Pál Dénes tanító irányításával, a községi hivatalos szervek támogatásával megnyílik a régóta igényelt néprajzi szoba, s a gyűjtemény 'méltó helyen nyer elhelyezést. Egyébként a gyűjtemény anyagából a Csemadok rimaszombati járási bizottságának népművelési szakbizottsága júniusban kiállítást rendezett a Gömöri Múzeum földszinti termében. A látogatók meggyőződhetnek a nagybaiogiak azon jogos igényéről, hogy szükség van a néprajzi szobára. Ha megnyitják majd, Nagybalog Járásunk néprajzi és honismereti központjává válhat idővel. Adám Zsolt A rozsnyói KAI folyosóinak, tantermeinek falán sok szép kép, jelszó emlékeztette a tanulókat a tanév folyamán Leninre, a felszabadulásra. Vajda István tanító az iskolai hangszórón keresztül rövid előadásokban ismertette az iskola tanulói előtt Lenin életét. Az egyes osztályok tanítóik vezetésével Lenin-albumokat és felszabadulási albumokat készítettek. Az iskola igazgatójának, Bocsárszky Pálnak a vezetésével Lenin szaktantermet rendeztek be, melynek egyik része felvételünkön látható. M-né Kistapolcsány híres kastélya, ahol valaha főurak, hercegek és köztársasági elnökök üdültek, ma a dolgozókat látja vendégül. A Szlovák Rokkantak Szövetségének jóvoltából itt voltunk 14 napos üdülésen. Elsőrendű volt a koszt és kényelmes volt az elszállásolás. A kastély kincsei mindenkit elkápráztattak. Mégis volt egy kis árnyoldala ottlétünknek. A gyönyörén felszerelt klubhelyiségben nem találtunk egyetlenegy magyar lapot sem. Többszöri sürgetésünkre négy ízben megérkezett az Űj Sző. A kb. 500 kötetes könyvtárban sem találtunk egyetlenegy magyar könyvet sem, pedig az üdülőknek majdnem a fele magyar könyvet szeretett volna olvasni. 0 j vári Győző A libádi határban Németh János, kéméndi vadász 7 rókát lőtt. Az illetékes szervek kellőképpen meg is jutalmazták. A lelőtt rókákért ugyanis 1050 korona jutalmat kapott. Góra Dezső Lesz néprajzi szoba Nagybalogon?